Hajdú-Bihari Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

Szülési szabadság és gyermekgondozási segély az örökbefogadó anyának M. I. debrceni olvasónk írja: párhónapos csecsemőt fogadott örökbe, és ezért szülési szabadságot szeretne igénybe venni. Az a kérdése, hogy jogosult-e erre, és hogy menynyi illetményre tarthat igényt erre az időre. Ezzel kapcsolatosan B. S.-né hajdúböszörményi olvasónk pedig azt kérdezi, hogy az ilyen örökbefogadás esetén az örökbefogadó anya kaphat-e gyermekgondozási segélyt. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint a munkaviszonyban álló és csecsemőt örökbefogadó nőt jogerős örökbefogadási határozat esetén az örökbefogadás napjától kezdődően megilleti a szülési szabadság. A szülési szabadság kiszámításánál a gyermek születése előtti négy hetet (28 napot) a szülés előtt kiadottnak kell tekinteni. A szülési szabadság idejére az örökbefogadó anyát terhességi-gyermekágyi segély illeti meg éppen úgy, mint a szülő anyákat. A terhességigyermekágyi segélyként a munkabér napi átlagának 100 százalékára jogosult, ha a szülést megelőző két évben legalább 270 napi biztosítási ideje van. Ennél kevesebb, de legalább 180 napi biztosítási idő esetén a terhességi-gyermekágyi segély összege a munkabér napi átlagának 50 százaléka. A második kérdésre válaszunk a következő: A gyermekgondozási segély a dolgozó nőt örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke után is megilleti, ha a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül 12 hónap olyan munkaviszonya van, amely alatt legalább hat órai munkaidővel foglalkoztatták és a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot kérhet. Amennyiben tehát olvasónk ez utóbbi feltételeknek megfelel, úgy mint örökbefogadó anya is jogosult gyermekgondozási segélyre. A tartásra kötelezett átlagkeresetének megállapítása T. S.-né hajdúszoboszlói olvasónk írja: férje tsz-tag, akinek háztáji földje is van, és aki ellen tartási követelést kíván támasztani. Az a kérdése, hogy az ilyen tsz-tag jövedelmét hogyan és milyen tényezők figyelembe vételével állapítják meg, a folyó vagy az elmúlt gazdasági évben elért keresete-e az irányadó. A Családjogi Törvény vonatkozó rendelkezése szerint a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. További rendelkezése a törvénynek az is, hogy a gyermektartásdíj összegét a bíróság a tartásra kötelezett kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagot terhelő gyermektartásdíj összegének a megállapításánál abból kell kiindulni, hogy a tag jövedelme a munkája alapján őt megillető részesedésből (munkadíjból, kiegészítő részesedésből vagy a termés meghatározott részéből) áll, és ezt kiegészíti a háztáji gazdaság jövedelme, valamint a termelőszövetkezeti tagot megillető földjáradék. Ha a termelőszövetkezeti tagnak tagsági viszonyból eredő részesedését olyan időre kell meghatározni, amelyet az előző évi zárszámadás már lezárt, e tekintetben a munkadíjon felül a zárszámadás szerint járó kiegészítő részesedés és a földjáradék összege szolgál alapul. A tartásdíj összegét az ítélethozatalt megelőző legutolsó zárszámadás és egyéb adatok alapján meghatározható átlagrészesedés figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban az új gazdasági évből az ítélet hozatalakor már jelentős időszak eltelt, erre az időre, valamint a jövőbe esedékessé váló tartásdíjak összegének meghatározásánál már figyelembe kell venni az új gazdasági év várható eredményeit is. A háztáji gazdaságból eredő jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni az e jövedelem mértékét befolyásoló valamennyi tényezőt (a háztáji ingatlan területe, minősége, művelési ága stb.), és figyelemmel kell lenni arra is, hogy a háztáji gazdaságban rendszerint nemcsak a tartásra kötelezett, hanem annak családja is dolgozik, és ilyenkor az