Hajdú-Bihari Napló, 1982. október (39. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

B 3BSH villi I 1 ^flMflGYfl RSZOCinUSTfl MUNKaSPnR^MN^^^^^^^^^^^^^M Országunkban a közrend és a közbiztonság hosszú évek óta kiegyensúlyozott AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Pénteken délelőtt 10 órakor ismét megteltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. Jeles napon, éppen 80 éve, 1902. október 8-án ültek össze ebben az épületben először a képviselők. Leg­felső államhatalmi, népképviseleti testületünk tanácskozá­sán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizott­ság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tag­jai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a ta­nácskozást, megemlékezve a nyári ülésszak óta elhunyt Ve­­néczi János képviselőről. Venéczi János , a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága Titkár­ságának tagja, az ellenőrző bizottság nyugalmazott titkára . 1938-ban kapcsolódott az ifjúmunkás mozgalomba, lett aktív harcosa az illegális kommunista pártnak. A felszaba­dulás után elkötelezett kommunistaként tevékenyen részt kért mindabból a feladatból, mellyel a párt megbízta. Az országgyűlésnek 1963-tól volt tagja, fáradhatatlan közéleti szereplését államunk több magas kitüntetéssel ismerte el. Az elhunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyző­könyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napi­rendjéről . 1. A belügyminiszter beszámolója a közrend és közbiz­tonság helyzetéről az 1977—81. években; 2. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről; 3. Interpelláció. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Hor­váth István belügyminiszter tett eleget alkotmányban rög­zített kötelességének,­ tartotta meg beszámolóját.­­ Az utóbbi években ná­lunk is tapasztalható néhány százalékos kismértékű növe­kedés a bűncselekmények számában. Az összbűnözés csaknem 60 százalékában va­gyon elleni bűncselekménye­ket követnek el. E cselekmé­nyek kétharmada az állam­polgárok tulajdonát károsít­ja. Nyugtalanító, hogy az utóbbi években növekedett a szervezetten, csoportosan el­követett és jelentős kárral járó bűncselekmények száma. Az értékek őrzése, a társa­dalmi fegyelem erősödése, a biztonságtechnika, a felelős­ség és gondosság nem tart még lépést a megváltozott vi­szonyokkal. A társadalmi szemlélet is elmaradt, mert a legtöbben még mindig „csak” rendőrségi ügynek te­kintik a bűnüldözést. A miniszter elemezte azo­kat a jelenségeket, amelyek­kel a közvélemény is megle­hetősen sokat­ foglalkozik: a helyenként megnyilvánuló vandalizmust, az erőszakos­ságot, a rongálást. Mindez a lakosság nemtetszését, jogos megbotránkozását váltja ki. Horváth István a közleke­dés biztonságával kapcsola­tos tapasztalatokról elmon­dotta: a dinamikusan növek­vő forgalom mellett a sze­mélyi sérüléses közúti közle­kedési balesetek száma nem növekszik. A közlekedési mo­rál azonban korántsem ala­kul kedvezően. Intézkedések vannak folyamatban, ame­lyeknek célja a közlekedési szabályokat szándékosan sú­lyosan megsértők sokkal szi­gorúbb felelősségre vonása. A miniszter szólt a határ­őrök, a tűzoltók fegyelmezett és nagy felelősséggel végzett munkájáról, e tevékenység önkéntes társadalmi segítői­­­ről, az ifjúgárdisták és az úttörők közreműködéséről, amelyért az országgyűlés előtt mondott köszönetet. Befejezésül megállapította: a szilárd közrend és közbiz­tonság, a belső rend és nyu­galom fenntartható, a bel­ügyi szervek a jövőben is képesek és készek teljesíteni felelősségteljes feladatukat. Papp János (Veszprém m., 1. v. k.), az MSZMP Veszp­ (Folytatás a 2. oldalon) Horváth István belügyminiszter beszél Horváth István beszéde A miniszter bevezetőben megállapította: a magyar nép nem gondok nélkül ugyan, de szilárd belső béké­ben él. Szocialista jogrend­szerünk betűje és szelleme egyre átfogóbban érvényesül. Belső szilárdságunk erőt és önbizalmat ad a nehéz fel­adatok megoldásához. Mint mondotta: a társadalmunk életében még nagyobb lett annak az értéke, hogy orszá­gunkban a közrend és a köz­biztonság hosszú évek óta kiegyensúlyozott, közállapo­taink mentesek a bűnözési hullámtól, a terrorizmustól, nálunk nem robbannak bom­bák és továbbra sincs szer­vezett bűnöző alvilág. A ha­tóságainkra is szigorúan kö­telező törvényesség elegendő garanciát ad arra, hogy aki tiszteletben tartja a törvé­nyeket, az nyugodtan éljen — hangoztatta a belügyminisz­ter, majd így folytatta: Több búzát adtak az országnak A megyei termelési verseny győztesei A Hajdú-Bihar megyei Tsz-szövetség esztendők óta meghirdeti a gazdaságokban dolgozó szakemberek ágazati versenyét. Ennek egyik ré­sze a búzatermelési verseny, amelyet a többiektől eltérően minden esztendőben közvet­lenül az aratás befejezése után értékel és