Hajdú-Bihari Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
« .................... ' « A város státusa Köznapi hír, s mi, debreceniek mégis jóleső érzéssel, megkülönböztetett figyelemmel olvastuk: a Minisztertanács, csütörtöki ülésén tárgyalta Debrecen és Pécs általános rendezési tervét. Nincs abban persze semmi elfogultság, ha most a képzelet csak a városunkra vonatkozó perspektívákat tapogatja, annak azonban külön örülünk, hogy e két patinás város együtt és egyszerre került a legfelső fórum elé. Égtájilag s földrajzilag bár távol esünk egymástól, jövőnk formálásában és alakításában viszont azonos célok mozdítanak bennünket. Debrecen is mint jónéhány magyar város alapvetően benne él a köztudatban. Természetszerűleg. A történelem, a magyar sors alakulása faragta karakterét, s hála a szocialista gondolkodás és szellem valóságának, ezek a jellemző jegyek végleges jogot s bátorítást is nyertek. Ezek a jellemvonások persze nemcsak települési, vagy táji adottságokból sarjadtak. Formálták, alakították, keményítették nagyon fontos szellemi tényezők, s ezek mind-mind belejátszottak mai formájába. Ma tehát ezt kell látnunk és ezzel kell elsősorban számolnunk: itt van Tiszántúl legközepén egy százötvenezres lakosú nagyváros. Ritmusa, lendülete, fejlődése hozzá van kötve, hozzá van nőve a haza sorsához, alakulásához. S a város jövője azért megnyugtató, reményekre jogosító, mert az a haza s a nép sorsa is, azzal együtt, azzal szervesen formálja szocialista arculatát, s azok közben is sajátságos, egyéni karakterét. A fejlődés egyik alapvető mozzanatára, szükségességére érdemes idézni az alábbiakat: „A felszabadulás óta eltelt negyedszázad alatt Debrecen lakossága akkorát nőtt, mint az azt megelőző ötven év alatt. A város kilépett agrárjellegéből, és ma már jelentős iparú tájegységi központ. A gyorsuló fejlődés előreláthatóan nem áll meg: a demográfiai becslések az ezredfordulóra háromszázezer körülire jelzik a lakosság számát.” Nos, maradjunk egy pillanatig a demográfiai becsléseknél, a demográfiai előrejelzéseknél. A város létszáma előreláthatólag közel megduplázódik. Óriási következtetés, óriási felelősség. A demográfiai becslések a realitásokból következtetnek, hiszen elég csak egy pillantást vetni Debrecen peremvidékeire, s már is igazolt a statisztika. Debrecen ugyanis azon ritka jellegű városok közé tartozik, amely kiterjedt s nagy lélekszámú tanyavilággal rendelkezik. Az pedig köztudott, hogy a tanyavilág felbomlóban van, s az is egyértelmű, hogy a tanyavilág lakosságát a városok olvasztják magukba. A népességi bázis tehát adva van. De adott-e a lehetőség, amire ez a háromszázezer lélekszám ráépülhet? Adott-e munkaalkalomban, lakásban, szociális és kulturális ellátottságban? A kérdőjelekre a fejlesztési terv már választ is fogalmaz: Debrecen kilépett agrárjellegéből, és ma már jelentős iparú tájegységi központ. S az ezredfordulóra - a jelenlegi fejlődési ütemet figyelve - még inkább az lesz, még inkább azzá válik. A demográfiai becslésre figyelve pedig: ,,A rendezési terv három városalközpont és négy építési övezet kialakítását irányozza elő. A város rekonstrukciója során mintegy 76 ezer lakás építése, átépítése és korszerűsítése válik szükségessé. A felépült Debreceni Házgyár 50 év alatt 60 000 lakás megépítéséhez biztosít elemeket, a többit egyéni technológiákkal készítik majd el.” Meggyőző és imponáló számok. A statisztikához azonban azonnal hozzá kell fogalmaznunk a rejtettebb tényezők bizonyítékát is. A városvezetés, a városirányítás megnyugtató valóságát. A holnap Debrecene ma formálódik, ma alakul. Jó szándékunk és akaratunk tartja meg a következő évezredekre. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ankét a Párttörténeti Közleményekről A Párttörténeti Közlemények című folyóirat szerkesztősége, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztálya, valamint a megyei pártoktatási igazgatóság pénteken délután Debrecenben, az oktatási igazgatóság épületében ankétot rendezett a Párttörténeti Közleményekről. Az ankéton a marxizmus-leninizmus esti egyetemén és középiskoláiban magyar munkásmozgalom történetet tanító tanárok, propagandisták vettek részt. Eljöttek az ankétra Szabolcs-Szatmár megyei pártmunkások, propagandisták is. Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg az ankétot, majd Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója mondott vitaindítót. Beszélt a folyóirat szerepéről, funkciójáról, hangsúlyozta, hogy profilja, feladata részben eltér más szaklapokétól. A kutatási eredmények ismertetése mellett feladata az is, hogy hatékony segítséget nyújtson a pártoktatáshoz szakirodalom nyújtásával, a vitás kérdésekben való állásfoglalással, s esetenként egyes kérdések tisztázása végett viták indításával. Fontos szerep jut a folyóiratnak a munkásmozgalom kimagasló személyiségei, mártírjai életének, munkásságának ismertetésében, tudományos szinten történő feldolgozásában. A vitaindító után kötetlen baráti beszélgetés kezdődött, amelynek során a részvevők elmondották, hogyan segít munkájukban a folyóirat, s miben kérnének még több segítséget. Hangsúlyozták a részvevők, hogy a helytörténeti kutatásoknál támaszkodnak nagy mértékben a Párttörténeti Közleményekre. Elhangzott az is, hogy nagyon hasznos lenne egy megyei szintű tudományos-politikai jellegű folyóirat indítása is. Vass Henrik vitaindítóját mondja A beszélgetés során felvetett kérdésekre részben Vass Henrik, részben Szabó Bálint, a folyóirat felelős szerkesztője adott választ. Elnökség tárgyalta a tsz-ek várható gazdasági eredményeit és a népművelési munkát A tanácskozáson részt vettek dr. Fülöp Imre és Kígyós Sándor, a megyei tanács vb osztályvezetői. Az elnökség megvitatta a termelőszövetkezetek várható gazdasági helyzetét a III. negyedévi mérlegek alapján. Megállapították, hogy rendkívüli nehézségekkel kell megküzdeniük ebben az esztendőben a tszeknek. A szövetség területén 8500 hold bevetetlen maradt az ár- és belvizek következtében, s ezenkívül az összes szántóterületnek csaknem egynegyedét érte vízkár, vagy pusztult ki a vetés teljesen. A bajok, gondok enyhítésére segítséget kapnak a gazdaságok az államtól, azonban csak tervszerűbb, jobb munkával, a saját maguk által megteremtett lehetőségekkel juthatnak mihamarabb túl a nehézségeken. A területi szövetség elnöksége megtárgyalta a tagszövetkezetekben folyó népművelési munka helyzetét és feladatait, a kulturális alap felhasználását. Az elnökség tagjai kifejezték azt a véleményüket, hogy szükség van a tervszerű népművelési munkára, amely biztosítja a tagság, a falu lakosságának képzését, ismereteinek gyarapítását. Azt kérték: legelsősorban teremtsék meg ehhez a személyi és tárgyi feltételeket, a községi művelődési ház programjában kapjon teret a termelőszövetkezet igénye. S ehhez aztán a termelőszövetkezetek segítséget nyújtanak anyagiakkal is. Úgy foglaltak állást a résztvevők, hogy a nagyobb termelőszövetkezetekben hozzanak létre álló oktatási-kulturális bizottságot a tagság különböző rétegeinek képviselőiből, s vonják be munkájába a község népművelési szakemberét. A kisebb tszekben a meglevő szociális-kulturális bizottságba vonjanak be hozzáértő népművelőt, tsz-tagokat. Az legyen a fő törekvés, hogy a tsz-ek ne „általában” támogassák anyagilag a művelődési intézményeket, hanem olyan egész éves program, vagy időszakos célkitűzés megvalósításához nyújtsanak anyagilag is elsősorban segítséget, amely közvetlenül szolgálja a termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti tagság igényeit, érdekeit. Végül az elnökség egyhangúan úgy foglalt állást, hogy a maguk lehetőségével támogatják azt a kezdeményezést, amely Bihari tájmúzeum létrehozását akarja megvalósítani. A Bihari Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége Király Gergely vezetésével pénteken ülést tartott Berettyóújfaluban. November 20-tól 30-ig: BUBIV bútorkiállítás a debreceni bútor- és lakberendezési boltban Tegnap délelőtt Debrecenben, a Hajdú-Bihar megyei Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat bútor- és lakberendezési boltjában bútorkiállítás nyílt a Budapesti Bútoripari Vállalat — a BUBIV — termékeiből. A kiállítás megnyitása egybeesett az átalakított bútorbolt átadásával, amelyet korszerűvé, modernné alakítottak át. A mintegy egymillió-hatszázezer forintos költséggel átalakított üzletet Hajdú Zoltán, a Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese adta át, s egyben megnyitotta a kiállítást. Az átalakítás nemcsak széppé varázsolta az üzletet, hanem kihasználhatóbbá is tette, ugyanis a külön „szobákká” kialakított fülkékben 22—23 szobaberendezést tudnak bemutatni. Jelentősen bővült a lakástextilrészleg is, s jelenleg a boltnak mintegy hatmillió forintos készlete van, 15 ezer forinton aluli garnitúrákból 17, 15 ezer forinton felüli szobaberendezésekből mintegy 50 fajtából válogathatnak a vásárlók. A kiállításon Rieperger László, a BUBIV vezérigazgató-helyettese ismertette a gyár legújabb termékeit és fejlesztési terveit, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a tetszetős és olcsó BUBIV-szobaberendezésekből egyre több kerülhet majd Debrecenbe is. A kiállítás a hónap végéig tart nyitva. Képünkön a Maya szobabútor Az európai béke és biztonság megszilárdítására törekedve A LENGYEL-NYUGATNÉMET SZERZŐDÉS SZÖVEGE (2. oldal) Sajtótájékoztató a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben Kongresszusi küldötteink (3. oldal) Egis út története Jogi tanácsok (4. oldal) Oratóriumest (5. oldal) HIRDETÉSEK (6., 10—11. oldal) Hét végi sportműsor (7. oldal) GÉPKOCSI-NYEREMÉNYBETÉTKÖNYV SORSOLÁS krónika (8. oldal) Rádió- és tv-műsor Otthon (9—12. oldal)