Hajdú-Bihari Napló, 1984. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-12 / 136. szám
Elhunyt Enrico Berlinguer Achille Occhetto, az OKP titkárságának tagja a pártközpontban hétfőn bejelentette, hogy elhunyt Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára. Röviddel korábban a római rádió műsorát megszakítva közölte a hírt. Enrico Berlinguert szerdán temetik. Ezzel kapcsolatban hétfőn délután rendkívüli ülést tartott az OKP vezetősége. it ☆ ☆ Enrico Berlinguer 1922. május 25-én született a Szardínia szigetén levő Sassariban. A családjában megismert halaidó-liberális szellem hatására már fiatalon kapcsolatba lépett a fasisztaellenes csoportokkal. 1943-ban, 21 éves korában belépett az Olasz Kommunista Pártba, és nemsokára őt bízták meg az ifjúsági szervezet vezetésével. Egy évvel később letartóztatták, majd négyhónapos börtönre ítélték az antifasiszta megmozdulásokban való részvételéért. Salernóban 1944 nyarán megismerkedett Palmiro Togliattival. A párt még abban az évben Rómába hívta, tagja lett az Olasz KISZ titkárságának. Ebben az időben joghallgató volt, ügyvéd édesapja foglalkozását kívánta folytatni. Életpályáján döntő fordulat következett be, amikor 1945-ben az OKP Központi Bizottságának tagjává választották. Rövid ideig a párt milánói vezetőségében dolgozott. 1949-ben ismét Rómába szólították, őt bízták meg az ifjúsági szervezet irányításával, az Olasz KISZ főtitkára lett. Ebben a minőségben került Budapestre 1950-ben, ahol a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke volt. A DIVSZ-ben töltött évek során jártasságra tett szert a nemzetközi politikában, sokat utazott, alkalma volt megismerni a szocialista országok életét. 1956-ban új feladatot kapott, az OKP központi pártiskoláját vezette. Ezután több más fontos beosztásban dolgozott; titkárhelyettesként irányította a szardíniai kommunisták munkáját, tagja volt az OKP titkárságának, a pártközpontban a szervezeti ügyek tartoztak hozzá. Először 1968 májusában választották meg parlamenti képviselőnek az OKP római listáján; képviselői mandátumában valamennyi választáson megerősítették — minden alkalommal nagy szavazataránnyal. A XII. pártkongresszuson, 1969-ben az OKP főtitkárhelyettesévé, a XIII. kongresszuson, 1972-ben pedig a párt főtitkárává választották. Azóta valamennyi pártkongresszus megerősítette e tisztségben. Enrico Berlinguer Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának meghívására 1977. szeptember 30-tól október 3-ig baráti látogatást tett Magyarországon. Könyve Válogatott beszédek és írások címmel 1976-ban magyar nyelven is megjelent. Érdemeinek, effész munkásságának értékelése még hátravan. Fájdalmasan korán távozott, s halálának körülményei szinte jelképesek. Nagygyűlésen, ötezer ember szeme láttára érte az agyvérzés. Beszédét nem akarta félbeszakítani, rosszulléte azonban végül is legyűrte ellenállását. Tevékeny élete utolsó másodpercéig dolgozott. Enrico Berlinguert feleségén és négy gyermekén kívül megrendülten gyászolják az olasz kommunisták, a világ minden kommunista és haladó érzelmű embere. Emléke előtt kegyelettel tisztelegnek ellenfelei is: korunk egyik kimagasló képességű baloldali politikusa távozott az élők sorából. Az MSZMP Központi Bizottságának részvéttávirata AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, ROMA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, egész népünk mély megrendüléssel értesült Enrico Berlinguer elvtársnak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségének haláláról. Osztozunk az olasz kommunisták, a demokrácia és a haladás híveinek gyászában. A magyar kommunisták nagyra értékelik azt a fáradhatatlan és áldozatos tevékenységet, amelyet Enrico Berlinguer elvtárs az olasz kommunista mozgalom különböző posztjain, majd a párt főtitkárának tisztségében az olasz társadalom demokratikus vonásainak erősítése, a dolgozók jogainak védelme és kiterjesztése érdekében fejtett ki. Tisztelettel