Hajdú-Bihari Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
Folytatja munkáját a Bolgár KIM. kongresszusa Leonyid Brezsnyev felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szerdán a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán mondott üdvözlő beszédében kijelentette: „A szocialista államok ma olyan erővé váltak, amely hatalmas befolyást gyakorol a világ egész fejlődésére. A szocialista rendszer befolyása érvényesül ma a nemzetközi élet minden területén, bolygónk minden szegletében. Országunknak a szocializmus és a kommunizmus építésében elért eredményei az új élet építésére lelkesítik az emberek millióit és millióit.” „A szocialista államok szakadatlanul növekvő ereje, szövetségük az egész világ forradalmi, felszabadító, antiimperialista erőivel — ma döntő tényező abban a küzdelemben, amelyet az emberiség azért vív, hogy megszabaduljon a rakéta-nukleáris világháború veszélyétől — mondotta Brezsnyev. — Ahol pedig az imperialisták fegyverrel akarják elnyomni a felszabadító harcot, mind keményebb és határozottabb visszacsapással találkoznak. Mindennél ékesszólóbb az a sikeres harc, amelyet a vietnami, laoszi és kambodzsai hazafiak vívnak az amerikai agresszorok ellen, és az a kudarc, amelyet a haladó arab rendszerek megdöntésére irányuló imperialista tervek szenvednek.” Brezsnyev megjegyezte, hogy a Szovjetunió és Bulgária — csakúgy, mint a Varsói Szerződésben szövetségre lépett más szocialista államok — egységesek abban az eltökéltségükben, hogy aktívan és következetesen folytatják a béke és a népek szabadsága védelmének lenini politikáját. „Egységünket soha senki nem bonthatja meg. Ennek egyik konkrét kifejezése pártjaink külpolitikai programjának közössége, amelyet kifejtettünk az SZKP XXIV. kongresszusán és itt a bolgár kommunisták kongresszusán” — mutatott rá Leonyid Brezsnyev, majd megjegyezte: a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa, amelynek feladata a pártprogram jóváhagyása, új fontos szakasz kezdetét jelenti a párt és az ország életében. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai a kommunista építés széles távlatait tárják fel a kommunisták előtt, az egész szovjet nép előtt. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a továbbiakban megjegyezte, hogy a szocializmus építésének minden országban megvannak a maga sajátosságai, megkülönböztető jellegzetességei. Ugyanakkor történelmileg bebizonyosodott, a közös törvényszerűségek jelentősége minden szocialista ország fejlődésében. „Ezért távolról sem véletlen például az a mélyreható kölcsönös kapcsolat, amely a BKP X. kongresszusán és az SZKP XXIV. kongresszusán megvitatott kérdések között fennáll.” Szófia Brezsnyevet bolgár felszólalók követték a kongresszusi emelvényen, majd Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagja, a VDK pártküldöttségének vezetője kapott szót. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára a bolgár kommunisták fórumán üdvözlő beszédében jelentős helyet szentelt az SZKP nemrég megtartott XXIV. kongresszusának, s történelmi jelentőségűnek nevezte azt. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar pártküldöttség vezetője lépett ezután a kongresszusi emelvényre. A küldöttek hosszan tartó tapssal, „örök barátság” kiáltással fogadták az MSZMP első titkárát, aki üdvözlő beszédében a következőket mondotta: Kedves Elvtársak! A magyar kommunisták, dolgozó népünk nagy figyelemmel kíséri a testvéri bolgár nép életét, munkáját, eredményeit. Küldöttségünk nagyra értékeli és üdvözli központi bizottságuk Todor Zsivkov elvtárs által, elmondott beszámolóját az előző kongresszus óta elért fejlődésről, a népük előtt álló nagyszerű távlatokról. Mi is büszkék vagyunk arra, hogy a Bolgár Népköztársaság alig több, mint negyedszázad