Hajdú-Bihari Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-01 / 204. szám
V. Az első félév A Minisztertanács csütörtöki ülésén megállapította, hogy az év első felében a népgazdaság általában a tervezettnek megfelelő irányban fejlődött, a gazdálkodás eredményei kedvezőek, sőt néhány területen a tervezettet meg is haladják. Az Országos Tervhivatal öszszesítése szerint a termelés a fő ágazatokban a tervezett ütemben vagy annál némileg gyorsabban növekszik. Az első félévben az ipari termelés 7, az építőipari termelés pedig 3 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban jók a terméskilátások. A legfontosabb termékekből — a sertéshús és a zöldség-gyümölcsfélék kivételével — a tervezettnél nagyobb termelés várható. Javult a termelés hatékonysága, különösen a munka termelékenysége emelkedett. A termelővállalatok jobban alkalmazkodnak a kereslethez, ami nemcsak a belső ellátás javítását, hanem az export gyors növekedését is lehetővé tette. A termelés növekedése és hatékonyságjavulása nyomán a nemzeti jövedelem 1973-ban a tervezettnél gyorsabban, 4,6 százalék helyett mintegy 6 százalékkal nő. A termelés és a nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása a tervezett ütemben, vagyis körülbelül 5 százalékkal emelkedjék. A fogyasztás növekedését megalapozza, hogy a vállalati bérfejlesztések és a központi bérpolitikai intézkedések eredményeként a reálbérek és a reáljövedelmek a tervezett ütemben emelkednek. Az év közben hozott kormányzati intézkedések biztosítják, hogy a fogyasztói árszínvonal növekedése ne haladja túl a tervezett 3,6 százalékot. A felhalmozás, vagyis a beruházások és a készletek — a terv irányvonalának megfelelően — a nemzeti jövedelemnél lassabban növekednek. Várható, hogy az év egészében a beruházások színvonala valamivel a számított alatt marad. Ezen belül azonban a tervezettnél nagyobb a lakásépítés, különösen a magánlakásépítés. Dinamikusan fejlődik a külkereskedelmi forgalom. A kivitel az első félévben több mint 20 százalékkal nőtt. Mind a szocialista, mind a tőkés országokba több árut szállítottunk, mint amennyivel előre számoltunk. Az 1973. évi eredmények tehát biztatóak, a fejlődés megegyezik a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával. Több területen azonban még nem tekinthetjük kielégítőnek a fejlődést. Különösen a termelés szerkezetének átalakításában, a munka- és üzemszervezés javításában, az álló- és forgóeszközök kihasználásában, a munka termelékenységének növelésében, a beruházási tevékenység hatásfokának emelésében, a költségek csökkentésében és az exportképesség fokozásában kell gyorsabban előre lépni. E kérdésekre tehát az 1973-as év még hátralevő időszakában, de különösen az 1974. évi terv kidolgozásakor igen nagy figyelmet kell fordítani. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SI peres eljárás egyszerűsítése, meggyorsítása FOLYTATÓDOTT AZ ÜGYVÉDÉRTEKEZLET DEBRECENBEN Tegnap reggel 9 órakor tovább folytatták munkájukat a II. országos ügyvédértekezlet résztvevői a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. Az értekezlet második napján dr. Takáts Ádám, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Bereczki Lajos, a békéscsabai Ügyvédi Kamara elnöke tartott előadást „Az ügyvéd és az új polgári eljárási törvény” címmel. Az előadó többek között elmondotta, hogy a polgári perek jelentős száma hazánkban is a figyelem középpontjába állította a polgári peres eljárás leegyszerűsítésére, befejezésének meggyorsítására irányuló kívánalmat. A polgári perek száma az utóbbi évek átlagában kétszázezer körül mozog, ehhez jön a bíróságok által intézett százötvenezer, úgynevezett nem peres eljárás, amelyben még nem szerepel a közjegyzők évi kétszázezret meghaladó ügyfélforgalma — mondotta dr. Bereczki Lajos, majd hangsúlyozta, hogy az 1972. évi 26. számú törvényerejű rendelet célja a polgári per hatékonyságának fokozása, annak egyszerűsítése és gyorsítása, anélkül, hogy mindez az anyagi igazság lehetőség szerinti teljes felderítésének rovására menne. Ezután a módosítót polgári perrendtartásról, az ügyvédek polgári peres feladatairól, a perrendtartás lényeges újításairól szólt az előadó. Az előadás után két korreferátum hangzott el. Dr. Györgyei Béla, a budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára a fórumrendszerről, arról, hogy az egyes jogviták milyen hatóság elé kerülnek szólt, valamint a törvényességi óvás gyakorlatáról beszélt. Dr. Pongor Béla, a debreceni Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédek fokozott felelősségéről beszélt, az új polgári perrendtartással kapcsolatosan, valamint a határidők betartásának és az ügyek alapos kidolgozásának szükségességéről. Az előadást és a korreferátumokat vita követte. Dr. Horváth József, a budapesti Ügyvédi Kamara titkára a védő oldaláról foglalkozott a jogpolitikai irányelvekből a védőkre háruló feladatokkal, dr. Berta Béla, a