Hajdú-Bihari Napló, 1982. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
I I HAJDÚ A 1 I 1 | 1 | |1 I 1 1 I ! I I I ^^^^nGYn^ZOCIflUST^MlJHKflSPa^MinJDI^BIHn^MEGYE^IZ^nSflGflNni^^PJ^^J Hazaérkezett a magyar párt- és állami küldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével pénteken hazaérkezett Moszkvából a magyar párt- és állami küldöttség, amely részt vett a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttség tagja volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügy-, Puja Frigyes külügy-, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. *** Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, aki részt vett a moszkvai ünnepségeken, pénteken ugyancsak visszaérkezett Budapestre. (MTI) 118 bolt, 41 vendéglátó egység A kistelepülések áruellátásáról Hajdú-Bihar megye településszerkezetére a viszonylag kevés, de jelentős népességszámú települési forma a jellemző. A települések egy részéhez kiterjedt tanyavilág tartozik. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a vidéki ipartelepítéssel ez a kép csak annyiban módosult, hogy csökkent a kisebb települések lélekszáma. A megye lakosainak 6,3 százaléka azonban még mindig — az 1980. évi népszámlálás adatai szerint is — kistelepüléseken s külterületeken él. Ez a tendencia lényegében állandónak tűnik, hiszen a lakosság változásával (csökkenésével) egyre több település kerül kisközségi kategóriába. A megyében tevékenykedő fogyasztási és értékesítő szövetkezetek egyébként Hajdú- Bihar kisközségeiben és a külterületeken 118 boltot s 41 vendéglátó egységet üzemeltetnek. A 118 boltból 12 közös kezelésben — boltvendéglátó hely — működik. Az üzletek száma az utóbbi években főleg a tanyai környezetben csökkent. Részben az elnéptelenedés, részben a vásárlóerő nagyobb mérvű csökkenése miatt. A kistelepülési boltok legtöbbje élelmiszer jellegű üzlet és vegyesbolt. A vendéglátó helyek zöme is italbolt vagy presszó. Kisközségi és tanyai területen megyénkben csak öt helyen van melegkonyhás üzlet. Ebből három a tanyákhoz ugyan közel, de inkább a fő közlekedési utak mellett működik. Több új bolt is elkelne talán, azonban ezek létesítésének jelenleg pénzügyi és egyéb nehézségei vannak. A kisebb boltok állagmegóvására, tatarozására, karbantartására, a korszerűtlen boltok pótlására egyébként változatlanul jelentős pénzösszegeket költenek az ÁFÉSZ-ek. Kistelepülési környezetben az utóbbi években például új üzletek nyíltak Bihardancsházán, Mezősason és Bodán. Az ÁFÉSZ- boltok zöme azonban ezeken a helyeken és máshol is változatlanul régi. A kisboltoknál jelentős fejlődés inkább a felszereltségben és a technikai színvonalban van. Ma már valamennyi külterületi, tanyai ÁFÉSZ-üzlet rendelkezik hűtőberendezéssel vagy háztartási jellegű hűtőszekrénnyel. Az 1000 lakosnál nagyobb községekben pedig hűtőkamrával vagy hűtőpulttal. A vízellátás a kisközségek 35 százalékában megoldott. A többi helyeken azonban továbbra is csak falikutak vannak. A munkaerő-ellátást illetően nincs különösebb gond. A kistelepülési szövetkezeti boltokban jelenleg 291 -en dolgoznak. Munkaerő-probléma inkább csak a kisebb forgalmat bonyolító üzletekben van, a mérsékeltebb keresetek miatt. Az említett boltok áruellátása alapvető élelmiszerekből általában megfelelő. A választékot tekintve azonban már vannak gondok, elsősorban tejtermékekből, süteményekből és húskészítményekből. Megoldott az üzletek kenyérellátása is. A szállítási időpontok azonban nem egy esetben rapszodikusak. A kisebb boltokban ezenkívül nincs lehetőség nagyobb értékű fogyasztási cikkek