Hajdú-Bihari Napló, 1984. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

Szófiában megkezdődtek a magyar-bolgár tárgyalások (Folytatás a 1. oldalról) t ott, amelyen a nagykövetek voltak jelen. A több órás, mindvégig szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson Lázár György és Grisa Filipov mel­lett részt vettek a magyar kormányfő kíséretének tag­jai, valamint bolgár részről Andrej Lukanov miniszterel­nök-helyettes, Marij Ivanov, a külügyminiszter első he­lyettese, Aszen Velkov, a mi­niszterelnök kabinetfőnöke, Najden Najdenov, az Állami Tervbizottság elnökének első helyettese, Jordan Tenov gépgyártási miniszterhelyet­tes, Cenko Cenkov vegyipari miniszterhelyettes, Rasko Draganov, az Országos Ag­rár-ipari Szövetség Központi Tanácsának elnökhelyettese és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A miniszterelnökök tájé­koztatták egymást országaik szocialista építőmunkájának tapasztalatairól, újabb ered­ményeiről, időszerű feladata­iról, az MSZMP XII. és a BKP XII. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásáról. A tárgyalások középpont­jában a kétoldalú kapcsola­tok, s azon belül is a gazda­sági együttműködés tovább­fejlesztésének konkrét lehető­ségei álltak. Megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködési fő irányokat meghatározó, a két ország kormányfői által 1983 júniusában aláírt doku­mentumban előirányzott fel­adatok teljesítésére. Megálla­pították, hogy a magyar­­bolgár gazdasági együttmű­ködés eredményesen fejlődik, tovább bővült a gyártássza­kosítás és a termelési koope­ráció. Ugyanakkor rámutat­tak arra, hogy több terüle­ten még jelentős tartalékok vannak. Foglalkoztak az 1986— 1990-es időszakra szóló terv­koordinációs munkálatok fő feladataival. Az árucsere-forgalom ala­kulásáról megállapították, hogy az a jelenlegi ötéves tervidőszak első három évé­ben jelentősen bővült, 1983- ban 20,5 százalékkal haladta meg az előző évit, és 410 millió rubelt tett ki. A köl­csönös áruszállítások mint­egy 35 százalékát — főleg gépipari és vegyipari meg­állapodások alapján — a szakosított és kooperációban­ gyártott termékek teszik ki. Egyetértettek abban, hogy a kialakult magas áruforgalmi szint megőrzése és további növelése érdekében mindkét részről újabb erőfeszítésekre van szükség. Elégedetten állapították meg, hogy eredményesen fej­lődnek a műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok és bővül a kulturális együttműködés. A tárgyaláson szó volt az ide­genforgalmi kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeiről is. A kormányfői tárgyalást valamennyi megvitatott kér­désben a teljes nézetazonos­ság jellemezte. Marjai József és Andrej Lukanov a nap folyamán különmegbeszélést tartott. Grisa Filipov szerdán este a szófiai Lozenec reziden­cián vacsorát adott Lázár György tiszteletére. A va­csorán a két kormányfő po­hárköszöntőt mondott. Losonczi Pál Bács-Kiskun megyébe látogatott Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja szerdán látogatást tett Bács- Kiskun megyében. A megye­határon Tör­be Dezső, a me­gyei pártbizottság titkára és Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. A program első állomásán, Kiskőrösön a pártbizottság székházában Ivanics Lajos, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta Losonczi Pált a megye legfiatalabb városának életéről, fejlődé­séről. A többi között el­mondta, hogy a tizenegy éve városi rangú település regio­nális szerepköre megnőtt, javult közműellátottsága, új kulturális és szociális intéz­ményekkel