Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

A Hazafias Népfront tiltakozó távirata A Hazafias Népfront és a Magyar Szolidaritási Bizottság a Görög Királyság kormányához címzett táviratban emelte fel tiltakozó sza­vát a katonai junta szabadságjogo­kat tipró újabb gaztettei ellen. A távirat egyebek között hangsúlyoz­za: „A magyar nép mély felháboro­dással és megdöbbenéssel értesült arról, hogy az athéni hadbíróság — koholt vádak alapján — 3 görög hazafit életfogytiglani, hetet pedig súlyos börtönbüntetésre ítélt. Meg­szegték azt az Európa Tanács előtt tett ígéretet, hogy helyreál­lítják a polgári bíráskodást. A bí­róságok történetében példátlan és egyedülálló eset leleplezi a hadbí­róság jogtipró módszereit. Konsz­tantinidu asszonyt, a védőügyvé­det a tárgyalás közben egyévi bör­tönre ítélték, nyomban letartóztat­ták, csupán azért, mert felkérte a bírákat, hogy esküjükhöz híven, tárgyilagosan teljesítsék kötelessé­güket. A világ haladó közvéleményé­vel együtt tiltakozunk a törvényte­len hadbírósági eljárás, a törvény­telen ítélet ellen. Követeljük Ni­­kolasz Kaludisz, Zénón Zorzovi­­lisz, Janisz Jannarisz és hét társuk, valamint Konsztantinidu asszony szabadon bocsátását." * * * Hasonló tiltakozó táviratot in­tézett a görög kormányhoz a ma­gyar ENSZ-társaság is. (MTI) is * * * Az amerikai rend védelmében" A l’Humanité csütörtöki számában Yves Moreau a szerdán lezárult athéni perről ír. Az athéni pert szabálytalanságok sora-­ zata kísérte. A vádlottakat a vizsgálat során megkínozták, még a nőket sem kí­mélték. A tárgyalást csaknem zárt ajtók, mögött folytatták, és szakadatlanul meg­sértették a védelem jogait. A vádlottak alig intézhettek kérdéseket a megidézett rendőrtisztekhez, s ha intéztek, a bíró­ság elnöke megtiltotta a válaszadást. Ha megpróbálták igazukat bizonyítani, a bíróság egyszerűen megvonta tőlük a szót. Az ügyvédek egy részének módja sem volt arra, hogy az aktákat tanulmányoz­za. Csupán néhány percig beszélhettek védenceikkel. Amikor az egyik ügyvéd - arra célozva, hogy a bíróságban he­lyet foglaló tisztek részt vettek az 1967 áprilisi katonai puccsban - megjegyez­te, hogy aki az ügyben érdekelt, az nem lehet egyben bíró is, a helyszínen vádat emeltek ellene, és egy évre ítélték. A vádlottak pedig, nehogy a többi ügyvéd is hasonló sorsra jusson, lemondtak a vé­dők további szolgálatairól. Yves Moreau befejezésül megálla­pítja: „Hullottak a súlyos ítéletek, hogy az amerikai rend továbbra is fennmaradjon, hogy a görög félsziget továbbra is az amerikai stratégia rendelkezésére álljon.” *** „A földművesek diktatúraelle­nes frontja” öt vádlott tagjának ügyében csütörtök délben az athéni katonai bíróság ítéletet hirdetett. A diákok közül hármat 14, 10, il­letve 4 évi börtönbüntetéssel súj­tottak. A négy évi elzárásra ítélt vádlott büntetésének végrehajtá­sát felfüggesztették. A két másik vádlottat felmentették. (MTI) A 74. Illés Párizsban­­ „Bennünket nem lehet fenyegetni” David K. Brucenak, az amerikai küldöttség új vezetőjének megér­kezéséig az Egyesült Államok kül­döttsége szemmel láthatóan csak formálisan vesz részt a Vietnam­mal foglalkozó párizsi értekezleten. Az amerikai küldöttséget ideigle­nesen vezető Philip C. Habib nagykövet a csütörtökön megtar­tott 74. ülésen mindössze néhány mondatos felszólalást olvasott fel, amelyben arra szorítkozott, hogy az amerikaiak tárgyalási készsé­gét hangoztatta. Hosszabb felszólalásában ugyan­ezt tette Pham Dang Lam saigoni küldött is. A dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány és a VDK kormá­nyának a küldöttségei Nixon elnök legutóbbi kijelentéseit elemezték. Nguyen Minh Vy, a VDK küldött­ségének helyettes vezetője kijelen­tette, hogy Nixon elnök június 30-i jelentése és július 1-i tv-interjúja után az Egyesült Államok és a vi­lág közvéleménye egyaránt arra a megállapításra jutott, hogy semmi változás nem következett be a Ni­­xon-kormány agressziós politikájá­ban. Továbbra is meg akarja hosz­­szabbítani a háborút Dél-Vietnam­­ban, fokozni a katonai interven­ciót Laoszban, folytatni az agresz­­sziót Kambodzsa ellen, kiterjeszte­ni a háborút egész Indokínára. Mindezt pedig azért, hogy valóra váltsák a Nixon-doktrinát, amely­nek lényege, hogy ázsiaikkal har­­coltassanak ázsiaiak ellen. Dinh Ba Thi, a DIFK küldöttsé­gének helyettes vezetője rámuta­tott: Nixon elnök július 1-én is­mét azzal fenyegetőzött, hogy meghosszabbítja Dél-Vietnam meg­szállását, és folytatja a háborút, ha a lakosság nem fogadja el esztelen feltételeit csapatainak visszavoná­sára. Az Egyesült Államoknak tud­nia kell — mondotta —, hogy a dél-vietnamiakat nem lehet sem­miféle fenyegetéssel megfélemlíte­ni. (MTI) Hivatalosan június 30. óta nem, tar­tózkodnak amerikai katonák Kambod­zsa területén. Ez a felvétel azonban — amerikai hírforrás szerint — 1 mérföld­re készült Kambodzsa határától, a dél­vietnami oldalon. Az Egyesült Államok tehát ugrásra kész állapotban tartja in­tervenciós csapatát. (Telefotó — AP— MTI—RS) „II kapcsolat nem szakadt meg” Willy Brandt nyugatnémet kan­cellár a Tanjugnak és a belgrádi televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az NDK és az NSZK között „Kassel és Erfurt után nem szakadtak meg a kapcsolatok. Mindkét fél tudja, hogyan léphet érintkezésbe a másikkal, ha arra szükség mutatkozik. A két Német­ország képviselőinek két tanácsko­zása után nyilvánvaló, hogy alapos előkészületeket kell tenni a harma­dik tárgyalásra, mert csak tartal­mas megbeszélések útján, szerződé­ses alapon tudjuk szabályozni egy­más közötti kapcsolatainkat.” Brandt szerint a bonni kormány most tanulmányozza a­ szovjet— nyugatnémet előkészítő tárgyalások eredményeit. „A következő lépés: megállapodni, mikor kezdődnek a két kormány hivatalos tárgyalásai.” A nyugatnémet kancellár valószí­nűnek tartja, hogy a lengyel—nyu­gatnémet megbeszéléseken — ame­lyek ötödik menetét július végén tartják — „belátható időn belül lét­rejön a megegyezés”. Brandt kan­cellár fontosnak tartja, hogy az európai biztonsági értekezlet minél több kétoldalú és — amennyiben le­hetséges — sokoldalú érintkezés út­ján készítsék elő. Brandt kifejtette a hivatalos nyu­gatnémet álláspontot a közel-keleti helyzetről. A kancellár szerint Bonn a „mértéktartás politikájának” vol­na a híve: támogatja a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határoza­tát, kiegészítve azzal, hogy „min­denki törvényes jogait számításba kell venni”. Willy Brandt „elen­gedhetetlennek” mondotta az NSZK és az arab országok közötti kapcsolatok megjavítását. Jugoszlávia és az NSZK vi­szonyáról Brandt kijelentette: „ ... kapcsolataink valóban kedve­zően fejlődnek”. (MTI) További tárgyalások Emmanban A DPA bejrúti tudósítója csütör­töki helyzetjelentésében azt írta, hogy a jelek szerint még mindig nem jött létre az a megállapodás, amelyről a Palesztinai gerillák és a jordániai kormány képviselői már napok óta tárgyalnak. A vita tárgyát — mutat rá a DPA tudósítója — a milíciák képezik, ame­­ly­ekn­ek több ezer tagja áll