Hajdú-Bihari Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-28 / 49. szám
HAJDÚ-BIHARI XXVI. ÉVFOLYAM 49. SZÁM •ÁRA: 80 FILLÉR . 1969. FEBRUÁR 28., PÉNTEK Dr. Tímár Mátyás Berlinbe utazott Dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes a magyar—német gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke csütörtökön Berlinbe utazott, hogy tárgyalásokat folytasson a bizottság német tagozatának elnökével a két ország gazdasági kapcsolatainak további elmélyítéséről. Tímár Mátyás Berlinből Lipcsébe utazik, ahol átveszi a március 1-én megnyíló tavaszi lipcsei vásáron részt vevő kormánydelegáció vezetését. Az elutazásnál a ferihegyi repülőtéren jelen volt Bondor József építési és városfejlesztési miniszter, Böjti János külügyminiszterhelyettes, valamint dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Mezőgazdasági küldöttség utazott Jugoszláviába Kazareczki Kálmánnak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettesének vezetésével csütörtökön mezőgazdasági küldöttség utazott Jugoszláviába. A küldöttség részt vesz a magyar—jugoszláv mezőgazdasági együttműködési albizottság Bledben, illetőleg Belgrádban sorra kerülő egyhetes ülésszakán. Ezt megelőzően részt vesz az opatijai nemzetközi termelési és tejfeldolgozási szimpóziumon is. (MTI) Szovjet-olasz megállapodás A Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága és az Ente Nazionale Idrocarburi (ENI) olasz állami kőolajtársaság között Moszkvában megállapodás jött létre. Ennek értelmében kölcsönösen realizálják az ipari vállalatok tervezése és építése terén folytatott tudományos kutatások eredményeit, küldöttségeket, valamint tudományos és műszaki jellegű adatokat cserélnek egymás között. (MTI) Felkészülés ■ ■■ ww a rovo idegenforgalmára Az elmúlt évben mintegy félmillió kül- és belföldi vendég kereste fel Debrecent, illetve Hajdú- Bihar megyét. A szállásforgalmi statisztika kimutatása szerint 192 000 vendég vette igénybe a különböző szálláshelyeket, s összesen 900 000 vendégnapot töltött Hajdú- Biharban. Ez a szám várhatóan növekedni fog az elkövetkezendő idényben. Az idegenforgalmi hivatal az 1969-es év programjának összeállításánál figyelembe vette ezt, sennek megfelelően állította össze éves műsorát. Március 13—16 között az 1968- ban szinkronizált legjobb játék- és tv-filmek szemléjét rendezik meg. Hat játék- és tíz tv-film kerül bemutatásra, közöttük több az országos premier előtt. A Munkásmozgalmi Múzeum a forradalom dokumentumaiból nyit emlékkiállítást, a hírlapolvasóban pedig a Tanácsköztársaság idején megjelent sajtótermékekből rendeznek tárlatot. Április 8-tól 11-ig a zeneiskolai zenekarok országos fesztiválja várja az ide látogató vendégeket. A hónap többi napjain tudományos és népszerű előadások, kiállítások, bemutatók és filmvetítések kerülnek műsorra a kémiai és biológiai napok keretében. Májusban kerülnek megrendezésre a debreceni színházi napok. A szakmai vitákkal, művész-közönség találkozókkal tarkított rendezvényeken bemutatásra kerülnek az Eljött a tavasz, Varsói melódia, a Tessék továbbmenni. A térképen nem található, a Diplomások és a Macbird című darabok. Az érdeklődés középpontjában az idén is az európai hírű hortobágyi lovasnapok fognak állni. A június 21—22-én megrendezésre kerülő programra mintegy ötvenezer vendég várható, közülük legalább háromezer szállóvendég. Ezekben a napokban nyílik a Déri Múzeumban a forradalmi évfordulók tiszteletére meghirdetett országos pályázat anyagából a képzőművészkörök országos nyári tárlata. Július 18-án nyílik a Debreceni Nyári Egyetem, huszadikától pedig a nyári művészeti esték, a Magyar Állami Népi Együttes és a Lublini Szimfonikus Zenekar vendégjátékával, valamint a szentendrei művészek kiállításával. Augusztusban ismét a Hortobágyra terelődik a figyelem, ekkor kerülnek megrendezésre a hídi vásár és a népművészeti napok. Bizonyára az idén is sok érdeklődőt fognak idecsalni a helyszínen dolgozó népművészek, mintáikat meg is lehet majd vásárolni. Kiállításon mutatják be a hortobágyi pásztoréletet. A Pásztormúzeum hátsó falát kibontják, s üveggel építik