Hajdú-Bihari Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 180. SZÁM • ÁRA : 1,20 FORINT • 1970. AUGUSZTUS 2., VASÁRNAP TALÁLKOZÁS A HÁZÁVAL Kodály Zoltán 1961-ben, hazatérve a tengerentúlról fájdalommal üzent vissza a künn élő magyaroknak, bennünket, itthoniakat is figyelmeztetve: „Amerikában járva szomorúan tapasztaltam, hogy magyarjaink mennyire oldott kéve gyanánt élnek.” Sokáig, bizony nagyon sokáig hagytuk, hogy a kéve szerte legyen, közömbösen engedtük, hogy az idő, a távolság, a hely egyre inkább szerte hullassa a kalászokat. De talán odakünn se volt mindig kellő ragaszkodás, néha a gyanakvás, máskor a tájékozatlanság bénította a közeledést kereső ambíciókat. Azaz: tudatlanul, máskor meg akarattal is ásóztuk magyarságtudatunk hajszálgyökérzetét. Talán-talán most még nem késő a felismerés, hogy segítséggel, figyelemmel kell lennünk egymás iránt. Keresve, mi közelíti a messzeséget. A felismerés tettre sürgetett, s most ennek első eredménye a Debreceni Nyári Egyetem eseménysorában a ma kezdődő anyanyelvi konferencia, amely a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége és a Kossuth Lajos Tudományegyetem rendezésében, de külön is Lőrincze Lajos kandidátus és Kálmán Béla professzor személyes diplomáciai és szervező munkája eredményeként augusztus 2-10. között lesz Debrecenben. A konferencia célja: megvitatni a magyar nyelv és irodalom oktatásának, terjesztésének az emigrációs lét sajátos feltételei közötti helyzetét, feladatait. Segítséget nyújtani e munkához, keresni a hazai és külföldi szakemberek együttműködésének formáit, lehetőségeit. Tíz országból (az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Svédország, a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Anglia, Ausztrália, Mexikó, Argentína) egyetemi tanár, újságíró, tanító, műfordító, egyesületi vezető, összesen 11-en látogatnak el a debreceni anyanyelvi konferenciára, hogy közelről, személyesen megismerjék, tapasztalják művelődési életünket, visszatérve aztán tudatosabb, átgondoltabb munkálkodással igyekezzenek az idegen közegben is életben tartani a magyarság nyelvi, szellemi szigeteit, önmaguk benső erősbítése és az „óhazával” való kapcsolódás által. Czine Mihály, Keresztúry Dezső, Lőrincze Lajos, Kálmán Béla, Szőnyi Erzsébet, Grétsy László, Kovács Kálmán beszélnek majd itthoni életünkről, a közösségbe rendeződés lehetőségeiről, gondjainkról, de a programból nem hiányzik majd a mintaadás sem mutató a népzene, a népi tánc, a kóruskultúra legszebb hazai eredményeiből, hogy a néppel, a nemzettel, a hazával találkozzanak a külföldön élő magyarok. E mostani debreceni konferencia még csak a kezdet, térnyitás a jövőre nézve. Hogy időről időre, amikor a gondok tornyosodni látszanak, újra és újra összejöjjünk beszámolni a végzett munkáról, a tennivalókról, hogy meghányjuk-vessük, mint tehetünk legtöbbet egymásért, a legszűkebb ismeretség, a népbeli egybetartozás okán. Igaz szívvel köszöntjük a messziről érkező magyar vendégeinket. A találkozó fontosságát bizonyítja, hogy Bárczi Géza akadémikus elnökletével kulturális, társadalmi életünk olyan személyiségei tagjai a védnökségnek, akik tekintéllyel, okos szóval sokat szolgálták és szolgálják népünket. Nem mondhatunk mást magunknak és vendégeinknek sem, mint amit Kodály Zoltán üzen: „Ha mi itthon gyakran gondolunk külföldön élő honfitársainkra, mint egy kiszakadt testrészre, érezzék ők is, hogy akárhová vetődnek, gyökerük itt van, s ha elsorvad, ők megszűnnek magyarok lenni anélkül, hogy igazán másvalamivé válhattak volna.” Ktsz-ek a mezőgazdasági vásáron A szövetkezeti ipar nagyszabású termékbemutatóval vesz részt a 67. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon és vásáron. Az OKISZ két pavilonjában 1000 négyzetméteres fedett területen és emellett még 3500 négyzetméternyi nyitott részen a szövetkezetek több mint 600-féle cikket állítanak ki. A bemutatott berendezések legnagyobb része felhasználható a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban, de a háztáji gazdaságoknak is kínálnak kisgépeket. Megtekinthetik az érdeklődők három családi ház makettjét is, ezek a „Szép falu — szép lakóház" tervpályázaton díjakat nyertek. (MTI) Újabb felajánlások a mezőgépgyárban Három aranyplakett egy brigádnak Munkaóra-megtakarítások A debreceni mezőgazdasági gépgyárban a napokban megtartott brigádvezetői értekezleten a Bölöni György szocialista brigád felhívással fordult az üzem kollektíváihoz, hogy a pártkongresszus tiszteletére az éves vállalásokon felül tegyenek újabb felajánlásokat, és november 9 és 21 között tartsanak kéthetes ünnepi műszakot. A kezdeményező brigád vállalja, hogy 65 000 forint értékű anyagot takarít meg, és 350 óra társadalmi munkát végez a kongresszus tiszteletére. A felhíváshoz mind a 28 brigád csatlakozott, s a többletvállalásokkal remény van arra, hogy a makói és a békési mezőgépgyárak árvíz miatti kiesését is pótolni lehet. A felhívás után három brigád jelentette be pótvállalását, így a Pataki István brigád (brigádvezető Terge Gyula) 25 000 forint megtakarítását vállalja és 200 óra társadalmi munkát végez. A Kiss Lajos vezette Zalka Máté MHSZ szocialista brigád 20 000 forint értékű anyagot takarít meg a kongresszus tiszteletére, 20 000 forint értéket produkál újításokból, és 200 óra társadalmi munkát vállal. A Juhász Ferenc vezette Tarr Imre MHSZ szocialista brigád vállalása: 20 000 forint értékű anyag megtakarítása és 150 óra társadalmi munka — írja tudósítónk Borköles Jenő. *** A Hajdúsági Iparművekben 1960- ban alakult meg a TMK-műhely Szabadság szocialista brigádja, mely a 10 év alatt igen sok értékes vállalással járult hozzá a vállalati eredményekhez. A tíz tagú, többszörösen kitüntetett kollektíva minden tagja törzsgárdatag. A brigádvezető, Szabó Imre a gyár megalakulása óta dolgozik az üzemben. A brigád vállalásait mindig teljesíti, így például 1969-ben 35 000 forint értéket takarítottak meg haszonanyagok felhasználásával. Az aranyplakett kitüntetést 1969-ben kapták meg első ízben, a vele járó pótszabadsággal, és 1970. április 4-én újból megkapták eredményeikért az aranyplakettet. 1970. első félévében ismét kimagasló sikert értek el a gazdasági és társadalmi munkában, és a vállalat vezetősége a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben soron kívül újból aranyplakett kitüntetésben részesítette a Szabadság szocialista brigádot, mely 5000 forint jutalmat is kapott. A kitüntetést Lévai Imre igazgató adta át Szabó Imre brigádvezetőnek, majd a brigádtagoknak nyújtotta át a pénzjutalmakat — írja tudósítónk, Szinkulics István. A MÁV Debreceni Építési Főnökségének gépállomásán mind több kollektíva tesz felajánlást augusztus 20. és a pártkongreszszus tiszteletére, s különösen a munkaóra-megtakarításokban tűnnek ki a brigádok. A Március 21. brigád például az igazgatósági nyomdagép javításánál 20 óra megtakarítást vállalt, s az aláverő gépek kalapácsfejének gyártását a tervezett 24 000 forint helyett 22 000 forint értékben vállalja, határidőre. Az Április 4. villamos szocialista brigád a soron következő kis munkagépek javításának idejét 50 