Hajdú-Bihari Napló, 1978. december (35. évfolyam, 284-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

I­I HAJDÚ-\ II | | ] | | 1 \ I | | I­I ■ I­I Cselekvési program Az MSZMP Központi Bizottsága a minap megvitatta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Ismeretes, hogy a nemzetközi cserearány-változások a magyar népgazdaságnak nagy veszteségeket okoztak. A behozott termékek (főleg nyersanyagok, és energia­­hordozók) ára gyorsabban növekedett, mint a kivitt ter­mékeké (a feldolgozóipari és mezőgazdasági produktu­moké), így jelenleg egyazon import mennyiségért 20 százalékkal több áruval kell fizetnünk, mint 1973-ban. Ilyen tömegű árutöbbletet előteremteni sem könnyű, külföldi értékesítését pedig erősen akadályozza a tőkés piacokon a kereslet stagnálása, a védővámok és a kon­tingensek megszigorítása. Az egyensúlyi helyzet romlásában vitathatatlan sze­repet játszik, hogy a külgazdasági feltételek számunk­ra kedvezőtlenebbül alakultak a legutóbbi években, mint amivel reálisan számolni lehetett. A döntő okot azonban munkánk fogyatéko­sságaiban találjuk meg. A termelés növekedése nem járt együtt a gazdaságfej­lesztés minőségi követelményeinek kielégítésével, a külgazdasági egyensúly javításával, a hatékonyság elő­irányzott fokozásával, a termelési szerkezet szükséges ütemű és irányú átalakításával. A lehetségesnél és a szükségesnél szerényebb gazda­sági teljesítmények ellenére a tervezettnél gyorsabban növekedett a nemzeti jövedelem belső felhasználása. Tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takaró ér. Több új értéket használtunk fel, mint amennyit termeltünk. Tegyük mindjárt hozzá: nem a lakosság fogyasztása volt túlzott, hanem a felhalmozás haladta meg erőinket. A Központi Bizottság olyan változtatásokat határo­zott el a gazdaságirányításban, a szabályozásban, a gaz­daságpolitika végrehajtásának valamennyi szintjén, amelyek lehetővé teszik a népgazdaság felzárkózását a növekvő külső és belső követelményekhez, s az egyen­súlyi viszonyok tartós javulását eredményezik, így a nemzeti jövedelem — azon belül az ipari termelés — növekedési üteme mérséklődik 1979-ben. A mennyiségi növekedés lefékezésével a feladatok nem csökkennek, hanem növekednek, mivel a minőségi követelmények­re, a hatékonyság fokozására, az egyensúly javítására tevődik át a hangsúly. A népgazdaság fejlődése csak így lehet törésmentes és hosszú távon kiegyensúlyozott, a következő években szükséges gazdasági növekedés megalapozott. A terme­lés bővülésének lefékezése tehát nem cél, hanem esz­köz. Lehetővé teszi a behozatal mérséklését, a gazdasá­gos kivitel növelését a nem szocialista külkereskedelmi forgalomban. Ahol a termelés stagnál, vagy csökken, ott esetenként munkaerő és kapacitás szabadulhat fel (főleg a gép- és könnyűiparban) és meggyorsíthatja a hatékonyan dolgozó üzemek, vállalatok fejlődését, bő­vítheti a nem szocialista importból származó alkatré­szek, termékek kiváltását, hazai gyártását, javíthatja az áruellátását. Végeredményben a mérsékelt ipari terme­lésnövekedés akkor éri el célját, ha elősegíti a terme­lési szerkezet fejlesztését, hozzájárul a versenyképes, a nem szocialista piacokon is előnyösen értékesíthető áruk termelésének dinamikus növeléséhez, a nem gaz­daságos tevékenység visszaszorításához. A növekvő hatékonysági követelményeknek döntően a gazdasági szabályozás szigorításával