Hajdú-Bihari Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejezte tanácskozását az országgyűlés Jóváhagyták a múlt évi költségvetés végrehajtását Elfogadták a bíróságokról és az ügyészségről szóló törvényjavaslatot Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után folytatódott a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitája. Felszólalt többek között Pakurár Miklósné, Hajdú-Bihar 14. sz választókerületének képviselője. Pakurár Miklósné : Előtérbe került az iskola, a tudomány ügye A pénzügyminiszteri expozé, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és a népgazdaság múlt évi fejlődését elemző tájékoztató arról győzött meg, hogy a társadalmi és a gazdasági fejlődés e szakaszában a költségvetés jól szolgálta hazánk dinamikus fejlődését. Hozzászólásomban a kulturális ágazat egy részével, az alsó- és középfokú oktatás fejlesztésének néhány kérdésével kívánok foglalkozni. A gondokat ezért vetem fel, mert gyakorló pedagógus vagyok, lehetőségem van belülről látni a problémákat. Ha történetiségében vizsgáljuk e kérdést, szembetűnő az előrelépés. A tudományos, technikai fejlődés azonban sürgeti az oktatásügy továbbfejlesztését. Az oktatással szemben egyre magasabb igényt támaszt a társadalom. Úgy vélem, már lényegesen túlhaladtuk a mennyiségi szemléletet, ma az oktatás, a nevelés területén is a minőségi oldal kerül előtérbe. Az utóbbi időben több kiemelkedő fórum foglalkozott oktatáspolitikai kérdésekkel, a magyar iskolarendszer és nevelésügy problémáival, feladataival. Elegendő csak a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusára és a hozott határozatokra utalni. Örömmel tölt el soksok pedagógustársammal együtt, hogy a Központi Bizottság múlt heti ülésén a szocializmus felépítése szempontjából a legfontosabb kérdések közé sorolja a közoktatás fejlesztését. Előtérbe került az iskola és tudomány ügye. A határozatok között fő gondolatként szerepel az az igény, hogy magasabb szintre kell emelni a tevékenykedő ember munkáját. Az iskolára ez hatványozottan vonatkozik, mert ilyen embereket kell nevelnie. A tevékenykedő emberformálás csak sokoldalú fejlesztéssel lehetséges, ehhez viszont korszerű viszonyokat kell teremteni minden iskolatípusban, különösen alsó fokon, ahol az alapozás folyik. Ma, amikor oktatáspolitikánk minőségi oldalát vizsgáljuk — bármilyen fokról is legyen szó — alaposan szemügyre kell venni az óvoda legfontosabb társadalmi funkcióját, az iskolára való előkészítést. Az első osztályban tükröződő eredmények vagy eredménytelenségek nagymértékben függnek attól, hogy részt vett-e minden gyermek az óvodai nevelésben. A helyzet ismert. Jelenleg az ország óvodáiban elhelyezett gyermekek aránya 58 százalék, megyénkben azonban 50 százalék sincs, járásunkban 52 százalék. Az óvodai hálózat fejlesztésére a tanácsok a fejlesztési alapból jelentős összegeket fordítanak. Emellett örvendetesen széles társadalmi összefogás bontakozott ki az óvodák bővítésére, építésére. Községünkbenpéldául a pocsaji Dózsa Termelőszövetkezet 600 ezer forint beruházással új óvodát létesített. Az így létrehozott óvodákat azonban sok esetben a tanácsok nem tudják működtetni a megfelelő költségvetési fedezet hiányában. Kedvezőtlen a tervezett beruházások alacsony megvalósulási szintje — folytatta a felszólaló —. Viszonylag nagy lemaradás mutatkozik a lakásépítés járulékaként megvalósuló óvodai beruházásoknál. Ha ez társadalmi ügy, miért nem tekinti az építőipar ilyen egyértelműen kötelezőnek e reális tervek és igények kivitelezését? Az önálló kezdeményezések, lehetőségek maximális kihasználása mellett minden erőnkkel meg kell teremteni a feltételét annak, hogy a IV. ötéves tervben előirányzott óvodai beruházások szabad utat kapjanak. Az általános iskolában is hasonló gondok gátolják a továbbhaladást. Emelni kell a szakrendszerű oktatás szintjét (megyénk közel 10 százalékkal elmarad az országos átlagtól.) Támogatnunk kell a körzetesítési és iskolatelepítési prograramot, e tekintetben a kollégiumi helyek bővítése látszik célszerűbbnek, ezzel együtt a bejárás lehetőségét, ha ideiglenesen is, fokozni kell. Ehhez viszont megfelelő szállítási eszköz biztosítása szükséges. Hoszszúpályi községben a két termelőszövetkezet közösen vásárolt autóbuszt, hogy a tanyai gyermekek szakrendszerű oktatásban részesüljenek. Megyénkben 1438 tanuló még mindig nem részesül szakrendszerű oktatásban. Több mint 11 százalékkal kevesebb a szaktanárok által adott órák száma az országosnál. Járásunkban társadalmi összefogással a tanyai iskolákat néhány éven belül körzetesíteni tudjuk. Választókerületem egyik nagy gondja ez. Az alapfeltételek biztosítottak, a lehetőség megvan a realizálásra. Az iskolatelepítési hálózat további tervezésekor meg kell fontolni olyan községekben a beruházást, ahol kis létszámmal egy-egy felső tagozati osztály működik. Ezeken a helyeken a szakos tanítást nem lehet