Hajdú-Bihari Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-01 / 51. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ! Közös érdek Már a termelőszövetkezetek első országos kongresszusát is nagy várakozás előzte meg. Nagy utat tett meg addig a fejlődő, erősödő szövetkezeti mozgalom. Az eltelt idő igazolta, hogy a szövetkezet előnye, haszna vitathatatlan. A közös gazdálkodás nemcsak a kisüzemi termelőeszközök csoportosítását, hanem a kisparaszti családok tízezreinek szövetségét jelentette. A termelőszövetkezetet mint gazdálkodási formát parasztságunk elfogadta, a szövetkezetek szervesen beilleszkednek a szocialista népgazdaságba. 1961 tavaszán lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás keretei, feltételei. A megye termelőszövetkezetei az átszervezés óta jelentősen növelték a termelés színvonalát, az árutermelést, a közös gazdaságok anyagi, műszaki bázisát és a tagoknak a közösből származó jövedelmét. De nemcsak a gazdálkodás változott, hanem a légkör is. Nőtt a bizalom a közös gazdaság iránt — ma már több mint egymillió paraszt dolgozik a termelőszövetkezetekben —, s a megnövekedett bizalom elengedhetetlen feltétele, alapköve az eredményes munkának. A termelési színvonal növelésének fő tényezője a dolgozó ember. Az ember, a maga szaktudásával, termelési tapasztalataival, szorgalmával, lelkiismeretes munkájával. Az első tsz-kongresszuson megválasztott társadalmi képviseleti szervek — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek — az eltelt négy esztendő során beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, a maguk területén saját eszközeikkel hozájárultak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez. Most a második országos kongresszusra készülnek a termelőszövetkezetek. A küldötteket megválasztották, s az érdeklődés, a várakozás talán még nagyobb, mint az első kongreszszus előtt volt. A mezőgazdaság alapvető fejlesztési célkitűzéseit a IV. ötéves tervidőszakban — a társadalmi szükségleteknek megfelelően — a tervtörvény a következőkben határozza meg: „Fő feladat a lakosság élelmiszer-szükségletének kielégítése és a kivitel gazdaságos növelése, az igények változó összetételének és a fokozódó minőségi követelményeknek megfelelően. Ezt a célkitűzést a mezőgazdasági üzemek további erősítésével, a termelés ésszerű koncentrálásával és a belterjesség fokozásával lehet elérni.” A kongresszuson — mely tanácskozó, ugyanakkor alkotó fórum — bizonyára hasznos javaslatok, határozatok születnek a mezőgazdaság további korszerűsítése, szilárdítása érdekében. A küldöttek az eddig elért eredmények, ugyanakkor gondok, problémák kiváló ismerői, hiszen többségük régi harcosa a szövetkezeti mozgalomnak. S hogy nemcsak a parasztság várja nagy érdeklődéssel a második országos termelőszövetkezeti kongresszust, nagyon is érthető, hiszen a magyar szocialista mezőgazdaság további szilárdítása és felvirágoztatása az egész nép, a társadalom érdeke. Ülést tartott a képviselőcsoport A Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport kedden délután Debrecenben, a városi tanács épületében tartotta ez évi első ülését. A képviselőcsoport ülésén részt vett Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára is. Első napirendi pontként az országgyűlési képviselők Hajdú-Bihar megye területfejlesztési és tanácsi IV. ötéves tervét ismerték meg Bartha János képviselőnek, a megyei tanács elnökhelyettesének előterjesztése alapján. A képviselők a tervvel kapcsolatban számos kérdést tettek fel. A képviselőcsoportnak ezen az ülésén került sor az 1971-es év munkájának áttekintésére, összegzésére. Valamennyi résztvevő képviselő rövid tájékoztatást adott a múlt évben végzett országgyűlési és választókerületi tevékenységéről, az országgyűlési bizottságokban végzett munkájáról és arról, hogy választókerületében milyen problémákkal fordultak hozzá, milyen témákban tettek javaslatokat. Dr. Szilágyi Gábornak, a képviselőcsoport vezetőjének előterjesztése alapján a képviselőcsoport megvitatta és elfogadta 1972. évi munkatervét. A munkaterv szerint negyedévenként tartanak csoportülést, összhangban az országgyűlési ülésszakokkal. A