gazdagodott, s építészetileg is megújult. Fel­épült 1566 lakás, s betelepü­lőkkel gyarapszik a lakosság száma. Az ezt követő városnéző sotán az Elnöki Tanács el­nöke felkereste Petőfi Sán­dor szülőházát; ezt Istenes József Petőfi-kutató mutatta be a vendégnek. Az út innen a művelődési otthonba veze­tett, amelyben egyebek kö­zött filmszínház és könyvtár működik, s 27 közművelődési csoport, szakkör tart rend­szeres foglalkozást. A száz­ezer kötetes könyvtárnak a lakosság több mint 26 szá­zaléka rendszeres olvasója. Ezután a szlovák táj­ház kö­vetkezett, ahol az itt élő szlovák lakosság néprajzát, történetét bemutató kiállítás látható. Délután a városi pártbi­zottság tanácstermében tar­tott aktívaülésen Losonczi Pál tájékoztatót adott idő­szerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Az Elnöki Tanács elnöke ezután az ország legnagyobb szakszövetkezetét, a keceli Szőlőfürtöt kereste fel. A kétezer hektáros, főleg sző­lő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó szövetkezet tevé­kenységéről, újszerű vállal­kozásairól Csipkó Sándor el­nök tájékoztatta. Elmondta, hogy a csaknem 4000 tagú szakszövetkezet a tagok anyagi hozzájárulásával to­vábbfejleszti a vidék híres szőlő- és gyümölcskultúráját. Eddig 500 hektár, nagyüzemi szőlőt telepítettek, s folya­matban van újabb­ kétszáz hektár ültetése. Szintén a tagok saját anyagi erejének segítségével törekednek az ágazat teljes vertikumának kialakítására. Pincészetüket 18 ezer hektoliteres tárolóval bővítik, s ehhez egy-egy tag 50 ezer forinttal járul hozzá. Losonczi Pál a szakszövet­kezetben tett látogatása ha­tárjárással fejeződött be. (MTI) Aczél György látogatása Heves megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Heves megyében. Kedden felkereste a nagyrédei Sző­lőskert Termelőszövetkeze­tet, majd megtekintette a községi óvodát, a közös gaz­daság málna- és szőlőültet­vényeit s a szövetkezet hű­tőházát. A látogatás Gyöngyösön, a Mikroelektronikai Válla­lat gyárában folytatódott. A keddi program Noszvajon, a megyei pártbizottság ven­dégházában ért véget. Aczél György itt megyei vezetők­kel találkozott. A szerdai napot a Köz­ponti Bizottság titkára Egerben töltötte. Felkereste a közelmúltban felújított és kibővített megyei kórházat. A Politikai Bizottság tagja ezután sétát tett Eger belvá­rosában. Varjú Vilmos váro­si tanácselnök bemutatta a városközpontban folyó re­konstrukciós munkák ered­ményeit, többek között fel­újított Dobó teret, a sétáló­udvarokat,, az újjávarázsolt műemléképületeket. A látogatás következő ál­lomása a Gárdonyi Géza Gimnázium és Óvónői Szak­­középiskola volt. Heves megyei program­jának befejezéseként Aczél György Egerben az MSZMP Oktatási Igazgatóságán ren­dezett aktívaülésen előadást tartott időszerű politikai kérdésekről. (MTI) Erőpróba a 7000 sziget országában Veterán hírügynökségi rókák egyetértenek abban, hogy a világ parlamenti választásainak hosszú tör­ténetében is párját ritkítja az egymásnak ellentmondó és zavaros híreknek az a tarka kavargása, amely most a távoli Fülöp-Szi­ge­zekről érkezik. Ez a meg­állapítás egyformán vonat­kozik a választások előz­ményeire, magára a szava­zásra és — nem utolsósor­ban — az eredmények ösz­­szeszámlálására. Menjünk sorjában, kezd­jük az előzményekkel. A világnak volt oka rá, hogy alaposan odafigyel­jen a hétezer sziget orszá­gára. A valaha oly népsze­rű Ferdinand Marcos el­nök, a Japán-ellenes parti­zánharc hőse, később bizo­nyos reformtörekvések hirdetője csaknem másfél évtizede akkor vezette