Hajdú-Bihari Napló, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-06 / 104. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ VHPVPli 104. SZÁM |||^ p | FILLÉR^^p A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA­I Megkezdődött a MTA jubiláns közgyűlése AZ ELNÖKI TANÁCS A MUNKA VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMRENDDEL TÜNTETTE KI A MÁSFÉL ÉVSZÁZADOS AKADÉMIÁT Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkez­dődött a másfél évszázada fennál­ló Akadémia jubiláris közgyűlése. A sorrendben immár 135. évi köz­gyűlés ünnepélyes megnyitásán részt vett és az elnökségben fog­lalt helyet Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, Aczél György, a kormány elnökhelyettese, a Tudo­mánypolitikai Bizottság elnöke és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Er­­dey-Grúz Tibor, az Akadémia el­nöke, Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára Bognár Géza, Szabó Imre és Szentágothai János, az Akadémia alelnökei, Láng István és Tétényi Pál főtitkár-helyettesek. Részt vett az ülésen a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság és a kormány több tagja, az országos főhatóságok több vezetője. Az Akadémia tag­jain kívül nagy számban vettek részt a közgyűlésen a hazai tudo­mányos élet ismert személyiségei, az akadémiai kutató intézetek ve­zetői, egyetemi tanárok, kutatók. A hazai meghívottakon kívül 21 országból 67 tudós volt jelen a ju­biláris közgyűlés megnyitásán. Az Akadémia külföldi tiszteletbeli tag­jain kívül ott voltak mindazoknak a külföldi akadémiáknak, illetőleg tudományos központoknak a kép­viselői, amelyekkel akadémiánk kapcsolatban áll. Az ünnepi közgyűlést Erdey- Grúz Tibor nyitotta meg. Köszön­tötte a közgyűlés külföldi és hazai vendégeit, majd megnyitó előadá­sában áttekintést adott az Akadé­mia másfél évszázadáról. Hangsú­lyozta: a nagymúltú intézmény életében a legdöntőbb változást a felszabadulás jelentette. Az azóta eltelt három évtized alatt az Aka­démia újjászerveződött, tevékeny­sége gyökeresen átalakult, tag­sága megújhodott; olyan körülmé­nyek teremtődtek, amelyek kö­zött — a korábbihoz képest jelen­tősen megnövekedett — feladatait méltóképpen teljesíteni tudja. Az elmúlt időszakban az Akadémia a közélet szerves része lett. Megvál­tozott a kutatók helyzete, megnőtt a tudósok tekintélye, szavuknak súlya van, felelős állásfoglalásaik­ra az ország vezetéséért felelős szervek igényt tartanak. Munká­jukat ugyanakkor a kormányzat is nagyra értékeli és erkölcsileg-anya­­gilag egyaránt támogatja. Nemzeti jövedelmünk mintegy három szá­zalékát fordíthatjuk tudományos kutatások céljaira. Erdey-Grúz Tibor beszéde után Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke köszön­tötte a közgyűlést. — Engedjék meg, hogy tolmá­csoljam a jubileumi közgyűlésnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának üdvözletét, s köszöntsem a megalapításának 150. évfordulóját ünneplő Magyar Tu­dományos Akadémia közgyűlésének valamennyi résztvevőjét.­­• Az Akadémia 150 éves múltja progresszív tartalmú reformkori alapítása óta máig azt tanúsítja, hogy a tudomány akkor fejlődött, a tudósok akkor alkottak igazán maradandót, amikor a társadalmi haladás érdekeit szolgálták tevé­kenységükkel. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia is akkor tölthetett be valóban haladó, progresszív funkciókat a tudományos élet ki­bontakoztatásában és szervezésé­ben, amikor a magyar társadalom fejlődésében olyan mozgalmak ját­szottak meghatározó szerepet, ame­lyek — szembefordulva a reakciós és konzervatív erőkkel — a haza és a haladás egymást kölcsönösen kiegészítő jelszavait tűzték zász­lajukra. E feltételek nagymérték­ben járultak hozzá ahhoz, hogy a reformkorban és történetének első periódusában az Akadémia nagy érdemeket szerzett nemzeti kultú­ránk és nyelvünk ápolásában, nem­zeti múltunk, hagyományaink fel­tárásában. — A magyar progresszió ügyét súlyos vereségek is érték az Aka­démia történetének első 120 