csoportülés fő feladata az országgyűlési munka előkészítése, elsősorban azzal, hogy az országgyűlésen tárgyalandó témák megyei vonatkozásaiban tájékozódnak, véleményt cserélnek a képviselők. A Hajdú-Bihar megyében különösen fontos kérdések közül ebben az évben a képviselők foglalkozni akarnak az egészségügyi helyzettel, s úgy tervezik, hogy az ülés keretében megismerkednek az egészségügyi munka szempontjából igen lényeges orvosiműszer-gyártás debreceni bázisával, a MEDICOR Művek üzemével. A derecskei járás egyik községében tartott csoportülésen a járás gazdasági helyzetéről, eredményeiről és problémáiról kívánnak tájékozódni a képviselők. Napjaink és megyénk egyik legfontosabb témája az élelmiszer-gazdaság fejlesztése. A képviselőcsoport az élelmiszer-gazdaság tervezésének megyei tapasztalatairól a Balmazújvároson tartandó ülésén akar tájékozódni és véleményt cserélni. Az idei programban szerepel egy tájékoztató a bíróságok munkájáról, és ugyancsak még ebben az évben akarják meglátogatni a képviselők Debrecen egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező üzemét, a Járműjavítót. A képviselőcsoport ülése dr. Szilágyi Gábor zárszavával ért véget. a forradalmi ifjúsági napok megyei programja Az 1972-es évben is megrendezik a forradalmi ifjúsági napokat. A programot úgy állították össze, hogy kellő figyelmet szenteltek nemzeti történelmünk kiemelkedő évfordulóinak és eseményeinek. Az ünnepségeken túl azonban olyan akciókat is indítanak, illetve folytatnak, melyek reprezentálják ifjúsági szervezetünk kommunista jellegét. A forradalmi ifjúsági napok keretében kerül sor történelmünk kiemelkedő alakja, Dózsa György születésének ötszázadik és a KISZ megalakulásának 15. évfordulója megünneplésére is. A forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitója március 15-én Hajdúnánáson lesz. Ugyanez nap délelőtt Debrecenben a KISZ városi bizottsága a Hazafias Népfront városi bizottságával együttműködve koszorúzási ünnepséget és ifjúsági nagygyűlést tart a hagyományoknak megfelelően a Petőfi- és a Kossuthszobornál. Március 21-én Debrecenben a tanácsköztársasági emlékműnél lesz koszorúzási ünnepség a Tanácsköztársaság kikiáltásának 53. évfordulója alkalmából. Este fél hétkor kerül sor a KISZ fogadalomtételi ünnepségére, majd fáklyás felvonulást rendeznek a KISZ évfordulójának tiszteletére. Az évforduló alkalmából megjelenik a Hajdú-Bihari Fiatalok című kiadvány. A különböző kulturális rendezvények közül elsőként a „Ki mit tud?” vetélkedőt említjük, mely már eddig is nagy népszerűségnek örvend, és várhatóan a március 19-i megyei döntő is telt ház előtt zajlik le. A kiváló ifjúsági klub címért folyó pályázat értékelésére és „A falu szocialista kultúrájáért” vetélkedőre is az év első felében kerül sor. A KISZ-alapszervezetek számos egyéni programmal készülnek az idei forradalmi ifjúsági napokra. A sütőipari szaktanács ülése A sütőipari szakemberhiányról — mint a lakossági kenyér- és péksütemény-ellátás egyik fontos és a vásárlók által kevéssé ismert kérdéséről — tanácskozott kedden a MÉM-ben az országos sütőipari szakmai tanács. Az ülésen ott volt Karakas László, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára, a szakmai tanács elnöke és dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A szakmai tanács megállapította: a nehéz fizikai munka és a gyakori túlórázás miatt eléggé jelentős a munkaerő-vándorlás. Gyakran a legképzettebb szakmunkások fordítanak hátat a szakmának, és így alakult ki az a helyzet, hogy jelenleg a sütőiparban foglalkoztatottaknak csak alig több mint fele rendelkezik képesítéssel. A tanács állást foglalt abban a kérdésben, hogy a negyedik ötéves terv során meg kell szüntetni a nehéz fizikai munkát. Ez a lakossági kenyér- és péksütemény-ellátás javulásánál is érezteti majd hatását. átlagosan 11 napi részesedés a kohó- és gépiparban Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter kedden a Parlament Gobelin termében tájékoztatta az újságírókat a tárcához tartozó vállalatok múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Mint mondotta, tavaly a kohászat nyeresége összességében