szereznek ér­vényt. Erősítik a szabályozás egyöntetűségét, normatív jellegét (általános érvényességét), csökkentik, illetve megszüntetik az állami támogatásokat, kivételezéseket. Központi támogatásra, segítségnyújtásra csak kivételes esetben és szigorú feltételekhez kötötten, a tartós meg­oldásra garanciát nyújtó program alapján kerülhet sor. Két szélsőséges nézet kísért. Közülük az egyik, ma még kisebb veszély, de már most fel kell rá készülni. Várható a nehézségek, a kedvezőtlen helyzet, az eset­leges társadalmi, politikai feszültségek eltúlzása, olykor bénító pesszimista hangulat keltése. Elejét kell venni minden olyan törekvésnek, amely gyengíti a központi intézkedésekbe, a gazdaságpolitikába, terveinkbe ve­tett hitet, bizalmat, kétségbe vonja a feladatok realitá­sát, lazítja a szigorú követelményeket. A másik véglet: a feladatok lebecsülése, az illúziókel­tés, vagy a kivárás, az időnyerésre spekuláló magatar­tás. Jelenleg ez a nagyobb veszély. A gyárak, az üze­mek többségében a termelés lényegében változatlan ütemű növelésére készülnek, s pillanatnyilag úgy látják, hogy ehhez a rendelések és a készletek, a beszerzési és az értékesítési lehetőségek adottak, s a termelés növe­kedésének mérséklése kizárólag másokat érint. Úgy tűnik, a termelő ember túlságosan nyugodt, s csupán némelyek és esetenként fogyasztói minőségükben nyug­talanok. Pedig fordított szerepvállalás lenne helyén­való. Hiszen a Központi Bizottság irányelvei szerint nem a pénz elköltését nehezítik meg — változatlan feladat a jó áruellátás —, hanem a munkajövedelmek megszerzését, a reálbérnövelést kötik nagyobb telje­sítményhez, hatékonyabb gazdálkodáshoz. Így elkerül­hetetlenül növekszik majd a vállalatok, az üzemek kö­zött a jövedelem- és bérkülönbség, amely a munkaerő nélkülözhetetlen átcsoportosításának egyik hajtóereje lehet. Népünk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésé­vel olyan szilárd társadalmi, politikai alapot, műszaki, gazdasági bázist teremtett, amelyre nehéz helyzetben is bizton építhetünk. Az a fontos, hogy jól éljünk a lehetőségekkel. Az MSZMP Központi Bizottsága irányelveiben programot ad számunkra az értelmes és értéket alkotó gazdasági cselekvéshez. Jövő májusra összehívták az országos KISZ-értekezletet A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága pénteken ülést tar­tott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Jakab Sán­dor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztály­­vezetője. A Központi Bizottság meg­hallgatta és tudomásul vette Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának tá­jékoztatóját az MSZMP KB 1978. december 6-i üléséről, s állást foglalt a szocialista munka­verseny-mozgalom 1979. évi célkitűzéseiről. Deák Gábor titkár előter­jesztésében a Központi Bi­zottság megvitatta az or­szágos KISZ-értekezlet ösz­­szehívására és az előkészítés­sel kapcsolatos fő kérdésekre vonatkozó javaslatot. Úgy határozott, hogy — az ifjúsá­gi szövetség szervezeti sza­bályzata alapján — 1979. má­jusára hívja össze a KISZ or­szágos értekezletét. A tanács­kozás célja, hogy megvonja a KISZ IX. kongresszusán ho­zott határozatok végrehajtá­sának mérlegét, felmérje és pontosítsa a további tenniva­lókat. A Központi Bizottság végül úgy döntött, hogy 1978. de­cember 29-én kibővített ün­nepi ülésen emlékezik meg a magyar kommunista ifjúsági mozgalom létrejöttének 60. évfordulójáról. (MTI) Ülést tartott az MSZBT Pénteken a Parlament va­dásztermében összeült az MSZBT országos elnöksége. Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökének megnyi­tó szavai után Rácz Pál kül­ügyi államtitkár tartott idő­szerű külpolitikai kérdések­ről tájékoztatót. Ezután Regős Gábor, az MSZBT titkára értékelte az utóbbi nyolc esztendőben végzett munkát, s szólt a to­vábbi feladatokról. Kiemelte: 1971 áprilisa — a Lenin Ko­hászati Művek felhívása — óta csaknem 1500 ipari és mezőgazdasági üzem, iskola és egyéb intézmény vált az MSZBT kollektív tagjává. A szervezeti változtatás bevált: a baráti társaság, támaszkod­va tagcsoportjaira, széles, eleven tömegmozgalomként tevékenykedik a két nép ba­rátságának elmélyítésén. A továbbiakban — hangsúlyoz­ta Regős Gábor — mindenek­előtt arra törekednek, hogy színvonalasabbá, hatékonyab­bá váljon az agitációs és propagandamunka. Mentesítő postakocsik, megerősített csomagkézbesítés, előbb fizetik a nyugdíjakat A POSTA FELKÉSZÜLÉSE AZ ÜNNEPI FORGALOMRA Egyelőre a külföldre fel­adott és az onnan érkező kül­demények, üdvözlő lapok, csomagok mennyisége szapo­rodott, a hazai forgalomban csak a Miklós nap hozott né­mi élénkülést. Az elmúlt években ilyenkor már több munkája volt a postának, „késésről” még nincs szó, hi­szen van idő az ünnepekig, félő azonban, hogy a gyorsan múló időt feledve az utolsó napokra maradnak az ünnep­re szánt csomagok, jókívánsá­gok, s akkor már nehéz lesz időben a címzettekhez jut­tatni a küldeményeket. Ezért kéri már most a közönséget a posta, hogy az üdvözleteket és az egyszerű csomagokat mi­előbb, a romló tartalmúakat­­ legkésőbb december 21-ig ad-­­ ják fel. A posta vezérigazgatóságon az MTI munkatársának el­mondották, hogy a hagyomá­nyoknak megfelelően — ta­lán még alaposabban is — felkészültek az év végi csúcs­­forgalom zavartalan lebonyo­lítására. Az év végéig szom­batonként zárva tartó posta­­hivatalok is a közönség ren­delkezésére állnak. A torló­dások enyhítésére, elkerülé­sére a nyugdíjak kifizetését az év közben szokásosnál előbb, december 13-án meg­kezdik és legkésőbb 22-ig — az ünnepi forgalom tetőzé­séig — befejezik. Megteremtették a techni­kai, a személyi feltételeket is a küldemények folyamatos szállítására, kézbesítésére. December 15-től az év végéig rendszeresen 21 vonathoz csatolnak mentesítő postako­csit. A helyi és a távolsági közúti postajáratokat is mintegy 200 kocsival erősítik meg. A pályaudvarok közötti csomagszállításra a Volántól béreltek 150 ponyvás teher­autót, míg az ünnepi csomag­kézbesítést összesen 750 Fos­­ped gépkocsi segíti. A munkát segíti, gyorsítja, hogy a múlt hónapban a Bu­dapest 78-as postahivatalban üzembe helyezték a második csomagosztályozó gépsort. A Budapest 72-es postahivatal­ban már teljes üzemmel és jól működik a levélfeldolgozó automata, s egyelőre még győzi is a munkát. Az ünnepek előtti napok­ban azonban — amikor a mostani forgalom két és fél­szeresére növekszik — nem nélkülözhetik a kézi erőt. De­cember 12-től 300—400 posta­­forgalmi technikumi tanuló — a lányok a „leveleseknél”, a fiúk a csomagszolgálatnál — áll munkába, s több mint száz tapasztalt nyugdíjas is segít a küldemények osztá­lyozásában, kézbesítésében. Ezenkívül 800 tisztiiskolás, valamint alkalmi munkás já­rul hozzá ahhoz, hogy vala­mennyi karácsonyi és újévi üdvözlet, csomag az ünnepek­re a címzettekhez kerüjön. Felavatták Kodály Zoltán mellszobrát Debrecenben A debreceni Kodály Zol­­­­tán Zeneművészeti Szakkö­zépiskola még Kodály Zoltán életében, az ő engedélyével vette fel nevét — elsőként az országban. Az iskola névadójának szo­boravató ünnepségét decem­ber 8-án rendezte meg Si­­monyi úti kollégiumának kertjében.