Hajdú-Bihari Napló, 1990. március (47. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
Lesz oktatási törvény? Folytatta munkáját az országgyűlés februári ülésszaka Az Országgyűlés szerdán a napirendnek megfelelően 9 órakor kezdte meg munkáját. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: módosították az eredeti elképzelésekhez képest az ülésszak napirendjeinek sorrendjét. Az alelnök ezután ismertette az Alkotmánybíróság határozatát, melynek értelmében az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus 4. bekezdésének az a része, amely szerint: a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Ezután folytatódott az oktatási törvény feletti általános és részletes vita, amelyben felszólalt: Kókai Rudolf (Jász-Nagykun-Szolnok m., 15. vk.) dr. Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.) Török Sándor (Jász- Nagykun-Szolnok m., 13. vk.) Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.) Boros László (Budapest, 26. vk.). A vitában elhangzottakra Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszolt, majd határozathozatal következett. A szavazásnál végül is nem jött össze a minimálisan szükséges 252 igenlő szavazat, összesen 229-en támogatták a törvénymódosító javaslatot, 34-en ellene voltak, 35-en pedig tartózkodtak, így az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette. A szavazást követően Horn Péter (Somogy m., 1. vk.) javasolta, hogy a szavazást csütörtökön reggel ismételjék meg. A javaslatot az Országgyűlés elfogadta, így végső döntés az oktatási törvény módosításáról csütörtökön várható. A képviselők ezután áttértek a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A jogszabálytervezethez a bizottság elnöke, Szirtesné Tomsits Erika fűzött szóbeli kiegészítést. Mivel az előterjesztő bizottság azt kérte, magáról a törvényjavaslatról ezúttal ne szülessék döntés, az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozat tervezetéről szavaztak a képviselők. Ezt 211 egyetértő, 11 ellenző és 39 tartózkodó szavazattal elfogadták. Ezt követően Kulcsár Kálmán a deregulációs törvényjavaslatot terjesztette a képviselők elé. A törvényjavaslat feletti általános vitában felszólalt Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.). (A vitát megszakítva az elnöklő Horváth Lajos köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Douglas Hurdot, Nagy-Britannia és Északírország Egyesült Királysága külügyminiszterét.) Az ülés ezután a részletes vitával folytatódott, melyben felszólalt: Horváth Jenő (Budapest, l. vk.) és Cselőtei László (Pest m., 2. vk.). A képviselői felvetésekre Kulcsár Kálmán válaszolt, majd a plénum úgy döntött, hogy a törvényjavaslatról csütörtökön szavaznak. Ezután a földről szóló 1987. évi I. törvény módosító javaslatának tárgyalása következett. A mezőgazdasági bizottság önálló indítványát Solymosi József terjesztette elő. Az általános vitában felszólaló: Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.) Lakos László (Pest m., 9. vk.). Az Országgyűlés a módosító javaslat részletes vitára bocsátását leszavazta, így a földtörvény módosítása lekerült a napirendről. A képviselők az átalakulási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatták munkájukat. A törvényjavaslat előterjesztője Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) volt. Mivel a vitához egyetlen képviselő sem kívánt hozzászólni, határozathozatal következett: a képviselők elfogadták a törvényjavaslatot. A napirendnek megfelelően a képviselők rátértek az általános forgalmi adóról szóló törvénymódosító javaslat tárgyalására, amelyet Balogh Károly (Győr-Sopron m. , 11. vk.) terjesztett elő. A témához senki sem kívánt hozzászólni, a képviselők nagy többsége egyetértett a módosító indítvánnyal. (Folytatás a 2. oldalon) Il MAI KÉRDÉSÜNKRE .............................—/JH Miért mondott le a berettyóújfalui tanácselnök? Hudák Győző, a berettyóújfalui városi tanács elnöke a február 26-i tanácsülésen bejelentette lemondását. Indokairól ő beszél: — Pontosan három és fél évig voltam tanácselnök. Ez a „közigazgatási kirándulás" nagyon hasznosnak, izgalmasnak bizonyult, mégis úgy döntöttem, nem indulok az újabb helyhatósági választásokon. Mint gépészmérnök és gazdasági szakmérnök, korábban a mezőgazdaságban és az iparban dolgoztam. Most lehetőségem nyílik belevágni egy olyan vállalkozásba, amelynek célja egy gyáregység telepítése Ázsiában. Gyorsan kell cselekedni, hiszen a világpiacon nagy a konkurencia, így a kihívás, a kockázat is jelentős. Mégis megpróbálom, hiszen ez a szakmám. Lényegében egy vegyes vállalat műszaki menedzselése lesz a feladatom. — A berettyóújfaluiak hogyan reagáltak a