abból eredő jövedelem nem kizárólagosan őt illeti. A természetbeni részesedés ellenértékének és a háztáji gazdaságból eredő jövedelemnek a megállapításánál általában a szabadpiaci árakat kell figyelembe venni. Ha azonban az állami felvásárlási ár magasabb, akkor ez az irányadó, feltéve, hogy az értékesítés milyen áron történt vagy erre lehetőség volt. A tsz-tag átlagkeresetének megállapításánál egyébként a termelőszövetkezettel járó munkadíjon és kiegészítő részesedésen, a háztáji gazdaságból eredő jövedelmen és az esetleges földjáradékon felül számításba kell venni az esetleges egyéb jövedelmet is. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. NOVEMBER 21. Súlyos helyzet Kelet-Pakisztánban Az évszázad legnagyobb természeti katasztrófája Az elmúlt hét végén 250 km óránként sebességgel száguldó trópusi ciklon és a nyomában fellépő, néhol 20 méteres hullámmagasságot is elérő vihardagály az évszázad legsúlyosabb természeti katasztrófáját idézte elő. A vihar végigsöpörte a sűrűn lakott, alacsony fekvésű, vizenyős Gangesz- és Brahmaputra-deltát. Áldozatainak száma egyes források szerint 50 ezer, mások szerint 200—300 ezer között van, a hajléktalanok száma pedig eléri a 3 milliót. A félelmetes erejű trópusi ciklon nem ismeretlen ezen a vidéken: a nyár végén rendszeresen kialakul a Délkelet-Ázsiát övező tengereken, (helyi neve tájfun) az Indiai-óceán déli részén (mauritiusi orkán) és a Karib-tengeren (hurrikán). A katasztrófát az idézte elő, hogy a szokásosnál erősebb szélvihar egyidőben jelentkezett a szökőárral és azt vihardagállyá fokozta, a folyóágakban pedig a visszaduzzasztás — a folyóvíz folyásirányának megváltozása — által áradásokat idézett elő.A szökőár a Hold és a Nap együttállása idején fellépő, az átlagosnál magasabb dagályhullám. Két hetenként rendszeresen kialakul.) A károkat növeli a terület gazdasági szerepe: az érintett városok, különösen Khulma és Chittagong az országrész fontos termékének, a jutának feldolgozó központja, Chittagong pedig a fő kiviteli kikötője is. Sundarbans mocsári erdei pedig értékes faanyagot szolgáltatnak. A szökőár és tájfun sújtotta Kelet-Pakisztánba folyamatosan érkezik a külföldi segítség. A megfelelő légi szállítóeszközök hiánya azonban úgyszólván lehetetlenné teszi az élelmiszer és a ruhanemű eljuttatását a rászorulókhoz. A mentési munkálatokat irányító egyik pakisztáni tisztviselő úgy nyilatkozott, ha a szállítási problémát nem sikerül időben megoldani, akkor az éhség, a járvány és a vízhiány ugyanolyan pusztítást okozhat az életbenmaradottak között, mint korábban a szökőár. Az angol és az amerikai kormány megígérte, hogy Singapore-ból, illetve Nepálból a helyszínre irányít helikoptereket, de a probléma így is csak napok múlva oldódik meg. A Vöröskereszt Társaságok Nemzetközi Szövetsége Génfből jelentette, hogy eddig húsz ország adakozott készpénzben vagy természetben Pakisztán javára. A legnagyobb készpénzsegélyt, 1 242 000 dollárt, a kínai Népköztársaság jelentette be. Közölte a genfi központ azt is, hogy a Pakisztáni Vörös Félhold mentőosztagának szerdán sikerült először megközelíteniök csónakokban az árvíz sújtotta területeket, és megkezdték a takaró, ruhaneműk, gyógyszerek és ivóvíz szétosztását. Továbbra is vontatottan halad azonban a Daccába érkező segélyszállítmányok továbbszállítása a szökőár és forgószél sújtotta keletpakisztáni vidékre. Csütörtökön négy amerikai helikopter érkezett, ezek azonban csak szombaton kezdhetik meg az élelmiszer, orvosság és egyéb létfontosságú cikkek szállítását. Késlekedést okozott az is, hogy Pakisztán közölte az Egyesült Államokkal: az amerikai helikopterekhez pakisztáni pilótákat kíván adni. Az Egyesült Államok ezt a javaslatot nem fogadta el, és csak hosszas huzavona után sikerült megegyezni abban, hogy a gépeket amerikai pilóták fogják a