munkaórával csökkenti. A Tóth Sándor szocialista brigád a megjavított gépeket ellenőrzi, minőségét megvizsgálja, gyorsított ütemben, hogy a gépek mielőbb visszajussanak oda, ahol szükség van rájuk. Az adminisztratív és műszaki brigádokkal együtt segítik a többi kollektívát a vállalások teljesítésében. A közúti gépkocsivezetők az árvíz utáni helyreállításnál segédkezve a fordulók növelésével jobban kihasználják a gépkocsikat, s csökkentik a javítóórákat is a gépkocsiszemléknél — írja tudósítónk, Óvári László. Rekord mennyiségű alkatrész a mezőgazdasági gépekhez A szakemberek számítottak arra, hogy az idei aratás különösen nehéz lesz; egyik oka, hogy a kései kitavaszodás miatt nem sikerült időben gyomtalanítani a gabonatáblákat, ami az aratás idején külön munkát ad a kombájnoknak. A gépek olyan sok cserealkatrészt „fogyasztanak el” hogy az alkatrészellátó telepek csak a legnagyobb nehézségek árán tudják kielégíteni a szükségletet. A fogalmazási adatok is jelzik, hogy az idei aratás valóban a legnehezebbek közé tartozik. Júliusban összesen 200—210 millió forint értékű cseredarabot, felszerelést stb. adott el a 19 vidéki AGROKER- telep. Az elmúlt évben ilyenkor csak 160—170 millió forint értékű készletre volt szükségük a gazdaságoknak, hogy az ideivel azonos termőterületről zavartalanul betakarítsák a termést. Különösen sok kombájnalkatrész kell. Az aratógépekhez való 10—12 legfontosabb cseredarabból az év első hat hónapjában legalább anynyit rendeltek, mint tavaly egész évben. Az SZK 4-es kombájnokhoz való rostából 1969-ben például 3300- at vásároltak a mezőgazdasági nagyüzemek, idén június végéig csaknem 3800-ra volt szükségük. A vállalat budapesti központi raktárába naponta 240 alkatrészmegrendelés érkezik. Tavaly a csúcsforgalom idején csak 180—190 rendkívüli kérés volt. A központi raktárban — ugyanúgy mint a vidéki telepeken — soron kívül intézik a sürgős rendeléseket, és ha lehetőség van rá, 24 órán belül feladják a gazdaság címére a küldeményt. Az alkatrésztelepeken este 19-20 óráig tartanak inspekciót. (MTI) A hídi vásárra megnyílik a Pásztormúzeum Szombaton Debrecenben dr. Angyal Lászlónak, a Hortobágyi Intéző Bizottság titkárának elnökletével a hídi vásár előkészületeiről tárgyaltak. Az ülésen bejelentették, hogy augusztus 19—20-án rendezik meg a kilenclyukú hídnál a hagyományos vásárt és kulturális rendezvényeket. A vállalatok pavilonokat építenek, amelyekben többek között ruházati cikkeket, ajándéktárgyakat árusítanak. A kisiparosok is eladásra viszik hagyományos készítményeiket: rézkolompokat, karikásokat, pásztorkalapokat, nádudvari kerámiákat. A környékbeli takácsok ugyancsak szekérre való áruval jelennek meg. A hídi vásárra megnyitják az újjárendezett Pásztormúzeumot, a körszínben pedig a Hortobágy élővilágát mutatják be. Ugyancsak megrendezik a hagyományos pásztortalálkozót, a vízi színpadon népi együttesek bemutatóira kerül sor. A mátai lovaspályán versenyeket tartanak a legjobb hortobágyi és környékbeli lovasok részvételével, ezenkívül a csárdaudvaron ökörsütésre kerül sor. (MTI) Hétfőtől szezon végi vásár Mintegy 420—450 millió forint értékű ruházati cikket 20—30—40 százalékos engedménnyel hoz forgalomba a kereskedelem az augusztus 3- tól 17-ig tartó nyár végi vásáron — közölték a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főosztályán szombaton tartott tájékoztatón. A vásár idején a lakosság mintegy 140—170 millió forinttal olcsóbban juthat a forgalomba kerülő cikkekhez. A nyári vásár általában divatos és eddig is keresett árukat