készen­létben Ammanban és Jordánia más városaiban. Felfegyverzett önkén­tesekről van szó, akik általában rendes szakmai tevékenységet is folytatnak, többnyire polgári ruhá­ban járnak, de a gerilla-komman­dók parancsnoksága alá tartoznak és biztonsági feladatokat hajtanak végre. E mit­i­­isták „kiegészítik” az egyenruhás gerillákat, akiknek első­rendű feladata az, hogy bevetések­re induljanak Izrael ellen. A jor­dániai kormány azt követeli, hogy a milieistákat vonják ki a vá­rosokból. A gerillák viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a milicisták továbbra is álljanak készenlétben „támasz­pontjaikon”, amelyekkel az Amman­­ban és más városokban levő mene­kült­táborokban rendelkeznek. Egyébként a négytagú békéltető bizottság egyiptomi tagja, aki a na­pokban kormányával konzultált Kairóban, és csütörtökön visszatért Ammanba, közölte: a bizottság két­­három napon belül Ammanban be­fejezi, majd Bejrútban folytatja munkáját. (MTI) HAJDU-HOHARI NAPLÓ — 1970. JÚLIUS 10. el Varsói Szerződéshez tartozó tagállamok hadseregeinek törzsgyakorlata A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői hadműve­leti kiképzési tervének megfelelően 1970. július 1. és 9. közötti időszak­ban a Magyar Népköztársaság te­rületén szárazföldi, légvédelmi, re­pülő és haditengerészeti hadműve­leti törzsek együttes gyakorlatot hajtottak végre. A gyakorlat vezetője I. I. Jaku­­bovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erői főparancsnoka volt. Az együttes gyakorlat hozzájá­rult valamennyi haderőnem törzs­munkája összehangolásának továb­bi fokozásához, a tábornokok, ten­gernagyok és tisztek hadműveleti kiképzésének tökéletesítéséhez, va­lamint a baráti hadseregek közötti fegyverbarátság elmélyítéséhez. *** Fock Jenő, a forradalmi munkás­­paraszt kormány elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter jelenlétében július 8-án fo­gadta I. I. Jakubovszkijt, a Szov­jetunió marsallját, az egyesített fegyveres erők főparancsnokát, a gyakorlat vezetőjét, valamint Sz. M. Szyemenko hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnökét, a főparancsnok első helyet­tesét, A. Szemerdzsiev vezérzeze­­dest, a bolgár néphadsereg vezér­kari főnökét, a nemzetvédelmi mi­niszter első helyettesét és Csémi Károly altábornagyot, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökét, a honvédelmi miniszter első helyette­sét. Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, július 7-én va­csorát adott a törzsgyakorlat rész­vevőinek tiszteletére. A vacsorán részt vettek I­ I. Ja­­kubovszkij, a Szovjetunió marsall­ja, az egyesített fegyveres erők fő­­parancsnoka, a gyakorlatvezető he­lyettesei, a törzsgyakorlaton részt­vevő törzsek vezető beosztású tábor­nokai, tengernagyai és főtisztjei, va­lamint a Magyar Néphadsereg veze­tői. A vacsorán Czinege Lajos vezér­­ezredes és I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja pohárköszön­tőt mondott. I­ I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka július­ 9-én, a sikeres gyakorlat befejezése alkal­mából ebédet adott. Az ebéden részt vettek: Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter, Benkel András belügyminiszter, va­lamint Angel Canev, a Bolgár Kom­munista Párt Politikai Bizottságá­nak póttagja, és Martin Dzur ve­zérezredes, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, továbbá a gyakorlatve­zető helyettesei és a törzsgyakor­laton részt vett törzsek vezető be­osztású tábornokai, tengernagyai, főtisztjei s a Magyar Néphadsereg