tekintünk vissza arra a sok évtizedes munkásságára, amely nagymértékben hozzájárult az Olasz Kommunista Párt tekintélyének és befolyásának növekedéséhez. Berlinguer elvtárs személyében olyan kiváló forradalmárt, nagy tehetségű politikust gyászolunk, aki alkotó szellemű politikai és elméleti tevékenységével jelentősen előmozdította az olasz társadalom előtt álló feladatok megoldását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága elvtársi együttérzéséről biztosítja az Olasz Kommunista Párt vezetését és tagságát. Meggyőződésünk, hogy az olasz kommunisták Berlinguer elvtárs értékes életművét is felhasználva eredményesen folytatják következetes küzdelmüket a demokrácia, a szocializmus és a béke egyetemes ügyéért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára Szocialista UNESCO-bizottságok ülése Budapesten Hétfőn Budapesten megkezdődött a szocialista országok UNESCO bizottságainak XXII. koordinációs ülése. A június 15-ig tartó tanácskozásnak az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ad otthont. A konferencián a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság UNESCO bizottságainak elnökei, ill. főtitkárai vesznek részt, s megfigyelőként jelen van az Afgán Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Kambodzsai Népköztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a Szocialista Etiópia képviselője. A tanácskozást Köpeczi Béla művelődési miniszter nyitotta meg. Hangsúlyozta: a konferenciára olyan időpontban került sor, amikor élénkülés tapasztalható a nemzetközi kulturális együttműködésben, de veszélyek is fenyegetik ezt az együttműködést. Emlékeztetett arra, hogy az idén májusban Magyarországon zajlott le a szocialista országok kulturális minisztereinek konferenciája, s ezen a szocialista országok közötti kulturális együttműködéssel kapcsolatos feladatokon kívül egyetemes kérdésekkel is foglalkoztak. Az egyik ilyen téma éppen az UNESCO-nak a jelenlegi nemzetközi helyzetben betöltött szerepe volt. A tanácskozás első napján az UNESCO-nak a jelenlegi nemzetközi helyzetben betöltött szerepéről tárgyaltak a bizottságok képviselői, beszámolót hallgattak meg az UNESCO Végrehajtó Tanácsának tavaszi ülésszakán végzett munkáról, illetve megvitatták az UNESCO és az el nem kötelezett országok kapcsolatát. A konferencia további részében a szocialista országoknak az UNESCO 1984— 85. évi programjában való részvételéről tanácskoznak a bizottságok képviselői. Majd az eddigi teljesítésének kérdéseit vitatják meg. Huszonöt éves a véradómozgalom (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének A Véradó Mozgalomért emlékplakettjét kapta dr. Szenszky Ernő, a Hajdú-Bihar megyei Gyógyszertári Központ igazgatója. A Véradás szervezéséért emlékplakettet kaptak: Czeglédi Lajos (Hajdúszoboszló), Domokos Imréné (Földes), Szatmári Sándor (Létavértes) és Szmik Lászlóné (MGM). A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége és az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet oklevelét kapták az Alföldi Nyomda, a Debreceni Cipőgyár, a Debrecen városi Tanács Egészségügyi Intézmény Csecsemőotthona és a Magyar Gördülőcsapágy Művek véradói. Kiváló Véradó Szervező kitüntetést kaptak: Breznyicky Jánosné (MÁV Járműjavító), dr. Eperjesi Bertalanná (Bihartorda), Gyömbér Istvánná (Nyíracsád), Horváth Gyuláné (H.-B. m. tanács Kórház), Jámbor Jánosné (Hajdúszoboszló), Németh Béláné (H.