Hajdú-Bihari Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
HAJDÚ-BIHARI ^ _ Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ 1Hf «■ PgB §1§# p ÁRA: 1.20FORINT |É| A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az új törvény a szocialista törvényességet erősíti BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkára és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesztette elő. Dr. Korom Mihály beszéde Elöljáróban dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségrevonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. A Büntető jogszabályainknak — mondta az igazságügy-miniszter — az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és az igazságszolgáltató hatóságok kezébe társadalmi állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségrevonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseiknek azonban csak akkor lehet tartós eredménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűségből került az országgyűlés elé. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntetőeljárásunknak. A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése, a differenciálás követelményének jobb érvényre juttatása és a büntető eljárás egyszerűsítése minden szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. Ezek azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a törvények és más jogszabályok előírásainak és szellemének követése — magatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. Büntető törvényeink azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számára. Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Ezért szögezi le a törvényjavaslat: „Senki sem tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” Ebből a fontos elvből következik az is, hogy akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlanság vélelme” elnevezésű jogelv. Büntetőeljárásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes deklarációjával — eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza. — Az ártatlanság vélelme például nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le jogerős bírói ítélet — az újságok ne adhassanak hírt egy-egy bűnügyről, illetve az annak elkövetésével alaposan gyanúsított személyről. Továbbra sem nélkülözhetjük a sajtó, a rádió és a televízió közvéleményt tájékoztató és formáló munkáját. A hírközlő szerveknek azonban világossá kell tenniük közleményeikben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósítanak. Nem vághatnak elébe a bírósági döntéseknek és a közvéleményt előre nem befolyásolhatják, pontosabban kifejezve: nem helyezhetik közléseikkel mintegy erkölcsi „nyomás” alá a bíróságokat. Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák további erősítését szolgálják a javaslatnak azon új rendelkezései, amelyek — alkotmányunkkal összhangban — az eljárás minden szakaszára kiterjesztik a védő jogait. — Büntető törvényeink előírják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül — felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy büntetőpolitikánk differenciált érvényesítése megköveteli: bíróságaink az eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányokkal járó büntetésekkel, a pénz fő- és mellékbüntetések, a vagyonelkobzás alkalmazásával, amikor úgy találják, hogy azok hatékonyabb módon segítik elő a bűnözés visszaszorítását, a megsértett jogrend helyreállítását. A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet a bűncselekményeket két csoportra osztotta: bűntettekre és vétségekre. Ennek alapján lehetővé vált az is, hogy a most benyújtott törvényjavaslat a kisebb jelentőségű, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyekben vétségi eljárást vezessen be, s ezáltal magát a büntetőeljárást is jobban differenciálja. Ez egyben az eljárás egyszerűsítését is szolgálja. Érzékeltetheti ennek gyakorlati jelentőségét, hogy 1972-ben a bűncselekményeknek nagy többsége, körülbelül 70 százaléka volt olyan, amely esetekre ezután az egyszerűsített eljárás szabályai lesznek irányadók. A bűncselekmények általános megelőzése és az egyes személyeknek a bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása szempontjából ugyancsak lényeges: a bűncselekményeknek és azok elkövetőinek gyors felderítése és bírósági felelősségre vonása. Azt, hogy a bűncselekményt kitervelő, elkövető személyek és a bűnüldöző hatóságok közötti örök „versenyben” a hatóságok győzzenek , az államnak sokféle módon elő kell mozdítania. A büntető igazságszolgáltatásnak olyan személyi állománnyal, olyan eszközökkel a társadalom- és a természettudományok által kimunkált olyan módszerekkel kell rendelkeznie, amelyek együttesen biztosítják a bűnüldözés hatékonyságát. A