székesfehérvári Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi munkaközösségek ügyeleti szerepéről beszélt. Dr. Bense István, a budapesti II. Ügyvédi Munkaközösség tagja az új polgári eljárási törvényből adódó feladatokról beszélt. Dr. Szeszák Gyula, a debreceni I. Ügyvédi Munkaközösség tagja az új büntető eljárási törvény garanciális jogelveiről és ezek megvalósítását szolgáló ügyvédi teendőkről beszélt hozzászólásában. Ugyancsak a polgári, valamint a büntető eljárási jogból adódó ügyvédi feladatokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos kérdésekről beszélt dr. Draszkóczi Ede, makói, dr. Csűry Kálmán debreceni, dr. Hubay Pál nyíregyházi és dr. Zlinszky János dunaújvárosi ügyvéd. Az értekezlet résztvevői a szünetben megtekintették a Közgazdasági és Jogi Kiadó kiállítását. Tegnap délután fiatal ügyvédek és ügyvédnők fórumára került sor az ügyvédértekezlet keretében, az aulában. Az értekezlet ma befejezi munkáját. A Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendelettel módosította az Elnöki Tanács az oktatási rendszert szabályozó 1961. évi III. törvényt. Figyelemmel az oktatási reform során szerzett tapasztalatokra, új megfogalmazást nyert az egyes oktatási intézmények és formák — a gimnáziumok, szakközépiskolák és a felnőttoktatás — képzési célja, a módosítás ezenkívül kiterjed időközben a meghaladottá vált néhány más törvényi rendelkezésre is. A törvénymódosítással összhangban az Elnöki Tanács módosította a középfokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi 24. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelemről szóló törvényt.A kiegészítő módosítást tartalmazó törvényerejű rendelet bővíti a tartalékos hadkötelesek katonai szolgálatának törvényes kereteit. Az Elnöki Tanács döntése alapján a Szegedi Tanárképző Főiskola a jövőben „Juhász Gyula Tanárképző Főiskola” néven folytatja működését. Az Elnöki Tanács végül bírói és más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Új óvoda Hajdúszoboszlón Száz gyermeknek lesz majd második otthona az a 8. számú napköziotthonos óvoda, amely Hajdúszoboszlón tizenkét vállalat, üzem, illetve termelőszövetkezet anyagi támogatásával és segítségével készült, s amelyet augusztus 31-én, pénteken délelőtt ünnepélyes külsőségek között avattak fel. Az avató ünnepségen Pankotai Gyula, a hajdúszoboszlói városi Tanács elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket — közöttük dr. Kun Lászlót, a városi pártbizottság titkárát, Szállási Gyulát, a Hajdú-Bihar megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét és Hegedűs Jánost, a Hazafias Népfront városi titkárát —, majd az új óvoda leendő tulajdonosai szavaltak, énekeltek, mutatták be kedves műsorukat, hogy ezt követően dr. Nagy Sándor, a művelődésügyi minisztérium főosztályvezetője megtartsa avató beszédét. A főosztályvezető vázolta Hajdú- Bihar megye szerepét az ország életében, szólt az óvodai hálózat fejlesztéséről, az eredményekről, s külön kiemelte, hogy a most avatandó óvoda szép társadalmi összefogás eredménye: a helybeli állami gazdaság, a „Búzakalász” és a „Vörös Hajnal” termelőszövetkezet, a MEZŐGÉP-javító és a Bútoripari Vállalat, az OKISZ-üdülő, a SZOT gyógyüdülők, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat és a Nagyalföldi Kőolaj Vállalat együttesen több millió forintos támogatását dicséri, a helyi városgazdálkodási vállalat munkájával együtt, akiknek nagy részük volt abban, hogy határidőre — kilenc hónap alatt — felépült az intézmény. — Hogy Hajdú-Bihar megye mennyire magáévá teszi az országos célkitűzéseket és mennyire aktívan kíván részt venni azok megoldásában, hadd említsem meg a megye legutóbbi kezdeményezését is — folytatta beszédét dr. Nagy Sándor. — Az MSZMP-nek az oktatásról hozott 1972. június 15-i határozata azt javasolja, hogy ahol lehetséges, elsősorban kis településeken, az iskolát és a művelődési otthont közös épületben helyezzük el. E gondolat realizálására a Hajdú-Bihar megyei Tanács VB. javaslatot tett kormányunk elnökének és ma már mind a művelődésügyi minisztérium, mind az építésügyi és városfejlesztési minisztérium intenzíven foglalkozik a szükséges intézkedések előkészítésével. Várható, hogy a közeljövőben országos tervpályázatot ír ki a két minisztérium ilyen kettős célt szolgáló épületek tervmegoldásainak beszerzésére. Az avató beszéd után Pankotai Gyula a város lakossága és a városi tanács nevében Harcsa Tiborné vezető óvónőnek az óvodát jelképesen átadta. A Himnusz elhangzása után a vendégek megtekintették az új oktatási intézményt. (3. oldal) a békés egymás mellett élés és konvergencia • Hús, zöldség, kenyér az emlékezés napja November 30-án beköltözhető lesz a huszonkét emeletes Nyár végi határjárás Nero smaragdjától a napszemüvegig (4. oldal) az eszperantó irodalom három korszaka • Hatása felmérhetetlen Nyersanyagdiplomácia (5. oldal) Rádió- és tv-műsor Tudomány és technika (9—12. oldal)