vezetői. Pohárköszöntőt mondott I­ I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az Állami Népi Együttes nagysi­kerű műsort adott a gyakorlaton részt vett tábornokok, tengernagyok és főtisztek tiszteletére. (MTI) Lapzártakor érkezett Lapzártáig a Maróczy emlékver­seny V. fordulójában egy játszma fejeződött be. Eredmények: Gu­­feld—Ozsváth 1:0, Bu­ek—Dely dön­tetlen, Hennings—Sydor döntetlen, Zajcev—Bukic döntetlen. A többi négy játszma erős időzavarban, bo­nyolult állásban lapzártakor még tart. Négy óra alatt a havi átlag fele A tegnap délután hirtelen támadt ziva­tar következményei után érdeklődtünk lapzártakor. A METEOROLÓGIAI INTÉ­ZETBEN munkatársunknak elmondták, hogy a zivatar nem is volt olyan várat­lan. Már 14.35 órakor tapasztalható volt az ún. távoli zivatar, ami villámlásokkal és dörgésekkel adott hírt magáról. Az eső ekkor még nem esett. A felhősza­kadásnak is beillő eső 16.20-kor kezdő­dött, és 20.15-ig annyi csapadék hullott (13,5 mm), amennyi az átlagos júliusi csapadékmennyiségnek mintegy felét te­­szi ki. A MENTŐKNEK nem volt több dolguk — mondták megnyugtatóan. A POSTÁHOZ viszont a szokásosnál több bejelentés érkezett. A TITÁSZNÁl kö­zölték munkatársunkkal, hogy a zivatar miatt a nyulasi 120 20 kW transzformá­torállomásról kiinduló légvezeték elsza­kadt, és emiatt 70 transzformátorállomás feszültségmentes. Ez mintegy 12 közsé­get érint. Áramszünet volt a 4-es vízmű­nél és a 3-as hőforrásnál. Hatvan kisfo­gyasztó jelentett be kisebb zavart. A TŰZOLTÓKAT a pincéket elöntő vízszi­vattyúzáshoz vették csak igénybe. Befeződött a finn-magyar barátsági hét Finnországban Kállai Gyula sajtókonferenciája Helsinkiben, ahol a gazdag prog­rammal megrendezett finn—magyar barátsági hét befejeződött, csütör­tökön délután — a magyar nagykö­vetség épületében — sajtókonferen­ciát szervezett a Finn—Magyar Tár­saság és a barátsági hét előkészítő bizottsága. Kállai Gyula, a barátsági hét finnországi eseményein részt vett politikai delegáció vezetője, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Országgyűlés elnöke, a finn sajtó, rádió és televízió kép­viselőinek, valamint magyar újság­íróknak a jelenlétében beszámolt a finnországi látogatás tapasztalatai­ról, azokról a hasznos és kellemes élményekről, amelyeket a hét finn városban lebonyolított barátsági ta­lálkozókon szereztek a magyar ven­dégek. Kérdésekre válaszolva rész­letesen ismertette a szocialista or­szágoknak az európai biztonsági konferenciával kapcsolatos állásfog­lalását, azt, hogy e tekintetben mi­lyen kezdeményezéseket tettek a szocialista országok külügyminisz­tereinek — a közelmúltban tar­tott— budapesti értekezletén, és ki­fejtette: az előzetes tárgyalások, konzultációk megerősítették az eu­rópai biztonsági konferencia mi­előbbi összehívásának szükségessé­gét. Kaarina Virolainen asszony, a­ Finn-Magyar Társaság elnöke el­mondta az újságíróknak, hogy az FMT jelenleg mintegy 1500 tagot számlál és a Finnországban műkö­dő 36-féle baráti társaság között, az aktivitást illetően az FMT mind­járt a Finn—Szovjet Társaság után következik. A finn—magyar barát­sági hét védnökségében — az elő­készítés idején történt kormány­vál­­tozástól függetlenül — részt vállal­tak a politikai és társadalmi élet je­les személyiségei, a szervezésbe pe­dig bekapcsolódott a társadalom majdnem mindegyik rétege. (MTI) Képünkön Rekkonen üdvözli a magyar politikai küldöttség vezetőjét, parla­mentünk elnökét, Kállai Gyulát. (Napló-telefotó — Vigoszki Ferenc felv. — KS)

Next