Hajdú-Bihari Napló, 1984. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-17 / 114. szám
Szófiában megkezdődtek a magyar-bolgár tárgyalások (Folytatás a 1. oldalról) t ott, amelyen a nagykövetek voltak jelen. A több órás, mindvégig szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson Lázár György és Grisa Filipov mellett részt vettek a magyar kormányfő kíséretének tagjai, valamint bolgár részről Andrej Lukanov miniszterelnök-helyettes, Marij Ivanov, a külügyminiszter első helyettese, Aszen Velkov, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Najden Najdenov, az Állami Tervbizottság elnökének első helyettese, Jordan Tenov gépgyártási miniszterhelyettes, Cenko Cenkov vegyipari miniszterhelyettes, Rasko Draganov, az Országos Agrár-ipari Szövetség Központi Tanácsának elnökhelyettese és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A miniszterelnökök tájékoztatták egymást országaik szocialista építőmunkájának tapasztalatairól, újabb eredményeiről, időszerű feladatairól, az MSZMP XII. és a BKP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. A tárgyalások középpontjában a kétoldalú kapcsolatok, s azon belül is a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének konkrét lehetőségei álltak. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködési fő irányokat meghatározó, a két ország kormányfői által 1983 júniusában aláírt dokumentumban előirányzott feladatok teljesítésére. Megállapították, hogy a magyarbolgár gazdasági együttműködés eredményesen fejlődik, tovább bővült a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció. Ugyanakkor rámutattak arra, hogy több területen még jelentős tartalékok vannak. Foglalkoztak az 1986— 1990-es időszakra szóló tervkoordinációs munkálatok fő feladataival. Az árucsere-forgalom alakulásáról megállapították, hogy az a jelenlegi ötéves tervidőszak első három évében jelentősen bővült, 1983- ban 20,5 százalékkal haladta meg az előző évit, és 410 millió rubelt tett ki. A kölcsönös áruszállítások mintegy 35 százalékát — főleg gépipari és vegyipari megállapodások alapján — a szakosított és kooperációban gyártott termékek teszik ki. Egyetértettek abban, hogy a kialakult magas áruforgalmi szint megőrzése és további növelése érdekében mindkét részről újabb erőfeszítésekre van szükség. Elégedetten állapították meg, hogy eredményesen fejlődnek a műszaki-tudományos kapcsolatok és bővül a kulturális együttműködés. A tárgyaláson szó volt az idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről is. A kormányfői tárgyalást valamennyi megvitatott kérdésben a teljes nézetazonosság jellemezte. Marjai József és Andrej Lukanov a nap folyamán különmegbeszélést tartott. Grisa Filipov szerdán este a szófiai Lozenec rezidencián vacsorát adott Lázár György tiszteletére. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Losonczi Pál Bács-Kiskun megyébe látogatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán látogatást tett Bács- Kiskun megyében. A megyehatáron Törbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára és Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. A program első állomásán, Kiskőrösön a pártbizottság székházában Ivanics Lajos, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta Losonczi Pált a megye legfiatalabb városának életéről, fejlődéséről. A többi között elmondta, hogy a tizenegy éve városi rangú település regionális szerepköre megnőtt, javult közműellátottsága, új kulturális és szociális intézményekkel gazdagodott, s építészetileg is megújult. Felépült 1566 lakás, s betelepülőkkel gyarapszik a lakosság száma. Az ezt követő városnéző sotán az Elnöki Tanács elnöke felkereste Petőfi Sándor szülőházát; ezt Istenes József Petőfi-kutató mutatta be a vendégnek. Az út innen a művelődési otthonba vezetett, amelyben egyebek között filmszínház és könyvtár működik, s 27 közművelődési csoport, szakkör tart rendszeres foglalkozást. A százezer kötetes könyvtárnak a lakosság több mint 26 százaléka rendszeres olvasója. Ezután a szlovák tájház következett, ahol az itt élő szlovák lakosság néprajzát, történetét bemutató kiállítás látható. Délután a városi pártbizottság tanácstermében tartott aktívaülésen Losonczi Pál tájékoztatót adott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Az Elnöki Tanács elnöke ezután az ország legnagyobb