kínál, amelyek csupán azért kerültek engedményes árusításra, mert a nyár késői beköszöntése miatt bizonyos mennyiség megmaradt belőlük. Viszonylag bő lesz a választék női pamut- és selyemruhákból, valamint fürdőruhákból. Bőségesnek ígérkezik a divatos selyem ruhaanyagok, főleg az acetált nyomott mintás selyem kínálata. A konfekciókereskedelem raktárkészletéből néhány fajta férfiöltönyt, selyemblúzt, szoknyát és pantallót is forgalomba hoz kezdvezményesen. Nagyobb menynyiségű nyári férfiing is tartozik a vásári árukínálathoz. A cipőkereskedelem szandálokat, víkendcipőket, a nők részére színes papucsokat, pantonetteket, továbbá gyermekszandálokat kínál. A tájékoztatón hangsúlyozták, az egyes vállalatok maguk határozták meg, mit kívánnak kiárusítani, mennyi az engedmény, ennek következtében nem egységes a választék, és országosan nem egységesek az árak sem. Egyúttal tájékoztatót adtak a ruházati kereskedelem első félévi forgalmáról. A ruházati cikkek kereslete a vártnál is nagyobb volt, s a tervezett 7,8 százalék helyett 10 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint a múlt év azonos időszakában. A kereskedelem felkészülése alaposabb volt, de még így sem tudott minden igényt maradéktalanul kielégíteni. Különösen nagy mértékben nőtt a felső kötöttáruk, szőnyegek, függönyök forgalma. (MTI) Megalakult a szövetkezeti jogászszakosztály A Magyar Jogászszövetség Hajdú- Bihar megyei szervezete — a központi irányelveknek megfelelően — a szövetkezeti mozgalom minden ágazatát átfogó szövetkezeti jogászszakosztály megalakítását határozta el a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogászok szakosztálya helyett. Az alakuló ülést szombaton délelőtt tartották meg Debrecenben. Dr. Balogh János, a helyi szervezet elnöke számolt be az eddig végzett munkáról és a tervekről. Elmondotta többek között, hogy a tsz-jogászok szakosztálya 1967-ben alakult meg, s igen eredményesen működött. Jelentősen segítette a tsz-beli jogászok továbbképzését, hathatós jogpropagandát fejtett ki, s tájékoztatókat adott közre a tsz-tagok és családtagjaik szociális ellátásáról. Kiemelkedő munkát végzett a szakosztály az új tsz-törvény előkészítésénél. A feladatokról szólva elmondotta: " Az egyes szövetkezetek különböző céllal jöttek létre, ennek megfelelően különböző ágazatok alakultak ki, s mindegyik szövetkezeti ágazatban megvan a lehetősége annak, hogy a sajátos viszonyoknak megfelelően továbbfejlesszék a szövetkezeti életviszonyokat. A szövetkezeti szakosztály feladata éppen ebből következik: a sajátosságok legjobb kihasználása és alkalmazása, a tapasztalatok kicserélése, a legjobb módszerek közkinccsé tétele, egymás támogatása és segítése. A különböző ágazatokba tartozó szövetkezetek jogi helyzetéből következik, hogy a szövetkezetekben és a területi szövetségekbentevékenykedő jogászok érdekvédelmi problémái is lényegében azonosak. Feltehető, hogy azonosulnak az érdekvédelmi problémák megoldására irányuló törekvések is. Az egységes szövetkezeti törvény és az ágazati szövetkezeti jogszabályok jelenleg folyó munkálatai azt igénylik, hogy a megye területén tevékenykedő szövetkezeti jogászok a legmesszebbmenőkig együttműködve fejtsék ki tudásukat. Az alakuló ülésen a szövetkezeti jogászok szakosztálya 7 tagú vezetőséget választott. Elnök lett dr. Orbán Sándor, a Debreceni Agrártudományi Főiskola docense, a Hajdúsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének jogtanácsosa, titkára dr. Kovács Dezső, a megyei tanács vk mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jogásza.