be, hogy a kiállítás hátterében a puszta panorámája és a kilenclyukú híd gyönyörködtesse a látogatókat. Augusztus 20-án az országos virágkarnevál gazdagítja a rendezvények sokaságát. Szeptember a technika hónapja lesz megyénkben. A híradástechnikával, a műanyaggyártás technológiájával ismertetik meg az érdeklődőket. Ennek keretében nyílik a Déri Múzeumban az Ipartörténeti Kamarának a debreceni iparral foglalkozó kiállítása. Októberben a negyedszázada felszabadult Debrecent ünneptik az irodalmi és művészeti műsorok. Ekkor lesz Taar Ferenc dokumentumdrámájának ősbemutatója is. Novemberben, decemberben az országos fotópályázat kiállítása, előadások, bemutatók emlékeznek a város felszabadulásáról, a Tanácsköztársaság kikiáltásáról, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásáról. A megnövekedett forgalom nagy felkészülést vár a vendéglátóipartól is. Elsősorban a szállodai helyek számát kell növelni. Ennek érdekében 30—40 személyes moteleket, kempingeket nyitnak meg az év folyamán. A jövő év közepén adják át a Vörösmarty és Barna utca sarkán épülő turistaszállót, a közeljövőben megkezdi a vendégek fogadását a Kálvin téren létesített étterem. Szeptemberben a Széchenyi úton nyitja kapuit a bolgár étterem. Vendéglátóipari és termelőszövetkezeti kooperációban üzemel majd a Bocskaikertben megnyíló autóscsárda. Harmincmillió forintos beruházással új épületszárny kerül az Aranybika mellé, és még sok hasonló létesítménnyel igyekeznek felkészülni a jövő várhatóan nagy idegenforgalmára. Az érdeklődés középpontjában a lovasnapok SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI TERVEKRŐL CSÜTÖRTÖKÖN DÉLELŐTT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT TARTOTTAK A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGÉBEN. HEGEDŰS ANDRÁS, A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL ÉS VÉGH LÁSZLÓ, A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT IGAZGATÓJA TÁJÉKOZTATTA A SZERKESZTŐSÉG ÉS A MAGYAR TÁVIRATI IRODA MUNKATÁRSAIT AZ IDEGENFORGALOM TERVEIRŐL, FELADATAIRÓL. Parasztságunk nagy történelmi érdeme, hogy megértette a párt, az idők szavát, és a mezőgazdaság szocialista útjára lépett Kádár János beszéde a Győr-Sopron Megyei Pártbizottság és tanács együttes ülésén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön — győri tartózkodásának harmadik napján — a délelőtti órákban látogatást tett a Győr-Sopron megyei Pártbizottság székházában. Társaságában volt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Tóth Mátyás, a Központi Bizottság osztályvezetője és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetőhelyettese. Pataki László, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte és tájékoztatta a vendégeket a megye életéről, a pártszervezetek munkájáról. Ezután Kádár János baráti hangulatú eszmecserét folytatott a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival, a pártbizottság osztályvezetőivel, a járási és városi pártbizottságok titkáraival, továbbá a tanácsi szervek vezetőivel. A találkozót követően együttes ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága és a megyei tanács abból az alkalomból, hogy a megyében tíz esztendővel ezelőtt fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az ülésen felszólalt Kádár János is. A harcnak osztályalapja volt . Történelmi évfordulóra emlékezünk, olyan eseményre, amely sorsforduló volt a megye, országunk parasztsága és egész népünk életében. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az a tény, hogy parasztságunk szocialista útra lépett történelmi jelentőségű esemény. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a munkás-paraszt szövetség nagy győzelme. Ez a szövetség nem új keletű, a nép szabadságáért, a teljes társadalmi, politikai, gazdasági felszabadulásért vívott sok évtizedes harcban kovácsolódott ki, és szorosan összefonódott történelmünk előző sorsfordulóival. A Horthy-fasizmus negyedszázados korszakában a fasizmus elleni harc jelentette egyik legfőbb tartalmát és célját ennek a szövetségnek. A fasiszta terror és elnyomás alatt sínylődő magyar nép ugyan nem tudott hatékonyan fellépni a fasiszta törekvésekkel szemben, de gondolkodásában, és érzelmeiben szemben állt a fasizmussal. Ellenezte azokat a bűnös cselekedeteket, amelyeket a nép elnyomói, a fasiszta diktatúra vezetői az ország és a nép nevében követtek el. Ebben a súlyos időszakban a magyar hazafiak, a legkülönbözőbb világnézetű emberek felismerték, hogy a nemzet pusztulásának végső veszélye fenyeget. Ezért az akkor már negyed százada illegalitásban harcoló kommunisták — dacolva mindenféle üldözéssel, elsőként indították meg a harcot, hogy tömörítsék, ellenállásra késztessék és vezessék népünket a fasizmussal szemben. — A harcnak osztályalapja volt. Élére a munkásosztály állt, amely hű szövetségesre talált a legöntudatosabb paraszti tömegekben. — A napokban emlékeztünk meg a vésztői találkozóról, amely 1919 óta az első olyan nagyobb megmozdulás volt, ahol a munkásosztály élenjáró, legöntudatosabb képviselői széles paraszti tömegekkel , falusi földmunkásokkal, becsületes hazafi középparasztokkal, sőt még jómódú parasztokkal is találkoztak, kezet fogtak, felújították a munkás-paraszt szövetséget. Nagy jelentőségű volt ez, mert végre a nép is hallatta szavát és kifejezésre juttathatta, hogy a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiség haladó részének. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára győri látogatása során felkereste a Magyar Vagon- és Gépgyárat. Képünkön: Kádár János elvtárs, Horváth Ede vezérigazgatóval a hátsóhíd gyáregységben. (MTI-fotó : Vigovszki Ferenc felvétele) Munkaverseny a Tanácsköztársaság emlékére Ifjúsági brigádvezetők értekezlete Tegnap délelőtt a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat II. számú gyáregységében megrendezték az ifjúsági brigádvezetők debreceni városi tanácskozását, amelyen nyolcvan brigádvezető vett részt. Az értekezleten ott volt Tóth Imre, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője. Az értekezleten Száldobágyi Zsigmond, a KISZ városi bizottságának titkára tartott vitaindító beszámolót az elmúlt év tapasztalatairól, az idei év terveiről. Elmondotta, hogy az ifjúsági brigádok jelentős eredményeket értek el, munkájukkal nagyban hozzájárultak az 1968-as év gazdasági sikereihez, az új gazdasági mechanizmus jó eredményeihez. Ismertette a város ipari helyzetét s azt az ipari vonatkozású fejlődést, amely az új rendszer bevezetése óta ment végbe. Az elmúlt évben tizenkét százalékkal nőtt a város iparitermelése. Kimagasló eredményt produkált például az építőipar, amely tizennégy százalékkal növelte a termelését. Jól alakult az exportterv teljesítése is, 9—10 százalékos túlteljesítést értek el az üzemek, vállalatok. A tervezett vállalatnyereségek a legtöbb helyen már a harmadik negyedév végére biztosítva voltak, így az ipari üzemek nagy része jóval több nyereséget fizethet ki a tervezettnél. Ezután azokról a feladatokról beszélt, amelyek 1969- ben várnak megvalósításra, többek között az önköltség csökkentése, a termelékenység javítása, a munkaverseny-mozgalmak bővítése. Száldobágyi Zsigmond beszéde után hozzászólások következtek. Gönczi Kálmán, a műanyaggyári KISZ-szervezet javaslatát tolmácsolta az értekezletnek: városi szinten hirdessenek munkaversenyt a város ifjúsági brigádjai részére a Tanácsköztársaság emlékére. A versenyben lényeges szerepet kapna a selejtmentes termelés, a termelékenység fokozása, a munkafegyelem javítása. Bánszegi József, a vasutas szakszervezet területi bizottságának tagja, a vasutas fiatalok problémáiról beszélt. Elmondta, hogy a KISZ és a szakszervezet kapcsolata erősödött az utóbbi időben, de még mindig nem kielégítő az együttműködés. Hrabina Géza, a MÁV járműjavító küldötte a fiatalok továbbképzéséről, továbbtanulási lehetőségeiről számolt be. Az értekezleten felszólalt Tóth Imre is. Helyeselte a műanyaggyári fiatalok munkaverseny-kezdeményezését, s javasolta annak országos szintre való emelését. Majd tanácsokkal látta el a jelenlevőket, hogyan készüljenek a szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácskozására, amely áprilisban kerül megrendezésre Budapesten.