szakszövetkezetét, a keceli Szőlőfürtöt kereste fel. A kétezer hektáros, főleg szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó szövetkezet tevékenységéről, újszerű vállalkozásairól Csipkó Sándor elnök tájékoztatta. Elmondta, hogy a csaknem 4000 tagú szakszövetkezet a tagok anyagi hozzájárulásával továbbfejleszti a vidék híres szőlő- és gyümölcskultúráját. Eddig 500 hektár, nagyüzemi szőlőt telepítettek, s folyamatban van újabb kétszáz hektár ültetése. Szintén a tagok saját anyagi erejének segítségével törekednek az ágazat teljes vertikumának kialakítására. Pincészetüket 18 ezer hektoliteres tárolóval bővítik, s ehhez egy-egy tag 50 ezer forinttal járul hozzá. Losonczi Pál a szakszövetkezetben tett látogatása határjárással fejeződött be. (MTI) Aczél György látogatása Heves megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Heves megyében. Kedden felkereste a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetet, majd megtekintette a községi óvodát, a közös gazdaság málna- és szőlőültetvényeit s a szövetkezet hűtőházát. A látogatás Gyöngyösön, a Mikroelektronikai Vállalat gyárában folytatódott. A keddi program Noszvajon, a megyei pártbizottság vendégházában ért véget. Aczél György itt megyei vezetőkkel találkozott. A szerdai napot a Központi Bizottság titkára Egerben töltötte. Felkereste a közelmúltban felújított és kibővített megyei kórházat. A Politikai Bizottság tagja ezután sétát tett Eger belvárosában. Varjú Vilmos városi tanácselnök bemutatta a városközpontban folyó rekonstrukciós munkák eredményeit, többek között felújított Dobó teret, a sétálóudvarokat,, az újjávarázsolt műemléképületeket. A látogatás következő állomása a Gárdonyi Géza Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola volt. Heves megyei programjának befejezéseként Aczél György Egerben az MSZMP Oktatási Igazgatóságán rendezett aktívaülésen előadást tartott időszerű politikai kérdésekről. (MTI) Erőpróba a 7000 sziget országában Veterán hírügynökségi rókák egyetértenek abban, hogy a világ parlamenti választásainak hosszú történetében is párját ritkítja az egymásnak ellentmondó és zavaros híreknek az a tarka kavargása, amely most a távoli Fülöp-Szigezekről érkezik. Ez a megállapítás egyformán vonatkozik a választások előzményeire, magára a szavazásra és — nem utolsósorban — az eredmények öszszeszámlálására. Menjünk sorjában, kezdjük az előzményekkel. A világnak volt oka rá, hogy alaposan odafigyeljen a hétezer sziget országára. A valaha oly népszerű Ferdinand Marcos elnök, a Japán-ellenes partizánharc hőse, később bizonyos reformtörekvések hirdetője csaknem másfél évtizede akkor vezette be a rendkívüli állapotot — az alkotmány betűje és szelleme szerint igencsak vitathatóan! —, amikor Benigno Aquino szenátor személyében ellenfél nőtt ki a megosztott ellenzék soraiból. Az elnök börtönbe vettette a szenátort, s áttért arra, hogy rendeletekkel kormányozzon. Népszerűségéből egy ideig még futatta, de amikor a hetvenes évek derekán ezt az országot is elérte a világgazdasági válság, a rendszer nehézségei egyszerre nőttek a fogoly Aquino glóriájával. Marcos gyógykezelésre Amerikába engedte ellenfelét, akit tavaly augusztus 21- én, a manilai repülőtéren, visszatérésekor, máig sem tisztázott körülmények között, de sejthető motívumok alapján megöltek. A szenátor halálában is legalább annyira elmélyítette a rezsim krízisét, mint életében, miután látványosan megdőltek a kormánynak, a merénylettel kapcsolatos állításai, a fokozódó gazdasági nehézségek újabb és újabb olajat jelentettek az elégedetlenség tüzére. Az ország külföldi adóssága elérte a huszonötmilliárd dollárt, és ráadásul a háromszázötven nagy hitelező (valamint az IMF, a Nemzetközi Valuta Alap) az Aquino-gyilkosságot követően megszigorította az újabb kölcsönök gazdasági és politikai feltételeit. Egymást követték a véres tüntetések a városokban, délen nőtt a muzulmán szeparatisták, országos viszonylatban pedig az NPR nevű szélsőbaloldali gerillamozgalom tevékenysége. Ebben a közegben terjedtek el és tartják magukat a Marcos egészségi állapotának megrendüléséről szóló hírek. Ilyen körülmények között érthető érdeklődéssel várta a világ a parlamenti választásokat, amelyről nyilvánvaló volt, hogy a rendszer szakítópróbája lesz. A két és fél hónapos kampány során az