Hajdú-Bihari Napló, 1974. május (31. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

lijyi­eJuõuv' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BI­HAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „Adj vért, életet mentesz!” Ünnepség Debrecenben a Vöröskeresztes világnap alkalmából Március 8-án ünnepelték meg szerte a világon a vöröske­resztes világnapot. E nap a Vörös­­kereszt megalapítójának, Henry Du­­nant-nak születésnapja, s a meg­emlékezés gondolata 1948-ban egy nemzetközi vöröskeresztes tanács­kozáson született meg és vált hatá­rozattá. Azóta­­— immáron huszon­hatodszor — szerte a világon meg­emlékeznek e napon a vöröskeresz­tes mozgalomról, s arról az embe­rek érdekében végzett munkáról, amit ma már több mint százhúsz országban végeznek a vöröskeresz­tes tagok és aktivisták. A vöröskeresztes világnap alkal­mából szerdán délelőtt ünnepséget rendezett a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar megyei vezetősége és a vérellátó alközpont. Az ünnepsé­get — amelyen megjelent Magyar József, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára, Veli­kov Ivanovné, a Vöröskereszt Or­szágos Központjának munkatársa, valamint a megye és Debrecen ál­lami és tömegszervezeteinek több képviselője — dr. Tímár Irma, a vérellátó alközpont megbízott főor­vosa nyitotta meg, majd dr. Pin­­czés László, a Vöröskereszt orszá­gos vezetőségének tagja, a megyei vezetőség elnöke mondott ünnepi beszédet. —­ Az idei vöröskeresztes világna­pot a hagyományokhoz híven egy mottóval, egy jelszóval ünnepeljük. E jelszó most: „Adj vért, életet men­tesz!” Aki vért ad, életet ment, ez hangzik el a vörös­keresztes világ­napon száznál több nyelven. A ma­gyar véradó mozgalom ezen a na­pon két évfordulót is ünnepel. Ne­gyedszázaddal ezelőtt alakult meg az Országos Vérellátó Szolgálat, amely azóta is a szükséges mennyi­ségben biztosítja a gyógyítás szá­mára a semmi mással nem pótolha­tó orvosságot, az emberi vért. És évfordulót ünneplünk mi, vöröske­­resztesek is — mondotta ünnepi be­szédében dr. Pinczés László —, ugyanis éppen tizenöt esztendővel ezelőtt, 1959-ben tűzte napirendre I. kongresszusunk a térítésmentes véradás kérdését. Másfél évtizeddel ezelőtt ezer véradó közül csupán kettő volt térítésmentes véradó, az elmúlt esztendőben több mint nyolcszáz.­­ Ezután elmondotta dr. Pinczés László, hogy Hajdú-Biharban Pol­gáron volt 1959-ben az első térítés­­mentes véradás, amelyen százh­egy­­venöten jelentkeztek, hogy ingyen, emberségből adják vérüket betegek gyógyításához. 1961 januárjában volt az az aktívaértekezlet, ahol megszületett az elhatározás: Hajdú- Bihar megye csak térítésmentesen ad vért. S ez így is történt. A vér­adó mozgalom a hajdú-bihariak szívügyévé vált, s évről évre többen adnak vért a megyében, s több vér áll rendelkezésére az orvosoknak a műtétek elvégzéséhez, a betegek meggyógyításához, az életveszély­ben forgó emberek megmentéséhez. 1970-ben több mint 19 ezer véradó volt a megyében, 1973-ban pedig már meghaladta számuk a huszon­ötezret. — A közelmúltban, felépült mű­­veseállomás, s a különböző szívmű­tétek — amelyeket gyakran végez­nek megyénkben — sok vért kí­vánnak. De büszkén elmondhatjuk — hangsúlyozta dr. Pinczés László —, hogy műtétet még vérhiány miatt soha nem kellett elhalaszta­ni. Ahhoz, hogy eredményeket ér­tünk el, a köszönet első szava a véradókat illeti. Azokat az áldozat­kész embereket, akik a hívó szóra mindig szívesen jelentkeznek. Kar­jukat tartják, amikor a vérvételre kiszálló brigád felkeresi őket