be a rendkívüli állapotot — az alkotmány betűje és szel­leme szerint igencsak vi­tathatóan! —, amikor Be­­nigno Aquino szenátor sze­mélyében ellenfél nőtt ki a megosztott ellenzék sorai­ból. Az elnök börtönbe vet­tette a szenátort, s áttért arra, hogy rendeletekkel kormányozzon. Népszerűségéből egy ide­ig még futatta, de amikor a hetvenes évek derekán ezt az országot is elérte a vi­lággazdasági válság, a rendszer nehézségei egy­szerre nőttek a fogoly Aquino glóriájával. Mar­cos gyógykezelésre Ame­rikába engedte ellenfelét, akit tavaly augusztus 21- én, a manilai repülőtéren, visszatérésekor, máig sem tisztázott körülmények kö­zött, de sejthető motívu­mok alapján megöltek. A szenátor halálában is legalább annyira elmélyí­tette a rezsim krízisét, mint életében, miután lát­ványosan megdőltek a kor­mánynak, a merénylettel kapcsolatos állításai, a fo­kozódó gazdasági nehézsé­gek újabb és újabb olajat jelentettek az elégedetlen­ség tüzére. Az ország kül­földi adóssága elérte a hu­­szonötmilliárd dollárt, és ráadásul a háromszázötven nagy hitelező (valamint az IMF, a Nemzetközi Valuta Alap) az Aquino-gyilkos­ságot követően megszigorí­totta az újabb kölcsönök gazdasági és politikai fel­tételeit. Egymást követték a véres tüntetések a váro­sokban, délen nőtt a mu­zulmán szeparatisták, or­szágos viszonylatban pedig az NPR nevű szélsőbalol­dali gerillamozgalom tevé­kenysége. Ebben a közegben ter­jedtek el és tartják magu­kat a Marcos egészségi ál­lapotának megrendülésé­ről szóló hírek. Ilyen kö­rülmények között érthető érdeklődéssel várta a világ a parlamenti választáso­kat, amelyről nyilvánvaló volt, hogy a rendszer sza­kítópróbája lesz. A két és fél hónapos kampány során az össze­csapások négyszáz áldoza­tot követeltek és közülük kilencven a szavazást meg­előző napokban vesztette életét. Az elnök Mozgalom az új társadalomért nevű tömörülése eddig óriási többséget élvezett a mani­lai parlamentben; a kérdés az volt — és egyelőre az is maradt —, változik-e ez az arány. A jelek szerint igen. A huszonötmillió regisztrált szavazónak mintegy hetven százaléka járult az urnák­hoz, hogy döntsön a két­száz tagú nemzetgyűlés száznyolcvanhárom man­dátumának sorsáról (tizen­hét képviselőt az elnök ne­vez ki). A szavazásra hét­főn került sor és a Mala­­canang-palota, az elnöki rezidencia keddre ígért végeredményt. . Ahogy azonban befutottak (főleg a nagyvárosi körzetekből) az ellenzék előretöréséről szóló hírek, Laurel ellen­zéki vezér fogalmazása szerint „a szavazatszámlá­lás hirtelen lelassult, va­­lószínűleg azért, hogy a kabinet kozmetikázhassa az eredményt” ... Bármi lesz is a végered­mény, a közeljövő aligha­nem két döntő tényezőtől függ. Az egyik a vezérkari főnök által vezetett hadse­reg, amely aligha tűrne el egy igazi ellenzéki föld­csuszamlást. A másik kér­dőjel: hogyan reagál a fej­leményekre az a Washing­ton, amely ebben az or­szágban működteti a térség két legnagyobb katonai tá­maszpontját. Harmat Endre 16F. HAJDÚ-BIHARI NAPI­O - 1881. MÁJUS 17. Az egri érsek látogatása Debrecenben Szerdán délelőtt Debrecen­be érkezett Kádár László eg­ri érsek, és délelőtt a megyei tanácson látogatást tett dr. Szabó Imrénél, a megyei ta­nács elnökénél. A megbe­szélések után megtekintette a város nevezetességeit, s a kora délutáni órákban eluta­zott Debrecenből. Az MSZMP küldöttsége hazaérkezett Prágából Szerdán hazaérkezett Prá­gából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Lakos Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pártélet felelős