összecsapások négyszáz áldozatot követeltek és közülük kilencven a szavazást megelőző napokban vesztette életét. Az elnök Mozgalom az új társadalomért nevű tömörülése eddig óriási többséget élvezett a manilai parlamentben; a kérdés az volt — és egyelőre az is maradt —, változik-e ez az arány. A jelek szerint igen. A huszonötmillió regisztrált szavazónak mintegy hetven százaléka járult az urnákhoz, hogy döntsön a kétszáz tagú nemzetgyűlés száznyolcvanhárom mandátumának sorsáról (tizenhét képviselőt az elnök nevez ki). A szavazásra hétfőn került sor és a Malacanang-palota, az elnöki rezidencia keddre ígért végeredményt. . Ahogy azonban befutottak (főleg a nagyvárosi körzetekből) az ellenzék előretöréséről szóló hírek, Laurel ellenzéki vezér fogalmazása szerint „a szavazatszámlálás hirtelen lelassult, valószínűleg azért, hogy a kabinet kozmetikázhassa az eredményt” ... Bármi lesz is a végeredmény, a közeljövő alighanem két döntő tényezőtől függ. Az egyik a vezérkari főnök által vezetett hadsereg, amely aligha tűrne el egy igazi ellenzéki földcsuszamlást. A másik kérdőjel: hogyan reagál a fejleményekre az a Washington, amely ebben az országban működteti a térség két legnagyobb katonai támaszpontját. Harmat Endre 16F. HAJDÚ-BIHARI NAPIO - 1881. MÁJUS 17. Az egri érsek látogatása Debrecenben Szerdán délelőtt Debrecenbe érkezett Kádár László egri érsek, és délelőtt a megyei tanácson látogatást tett dr. Szabó Imrénél, a megyei tanács elnökénél. A megbeszélések után megtekintette a város nevezetességeit, s a kora délutáni órákban elutazott Debrecenből. Az MSZMP küldöttsége hazaérkezett Prágából Szerdán hazaérkezett Prágából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Lakos Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pártélet felelős szerkesztőjének vezetésével május 14. és 16. között részt vett a testvérpártok pártélettel foglalkozó folyóiratai főszerkesztőinek negyedik tanácskozásán. (MTI) Gyenes András Győr-Sopron megyében Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke szerdán Győr- Sopron megyébe látogatott. A megyei pártbizottság győri székházában Háry Béla első titkár és Lombos Ferenc megyei tanácselnök fogadta, s tájékoztatta a megye életéről, politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Ezt követően Gyenes András Kapuvárra utazott. Felkereste a Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat helyi üzemét. Délután a kapuvári városi pártbizottságon Varga Erzsébet első titkár számolt be a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének a város és a vonzáskörzetében élő mintegy 30 ezer főnyi lakosság életéről, munkájáról. Győr-Sopron megyei látogatásának befejező programjaként Gyenes András a kapuvári városi pártbizottságon tájékoztatót tartott időszerű kérdésekről pártmunkások és gazdasági vezetők részére. A libanoni mentők Amikor felugatnak a géppuskák és hullanak az aknák, akkor jön el az ő idejük. S a libanoni fővárosban ez az „idő” — a mindennapokat jelenti. Bejrútban egy tucatnyi magán-mentőszolgálat — egyenként egy-kétszáz emberrel — látja el az életmentés immár mindennapi, ám annál hősiesebb, néha szinte reménytelen feladatát, mert központi mentőszolgálat nincs. A fegyveres milíciák és rajtuk kívül az életmentésre szövetkezett egyszerű polgárok tartják fenn a különböző mentőszolgálatokat. Még támogatást sem kapnak az államtól, a tevékenységüket nap mint nap látó libanoni lakosoktól és a Nemzetközi Vöröskereszttől kapnak némi pénzt és felszerelést. Szegényes eszközökkel, szervezetenként három-négy toldozott-foldozott mentőautóval, magángépkocsikkal, elsősegélydobozokkal törnek előre a libanoni öldöklés áradata ellenében. Mint másutt a szendvicsemberek vagy az utcaseprők, messziről jól felismerhetők hatalmas fehér mellényükben, amelyen vörös kereszt vagy vörös félhold jelzi hivatásukat. A libanoni mentők többsége társadalmi munkás, napi munkájuk mellett állnak folytonos riadókészültségben. Kapcsolattartásuk eszközei sem valami korszerűek — igaz, a bejrúti harci zaj lanyhulása vagy erősödése éppen elég riadójelnek —, általában csak a bérházakban berendezett központjaikban van rádió adó-vevőjük. A központokban állandó ügyeletet is tartanak, a létszám a kinti harcok erőssége szerint változik. A nyilvánvaló nehézségek ellenére sikerekről számolnak be, s ezt a kórházba