és a karjukat tartják akkor is, amikor segélykérő hívás érkezik címükre: sürgősen segítsenek, mert valakinek az élete függ gyors, önzetlen közre­működésüktől. Hálatelt szívvel kö­szönjük meg véradóink emberségét, de velük együtt elismerőleg kell nyilatkoznunk azokról is, akik a véradók szervezésének, mozgósítá­sának, tájékoztatásának sok fárad­ságot igénylő munkáját végzik. S nemcsak áldozatkész véradó szerve­zők ők, de szinte kivétel nélkül ma­guk is véradók. Persze, a szívből jö­vő köszönő szavak mellett a legna­gyobb elismerés az életben mara­dottak hálája, azoké, akik vissza­térhettek családjuk körébe, gyerme­keik, szüleik, barátaik társaságába. Dr. Pinczés László ünnepi beszé­de után kitüntetések átadása kö­vetkezett. A kitüntetéseket Velikov Ivanovné és Herczku Józsefné, a Vöröskereszt megyei titkára adta át. A Kiváló Véradó kitüntetés arany fokozatát kapta meg Bálint Lajos debreceni nyugdíjas, aki már ötven­­szer adott vért beteg embertársai életének megmentése, egészségének megőrzése érdekében. A kitüntetés bronz fokozatát kapta meg Bacza Zoltánná és Bacza Zoltán, akii­ ugyancsak többszörös véradók. Kiváló Véradó Szervező kitünte­tést kapott Szilágyi Jánosné, a ko­­mádi ktsz dolgozója. A Vöröskeresztes Munkáért ki­tüntetés arany fokozatát adták át Hüse Péternek, a Debrecen városi Tanács I. kerületi Hivatala vezető­jének Lovas Antalnénak, a hajdú­­böszörményi Bocskai Gimnázium tanárának, dr. Márton Lászlónak, a Debrecen városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya főorvosának, ■dr. Mersány Gézának, a püspökla­dányi rendelőintézet főorvosának és Tum­pek Lajosnak, a komádi kendergyár igazgatójának, öten a kitüntetés ezüst fokozatát, s tizen­egyen a bronz fokozatot kapták meg. A kitüntetések után számos vö­röskeresztes aktivistának és a Vö­röskereszt dolgozóinak Herczku Jó­zsefné jutalmakat adott át. Az ün­nepség végén a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem Gyakorló Gimná­ziumának növendékei Boda István­ná vezetésével műsort adtak elő „Köszönet” címmel, amelyben a­ vöröskeresztes munka szépségét, az emberi áldozathozás nagyszerűségét illusztrálták. Bálint Lajos átveszi a kitüntetést Velikov Ivanovnétól Mikor épül fel a berettyóújfalui szakmunkásképző? A hajdúhadházi népfrontbizottság munkájáról 14. oldal) „Szóljatok játszók, regölők!” (5. oldal) Mai számunkban: ” (3. oldal) Folytatódott a Nemzetközi Diákszövetség XI.kongresszusa Szerdán délelőtt az Építők Ró­zsa Ferenc székházában plenáris ülésen folytatta tanácskozását a Nemzetközi Diákszövetség XI. kongresszusa. Még a keddi nap krónikájához tartozik: döntöttek,, a napirendekről, megalakították a mandátumvizsgáló bizottságot, el­fogadták a kongresszus ügyrendjét. Az ünnepi nyitóülést követően hangzott el a Nemzetközi Diákszö­vetség Végrehajtó Bizottságának beszámolója az öt földrész diák­­mozgalmának fejlődéséről, az NDSZ szerepéről és feladatairól, az impe­rializmus ellen, a békéért, a nem­zetközi biztonságért és együttmű­ködésért,­­a nemzeti függetlenségért folyó általános harcban. Az elfogadott napirend szerint szerdán egész nap plenáris ülések voltak. Beszámoló hangzott el az NDSZ szerepéről a nemzetközi diákmozgalomnak az oktatás re­formjáért, korszerűsítéséért és meg­kezdődött az általános vita. Az esti órákig tartó vitában az NDSZ számos tagszervezetének képviselői fejtették ki véleményü­ket, álláspontjukat. A kongresszus csütörtökön ple­náris üléssel folytatja tanácskozá­sát. (MTI) Dusán Ulcak, az NDSZ elnöke beszél (MTI-fotó: Friedmann End­re