helyszínre vinni. A pakisztáni mentési bizottság részéről közölték, hogy Daccában 15 napra elegendő élelmiszerkészletet tárolnak. Újabb és újabb segélyszállítmányok és adományok futnak be. McNamara, a Világbank elnöke értesítette Jahja Khan pakisztáni elnököt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank a lehető leghamarabb megteszi a szükséges lépéseket az elpusztult kelet-pakisztáni vidék újjáépítése érdekében. Máris dolgoznak egy ciklon-előrejelző és árszabályozó rendszer tervén. A Kelet-Pakisztán tengerparti területeit sújtó természeti katasztrófa egy tragikus pillanata: a katasztrófát túlélő apa eltűnt gyermekét keresi a Bhola-szigetén partra sodort tetemek között. (Telefotó — AP—MTI—RS) ^ Munkaügyi vita eldöntése a termelőszövetkezetben J. Gy. olvasónk kérdi, hogy ha a munkaügyi vitájában, amely a termelőszövetkezet vezetőségével merült fel, nem tudnak megegyezni, kinek van joga dönteni. A vállalatnál ugyanis ilyen ügyekben munkaügyi döntőbizottság jár el, a termelőszövetkezetben azonban ilyen szerv nincs. A közölt tényállás szerint olvasónk és a tsz vezetősége között munkaügyi vita keletkezett. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitájának intézéséről szóló jogszabály szerint, ha a termelőszövetkezeti alkalmazott munkaügyi vitájába az üzemi vezető dönt és ennek határozata ellen fellebbez a dolgozó, akkor a vezetőség bizottsága bírálja azt el, míg a vezetőség bizottságának elsőfokú határozata ellen a Munka Törvénykönyvének szabá- lyai szerint van helye jogorvoslatnak. E rendelkezésekből következik, hogy a tsz-alkalmazott munkaügyi vitája esetében a vezetőség bizottsága tölti be azt a szerepet, amelyet az egyéb alkalmazottak vonatkozásában a munkaügyi döntőbizottság tölt be. A munkaügyi vitában a vezetőség bizottsága által hozott határozat ellen jogorvoslatnak van helye, éspedig egyes, a törvényben meghatározott esetekben a járási közös munkaügyi döntőbizottsághoz, más esetekben a járásbírósághoz. A tsz magasabb vezető állású alkalmazottjának munkaügyi vitája tekintetében pedig, az alkalmazott a vezetőség bizottságának határozata ellen közvetlenül a területi munkaügyi döntőbizottsághoz, a törvényben meghatározott esetekben pedig a járásbírósághoz fordulhat. « ■ ■ ^ ■ 1 1 i ■ Debrecen, Postákért utca. Bizonyára sokan vannak, akik nem tudtak róla. Persze nincs ebben semmi különös. Emberek élnek itt is, mint másutt. Talán csak az teszi vonzóvá, hogy egymást becsülök, egymást se. Négyszáznyolcvan méter ^5 hosszú a kövesút, amit építettünk társadalmi munkában. Az ^ anyagot a tanácstól kaptuk — ^ mondja Tóth Gáspár, a varga- ^ kerti pártalapszervezet titkára. Akikkel találkozunk, mosolyog-K va köszöntik; általában tegezik. — Még tavasszal gondoltunk ^ erre a munkára, mikor a Vi- ^ rágos Debrecenért mozgalom felhívását olvastuk. Már akkor hozzáláttunk a szervezéshez. —, Csak most készült el? — Egyszer már a debreceni $$$ állomáson állott a vagon, s mikor raktuk volna kifelé, akkor ^ jött az utasítás: az anyagot az árvizes területre kell szállítani %ki Hümmer Ferenc. Másoktól tudom meg, hogy ^ most jött ki a kórházból. A bekapcsolódik a beszélgetés betegségét az árvíz ideje alatt szerezte. Hatszáz órát töltött el a ^$5 védekezési munkálatoknál, hátsól ezer kilométert tett meg volán mellett ülve. Gépkocsivezető, aki már túl van a baleset nélkül megtett egymilliomodik ki^5ilométerén is. Sápi József nyugdíjas, tíz éve aktívája a népfrontnak. $$$ — Bizony nagy szerencsénk volt, hogy ilyen szép ősz járt ránk, így is sokszor kellett az embereknek megmagyarázni a késedelmeket. Először nemigen értették, miért húzódik el az út építése. Aztán mindig rendbe — Sok gondjuk volt? — Akadt. Különösen a szállításoknál. Igaz, nagy segítséget kaptunk a TEFU-nál Ökrös János főnökségvezetőtől és Elekes Lajos fődiszpécsertől. Azon