továbbiakban dr. Korom Mihály elmondta: a javaslat szinte minden rendelkezésére jellemző a büntetőeljárás hatékonyságának növelésére, a törvényességi és garanciális érdekek megsértése nélkül történő gyorsítására és egyszerűsítésére való törekvés. A javaslat egyszerűsítést vezet be a vétségi eljárásban s a nyomozásban egyaránt. A javaslat szerint ezután az ügyész köteles lesz résztvenni minden tárgyaláson, ahol bűntettet bírálnak el, s az ügyész vád elejtése köti a bíróságot, mert vád nélkül nincs büntetőeljárás. Szólt a miniszter a bírósági tárgyalás előkészítéséről, az adminisztráció korszerűsítéséről s a jogerős ítéletekre vonatkozó rendelkezésekről. Beszéde befejezéseképpen dr. Korom Mihály hangsúlyozta: — A beterjesztett javaslat — az írásos indokolással együtt — fontos láncszeme annak az összehan (Folytatás a 2. oldalról) (3. oldal) (4. oldal) MAI SZÁMUNKBAN: Vasárnap este Nyíracsádon Ki a kispolgár? Jogi tanácsok *** Fiatalokat tüntettek ki A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának és a KISZ megalakulásának évfordulója alkalmából kitüntetési ünnepséget tartott pénteken délután a debreceni Lőwy Sándor Úttörőházban a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Debrecen városi Bizottsága. Az ünnepségen megjelenteket Bánszegi József, a KISZ városi bizottságának első titkára köszöntötte, majd Nagy Csaba, a KISZ Debrecen városi Végrehajtó Bizottságának tagja emlékezett meg a KISZ megalakulásáról, a Tanácsköztársaság kikiáltásáról. Ezt követően értékelték a Magyar Gördülőcsapágy Művek KISZ- bizottsága által kezdeményezett, a KISZ-szervezetek között meghirdetett versenyt, s adták át a jutalmat a három első helyezettnek: a Magyar Gördülőcsapágy Műveknek, a MEZŐBER Vállalatnak és a Tóth Árpád Gimnáziumnak. A városi KISZ-bizottság értékelte a Kulturális Fórum ’72 vetélkedőt is, s hét díjat osztotta ki az Alföldi Nyomda, a MÁV Járműjavító, a Műanyaggyár, a BIOGAL, a Mezőgép, a Konzervgyár, a MEDICOR és a Magyar Gördülőcsapágy Művek KISZ-eseinek. Ugyancsak kitüntették a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Debrecen városi Bizottsága munkaközösségeinek legjobb aktivistáit is. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott dr. Tóth Ferencné, a debreceni Eötvös utcai Általános Iskola csapatvezetője. Nyolc személy és három KISZ-szervezet a KISZ KB dicsérő oklevelét érdemelte ki. A Kiváló Úttörővezető kitüntetést Fekete Antal, a Fazekas Mihály Általános Iskola csapatvezetője, a Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést pedig Fohn András és Hecht Nóra, ugyancsak az előbb említett iskola ifivezetői kapták. Felvételünkön: Kép a kitüntetési ünnepségről Új lakást kaptak a munkásfiatalok A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyáregységének KISZ-bizottsága kezdeményezésére és szervezésében 1971. szeptemberében kezdődött el a 113 lakásos KISZ ifjúsági emeletráépítési akció az MGM munkásfiatalok lakásproblémáinak segítésére. Az akció eredményeképpen pénteken délután újabb 16 lakást adtak át a boldog tulajdonosoknak. A C jelű épület lakásainak ünnepélyes átadására Debrecenben, a Szabadság útja 93. szám alatt került sor. Az átadáson jelen volt Basa Imre, az MSZMP Debrecen városi Pártbizottságának titkára, Fülöp János, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Pártbizottságának osztályvezetője, Bánszegi József, a Debrecen városi KISZ-bizottságának első titkára, Kántor Béla, a III. kerületi hivatal elnöke. Az átadáson megjelent Gurbán György, a Magyar Gördülőcsapágy Művek vezérigazgatója, Gazsó Sándor, az üzemi pártbizottság titkára, valamint a megye és a városi párt, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, képviselői. Erdei István, az üzemi párt-végrehajtó bizottság tagja üdvözölte a megjelent vendégeket és az új lakástulajdonosokat. Majd Füri Gábor, a kábai Vörös Csillag Termelőszövetkezet főkönyvelője szólt néhány szót arról, hogy mint az építkezése kivitelezői a határidő pontos betartását politikai feladatnak tekintették. Ezután Matkó Sándor, az üzemi KISZ-bizottság titkára köszönte meg mindazoknak a szerveknek segítségét, akik tevékenyen részt vettek az akció sikeres végrehajtásában. Külön köszönetet mondott a tanácsi szerveknek, a Debreceni Ingatlankezelő Vállalatnak, az OTP-nek és a Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyára fiataljainak. Ezt követően ünnepélyesen átadták a 16 lakástulajdonosnak a kulcsokat. A lakók nevében Szabó Péter, az MGM debreceni gyárának dolgozója köszönte meg azt a nagy társadalmi összefogást, melynek eredményeként ma átvehették a lakásokat. Matkó Sándor (jobbról) átadja a kulcsot Rigó Dezsőnek, az MGM munkásának (Fotó: Iklódy)