szerkesztőjének vezetésével május 14. és 16. között részt vett a testvérpártok pártélet­tel foglalkozó folyóiratai fő­­szerkesztőinek negyedik ta­nácskozásán. (MTI) Gyenes András Győr-Sopron megyében Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke szerdán Győr- Sopron megyébe látogatott. A megyei pártbizottság győ­ri székházában Háry Béla első titkár és Lombos Ferenc megyei tanácselnök fogadta, s tájékoztatta a megye életé­ről, politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Ezt követően Gyenes And­rás Kapuvárra utazott. Fel­kereste a Győr-Sopron me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat helyi üzemét. Délután a kapuvári városi pártbizottságon Varga Erzsé­bet első titkár számolt be a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének a város és a von­záskörzetében élő mintegy 30 ezer főnyi lakosság életé­ről, munkájáról. Győr-Sopron megyei láto­gatásának befejező program­jaként Gyenes András a ka­puvári városi pártbizottsá­gon tájékoztatót tartott idő­szerű kérdésekről pártmun­kások és gazdasági vezetők részére. A libanoni mentők Amikor felugatnak a géppuskák és hullanak az ak­nák, akkor jön el az ő idejük. S a libanoni főváros­ban ez az „idő” — a mindennapokat jelenti. Bejrút­ban egy tucatnyi magán-mentőszolgálat — egyenként egy-kétszáz emberrel — látja el az életmentés immár mindennapi, ám annál hősiesebb, néha szinte remény­telen feladatát, mert központi mentőszolgálat nincs. A fegyveres milíciák és rajtuk kívül az életmentés­re szövetkezett egyszerű polgárok tartják fenn a kü­lönböző mentőszolgálatokat. Még támogatást sem kap­nak az államtól, a tevékenységüket nap mint nap lá­tó libanoni lakosoktól és a Nemzetközi Vöröskereszt­től kapnak némi pénzt és felszerelést. Szegényes esz­közökkel, szervezetenként három-négy toldozott-foldo­­zott mentőautóval, magángépkocsikkal, elsősegély­dobozokkal törnek előre a libanoni öldöklés áradata ellenében. Mint másutt a szendvicsemberek vagy az utcaseprők, messziről jól felismerhetők hatalmas fe­hér mellényükben, amelyen vörös kereszt vagy vörös félhold jelzi hivatásukat. A libanoni mentők többsége társadalmi munkás, na­pi munkájuk mellett állnak folytonos riadókészült­ségben. Kapcsolattartásuk eszközei sem valami kor­szerűek — igaz, a bejrúti harci zaj lanyhulása vagy erősödése éppen elég riadójelnek —, általában csak a bérházakban berendezett központjaikban van rádió adó-vevőjük. A központokban állandó ügyeletet is tar­tanak, a létszám a kinti harcok erőssége szerint válto­zik. A nyilvánvaló nehézségek ellenére sikerekről szá­molnak be, s ezt a kórházba juttatott sebesültek, a " megmentett életek számán mérik: ez évente sok száz embert jelent. Eredményeiket elsősorban óriási tapasz­talatuknak köszönhetik, amit az elmúlt több mint nyolc év állandó háborúskodása közben volt módjuk megszerezni. Ha harcolni volna kedvük, felderítőként a világ bármely hadseregében megállnák már a he­lyüket. Az egyik, magát egyszerűen „polgári védelemnek” nevező, 20—30 év közötti önkéntesekből álló magán­­mentőszolgálat tagjai elmondták az AFP hírügynök­ség tudósítójának, hogy harmincan kezdték, ma két­százan vannak, és megalakulásuk óta az elmúlt hat évben csak ketten vesztették életüket és tizenegyen sebesültek meg közülük szolgálat közben. Pedig min­dig a tűzvonalban járnak. „Gyakran előbb érünk a harcok helyszínére, mint hogy az első sebesült fel­bukna” — mesélték keserű büszkeséggel. „Ha a hatóságokra volnánk utalva, a polgárháború mérlege sokkal, de sokkal súlyosabb lenne” — ez a bejrúti kórházi orvosok véleménye az önkéntesekről.