alatt hatalmas, forradalmi változáson ment át és korszerű iparral, fejlett mezőgazdasággal rendelkező szocialista állammá vált, ahol a hatalom a népé és a nép érdekében történik minden. A gazdasági építőmunka a dolgozók jólétét szolgálja, közkinccsé vált a kultúra és számottevően fejlődött a tudomány. Örömmel tölt el bennünket, hogy a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatai a marxizmus—leninizmus eszméi alapján egyre erősödnek és pártjaink között teljes az egyetértés és az egység minden fontos elvi és politikai kérdésben. A pártjaink és népeink közötti internacionalista kapcsolat a magyar és a bolgár nép évszázadokra visszanyúló barátságára épül. Ez a hagyományos barátság akkor vált teljessé, amikor mindkét nép a szocialista forradalom útjára lépett, és most már több, mint negyedszázada az élet minden területén szorosan együttműködik, együttesen harcol a közös célokért. A magyar nép legújabbkori történelmének legfontosabb napja 1945. április 4-e, amikor Magyarország területe teljesen felszabadult a Hitler-fasiszta megszállás alól. Hazánkat a Szovjetunió szabadította fel, de soha nem feledjük, hogy a magyar nép felszabadításában a szovjet harcosok oldalán részt vettek a bolgár nép legjobb fiai is. Barátságunk él, együttműködésünk számos kézzelfogható eredményt hozott az elmúlt 26 év alatt politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A magyar nép a szabadságért elesettek emlékét is azzal őrzi a leghívebben, hogy eleget tesz szocialista kötelezettségeinek, hogy tűrhetetlenül ragaszkodik a magyar—bolgár barátság ügyéhez. Erős és közös a törekvésünk, hogy az élet minden területén a jövőben is egyesítjük erőinket a magyar és a bolgár nép javára, a szocializmus és a béke általános érdekei javára. Pártunk a közelmúltban tartotta meg esedékes X. kongresszusát, amelyen felmérte a megtett utat. A kongresszus jelentős eredményekről adott számot, ugyanakkor még meglevő nem kevés gondról is szólt, s nagy feladatokat állított dolgozó népünk elé. Az eredmények forrása pártunknak az a törekvése, hogy a marxizmus a leninizmus nemzetközi érvényű tanításait következetesen és alkotó módon alkalmazza hazánk viszonyaira. Ennek köszönhető, hogy a szocializmus alapvető kérdéseiben a párt és a nép, a kommunisták és a pártonkívüliek között egység van, hogy a néptömegek követik a pártot. Bízunk erőnkben, jövőnkben. Kongresszusunk az eddigi politika folytatását határozta el és a szocialista társadalom felépítésének további útját világosan kijelölte. Megkezdtük az új, 1971-től 1975-ig szóló negyedik ötéves tervünk végrehajtását, és április 25-én általános választások lesznek nálunk. Meggyőződésünk, hogy a magyar nép a választásokon, szavazatával is támogatni fogja pártunk, a Hazafias Népfront politikáját, a szocializmus felépítésének programját, és tovább erősödik hazánkban a szocialista nemzeti egység és öszszefogás. A történelmi tapasztalat, a jelen valóság egyaránt mutatja, a proletár-internacionalizmus eszméje, az összefogás és az egység, a szocialista világrendszernek, a nemzetközi munkásosztálynak, a világ kommunista és munkáspártjainak leghatalmasabb fegyvere. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egység, a szocializmus és a béke, a népek alapvető érdekeinek védelmében, a többi testvérpárttal együtt, a leghatározottabban és egyformán elutasítja a jobb és a „baloldali” opportunizmust, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, a kínai vezetők szakadár tevékenységét. Támogatunk mindent, ami az egységet erősíti, elutasítunk mindent, ami az imperialistákkal szembeni közös frontunkat gyengíti. A kommunista és munkáspártok, a szocialista országok nagy többségének sokévi állhatatos erőfeszítése, az 1969-es moszkvai tanácskozás eredményeként