voltunk, hogy jól menjenek a dolgok — mondja Himmer Ferenc története — Volt olyan nap, hogy Feri tizenhárom órát is gépkocsin ült — szól közbe a párttitkár. Végigmegyünk az új út mentén. Magyarázzák, milyen volt azelőtt. Mutatják a helyeket, ahol különösen nagy mélyedések voltak. Mindebből már semmi sem látszik: 656 tonna zúzott kő, 300 köbméter bányahomok, 62 vagon kohósalak egyenesíti azutat. — Kérdezze meg Kiss bácsitól, mennyit dolgozott naponta — biztat a párttitkár. Kiss György a MEDICOR nyugdíjasa. — Nem méri azt az ember. A reggel hat óra majd mindig kinn talált. De hát mit is csinálnék én? Így van ez jól. Ha láttam, hogy mások háza előtt nem megy a munka, mire észrevették, már el is volt éítők ezek az emberek, jött minden, végezve — mosolyog jókedvűen. — November hetedikén hár- gigman-négyen is dolgoztak egy- pár egy családból. Apraja-nagyja pici kint szorgoskodott. Becsengetek Virágékhoz. Először a kisunoka jön ki, egy nagy lapátot cipelve, gg Aztán a többiek: az anyuka, a nagymama, az apuka. Olyanp szép sorjában sereglettek elő, p£ hogy öröm volt nézni — em íplékezik Sápi bácsi. pf — Csak három család nem pg vett részt a munkában. Pedig pg az utat ők is használják. Úgy pg látszik mindenütt kell lenni né pg hány széthúzónak — teszi hozzá pg Himmer Ferenc. pg Egy kisfiúval találkozunk gg Egy kisfiúval útközben. — Hogy hívnak? — Tardi György. — Hány éves vagy? — Tíz. — Igen. H — Miért? — Szórakozásból. pg A válaszra elmosolyodunk. pg Aztán arra gondolok, hogy a pg felnőttek is így csinálhatták p ezt, bár nem beszélnek róla. p£ Mindenesetre az elvégzett 300 p ezer forintos munka mintha p? erről tanúskodna. S még vala gp mi: az itt lakók bizakodó tér- pg vezgetése. p: — Majd tavasszal jöjjön el. pg Akkor nézze meg mi lesz itt, pg mikor már egyenes csatorná- pgkát is ástunk az út mellé, mi pgkor már elültettük a virágopkát és az egész utca zöldbe boggrul — válik el tőlem Tóth gy Gáspár. pg Domokos Lajos . I J Egy út II/* A munkaviszonynak öt évet meghaladó megszakítása és a nyugdíjjogosultság Több olvasónk kérdi, hogy az öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt mikor lehet és kell a nyugdíjjogosultság megállapításánál figyelembe venni. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint a nyugdíjjogosultság megállapításánál az 1929. január 1. napja és az 1951. december 31. napja között az egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt is figyelembe kell venni, ha a dolgozó a megszakítást közvetlenül megelőző szolgálati idő utolsó napjától számított tíz éven belül legalább 350 nap szolgálati időt szerzett. Az előző bekezdésben említett szolgálati időt legkésőbb 1951. december 31. napjáig kell megszerezni. Amennyiben a nyugdíjas végkielégítésben részesült nyugdíjba vonulásakor, úgy az idevágó jogszabály értelmében ezt a közszolgálati idejét a szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni. Téli oktatás az ÁFÉSZ-eknél (Tudósítónktól) Az utóbbi években több ezer választott vezetőségi tag vett részt a Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő fogyasztási szövetkezetek téli oktatásán. Ez a bevált és hasznos művelődési forma az idén is a választott vezetőségi tagok szakmai és politikai tudásának gyarapítását szolgálja. Az idei oktatási ciklus 1970. december 1-től 1971. február végéig tart. A soron következő oktatási program keretében, többek között a szövetkezeti demokráciáról, a tagság jogairól és kötelességeiről, a tulajdonosi és belső ellenőrzésről, a korszerű szövetkezetpolitikai és gazdasági elvek gyakorlati alkalmazásáról hallhatnak előadásokat a rendezvények látogatói. Az idei oktatás fontosságát növeli az a tény, hogy erre az MSZMP X. kongresszusa utánra SZÖVOSZ VII. kongresszusa előtt kerül sor. A választott vezetőségi tagok téli oktatását a MESZÖV előadók biztosításával segíti.