díjaz a szö­vetség versenybizottsága. Az 1982-es termésered­mények ismeretében pénte­ken délután Debrecenben került sor az eredményhir­detésre és a jutalmak át­adására. Czékmány Imre, a szövetség titkárhelyettese köszöntötte a versenyben győztes termelőszövetkeze­tekben dolgozó szakembere­ket, majd Tóth Zoltán, a szövetség osztályvezetője adott rövid­­ ismertetést a termelőszövetkezetek búza­­termelésének fejlődéséről, a változásokról. Ebben az esz­tendőben minden eddiginél nagyobb búzatermést taka­rítottak be a megye közös gazdaságaiban, a mennyisé­­get növelte az is, hogy ez év­ben kevesebb volt a kipusz­tulás. Megyénk az országos búzatermelési versenyben az idei átlagokkal az ötödik helyre került, a korábbi nyolc-tizenegyedikről. Ezután arról szólt, hogy a magasabb búzatermésátla­gok elérésének sok követel­ménye van, de jelentősnek tartják ebben a szakemberek versenyét, azt a törekvést, hogy több kenyérgabonát adjanak az országnak. Ezután azokat a feltétele­ket és értékelési módokat is­mertette, amelyek alapján a versenybizottság dolgozott és rangsorolt öt kategóriá­ba osztották be a termelő­­szövetkezeteket az adottsá­goknak megfelelően. Három­évi termésátlagot vettek ala­pul, s minden termelőszövet­kezetet a saját korábbi ter­méseredményével hasonlítot­tak össze, illetve mérték meg. A búzatermelési verseny­ben győztes termelőszövet­kezetek: a berettyóújfalui Hajnal Tsz, hajdúnánási Mi­csurin Tsz, egyek! Tisza­­táj Tsz, mikepércsi Rákó­czi Tsz, derecskei Petőfi Tsz, hajdúszoboszlói Búza­kalász és Vörös Lobogó Tsz. Mint a korábbi esztendők­ben is, a termelés abszo­lút győztese — 60 mázsán felüli átlagával — a kábai Vörös Csillag Termelőszövet­kezet. Végezetül arra kérte a termelésben élen járó szak­embereket, találják meg a módját annak, hogy gazdag tapasztalatuk széles körben kamatozzon. Ugyanis a szö­vetség a jövő esztendőre is meghirdette a búzatermelési versenyt, amire november első napjaiban lehet bene­vezni. A jó termés feltételeit ezekben a napokban kell és lehet megalapozni az elő­irányzott terület megfelelő minőségben történő elvetésé­vel. Ezután Czékmány Imre átadta a szövetség verseny­­bizottsága által megszabott jutalmakat a versenyben győztes tsz-ekben dolgozó szakembereknek. Elutazott a brazil köztársaság alelnöke A magyar—brazil hivatalos tárgyalások befejeztével pén­teken elutazott Budapestről Antonio Aureliano Chaves de Mendonca, a Brazil Szövetsé­gi Köztársaság alelnöke. Bú­csúztatására a Keleti pálya­udvaron megjelent Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Garai Ró­bert, külügyminiszter-helyet­tes, ott volt Varga Sándor, ha­zánk Rio de Janeiro-i nagy­követe és Francisco de Assis Grieco, a Brazil Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe. Lázár György fogadta Gerhard Schürert Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Ger­hard Schürert, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét. Az elvtársi légkörű találkozón részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete. Országos tanácskozás az építőipari energiaracionalizálás új lehetőségeiről Az ország energiafogyasztá­sának mintegy 10 százalékát fordítjuk épületek kivitele­zésére, csaknem a harmadát pedig az épületek üzemelte­tésére, elsősorban fűtésére. Ennek gazdaságos, ésszerű csökkenését szolgálja a II. or­szágos építőipari energiaracio­nalizálási kollokvium, amely­nek céljáról pénteken, az MTESZ székházában tájékoz­tatta­ az újságírókat Massányi Tibor, a tanácskozás szervező bizottságának elnöke, az Épí­tésügyi és Városfejles­ztési Mi­nisztérium fejlesztési főosztá­lyának helyettes vezetője. A hétfőn kezdődő, három­napos kollokviumon részt ve­­­vő, több mint kétszáz szak­embert tájékoztatják az épí­tőipari energiaracionalizálás fejlesztésének eddigi eredmé­nyeiről, és további feladatai­ról. A legutóbbi jelzések sze­rint az országos találkozón 80—90 vállalat, kutatóintézet és egyetemi tanszék mutatja be és ismerteti legújabb ener­giatakarékos termékeit, tudo­mányos és műszaki fejlesztési eredményeit. A kollokvium résztvevői felkért neves kül­­földi szakemberek előadásá­ból tájékozódhatnak a csalá­di házak energiatakarékos építésének svédországi, a nap­energia hasznosításának ang­liai eredményeiről is­ .(MTI) Bővül a magyar-román választékcsere Szilvasán Pálnak, a SZÖ­­VOSZ elnökhelyettesének ve­zetésével pénteken hazaérke­zett Romániából a Fogyasz­tási Szövetkezetek küldöttsé­ge, amely a Román Fogyasz­tási Szövetkezeti Szövetség, a Centrocoop vezetőivel a vá­lasztékcsere, a kis ha­tár menti forgalom és az áruházi hetek kölcsönös bővítésének lehe­tőségeiről tárgyalt A tervek szerint 1983-ban a választék­csere-forgalom 40 százalék­­kal növekszik. A gazdasági együttműködés mellett fej­lesztik a kulturális és sport­kapcsolatokat is. (MTI)

Next