felv. M KS) . Nagyobb területen jobb hozamokkal A megye 1974. A napokban tartott ülést a Haj­dú-Bihar megyei Tanács zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalko­zó operatív bizottsága. Napirenden szerepelt a zöldség- és gyümölcs­­termelés megyei helyzete, a terme­lés, az értékesítés és az árpolitika alakulása. Az élelmiszergazdaság alapvető feladata a lakosság friss zöldség­gyümölcs szükségletének, burgo­nyaigényének megfelelő mennyisé­gű, választékú és árszintű kielégí­tése. Az 1971 decemberében nap­világot látott kormányhatározat alapján 1972 végére készült el Haj­dú-Bihar megye zöldségtermeszté­sének fejlesztési programja. Ezt a programot a megyei mezőgazdasá­gi osztály szervezésében a tsz-szö­­vetségek, a MÉSZÖV, valamint a feldolgozó- és felvásárló vállalatok képviselőiből alakult bizottság ké­szítette. Az idén újjáalakult fej­lesztési munkabizottságba bevonták a MEZŐGÉP debreceni gyárának, az élelmiszer-kiskereskedelmi vál­lalatnak, öt termelésben és értéke­sítésben jelentős szerepet játszó termelőszövetkezetnek és egy fo­gyasztási szövetkezetnek a képvi­selőjét.­ A bizottság átalakítását mindenekelőtt a lakossági ellátás 1972—1973. évi helyzete, a kormány 1974. márciusi határozata és a me­gyei, illetve a Debrecen városi Ta­nács április elejei állásfoglalása tette szükségessé. Az operatív bizottság részletes tájékoztatást kapott az 1971. de­cemberi kormányhatározat, illetve a megyei program végrehajtásá­ról. A beszámolóból kitűnik, hogy megyénk termelőszövetkezetei 1972-ben 6400, 1973-ban 7200 vagon zöldséget termeltek meg. A növeke­dés 12 százalék. A háztáji és egyé­ni gazdaságok ebben az időszak­ban 2600, illetve­ 4700 vagon zöldsé­get termeltek, itt tehát jóval je­lentősebb, mintegy 83 százalék a növekedés. A termelés alakulása természetesen a felvásárlásban is előnyösen éreztette hatását. A taná­csi gazdaságokból történő felvá­sárlás 1973-ban 14 százalékkal nőtt és meghaladta az 50 ezer tonnát. A termelés növekedését nem kö­vette a termőterület növekedése. A terület 1972-ben és 1973-ban válto­zatlanul 7600 hektár volt. Ezen be­lül azonban a termelőszövetkeze­tek zöldségterülete közel 300 hek­tárral csökkent 1973-ban. Az elmúlt év kora tavaszán még arra számítottak a termelők, hogy a megyei program előirányzatát jóval túlhaladva vállalhatnak szer­ződési kötelezettséget. A program­tól eltérően ugyanis, amely 1973- ban 62 500 tonna zöldség felvásár­lását tűzte ki célul, a termelők a konzervgyárral és a MÉK-kel 63 740 tonna zöldségre kötöttek szerződést. A­­ kedvezőtlen időjárás okozta mindenekelőtt, hogy e kötelezett­ségüknek nem tudtak eleget ten­ni. A konzervgyár a szerződött mennyiség 90 százalékát vásárolta fel, a MÉK viszont csak kétharma­dát. A lakossági ellátás problema­tikáját talán ez a szám fejezi ki legjobban. A tisztább kép érdeké­ben azonban azt is látni kell, hogy a konzervgyár a megye területéről 1973-ban 17 százalékkal több zöld­séget vásárolt fel mint 1972-ben. Az idei kormányhatározatnak megfelelően az operatív bizottság meghatározta azokat a feladato­kat, amelyeket 1974-ben, illetve 1975-ben a termelés, a forgalmazás és az árpolitika területén meg kell valósítani. Termelés területén bizonyos zöld­ségféléknél (paprika, paradicsom, zöldbab, gyökérfélék) elsősorban a hozamok növelésére kell a hang­súlyt helyezni. Másoknál (uborka, vöröshagyma, szamóca, meggy, ké­­ziszedésű zöldborsó) a területnö­velés a fő cél. Az operatív bizott­ság állást foglalt az üvegházak kérdésében is. Helyesnek, kívána­tosnak