csökkent, a gépiparé növekedett. A dolgozók személyi jövedelme a kohászatban átlagosan 5, a gépiparban 6 százalékkal volt magasabb, mint 1970-ben, s előzetes adatok szerint körülbelül 11 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizetnek. Az eltérések azonban meglehetősen nagyok a vállalatok között, egyes helyeken magasan az átlag fölött fizetnek, több vállalat azonban a nem megfelelő gazdasági eredmények miatt egyáltalán neki tud nyereségrészesedést fizetni. A gépiparban 12 vállalatnál nem képződött megfelelő alap a nyereségrészesedésre. A miniszter az idei legfontosabb feladatok között a termékstruktúra javítását és az export fokozását említette. Az exportot a szocialista országokba 16—17 százalékkal fokozzák. A szocialista országoknak szánt árumennyiségnek mintegy 90 százalékát a partnerek már januárig lekötötték, s biztosra vehető, hogy rendeléshiány nem akadályozza a terv teljesítését. Tőkés országokba a kohászat 10, a gépipar 15—16 százalékkal több árut szállít az idén a tavalyinál. Végül az üzem- és munkaszervezés javítását célzó intézkedésekről tájékoztatta az újságírókat a miniszter. (MTI) Rahman sejk ma Moszkvába érkezik A szovjet kormány meghívására Mudzsibur Rahman sejk, Bangladesh miniszterelnöke 18 tagú kísérettel ma, március 1-én a szovjet fővárosba érkezik. Mudzsibur Rahman csak az indiai Calcuttában járt, amióta átvette a felszabadult Bengáliföld kormányának vezetését. Második külföldi útja most a Szovjetunióba vezet. Ez a tény is aláhúzza, milyen nagyra értékeli a fiatal bengáli állam kormánya azt a segítséget, amellyel a Szovjetunió az indiai— pakisztáni háborúban, majd, az újjáépítés munkájában nyújtott és nyújt. mmmmmmmmmmm Néhány perc egy tszsütőüzemben Portré egy képviselőjelöltről 3. oldal Bélyeggyűjtőknek (4. oldal) Interjú az első debreceni finn lektorral Eszmecsere a miniszter és az élelmiszeripari szakszervezeti vezetők között Kedden miniszteri szintre került az az eszmecsere-sorozat, amely az ÉDOSZ kezdeményezésére az élelmiszeripari üzemekben kezdődött, a vállalati, szakszervezeti vezetők, valamint a dolgozók között. Az ÉDOSZ Gorkij fasori székházában megrendezett tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára — egész sor olyan kérdés került napirendre, amely manapság élénken foglalkoztatja az üzemi kollektívákat. Az üzemi kollektívák bíráló észrevételeit és javaslatait az iparági szakszervezeti vezetők és üzemi küldöttek ezúttal a tárca vezetésének, személy szerint dr. Dimény Imre miniszternek tették fel. Az érdekes eszmecserét dr. Tamás László főtitkár nyitotta meg, aki kifejtette: az ÉDOSZ és MÉM vezetői rendszeresen kicserélik tapasztalataikat egyeztetik terveiket olyannyira, hogy egymás tudta nélkül fontosabb, a dolgozókat érintő kérdésekben nem hoznak döntéseket. Mégis, előfordul, hogy egy-egy kérdésben"nem tudnak előbbre jutni — még közös erőfeszítéssel sem — és ezek a problémák foglalkoztatják nap mint nap a dolgozókat. Dr. Dimény Imre a kérdésekre adott válaszában kifejtette: minden eddiginél jobb, kielégítőbb lakossági élelmiszer-ellátás jórészt az élelmiszeripari dolgozóknak köszönhető, akik tavaly 8 százalékkal adtak többet, mint 1970-ben. Ez tette lehetővé a nyugodt, kiegyensúlyozott élelmiszerpiacot, amelynek kínálata is kedvezően változott meg. Foglalkozott azzal, hogy egyes iparágakban a vállalati nyereség nem áll arányban a termelési eredményekkel és emiatt nem képződik elegendő fejlesztési alap. A minisztérium ezért — az ÉDOSZ-szal egyetértésben — javaslatot dolgoz ki a fejlesztési források kisebb mértékű, nem vállalati erőből történő kibővítésére. Az élelmiszeripari vállalatok helyzetét és fejlesztési lehetőségeit egyébként rendszeresen figyelemmel kísérik, a tapasztalatokat összegezik és még az idén indítványokat terjesztenek majd a kormány gazdasági bizottságai. Végezetül a miniszter jogosnak tartotta a nem kielégítő szociális ellátottságokra vonatkozó észrevételeket. A minisztérium vezetése nevében kérte az üzemi szakszervezeti bizottságokat, hogy — miután a fejlesztési tervek végrehajtása üzemi feladat — erre a kérdésre még fokozottabb figyelmet fordítsanak. (MTI)