fejleszteni, sőt az itt dolgozó nevelők sem megfelelően foglalkoztatottak. Ha ezt az ügyet nem szorgalmazzuk, a kis települések műveltségbeli hátránya tovább nő, az iskolák differenciálódása tovább fokozódik. Ezzel egyidőben a többi iskola tanteremhiányát csökkenteni kell. A régi, elavult tantermek felújításával, javítgatásával nem lehet minőségi előrelépést biztosítani. Egy osztályteremre 42 tanuló jut a megye általános iskoláiban, több mint másfél tanulócsoport. Különösen kedvezőtlen helyzetet teremt az általános iskolai napközi otthonok hálózatának korszerűtlensége, a politechnikai műhelyek hiánya, a megfelelő könyvtárak, olvasótermek, szaktantermek hiánya, a falusi iskolákban a tornateremhiány (a derecskei járás 15 iskolájában két tornaterem van). Ez mind nehezíti az egésznapos iskolarendszer kialakítását. A szakrendszerű oktatás és szakos ellátás jobb megszervezése is komoly anyagi gondot okoz. Megyénkben a IV. ötéves tervidőszakra előirányzott 160 tanteremből a terv első évében 36-ot tudtunk felépíteni. Az ez évre tervezettet sem tudjuk megvalósítani az építési anyagok árának emelkedése és az előírt 20 százalékos beruházási tartalék hiánya miatt. A tervidőszak hátralevő éveiben tehát fokozódnak a gondok. Egy-egy nyolctantermes iskola felépítésére a községek részére a tervidőszakban 9 millió forintot biztosítottak. A megépítése ma 13 millió forintba kerül. A különbözet fedezésére nincs lehetőségünk. Szükséges lenne a legellátatlanabb megyékben állami támogatással segíteni a terv megvalósítását. Hasonló a helyzet a középiskolai kollégiumok, tantermek, műhelytermek esetében is. Kollégiumaink zsúfoltak, elavultak, egy részük csak szükségmegoldás. A szakmunkásképző intézetek gondja évről évre növekszik megyénkben. A vállalatok szakemberigénye 30 százalékkal haladja meg a lehetőségeket. A befogadóképesség és a tantermi kapacitás hiánya miatt különösen a kereskedelmi, a vendéglátó, valamint az élelmi(Folytatás a 2. oldalon) JOGI TANÁCSOK ÉRETTSÉGIZŐK A LANDLER JENŐ SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN MEGKEZDŐDÖTT A HORTOBÁGYI LOVASNAPOK PROGRAMJA Mai számunkban: Az olimpiai zászló ünnepélyes felvonása Pénteken délután ünnepi hangulat fogadta a debreceni Nagytemplom előtti tér járókelőit: úttörők adtak rövid ideig térzenét, s a Kossuth szobor előtti sétány hat órára benépesült fehér inges, vörös nyakkendős úttörőkkel, csakúgy, mint a díszpompás ünnepséget megcsodáló járókelőkkel. Hat óra után néhány perccel úttörőmenet hozta a Csapó utca felől Magyarország 19 megyéjének, fővárosának, s az úttörőolimpiának zászlóit. A Debrecenben megrendezésre kerülő VIII. nyári országos úttörőolimpia ünnepélyes zászlófelvonásán megjelent többek között Sikaid György és Gál István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkárai, C. Nagy Gábor, az MSZMP megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, az olimpiai bizottság elnöke, Basa Imre, a Debrecen városi Pártbizottság titkára, dr. Albert Béláné megyei úttörőtitkár, Kiss Imre, a Hajdú- Bihar megyei Tanács elnökhelyettese és Ördög László, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettese, az olimpiai szervezőbizottság elnöke. Az ünnepélyes zászlófelvonás szavazattal kezdődött, majd dr. Ács István, a városi tanács elnöke mondott köszöntőt. — A rendezők, a város üzemei, intézményei és dolgozói mind mind nagy lelkesedéssel segítették az olimpia sikeres megrendezését — kezdte beszédét dr. Ács István. — Valamennyiünket vezetett az a törekvés, hogy ne csak a versenyek technikai lebonyolításának feltételeit biztosítsuk, hanem olyan körülményeket is teremtsünk, amelyben a versenyzők, a háromezer vendég otthon érezheti magát. Remélem, vendégeink élve a lehetőségekkel módot találnak arra is, hogy megismerkedjenek Debrecen város történelmi nevezetességeivel, tapasztalatokat szereznek a város gyors, dinamikus fejlődéséről, dolgozóink alkotó munkájáról. Az olimpia a sportsikereken túl csak így szolgálhatja a szocialista építőmunkánk megismerését. Most magasba kerülnek az olimpia és a megyék zászlói, hogy egy hétig hirdessék az olimpia jelenlétét Debrecen szívében. Meggyőződésem, hogy az olimpia tovább fokozza városunk dolgozóinak, fiataljainak a sport iránti kedvét, érdeklődését, szeretetét, s elősegíti, hogy újabb és újabb fiatalok kapcsolódjanak be a sport nemes küzdelmeibe. Kívánom, minden kedves ifjú vendég érezze jól magát Debrecenben, s városunkról szerzett gazdag ismeretanyaggal, kedves emlékkel térjenek majd vissza egy hét múlva, az olimpia befejezése után otthonukba — mondotta végezetül dr. Ács István. Ezután a himnusz hangjaira magasba emelkedtek a zászlók. Az ünnepség végeztével az úttörők zenére vonultak el. Az ünnepélyes zászlófelvonás színhelyére érkezik az olimpiai zászló A himnusz hangjaira emelkedik az olimpia zászlója Dr. Ács István ünnepi köszöntőt mond igasba a 19 megye, a főváros és