évében, és ez óhatatlanul visszahatott az Akadémia fejlődésére — mondotta Losonczi Pál. — Harminc évvel ezelőtt új kor­szak kezdődött népünk életében. A magyar tudomány legnagysze­rűbb sikerei a felszabadulás óta el­telt három évtizedre esnek. A ki­bontakozó szocialista társadalom új feltételeket teremtett a tudomá­nyos kutatómunka számára. Orszá­gunk, erőforrásaihoz mérten, áldo­zatoktól sem visszariadva biztosí­totta a tudományos alkotómunka feltételeit, bizalommal épített a tudományok művelőinek munkájá­ra, a magyar nép felemelkedéséért érzett felelősségére. Az új társa­dalmi feltételek között a tudomá­nyos kutatásra nemes és szép tár­sadalmi hivatás várta szolgálni a szocializmus építését, a hazát. — Tudományos életünk felsza­badulás utáni eredményeiben jelen­tős része van a megújult Magyar Tudományos Akadémiának, amely az utóbbi huszonöt év során létre­hozott kutatóhálózatának konkrét eredményei mellett fontos tudo­mányszervezői és tudománypoliti­kai központként is hozzájárult a szocialista társadalomépítés fel­adatainak megoldásához. A tudo­mány művelői jelentős részt vál­laltak iparunk korszerűsítésében, a szocialista mezőgazdaság felvirá­goztatásában.­­ Az Akadémiának nagy érde­mei vannak a felszabadulás előtt hivatalosan kirekesztett marxista elitélet és módszer elterjesztésé­ben is. — Tudósaink nemzetközileg is el­ismert eredményes munkája ré­vén szélesedtek a magyar tudo­ (Folytatás a 2. oldalon) Élő hagyomány Népművészeti kiállítás nyílt Debrecenben Vasárnap, május 4-én nyitották meg Debrecenben a Pódium-terem­ben a megyei népművészeti pályá­zatra beérkezett munkák kiállítá­sát. A pályázati felhívás igen nagy visszhangra talált: 130-an küldték be pályamunkájukat. A zsűri csak­nem száz alkotó pályamunkáját ta­lálta érdemesnek a kiállításra. A megnyitó ünnepségen a szo­katlanul nagy számú érdeklődőt Gyarmati Kálmán, a Megyei Mű­velődési Központ igazgatója üdvö­zölte, majd dr. Bényei József, a Napló főmunkatársa mondott meg­nyitó beszédet. Ezután Gyarmati Kálmán okleveleket és pályadíja­kat adott át. Ezer forintos pályadíjat nyert Dankovszki Lorándné, a debreceni és a bihari cifraszűr motívumainak újjáalakításáért, Nyakas Miklósné, a bihari szőtteshagyomány feldolgo­zásáért, Mihalkó Zoltán, a hagyo­mányos kalapos mesterség színvo­nalas folytatásáért, Szabó Sándor, a hagyományt feldolgozó értékes fa­faragásaiért, Vitéz Istvánná, a gyé­kénytárgyak felkutatásáért és új­raélesztéséért, Varga Dánielné és szakköre, a furtai hímzés folytatá­sáért, tervező és népszerűsítő mun­kásságáért. A megyei KISZ-bizottság külön­­díját kapta megosztva Bolyós And­rásáé és Bolyós András kékfestők, Galánffi András kisbútorfaragó. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa különdíját kapták a BIOGAL Gyógyszergyár kiállító brigádjai, ötszáz forintos pályadíjat kapott Erdei Lajos szűrrátétes munkáiért, Fazekas József a nádudvari fekete kerámiákért, Fekete Erzsébet, a ko­­mádi hímzés felkutatásáért és fel­élesztéséért, Kádár Gyula bőrdísz­műves munkáiért, dr. Lammert Keresztély faragott fatárgyaiért, Lovass Ervin szarutárgyaiért, Schudich Ilona tervező munkájáért, Szoboszlai Gábor pásztoreszközeiért, Újvárosi Imre bérmunkáiért, Ti­kász Mihályné archaikus szőttesei­ért. Mint a felsorolásból látható, a kiállításon a népművészet szinte minden ága képviselve van. A gazdag, értékes kiállítás május 16-ig tekinthető meg. A kiállítás egyik részlete Mai számunkban: Tovább tart a munkaverseny! (3. oldal) A Napló postája Vendégünk volt Szabó József, a nagyváradi Állami Színház rendezője (5. oldal) (4. oldal) Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Sikula György megyei első titkár elnökletével 1975. május 5-én ülést tar­tott. A pártbizottság a napirend első részében jelentést tárgyalt meg és fogadott el a megye fontosabb beruházásainak előkészítéséről és végrehaj­tásának helyzetéről. A napirend előadója dr. Ambrus István, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács elnöke