­ ­. MSZBT-elnökségi ülés Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével szer­dán a Parlament vadászter­mében ülést tartott a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ság Országos Elnöksége. A tanácskozáson részt vett Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda­­osztályának vezetője is. A testület tagjai Nagy Má­ria alelnök előterjesztésében megvitatták a hazánk fel­­szabadulása 40. évfordulójá­nak megünneplésére, vala­mint hitleri fasizmus felett aratott győzelem és a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ság megalakulása 40. évfor­dulójáról megemlékezésekre kidolgozott MSZBT-progra­­mot. Az előterjesztést vita kö­­vette, amelyben felszólalt Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára is. Hangsú­lyozta, hogy a szocialista nemzeti egység jegyében, a sorsfordulókat, ellentmondá­sokat és tragédiákat is ma­ga mögött hagyó történelem jegyében ünnepelhetünk. Éppen ezért a felkészülés több lényeges ponton szem­léletváltozást hozhat a ma­gyar társadalomban, meg­erősítheti azt a meggyőző­dést, hogy visszafordíthatat­lan, a progresszió irányát követő szocialista fordulat zajlott le a magyar nép tör­ténetében ; olyan fordulat, amely nemzeti identitásun­kat és a nemzet alkotó ere­jét is kifejezi. Az ezredfordulóra elkészül az egységes országos térképrendszer Kilenc megye szakembereinek tanácskozása Debrecenben Az ezredfordulóra el kell készíteni hazánkban az egy­séges országos térképrend­szert,, amely a termelés ha­tékonyságának további foko­zását teszi lehetővé. Az ezzel kapcsolatos mun­kákat és feladatokat tárgyal­ták meg szerdán a Debrecen­ben kezdődött kétnapos ta­nácskozáson a Tiszától kelet­re fekvő kilenc megye föld­hivatalainak és földmérési vállalatainak vezető szakem­berei. Papváry Árpád főosztály­vezető-helyettes köszöntötte a résztvevőket, s megnyitója után Vízi István, a Hajdú- Bihar megyei Földhivatal ve­zetője adott tájékoztatást az általuk végzett különböző munkákról, azon belül a tér­­képrendszer készítéséről. A beszámoló és a hozzá­szólások szóltak arról, hogy a mezőgazdasági termelés ter­vezése, fejlesztése, a termő­­területekkel való gazdálko­dás igénye, a termelés biz­tonsága, a hatósági, valamint az üzemeltetői feladatok szükségessé tették, hogy a termőterületek térbeli hely­zetéről, legfontosabb jellem­zőiről megbízható tartalmú, fontosságú és részletességű, a mindenkori állapotot tükrö­ző földmérési térképek állja­nak rendelkezésre. Ennek ér­dekében a földhivataloknak megfelelő térképeket és ada­tokat kell a felhasználók ré­szére biztosítani. Az elmúlt években vég­zett nagyarányú meliorációk és rekultivációk következté­ben az átlagosnál nagyobb arányú változások következ­tek be a nagyüzemek termő­földjeinek területében, műve­lési ágában, s ez is szüksé­gessé tette az új, korszerű térképek elkészítését. Az állami földmérés fel­adatává tették az ország egész területének számba vé­telét egységes országos tér­­képrendszerbe, amely alapja a földek nyilvántartásának és kielégíti az államigazgatási szervek, valamint a népgaz­dasági ágazatok általános igényeit. Korszerű földmérési alaptérképpel az egész or­szág területén még nem ren­delkezünk. Ennek kialakítása hét évvel ezelőtt kezdődött meg és folyamatban van. Az ország területének fel­mérése az ezredfordulóra várható, de egyes városok és községek térképei már elké­szültek, s ezeken a helyeken az ingatlan-nyilvántartás is ezeket az adatokat tartalmaz­za.

Next