Hajdú-Bihari Napló, 1973. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-17 / 269. szám

­ ŐRIZZÜK HÍVEN KÖLTÉSZETÉNEK IDŐTÁLLÓ ÉRTÉKEIT EMLÉKÜNNEPSÉGEK CSOKONAI SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN A Csokonai Vitéz Mihály szüle­tésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek, emlékezések legkiemelkedőbb rendezvényeire november 16-án és 17-én került sor Debrecenben. Pénteken délelőtt a városi tanács nagy tanácstermében Kállai Gyulá­nak­, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének, a Cso­konai-emlékbizottság elnökének ve­zetésével ülést tartott a Csokonai­­emlékbizottság. Az emlékbizottság ülésén megjelent Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ambrus István, a megyei ta­nács elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen városi Pártbizottság első titkára, dr. Ács István, a Debrecen városi Tanács elnöke, Simon István Kossuth-díjas költő. Az emlékbi­zottság tagjait és a meghívott ven­dégeket Kállai Gyula üdvözölte, majd elmondotta, hogy az emlékbi­zottság 1973 áprilisában Budapes­ten tartotta alakuló ülését, amelyen széles körű vita után megtervezték a Csokonai-évforduló méltó megün­neplését. Létrehozták az emlékbi­zottság ügyvezető elnökségét, amelynek feladatkörébe utalták a szervező munkát. Április óta sok idő telt el, s az emlékbizottság, el­sősorban az ügyvezető elnökség ez­alatt igen sokat dolgozott. Kállai Gyula köszönetét fejezte ki az ügy­vezető elnökségnek, egyben meg­kérte Or­osi Lászlót, az ügyvezető elnökség titkárát, hogy­­számoljon be az április óta végzett­ munkáról. Onosi László beszámolója elején ismertette az emlékbizottság tevé­kenységének, programtervező mun­kájának vezérelveit, majd részlete­sen beszámolt a Csokonai-emlékbi­zottság és az ügyvezető elnökség hathónapos tevékenységéről. Ismer­tette azokat a rendezvényeket, megemlékezéseket, amelyeket Deb­recenben szerveztek, majd hasonló részletességgel szólt a főváros és más megyék legjelentősebb kezde­ményezéseiről. Elmondotta, hogy a különböző helyeken és időben megtartott rendezvények túlnyomó többségükben megfeleltek az em­lékbizottság által támasztott magas követelményeknek, egyszóval a Csokonai-emlékbizottság hívó szava országszerte visszhangra talált. Megemlítette a budapesti, a So­mogy, a Komárom megyei na­gyobb rendezvényeket, végül felso­rolta azokat a jelentősebb emlék­­műsorokat, irodalmi esteket, szava­lóversenyeket, kiállításokat, vetél­kedőket, melyek az ország külön­böző helyein zajlottak le. „Meg­győződésünk — mondotta Ónosi László —, hogy az 1973-as Csoko­nai-évforduló ünnepi megemléke­zés-sorozatának a végén nyugodtan mondhatjuk majd, hogy a költő születésének 200. évfordulóját úgy ünnepeltük meg,­ hogy az ország közelebb került Csokonai költésze­téhez, emberi, művészi világához. A szocialista Magyarország emléke­zett arra a költőre, aki kifejezőbbé, gazdagabbá tette a nyelvünket, de előre is lendítette nemzeti, társa­dalm­i fejlődésünket. Az emlékeste­ken pedig Csokonai szólt hozzánk.” A beszámolóhoz Barta János akadémikus, az ügyvezető elnökség elnöke szólt hozzá. Úgy véli, hogy az ünnepségeket nem méretezték túl, a hangsúly nem a látványos­ságra, hanem a műre, a költőre, az emberre esett. A különböző kiad­ványok, rendezvények, tanácskozá­sok Csokonai tudományos megis­merését előrevitték, de a rendezvé­nyek nem húzódtak a szaktudo­mány fellegvárába, a széles töme­gekre igyekeztek hatni. Csokonait az emlékbizottság és az ügyvezető elnökség nem helyi, hanem orszá­gos jellegű költőként kívánta meg­ünnepelni, s Barta professzor sze­rint ez a törekvés is sikerült. Ez­után Kállai Gyula kérte az emlék­­bizottságot, hogy vegye tudomásul Önosi László beszámolóját és Barta János hozzászólását, és javasolta, hogy az ügyvezető elnökség 1974. január 15-ig készítse el a Csokonai -évforduló ünnepségeinek értékelé­sét, és küldje meg az emlékbi­zottság tagjainak. A bizottság a je­lentés kézhezvétele után egy utolsó ülésen