az utóbbi időben egységünk erősödött. A nemzetközi munkásmozgalom, a haladás erőinek összefogása, küzdelme, a szabadságszerető népek harca keresztülhúzza az imperialisták minden számítását. Az imperialista agreszszorok ma még sok szenvedést okoznak a hősiesen harcoló vietnami népnek, Indokína népeinek, az arab népeknek és jogos aggodalmat keltenek a békét kívánó emberekben az egész világon. De semmiféle imperialista manőver és az erőpolitika sem tud változtatni a világ fejlődésének fő irányán: az emberiség a kapitalizmusból a szocializmus irányába halad, a népek, a nemzetek szabadok lesznek, és a béke le fogja győzni a háborút. Kedves Elvtársak! Bolgár Barátaink! Kongresszusuk ismét bizonyítja, hogy a Bolgár Kommunista Párt dicső hagyományaihoz méltóan, magabiztosan vezeti a bolgár népet a szocializmus építésének útján. Meggyőződésünk, hogy a párt és a nép öszzefogásának eredményeként megvalósulnak a kongresszus határozatai és a népi Bulgária a szocialista fejlődés újabb magaslatára érkezik. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók szívből sok sikert kívánnak a Bolgár Kommunista Pártnak, a testvéri bolgár népnek országépítő, szocialista munkájában. Éljen a Bolgár Népköztársaság, és a harcedzett élcsapata, a Bolgár Kommunista Párt! Éljen a magyar és a bolgár nép testvéri barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! Kádár János beszédét követően a kongresszus délelőtti ülésén a mongol, az NDK, a csehszlovák és a román testvérpártok küldöttségvezetőinek felszólalása hangzott el. Jumzsagim Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára a marxizmus—leninizmus tisztaságának védelmére, a sovinizmus és a szovjetellenesség elutasítására helyezte a hangsúlyt. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a szovjet—nyugatnémet, illetve a lengyel—nyugatnémet szerződések ratifikálásának szükségességéről beszélt részletesebben. Alois Indra, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára a csehszlovákiai nehézségek leküzdéséről, az ellenforradalmi veszély elhárításáról számolt be, méltatva a szocialista országok testvéri segítségnyújtásának szerepét. Gheorghe Pana, a Román Kommunista Párt KB állandó elnökségének és a Központi Bizottság titkárságának tagja a balkáni szomszédországok gazdasági együttműködéséről beszélt. Kifejtette Románia álláspontját a különböző társadalmi rendszerű országok viszonyáról és a pártközi kapcsolatokról. (MTI) Kádár János felszólalása HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. ÁPRILIS 22. A magyar küldöttség elhelyezte koszorúját a Dimitrov mauzóleumnál Szófia A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szerdán délután, a kongresszus szünetében koszorút helyezett el Georgi Dimitrovnak, a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személységének mauzóleumánál. A vöröszegfű-koszorú szalagjának felírtán ez áll: „Georgi Dimitrovnak Magyar Szocialista Munkásoá küldöttsége”. Számos más testivé párt küldöttsége is elhelyezte megemlékezés koszorúját Dimitri mauzóleumánál. (MTI) Magyar-osztrák külügyi konzultáció Dr. Arno Halusa nagykövet, az Osztrák Köztársaság külügyminisztériumának főtitkárhelyettese és Marjai József külügyminiszterhelyettes a két külügyminisztérium közötti rendszeres konzultáció keretében az elmúlt napokban esmecserét folytatott a két ország érdeklő nemzetközi kérdésekről a magyar—osztrák kapcsolatok feledéséről. Dr. Arno Halusa-t fogadta Péter János külügyminiszte (MTI) Csatlós értekezlet Washingtonban WASHINGTON (MTI) Mint Robert McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedd esti bejelentéséből ismeretessé vált, pénteken Washingtonban találkoznak a vietnami agresszióban részvevő csatlós országok külügyminiszterei „az összehangolt csapatkivonások, egyebek