döntésére? — Sokan sajnálják, hogy elmegyek és ennek én őszintén örülök. Ám a többség megértette és elfogadta az indokaimat. A váltás egyébként zökkenőmentes lesz, általános, függetlenített helyettesem, Szilágyi Imre veszi át tőlem a munkát, aki már régóta dolgozik a szakmában, elismert szakemberként. Úgy gondolom, a jelenlegi gazdasági helyzetben kinek-kinek ott kell helytállnia, ahol a legnagyobb szükség van rá. A vállalkozás, amelyben részt veszek remélem a magyar gazdaságnak jelentős hasznot hoz majd. r.s.k Színműbemutató - alapítványi támogatással A Magyar Hitelbank Rt. Debreceni Igazgatóságának székházában tegnap egy színmű bemutatásának pénzügyi támogatásáról írtak alá megállapodást. Az MHB Rt. „Kurátor" Alap- és Alapítványkezelő Kft-je az MHB művészeti alapítványából 200 ezer forinttal támogatja Kányádi Sándor Kétszemélyes tragédia című darabjának színrevitelét. A több mint tíz éve íródott, de napjainkban is aktuális — az emberek életét lehallgató berendezések segítségével ellenőrző hatalomtól való rettegésről szóló — mű bemutatásának ötletét Varga Kata, a Csokonai Színház művésznője vetette fel, s elképzelését támogatni kezdte a Debreceni Akadémiai Bizottság, az Alföld című folyóirat szerkesztősége, valamint az MHB Debreceni Igazgatósága. A pályázat benyújtásával elnyert alapítványi támogatásból október elsejéig színpadra állítják a Kányádiművet, s az év végéig legalább tíz előadást szeretnének tartani az ország több városában. A darabot Árkosi Árpád, a miskolci Nemzeti Színház rendezője állítja színre. Az első előadásra remélhetőleg Debrecenbe látogat Kányádi Sándor is. Tartalomból áll „Mikor telefonon érdeklődtem a hirdetés feladójánál, nem sokkal lettem okosabb.” Fekete Bongó osztrák módra 3. oldal „Most azonban még a senki földjén élünk, valljuk meg.” : ■*.‘ .. . ói’A'i'x'Xv' '•••.•• Jogállam, avagy jogásznemzet? 3. oldal „A megszűnésig sorvasztott erdélyi magyar oktatás történetét kaphatja kezébe az olvasó.” Szép könyv szomorú iskolákról 4. oldal „A nyelvi kapcsolatok és a nyelvoktatás további erősítését szolgálhatja az átképzés.” Német tagozat a Medgyessyben 4. oldal 51 százalék szavaz, 27 százalék ingadozik A Medián közvélemény-kutatása a választásokról Az MSZMP, az MSZP és a Magyar Néppárt távol maradt a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft. és a többi párt tanácskozásáról. Pedig ahogyan Hann Endre ügyvezető igazgató szavaiból kiderült, az alkalom szolgált volna annyi információval, hogy e három párt képviselői számára sem telt volna feleslegesen az idő. Az amerikai National Democratic Institute megrendelésére végzett közvélemény-kutatás eredményeit ismertették ugyanis a pártokkal és tengeren túli megbízóikkal a Medián Kft. tagjai. (Először a november 26-i népszavazás előtti napon, majd január második felében, legutóbb február 10-e és 14-e kérdezték a választópolgárok véleményét.) A puszta információátadásnál, a helyzet feltérképezésénél többet nyújtott a tanácskozás, hiszen a pártok többsége politikai tapasztalatlansága miatt nem tudja igazán, milyen lehetséges szavazóréteget kell megnyernie ahhoz, hogy kampánya sikeres legyen. A kft. ebben is útmutatást nyújtott a felmérésben szereplő pártoknak. A Medián munkatársai és segítői 1200 választópolgárt kérdeztek meg. Például arról, hogy szavaznak-e március 25-én? A megkérdezettek 51 százaléka leadja voksát, 27 százaléka gondolkodik, hogy éljen-e ezzel az állampolgári jogával. Az utóbbiak még nem döntöttek, tehát bármelyik párt megnyerheti őket. És talán a nemmel válaszolók sem reménytelenek. A megkérdezettek 57 százaléka már tudja, hogy kit választ, vagy kit választana. Marad a pártok számára a még megnyerhető 43 százalék, s az ő állásfoglalásuk, szavazatuk megváltoztathatja a választás most valószínűsíthető eredményét. A Medián Kft. álláspontja szerint a felmérés konkrét pártokra vonatkozó adatai nem alkalmasak prognosztizálásra, csak valamiféle dinamikát jeleznek. A szavazást a pártok világos, határozott arcéle, tartalmas programja, érdemes jelöltjei határozzák meg (legalábbis ezeknek kellene meghatározniuk), nem pedig a közvélemény-kutatás eredményeinek közzététele vagy elhallgatása. Azok közül, akik biztosan elmennek szavazni, legtöbben az MDF-fel (23,8 százalék), az SZDSZ- szel (19,6 százalék), és a Független Kisgazdapárttal (15,9 százalék) szimpatizálnak. Február 10-e és 14-e között az MSZMP és az MSZP váltotta ki a legnagyobb ellenszenvet a megérdezettekből. A felmérésben részt vevők 57 százaléka döntötte el, hogy kire szavaz. Az SZDSZ-re 20,8 százalékuk, az MDF-re 16,6 százalékuk, a Független Kisgazdapártra 13,1 százalékuk voksolna. (k.m.)