­­ Az ünnepségen részt vett Keresztury Dezső akadémikus és Mészáros De­zső szobrászművész. Megnyitóbeszédében Straky Tibor, a szakközépiskola igaz­gatója Kodály Zoltán születé­sének közelgő 96. évforduló­járól emlékezett meg. Keresztury Dezső leleplezi Avatóbeszédet Keresztury­­ Dezső mondott, méltatva Ko­dály Zoltán sokirányú tevé­kenységét, géniuszát. Majd beszéde után leleplezte Ko­dály Zoltán bronzból készí­tett mellszobrát, Mészáros Dezső szobrászművész alko­tását. A felavatott szobrot meg­koszorúzták a Kodály Zoltán nevét viselő iskolák, kórusok képviselői. Lerótta kegyeletét a debreceni szakközépiskola, a debreceni Kodály Kórus, a törökszentmiklósi zeneiskola és a hajdúszováti Kodály kó­rus. Kodály Zoltán szobrát AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT ÖSSZEKAPCSOLÁSA MUNKÁSOK ÉS ÉRDEKEK (3. oldal) JOG ÉS KÖTELESSÉG A KULTÚRA HÍDJA (4. oldal) OPERA AZ OPERÁBAN (5. oldal) MAI SZÁMÜNK TARTALMÁBÓL: A TOT elnökségének ülése Pénteken ülést tartott a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnöksége. Az el­nökség december 22-ére ösz­­szehívta a 125 tagú országos tanács teljes ülését és java­­s­­olja, hogy az vitassa meg a mezőgazdasági szövetkezetek idei tevékenységének tapasz­talatait, a jövő esztendő főbb feladatait, valamint a szövet­­­­kezetekben dolgozók egyéni­­ és kollektív érdekvédelme to­­­­vábbfejleszésének tenniva­­­­lóit. (MTI) Harminc éve államosították az Arany Bikát Az Arany Bika Szálloda több napos rendezvénysoro­zattal ünnepli államosításának harmincadik évforduló­ját. A szálloda életében jelentős évforduló alkalmából néhány lényegesebb rendezvényről adott tájékoztatást Vallató Péter üzletigazgató. December 18-án, hétfőn házi ünnepségen emlékeznek meg az évfordulóról, ugyanezen a napon nyitják meg a felújított Arany Bi­ka cukrászdát. Elhelyezik a Magyar Szakácsok és Cuk­rászok Szövetsége védnöki tábláját is a szálloda hom­lokzatán, amely várhatóan további jó munkára ösztön­zi a vendéglátó kombinát dolgozóit. A december 18-tól 23-ig tartó rendezvénysorozat ke­retében különböző szakmai rendezvényeket tartanak: vásárlással egybekötött cukrászati és hidegkonyhai be­mutatóra várják az érdeklődőket. Érdekesnek ígérkezik az étlaptörténeti kiállítás. Ki tud többet az Arany Bi­káról címmel házi vetélkedőt szerveznek a szállodában, amelyen az Arany Bika szocialista brigádjai versenge­nek. A debreceni sportcsarnokban kispályás Arany Bi­ka Labdarúgó Kupát rendeznek, hat csapat részvételé­vel. A különböző rendezvényekre meghívót kaptak az Arany Bika nyugdíjas dolgozói is, akik elbeszélgethet­nek a szálloda jelenlegi dolgozóival, feleleveníthetik az elmúlt harminc év történetét. Élelmiszer-ipari tanácskozás Több élelmiszer-ipari ág eredményei bizonyítják: jó szervezéssel és a lehetőségek kihasználásával viszonylag rövid idő alatt fel lehet ké­szülni sokáig hiánycikknek számító áruk gyártására is,­­ hangsúlyozta Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter, az országos élelmiszer-ipari tanácskozá­son, amelyre pénteken került sor Budapesten.

Next