volt. A pártbizottság ezután Kollár János megyei titkár előterjesztésében jelentést fogadott el a megyei pártértekezleten szóban és írásban felvetett észrevételek, javaslatok végrehajtására teendő intézkedésekről. Megkezdődtek a VIL közgazdászhét rendezvényei A Magyar Közgazdasági Társaság Hajdú-Bihar megyei Szervezete, a Hazafias Népfront Debrecen városi Bizottsága, a Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság me­gyei szervezetei rendezésében meg­kezdődtek Hajdú-Bihar megyében a VII. közgazdászhét rendezvényei. A megnyitóra május 5-én, hétfőn délelőtt 10 órakor került sor Debre­cenben, a MTESZ Kossuth utca ,8. szám alatti székházában. A rendez­vénysorozat megnyitóján részt vet­tek: dr. Csikós Nagy Béla államtit­kár, az MKT (Magyar Közgazdasági Társaság) országos elnöke, Bartha István, az MSZMP Debrecen városi Bizottságának titkára, Kovács Béla, a Hazafias Népfront Debrecen vá­rosi Bizottságának elnöke, valamint megyénk vállalatainak, szövetkeze­teinek vezetői, illetve gyakorló köz­gazdászai, a tudományos és a felső­­oktatási intézmények, az irányító testületek és szervek gazdasági szakemberei. Az ötnapos előadássorozatot Gel­­lértffi István, az MKT megyei alel­­nöke nyitotta meg, majd Bartha István tartott bevezető előadást. Hangsúlyozta, hogy a közgazdász­lét a népgazdaság aktuális felada­tairól, problémáiról való szakmai tájékoztatás és a megye gazdaságá­ról folytatott tapasztalatcsere mel­lett igen fontos az egységes gazda­sági szemlélet kialakításában, for­málásában is. A XI. kongresszus határozata megszabta a feladatokat és egyben segítséget is adott azok végrehajtá­sára. Nem kampányra van szükség, hanem a szemlélet gyökeres változ­tatásával: folyamatos, ésszerű mun­kára. A hatékonyabb gazdálkodás meg­valósításában a közgazdászok sokat tehetnek, hiszen részt vesznek a döntések meghozatalában és figye­lemmel kísérik a végrehajtást, a termelői munkát, a gazdálkodást. Bartha István köszöntő szavai után dr. Csikós Nagy Béla tartott előadást. Elmondta, hogy nép­gazdaságunkban a hatvanas évek második felétől kezdődő inten­zifikálási folyamat hatására nö­vekedett a termelés anyagfel­használása, módosult a ter­mékszerkezet (nőtt az anyagigényes termékek aránya) és változott a ter­melés anyagszerkezete is. Példa er­re a műanyagnak és a vegyipar más termékeinek fokozódó aránya a ter­melés alapanyagai között. A mező­­gazdaság iparosodásának ütemét fi­gyelembe véve 1980-ra a földeken előállított termelési érték 30-40 szá­zaléka a vegyiparból, gépiparból származik. Az anyagszerkezet megváltozása szükségessé tette az importált alap­anyagok arányának növelését, mely ma a termelés alapanyagainak kö­zel 30 százalékát képezi. Ilyen helyzetben érte népgazda­ságunkat a világgazdaságban 1973- tól bekövetkező anyag- és ener­giaválság, infláció és a nyersanya­gok irracionális ármozgása, mely ma is tart és nem változik alapvetően a közeljövőben sem. A nyersanyagok drágulását nem kö­vette a félgyártmányok és a kész­termékek árának hasonló változá­sa; a cserearányok számunkra ked­vezőtlenül alakultak. Ha tartani akarjuk az előirány­zott évi öt és fél százalékos gazda­sági növekedést, akkor a növekedés üteménél nagyobb arányban kell gyorsítanunk a gazdasági hatékony­ság javítását és csökkentenünk kell az alapanyagok tőkés importját, va­lamint a fajlagos anyag- és energia­felhasználást. Szükséges változtat­nunk gyártási technológiákon és gyártmányszerkezeten. Ezután Csi­kós Nagy Béla beszélt a népgazda­sági tervezésről, a szabályozó rend­szerekről, a beruházáspolitikáról, készletgazdálkodásról, a vállalatok takarékossági intézkedési terveiről, valamint a másodlagos- és hulla­dékanyagok hasznosításának szük­ségességéről. A közgazdászhét eseményei ma 15 órakor Debrecenben, a Kossuth utca 3. szám alatt, 16 órakor Be­rettyóújfaluban, a művelődési ház­ban, 18 órakor Rábán, szintén a művelődési házban megtartandó előadásokkal folytatódnak. T. D. Bartha István bevezető előadását tartja

Next