juttatott sebesültek, a " megmentett életek számán mérik: ez évente sok száz embert jelent. Eredményeiket elsősorban óriási tapasztalatuknak köszönhetik, amit az elmúlt több mint nyolc év állandó háborúskodása közben volt módjuk megszerezni. Ha harcolni volna kedvük, felderítőként a világ bármely hadseregében megállnák már a helyüket. Az egyik, magát egyszerűen „polgári védelemnek” nevező, 20—30 év közötti önkéntesekből álló magánmentőszolgálat tagjai elmondták az AFP hírügynökség tudósítójának, hogy harmincan kezdték, ma kétszázan vannak, és megalakulásuk óta az elmúlt hat évben csak ketten vesztették életüket és tizenegyen sebesültek meg közülük szolgálat közben. Pedig mindig a tűzvonalban járnak. „Gyakran előbb érünk a harcok helyszínére, mint hogy az első sebesült felbukna” — mesélték keserű büszkeséggel. „Ha a hatóságokra volnánk utalva, a polgárháború mérlege sokkal, de sokkal súlyosabb lenne” — ez a bejrúti kórházi orvosok véleménye az önkéntesekről. . MSZBT-elnökségi ülés Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével szerdán a Parlament vadásztermében ülést tartott a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. A tanácskozáson részt vett Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője is. A testület tagjai Nagy Mária alelnök előterjesztésében megvitatták a hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplésére, valamint hitleri fasizmus felett aratott győzelem és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság megalakulása 40. évfordulójáról megemlékezésekre kidolgozott MSZBT-programot. Az előterjesztést vita követte, amelyben felszólalt Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Hangsúlyozta, hogy a szocialista nemzeti egység jegyében, a sorsfordulókat, ellentmondásokat és tragédiákat is maga mögött hagyó történelem jegyében ünnepelhetünk. Éppen ezért a felkészülés több lényeges ponton szemléletváltozást hozhat a magyar társadalomban, megerősítheti azt a meggyőződést, hogy visszafordíthatatlan, a progresszió irányát követő szocialista fordulat zajlott le a magyar nép történetében ; olyan fordulat, amely nemzeti identitásunkat és a nemzet alkotó erejét is kifejezi. Az ezredfordulóra elkészül az egységes országos térképrendszer Kilenc megye szakembereinek tanácskozása Debrecenben Az ezredfordulóra el kell készíteni hazánkban az egységes országos térképrendszert,, amely a termelés hatékonyságának további fokozását teszi lehetővé. Az ezzel kapcsolatos munkákat és feladatokat tárgyalták meg szerdán a Debrecenben kezdődött kétnapos tanácskozáson a Tiszától keletre fekvő kilenc megye földhivatalainak és földmérési vállalatainak vezető szakemberei. Papváry Árpád főosztályvezető-helyettes köszöntötte a résztvevőket, s megnyitója után Vízi István, a Hajdú- Bihar megyei Földhivatal vezetője adott tájékoztatást az általuk végzett különböző munkákról, azon belül a térképrendszer készítéséről. A beszámoló és a hozzászólások szóltak arról, hogy a mezőgazdasági termelés tervezése, fejlesztése, a termőterületekkel való gazdálkodás igénye, a termelés biztonsága, a hatósági, valamint az üzemeltetői feladatok szükségessé tették, hogy a termőterületek térbeli helyzetéről, legfontosabb jellemzőiről megbízható tartalmú, fontosságú és részletességű, a mindenkori állapotot tükröző földmérési térképek álljanak rendelkezésre. Ennek érdekében a földhivataloknak megfelelő térképeket és adatokat kell a felhasználók részére biztosítani. Az elmúlt években végzett nagyarányú meliorációk és rekultivációk következtében az átlagosnál nagyobb arányú változások következtek be a nagyüzemek termőföldjeinek területében, művelési ágában, s ez is szükségessé tette az új, korszerű térképek elkészítését. Az állami földmérés feladatává tették az ország egész területének számba vételét egységes országos térképrendszerbe, amely alapja a földek nyilvántartásának és kielégíti az államigazgatási szervek, valamint a népgazdasági ágazatok általános igényeit. Korszerű földmérési alaptérképpel az egész ország területén még nem rendelkezünk. Ennek kialakítása hét évvel ezelőtt kezdődött meg és folyamatban van. Az ország területének felmérése az ezredfordulóra várható, de egyes városok és községek térképei már elkészültek, s ezeken a helyeken az ingatlan-nyilvántartás is ezeket az adatokat tartalmazza.