-B. m. tanács Kórház), Nagy Jánosné (MGM), Óvári József (BIOGAL), Papp Sándor (Debreceni Ruhagyár), Szabó Jánosné (Balmazújváros), Ulics Jánosné (Nyíradony) és Vincze József (HÁÉV). A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége Kiváló Véradó kitüntetést adományozott 40. véradása után Károlyi Józsefnek (Kaba), 30. véradása alkalmából Magyari Menyhértnek (Hajdúszoboszló), 15. véradása után pedig Vásári Istvánnénak (BARNEVÁL). A Vöröskereszt megyei vezetősége és a megyei vértranszfúziós állomás négy kollektíva számára adományozott oklevelet, emléklapot kapott kilenc kollektíva és további 15 véradó, akik áldozatkészségükkel segítették a Véradómozgalmat. Végezetül bejelentették, hogy a VI. országos véradó konferencián a Vöröskereszt megyei vezetőségének főelőadója, Bíró Jánosné véradó szervező a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta. A Vöröskereszt Országos Vezetősége által alapított plakettben részesült a véradás szervezésében kimagasló eredményt elért munkájáért a Vöröskereszt Debrecen városi Vezetősége. raHAJDÚiBIHARI NAPLÓ - 1984. JÚNIUS 12. ■ » r ------------------------■■■------- ---------------—-----------------------LM .£1 aJIKUi 4861 — o.'- • ,-HAjUa-lín Lázár György fogadta az osztrák külügyminisztert Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Karl Blechát, az Osztrák Köztársaság szövetségi belügyminiszterét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Horváth István belügyminiszter. Jelen volt Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A KISZ KB küldöttsége hazaérkezett Lengyelországból A lengyel szocialista ifjúsági és diákszervezetek meghívására június 6—9. között Lengyelországban tartózkodott a KISZ Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet Fejti György első titkár vezetett. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Falusi Ifjúsági Szövetség, a Lengyel Harterszszövetség és a Lengyel Diákszövetség vezetőivel, s kölcsönösen tájékoztatták egymást szervezeteik tevékenységének időszerű kérdéseiről. Fejti György, valamint a lengyel ifjúsági és diákszervezetek elnökei megállapodást írtak alá az együttműködés továbbfejlesztésének feladatairól. Csatazaj Pandzsábban Bombamerényletek, orvlövészek akciói, több ezres kormányellenes tüntetések, gyújtogatások és utcai lövöldözések — hosszú idő óta ilyen és ehhez hasonló jelentések érkeztek az India északkeleti részén fekvő Pandzsáb szövetségi államból. Az elmúlt napokban lezajlott események azonban a szikh válság minden eddiginél súlyosabb szakaszát jelzik, amely már a feszültség kiterjedésével, sőt nemzetközivé válásával is fenyeget. A krízis háttere dióhéjban is felvázolható. A félmagyarországnyi területű Pandzsábban élő, 17 milliósra becsült szikh lakosság — amelyet elsősorban egy istenhivő és a kasztrendszert elvető vallása különböztet meg az indiai népesség többségét kitevő hinduktól — évek óta megoldhatatlan gondot jelent az új-delhi kormányzatnak. Indira Gaddhi kabinetje ugyan mindig hajlandó volt tárgyalni reálisabb követeléseik egy részéről, s a miniszterelnök számos kompromisszumos indítványt is tett, egyes radikális szikh áramlatok viszont nemcsak részleges autonómiát, hanem az Indiától való szinte teljes elszakadást tűzték ki céljukul. Ezeket a szeparatista elképzeléseket pedig a központi kormányzat vezetői visszautasították. Az elmérgesedő helyzetben a szélsőséges szikh csoportok szabályos terrorhullámot indítottak be, amely napjainkig már több száz áldozatot követelt. A szikh pártok a közelmúltban túlléptek eddigi követeléseiken, s egyfajta polgári elégedetlenségi mozgalmat hirdettek (vagyis az államból származó gabonaszállítások megakadályozását, az áram- és vízvezetékek megszakítását), Új-Delhiben tehát döntésre kényszerültek. Nem kétséges, hogy nehéz és fájdalmas döntés volt ez. Hiszen Indira Gandhi mind ez ideig tiszteletben tartotta a szikhek fő szent helyének, az amritszari aranytemplomnak kiváltságait — annak ellenére, hogy ott éveken keresztül kormányellenes fegyveres osztagok találtak menedéket. A rendkívüli állapot bevezetése, a kijárási tilalom kihirdetése után azonban nem volt más ki-5 út: a hadsereg rendfenntartást átvett egységei megrohamozták a templomegyüttest. A katonai akció sikeresnek bizonyult, ám hosszabb távú hatása mégis kérdőjelekkel terhes, mivel előfordulhat, hogy a „szentségtörő” intézkedés méginkább Új-Delhi ellen fordítja a szikh lakosságot. Máris érkeztek jelentések, hogy a bosszúvágy nemcsak