árusítására, bár kétségkívül van ilyen igény. Az ÁFÉSZ-ek kisebb boltjaikban profiltisztításra is törekednek. Ennek ellenére — mint már jeleztük — a készletezésnél és kínálatnál vannak gondok Egyes helyeken például a kisebb értékű iparcikkekből sem tartanak kellő választékot, máshol viszont a túlkészletezés okoz gondot. A vendéglátó helyeken jellemző az italkínálat túlsúlya. A kisboltok legnagyobb szállítója változatlanul a nagykereskedelem, de ezentúl még számos szerv irányít árut a külterületekre. A kisboltokat illetően további feladat — a MESZÖV elnökségének megítélése szerint — a még fennálló szociális egészségügyi hátrányok kiküszöbölése. Kisboltok építése a kistelepüléseken s a tanyavilágban kevésbé várható. Ezért fontos a technikai, higiéniai feltételek javítása, új üzemelési formák elterjesztése ezeken a helyeken is, s nem utolsósorban jobb áruellátás, s a választék újbóli áttekintése. Célszerű, hogy tovább javuljon a központi és kisboltok együttműködése és a külterületeken, kisközségekben is történjenek lépések a minta utáni értékesítésre. Indokolt még különböző kereskedelmi akciók, így idényvégi kiárusítások tartása, a szállítókkal tartott kapcsolatok javításával együtt. A többet szerződök jutalma A Hajdú-Bihar megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 1982-re versenyt hirdetett a sertéshizlalást szervező mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezetek) és ÁFÉSZ-ek számára. A legjobban szerződők 1982. december 23-án (csütörtökön) délelőtt nagy összegű versenydíjakat vehettek át. Négy kategóriában ítélték oda e díjakat, melyeket a tavalyi forgalmazás nagyságához mérten lehetett megpályázni. Az 1000-es kategóriában első lett a kismarjai Bocskai Termelőszövetkezet, második a nyíracsádi Győzelem Szakszövetkezet, a harmadik az ártándi Január 1. Termelőszövetkezet. A 3000-es kategóriában első a Körös vidéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (Körösszegapáti), második az Új Élet Hencidáról, harmadik az egyeki ÁFÉSZ és a tiszacsegei Béke Termelőszövetkezet. Az 5000-es kategóriában első az Új Élet Termelőszövetkezet (Báránd), második a Bocskai Termelőszövetkezet (Hajdúdorog), harmadik az Aranykalász Termelőszövetkezet (Biharkeresztes), negyedik a Zala Termelőszövetkezet (Hajdúböszörmény). Az 5000 feletti kategóriában csak negyedik és ötödik helyezéseket tudtak elbírálni. Negyedik a Bocskai Termelőszövetkezet (Hajdúböszörmény), a Bocskai Termelőszövetkezet (Sárrétudvari) és a hajdúböszörményi ÁFÉSZ. Az ötödik a hajdúnánási Béke Termelőszövetkezet. Az értékelés aszerint történt, hogy ki mennyivel értékesített több sertést a bázishoz képest. Egymillió 300 ezer forint díjat osztottak szét. A versenyt jövőre is meghirdetik, megbecsülve és ösztönözve továbbra is a kistermelést integrálók munkáját. AZ IGÉNYEKKEL LÉPÉST TARTVA A BALTIKUMTÓL A CSENDES-ÓCEÁNIG (3. oldal) A NAPLÓ POSTÁJA (4. oldal) MŰVÉSZI KÍSÉRLETEZÉS MŰVÉSZ-E A NÉPI IPARMŰVÉSZ? (5. oldal) MI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A fejlesztési források is szűkösebbek DEBRECEN 1983. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE A megyeszékhely jövő évi költségvetésére is rányomja bélyegét, hogy a tanácsok és intézmények működési költségei kisebb ütemben növekedhetnek, mint a nemzeti jövedelem. Ezért a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználása és a takarékos gazdálkodás a követendő cél. Növelni kell a saját bevételeket. Több tényező következtében ugyanis a Pénzügyminisztérium csökkentette a város rendelkezésére álló költségvetési összeget, amely így egymilliárd 389 millió forint. A költségvetés „bevételek” rovatának alakulása a tervezettnél jobb. Ez lehetővé teszi a középtávú tervben 1983. évre ütemezett feladatok teljesítését és az ellátási színvonal szerény javítását is a a takarékos költségvetési gazdálkodás érvényre juttatásával. A fejlesztési források is szűkösebbek, mint ami a középtávú tervben van. Az 1983. évi tervben egymilliárd 741 millió forint fejlesztésre telik Debrecenben. Melyek a jövő évi terv legfontosabb céljai? Debrecenben jövőre állami hozzájárulásból és hitelből 939 lakás épülhet meg. Ezek az úgynevezett célcsoportos lakásépítés keretén belül valósulnak meg. Közülük a legtöbb a Tócóskertben (811), a Sestakertben és a nyugdíjasházban épül fel. Ezenkívül épül 56 olyan állami lakás, amelyek teljes bekerülési költségét fizetik vállalatok, intézmények. Az állami lakásokon kívül 925 darab személyi tulajdonú is épül. 573 OTP, 100 darab egyedi társasház, 102 csoportos családi ház és 150 hagyományos családi ház. Ebben az évben folytatják a telekkialakítási munkát, s 717 telket bocsátanak az egyedi beépítés céljaira, 40 millió forint értékben. Fejlődni fog jövőre a gazdasági szolgáltatás, megvalósul a hamvasztó rekonstrukciója, a kemencék beszerzésétől függően. Parképítésre 6 millió forint jut. Az egészségügy legnagyobb fejlesztése lesz a tócóskerti 120 gyermeket befogadó bölcsőde felépítése, 25 millió forint értékben. Fejlődik az általános iskolai hálózat. Szeptemberben 46 új tanteremmel lesz több a városban. A Tócóskertben új óvoda is épül, s több más óvodát bővítenek. Vízvezeték Józsára A vízgazdálkodás a lakótelepeken megvalósuló célcsoportos és OTP-lakások és szolgáltató egységek kiszolgálása érdekében költi el 91 millió forintját. Ezenkívül befejeződik Józsa 300 milliméteres vízvezetékének építése, s a szennyvízvezeték további építése is. Fejlesztik a kertségi területek vezetékes vízellátását, számolva a lakosság anyagi hozzájárulására és a szakvállalatok társadalmi munkájára is. A fontos cél, a belvíz elleni védekezés, szintén helyet kapott a fejlesztésben. A szállítás és hírközlés feladatai is zömmel a lakótelephez kapcsolódnak Út, járda épült a Tócóskertben, garázsok létesülnek, s megépítik a lakótelep telefon- és televízióhálózatát is. A trolibuszközlekedés bevezetésére a DKV fejlesztési alapjának átvételével együtt 250 millió forint jut. Befejeződik a tócóskerti gyógyszertár építése, s meg-,kezdődik a Kálvin téri üzletek első ütemének építése. Ez utóbbi célra a társberuházóktól 1983-ban 40 millió forintot vesz át a tanács. Fejlődik a lakótelepek energiaellátása is. A nem beruházási célú felhasználásnál figyelemre méltó, hogy a lakáscserék ösztönzésére 7 millió forintot fordítanak. Fontos vonása a szigorú takarékoskodásra épülő tervnek, hogy a Debrecenben (és máshol is) végzett társadalmi munka a tervnek fontos része, amelyre építenek a város gazdái. így méltó, hogy a város költségvetési és fejlesztési tervének ismertetését azzal zárjuk, melyek a társadalmi munka legfontosabb feladatai az előttünk álló évben. A tócóskerti lakótelep parkosítása, a településfejlesztési munkák, a város tisztaságának fokozása, a környezetvédelem. Néhány fejlesztési beruházás — pl. a Mechwart András Szakközépiskola — segítése, a látóképi szabad strand befejezése, s a tanácsi intézményekben jelentkező éves karbantartási és felújítási munkák támogatása. Idén is több száz kisdobos és úttörő vett részt a Parlamentben rendezett karácsonyi ünnepségen. Képünkön: a gyerekeket neves művészek szórakoztatták. (MTI-fotó : telefoto — RS)