közé egy dél-koreai hadosztály kivonásával kapcsolatos tervek megvitatása céljából. A találkozón William Rogers-szl kívül Dél-Korea, Ausztrália, Thaiöld, Dél-Vietnam és Új-Zéland magas rangú külügyi tisztviselői vesznek részt. (AP) Egyiptom magyarázatot kért Washingtontól KAIRÓ Egyiptom azonnali és hivatalos magyarázatot kért az Egyesült Államoktól azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Washington újabb fegyvereket szállít Izraelnek, köztük 12 Phantom-típusú vadászbombázót — jelenti az Al Ahram. Miként a lap rámutat, az újabb amerikai fegyverszállítás arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok támogatja Izraelt hódító politikájában. Anvar Szadat egyiptomi elnö üzenetet intézett Pompidou franci elnökhöz a legújabb közel-kele fejleményekről. Az egyiptomi elnök kedden magához kérette Franciaország kairói nagykövetét és tanácskozott vele. Az UPI szerint Szadat üzenet összefügg azokkal a hírekkel, hog Franciaország állítólag le akarj állítani a Mirage-típusú repülőgépek szállítását Líbiába. (Reuter) Tanácskozás New Yorkban A négy nagyhatalom ENSZ-képviselői kedden New Yorkban folytatták tanácskozásaikat a közelkeleti helyzetről. A megbeszélésről nem adtak ki tájékoztatót, csupán annyit közöltek, hogy a legközelebbi találkozót május 5-én tartják. Jól értesült körök úgy tudjá, hogy a Szovjetunió képviselője keddi tanácskozáson az Egyesül Államok szemére vetette, hogy támogatja Izraelt és a cionizmust, é ezzel akadályokat gördít a közel keleti válság békés rendezése el (AFP, UPI) Minden mögött az olaj van: NEW YORK (MTI) Lehetséges, hogy az Egyesült Államok indokínai beavatkozásának oka az olaj? — ezt a kérdést veti fel több amerikai kongresszusi képviselő, köztük Bella Abzug. Azok a képviselők, akiket nyugtalanít a monopóliumoknak a délkelet-ázsiai amerikai intervencióban játszott szerepe, különleges kongresszusi vizsgálatot követelnek az ügyben. William Fulbright szenátor ezzel kapcsolatban ismertette azt a levélváltást, amelyet az ügyben a külügyminisztériummal folytatott. Először biztosították arról, hogy sem az amerikai flotta sem a geológiai szolgálat nem folytatott a dél-vietnami partok közelében olyan vizsgálatokat, amelyeknél köze lenne az olajkutatáshoz. A napokban viszont a szenátor újabb levelet kapott és ebben a külügyrminisztérium beismerte, hogy a hadi flotta egységei részt vettek az olaj kutatásokban az indokínai pari vizeken. Az amerikai olaj monopóliumok a sajtójelentésekből ítélve, ma régóta kutatnak olaj után ebben a térségben. A monopóliumok 18 tengeri kereskedelmi körzetre akarnak koncessziót kapni. Ezeket a körzeteket a saigon kormány június 15-én jegyzi be. A amerikai cégek számára a legnagyobb konkurrenciát a japán olajtársaságok jelentik. A térség kereskedelmi kiaknázásában összesen 32 külföldi olajtársaság vesz részt (TASZSZ) Scheel az Szovjetunió BONN (MTI) Walter Scheel külügyminiszter szerdán cikket írt a szabad demokrata párt sajtószolgálatába. Ebben hangsúlyozza, hogy Bonn „keleti politikájának” kudarcáról szó sem lehet. Aki Leonyid Brezsnyevnek az SZKP kongresszusán elmondott beszédét összehasonlítja azzal, amelyet 1966-ban mondott, felismerheti, hogy mennyire javult az NSZK viszonya a Szovjetunióval — írja. Ami a berlini (értsd: nyugat-ber NSZK és a viszonyáról lini) tárgyalásokat illeti — írja Scheel —, ezek a tárgyalásos „stramm” beszédekkel közelítik meg ezt a témát. „A nyugat-berlini kérdés rendezése döntő a keleti politikai szerződések ratifikálása szempontjából. Szabaddá tenné az utat egy európai biztonsági konferencia számára, és lehetővé tenné a kölcsönös csapatcsökkentések megvitatását. Ez pozitív hatással lenne a NSZK biztonságára, amely jelenleg a NATO-n alapszik” — írja végezetül Scheel. (MTI)