Pandzsábban lobbant fel, hanem kiterjedt a szomszédos Kasmírra. Ráadásul — s a dolog itt kap egyben nemzetközi vetületet — Indiában egyre több forrásból erősítik meg, hogy a szikh szakadárok külföldi, mindenekelőtt pakisztáni támogatást élveznek. Iszlámábádban ugyan azonnal cáfolták az értesüléseket, de amennyiben a bejelentések igaznak bizonyulnak, könnyen előidézhetik a két, amúgy is hagyományosan feszült viszonyban levő dél-ázsiai ország ellentéteinek kiéleződését. Szegő Gábor Revansista találkozó — Revansista csoportok bronnban. A rendezvényeken tartottak gyűléseket a hétvég — amelyeken vezető NSZK- gén számos nyugatnémet rábeli politikusok is részt vettosban, nevezetesen tek — követelték a német Münchenben, Essenben, Ulm- birodalom 1937-es határainakban, Stuttgartban és Heil visszaállítását. Megyei úttörőgárda-szemle Debrecenben Szombaton és vasárnap Debrecenben, a Kartács utcai úttörőtáborban rendezték meg 33 csapat részvételével a megyei úttörőgárda-szemlét A városi és a területi szemlék győztes csapatai mérték össze tudásukat. Honvéd, határőr, munkásőr, közlekedési járőr, vöröskeresztes, tűzoltó és vízi úttörő szakalegységek vetélkedtek. Feladataik között járőrverseny, lövészet, elsősegélynyújtás, közlekedési, munkásőr- és határőrismeretek szerepeltek A verseny végeredménye, vagyis a továbbjutók a zánkai országos úttörőgárda-szemlére. Honvéd gárdaegység: 1. a hajdúböszörményi Budai Nagy Antal Úttörőcsapat, 2. a debreceni Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat. Közlekedési járőr gárdaegység: 1. a földesi Ságvári Endre Úttörőcsapat, 2. a nyíradonyi Ságvári Endre Úttörőcsapat. Munkásőr gárdaegység: 1. a hajdúböszörményi Ságvári Endre Úttörőcsapat, 2. a derecskei Zrínyi Ilona Úttörőcsapat. Határőr gárdaegység: 1. az álmosdi Bocskai István Úttörőcsapat, 2. a fülöpi Kossuth Lajos Úttörőcsapat. Tűzoltó gárdaegység: 1. a csökmői Bocskai István Úttörőcsapat, 2. a hajdúnánási Dózsa György Úttörőcsapat-Vöröskeresztes gárdaegység: 1. a hajdúszováti Petőfi Sándor Úttörőcsapat, 2. a kábai Hámán Kató Úttörőcsapat. A vízi úttörők szemléjén a hajdúszoboszlói Bocskai István Úttörőcsapat egysége jutott tovább. fi Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1984. jún. 12-től. Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. február 7-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Vételi Közép Eladási Devizanem árf. 100 egységre Ft-ban Angol font «434,88 «441,32 «447,7« Ausztrál dollár 4131,76 413,90 4140,04 Belga frank »4,21 84,23 84,37 Dán korona 4«8,10 468,57 4«9,04 Finn márka 804,76 805,01 805,82 Francia frank 556,79 557,35 557,91 Rolland! forint , 1517,1« 1518,68 1520,20 Japán yen (1000) 1»9,95 200,15 200,35 Kanadai dollár 3554,35 3557,91 3561,47 Kuvaiti dinár 15561,11 15576,69 15592,27 Norvég korona 599,28 599,88 600,48 NSZK márka 1711,35 1713,06 1714,77 Olasz líra (1000) 276827,71 27,74 Osztrák schilling 243,53 243,77 244,01 Portugál escudo 33,14 33,17 33,20 Spanyol peseta 30,74 30,27 30,30 Svájci frank 2057,90 2059,96 2062,02 Svéd korona 576,48 577,06 577,64 Tr. és cl rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4606,09 4610,70 4615,31 Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Vételi Eladási Art. 100 egys. Pénznem: Ft-ban Angol font 6248,08 6634,56 Ausztrál dollár 4011,82 4259,98 Belga frank 81,76 86,82 Dán korona 454,51 482,63 Finn márka 1780,86 829,12 Francia frank 540,63 574,07 Görög drachma a) 40,92 43,46 Hollandi forint 1473,12 ISotzi Japán yen (1000) 194,15 206,15 Jugoszláv dinár b) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3451,17 3664,65 Kuvaiti dinár 15109,39 16043,99 Norvég korona 581,88 617,88 NSZK márka 1661,67 1764,45 Olasz líra (1000) 26,88 28,54 Osztrák schilling 236,46 251,08 Portugál escudo ■fz,17 31,17 Spanyol peseta 29,36 31,18 Svájci frank 1998,16 2121,76 Svéd korona 559,75 594,37 USA dollár 4472,38 4749,02 a) Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as