értékelni fogja az ün­nepségsorozatot. A javaslatot a bizottság tagjai egyhangúlag elfo­gadták. Kállai Gyula ezután az ülést bezárta. , Délelőtt fél 11-kor emléktáblát avattak a Csokonai Színház falán. Avatóbeszédet Taar Ferenc, a szín­ház igazgatója mondott. Utalt arra, hogy a debreceni színház Tóth Ár­pád és Oláh Gábor javaslatára 1915-ben vette fel Csokonai nevét. A névváltozás programadás volt,­ mintegy megszabta a színház fel­adatait: legyen a néptömegek jó értelemben vett szolgálója, műve­lője. A felszabadulás előtt ezt a célt Horváth Árpád igyekezett a legkö­vetkezetesebben megvalósítani, de ennek a nagy feladatnak minden feltétele és megtisztelő kötelessége csak a felszabadulás után érkezett el. E gondolatok kíséretében lep­lezte le a színház falán elhelyezett emléktáblát, amelyet a Magyar Írók Szövetsége nevében Fábián Zoltán és Mocsár Gábor írók ko­szorúztak meg elsőnek, majd koszo­rút helyeztek el a megyei és a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya, a Csokonai Színház, a­­Hazafias Népfront"megyei és városi Bizott­sága, a Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem képviselői. Délelőtt háromnegyed 11-kor ko­szorúzási megemlékezést tartottak a Kálvin téri Csokonai-szobornál, Izsó Miklós híres alkotásánál. Az ünnepséget a Maróthi Kórus vezet­te be hangulatos Csokonai-dallal, vezényelt Czövek Lajos karnagy. Ezután Kovács Kálmán irodalom­­történész, az Alföld főszerkesztője idézte meg Csokonai Vitéz Mihály nagyszerű alakját, a kiváló költőt, a gondolkodót, a nyelvújítót, a szí­nes egyéniségű, élni vágyó, a felvi­lágosodás szellemében gondolkodó embert. A szobornál a Csokonai­­emlékbizottság képviseletében Kállai Gyula, Barta János és dr. Szilágyi Gábor helyezte el a meg­emlékezés és a tisztelet koszorúját. A Magyar Írók Szövetsége képvise­letében Szabó Magda írónő és Biha­ri Sándor költő koszorúzott. Koszo­rút helyeztek el a szobornál a me­gyei és a városi tanács, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsá­ga, a KISZ megyei és városi bizott--, sága, a debreceni írócsoport, az Al­föld szerkesztősége, a TIT irodalmi szakosztálya és a Kossuth Lajos Tudományegyetem képviselői. Negyed 12-kor koszorúzási ün­nepséget tartottak Csokonai Vitéz Mihály síremlékénél is, a Hatvan utcai temetőben. Sárközi Zoltán, a Csokonai Színház művésze A ti­hanyi echóhoz című verset szaval­ta el, majd Czine Mihály irodalom­­történész méltatta­ az ünnepelt köl­tő elhivatottságát, humanista, a társadalmi haladást szolgáló sze­mélyiségét. A síremléken a Csoko­nai-emlékbizottság nevében koszo­rút helyezett el Kállai Gyula, Barta János, dr. Szilágyi Gábor, a Magyar Írók Szövetsége képvisele­tében Czine Mihály és Simon Ist­ván. Elhelyezték a síremléken a megemlékezés és tisztelet koszorú­ját a megyei és a városi tanács, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, a KISZ megyei és váro­si bizottsága, a debreceni írócso­port, az Alföld szerkesztősége, a Csokonai Színház, a Csokonai Gim­názium, a 109. sz. Csokonai Vitéz Mihály Szakmunkásképző Intézet és a közművelődési intézmények képviselői. A délelőtt folyamán megkoszo­rúzták Csokonai Vitéz Mihály Hatvan utcai szülőházát, Darabos utcai lakóhelyét és a Református Kollégium falán található dombor­művét is. Este 7 órakor került sor a jubi­leumi rendezvénysorozat kiemelke­dő eseményére, a díszünnepségre a Csokonai Színházban. A díszünnep­ségen megnyitó beszédet Kállai Gyula mondott. (Folytatás a 2. oldalon) Kállai Gyula megnyitja a Csokonai-emlékbizottság ülését Emléktáblát avattak a Csokonai Színház falán. Taar Ferenc mondott beszédet Barta János, Kállai Gyula és dr. Szilágyi megkoszorúzza Csokonai Kálvin téri szobrát Gábor Koszorúzási ünnepséget rendeztek Csokonai sírjánál ­ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA / (4. oldal) ^ Mai számunkban: Visszatért • a tenyésztési kedv Gondolunk egyet és tele a kanna (3. oldal) Új ÁFOR-telep épül Ebes határában Asszonyom, ön mit csinál?

Next