tartja az esetleges rekonst­rukciókat és üvegház-létesítéseket, de hangsúlyozza, hogy nem az üveg­házi termelést kell elsőrendű cél­nak tekinteni. Járható­­ útnak a komplex termelés kialakítását tartja. Figyelmeztet például arra is, hogy az időjárási viszonyainkat figyelembe véve és az energiakölt­ségeket beszámítva az üvegházak üzemelési költsége meglehetősen drága. Ami pedig a gépesítést il­leti, főképp a lakossági ellátásra term­elő gépek elterjesztése indo­kolt. Jelentősen növelni kell a tSz-ek és ÁFÉSZ-ek háztáji terme­lést szervező munkáját. Követésre méltónak ítélte a berettyóújfalui ÁFÉSZ modellprogramját. Forgalmazás területén 1974-ben, de az azt követő esztendőkben is, meg kell oldani valamennyi felkí­nált zöldség- és gyümölcsáru felvá­sárlását. Csökkenteni kell a forgal­mazás költségeit (helypénz csök­kentése, közvetlen termelői értéke­sítés növelése). Növelni kell az el­árusító helyek számát, de legfon­tosabb a meglevő egységek folya­matos, friss áruval történő ellátá­sa. A friss árukínálatot konzerv és mirelit készítményekből is válasz­tékosabbá kell tenni. Meg kell szi­lárdítani a szerződéses fegyelmet. El kell érni, hogy a termelők csak a szerződött mennyiségen felüli árut forgalmazzák szabadon. Különös fegyelmet érdemel az operatív bizottságnak az az állás­­foglalása, hogy a zöldség- és gyü­mölcsárak emelkedése 1974-ben nem haladhatja meg a tavaly ki­alakult árak 5—7 százalékát. l ■ ■■ I I r r ■■ i­ I II r * r f fi évi zöldség- és gyümölcsellatasarol ­ Szélesebb alapokra helyezik az elsősegélynyújtók oktatását Ülést tartott a Magyar Vöröskereszt országos elnöksége Szerdán dr. Gegesi Kiss Pál el­nökletével ülést tartott a Magyar Vöröskereszt országos elnöksége. Megvitatták az elsősegélynyújtás oktatásának helyzetét, eredmé­nyeit, és meghatározták az egész­ségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásából adódó elsősegély­­nyújtással kapcsolatos szervezési feladatokat. Mint ismeretes, e tör­vény szabályozta az állampolgárok elsősegélynyújtási kötelezettségét, és előírta a szakszerű munkahelyi elsősegélynyújtó szolgálat létreho­zását. A tanácskozáson az elnökség úgy foglalt állást, hogy a Vöröskereszt — az elsősegélynyújtók képzésében kifejtett széles körű munkája mel­lett — aktívan vegyen részt a tör­vény végrehajtásának elősegítésé­ben, és az elsősegélynyújtás lakóte­rületekre és munkahelyekre történő szélesebb körű kiterjesztésében. Az ülésen hangsúlyozták: olyan széles körű felvilágosító propaganda­­munkára van szükség, amelynek keretében az egyének és a közös­ségek figyelmét is ráirányítják a szervezett elsősegélynyújtás fontos­ságára, jelentőségére. A társadalmi felelősségérzet fel­keltésén túl a Vöröskereszt részt vállal az elsősegélynyújtás egysé­ges rendszerének kialakításában is. Az elnökség ennek jegyében orszá­gos tanácskozás összehívását java­solja. *** Ünnepi esemény színhelye volt szerdán a Parlament Munkácsy Terme. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke kitüntetéseket nyúj­tott át a magyar Béketanács meg­alakulásának negyedszázados jubi­leuma, továbbá a vöröskeresztes vi­lágnap alkalmából a békemozga­lom kiemelkedő munkát végzett aktivistáinak és sokszoros véradók­nak. Az ünnepi eseményen részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Jakab Sándor és Kornidesz Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezetői, továbbá dr. Gegesi Kiss Pál, a Ma­gyar Vöröskereszt elnöke. A kitün­tetések átadását követően az Elnöki Tanács fogadást adott a vendégek tiszteletére.

Next