Hajdú-Bihari Napló, 1991. május (48. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-02 / 101. szám
Új város: Téglás Téglás (HBN) — Göncz Árpád köztársasági elnök aláírása május 1-jével keltezi Hajduhadháztéglás szétválását, s egyben Téglás várossá nyilvánítását. Hajdú-Bihar tizenkettedik városa szerdán gazdag programmal ünnepelte önállóságát és új minőségének elnyerését. Az ünnepségen Komor Sándor országgyűlési képviselő és Csobán József alpolgármester mondott köszöntőt. Tégláson hamarosan új választást írnak ki az önkormányzat létrehozására. (Riportunk az 5. oldalon.) A magyar nyelv hete Hajdú-Biharban A múlt hét központi eseményei után április 30-án, kedden Hajdú-Biharban is megkezdődtek a magyar nyelv hete rendezvényei. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete az Állami Biztosító 2. számú debreceni fiókjának támogatásával a biztosító Hatvan utcai székházában 15 órai kezdettel tartotta meg azt a programot, melyen elsőként Sebestyén Árpád nyelvészprofesszor megnyitotta a megyei rendezvénysorozatot. Ezt követően Szűts László, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa A beszéd- és érintkezéskultúra mai társadalmunkban címmel tartott előadást. A nyitó rendezvény második részében anyanyelvi fórumra került sor: a jelenlévők kérdéseire Jakab László és Kiss Antal egyetemi docensek, Nagy János címzetes egyetemi docens és Sebestyén Árpád válaszoltak. Cseh Máriától, a TIT megyei munkatársától megtudtuk, hogy A magyar nyelv hete program keretében mintegy hatvan nyelvi foglalkozás lesz a megye különböző művelődési házaiban, könyvtáraiban és iskoláiban — május 11-ig, a záró rendezvényig, amely az Újkerti Általános Művelődési Központban ismét anyanyelvi fórum lesz. RÖVID HÍREK • Dan Quayle, az Egyesült Államok alelnöke június 4-5-én kelet-közép-európai körútja során Magyarországra látogat. Tárgyalásokat folytat majd a nemzetközi helyzet egyes globális és regionális kérdéseiről, valamint Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének új lehetőségeiről, és a két ország bővülő nemzetközi együttműködésének elmélyítéséről. • Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és Szabad György, az Országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Lie. Galo Rivadeneira Cuevát, az Ecuadori Köztársaság nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik hazánkból. • Mihail Gorbacsov szovjet vezető támogatására szólította fel a Nyugatot Alexander Dubcek, a csehszlovák szövetségi gyűlés elnöke. • Szabadon engedték Pekingben az 1949 óta első független szakszervezeti szövetség alapítóját és vezetőjét, a 22 hónapja törvényes ítélet nélkül fogva tartott Han Tung-fangot. • Egymillió tonna olaj megvásárlásáról kötött szerződést a Mineralimpex az Iráni Nemzeti Olajtársasággal, a National Iranian Oil Company-val. A szállítmány fele még az idén megérkezik Magyarországra. „A földhivatalokban még nem kezdődött meg a roham..." Kell a föld, de még nem tudni, kinek_________3. oldal „A megye legfiatalabb, s legkisebb városa tehát Téglás..." Az elvált városokat kétszer avatják__________5. oldal „...még érvényben van az 1974-es kormányrendelet..." Antall József tagadja a „kézi vezérlést" 6. oldal „...tovább »áll a pénz« az almában..." Az almatermelők félnek a szürettől___________7. oldal Majális minden mennyiségben Felbillent a város, megtelt a szép Nagyerdő Debrecen (HBN) . Mint a mágnes, úgy vonzotta az érdeklődőket szerdán a debreceni Nagyerdő. A majális politikai tartalom nélküli ünneppé vált a megyeszékhelyen. Kulturális programok, sportrendezvények színesítették a napot a megye többi településén is. A csónakázótó vize lágyan ringatózott, az autók az aszfalt minden zegét-zugát birtokba vették, a léggömbárusok rossz lufijai percenként durrogtak, az apák, anyák és a gyerekek föl-alá korzóztak az Ady Endre sugárút bóvlisátrai között — semmi nem változott május 1-jén Debrecenben, a munka nemzetközi ünnepén. A politika ezúttal távol maradt az eseménytől, a pártok már nem érezték szükségét az alkalom kihasználásának, egyedül a szakszervezetek iparkodtak érzékeltetni jelenlétüket. A stadion déli kapujánál ismét állt a szabadtéri színpad, a kulturális csoportok bemutatóit nagy létszámú közönség figyelte. Megint kevés volt az ülőhely. Nagy népszerűségnek örvendett a Kanizsai Sörgyár szállítóautója, amelynek nyitott platóján három hatalmas söröshordó kínálta jégbehűtött tartalmát. Sörökből amúgy sem volt hiány, de a legolcsóbbnak kétségtelenül a szakszervezeti sátor bizonyult, amelyben 22 forintért mérték a borsodi világost; ez szinte ráfizetés. Ugyanitt a popcorn 18-ért, a virsli 25-ért, a lufi 18-ért, az import teflonkészlet 1100-ért kellette magát, brosúrákat viszont hiába keresett a dolgozó. Néhány méterrel arrébb a Blokád együttes toborzott érdeklődőket a munkástanácsok alkalmi összejövetelének. Voltak még ruhák, mézeskalácsok, műanyag játékok, főtt kukoricák, sült kolbászok, céllövöldék, kazettaárusok, kisebb mértékben szemetesedények, Nagyvásár — kicsiben. Nagy bevételre tehetett volna szert a Debreceni Közlekedési Vállalat, ha árusait villamosjegyekkel mozgósította volna, így a tudósító is gazdagabb maradt 14 forinttal, de választhatott a bliccelés és a zuhé között, délután ugyanis dörgés kíséretében eső zúdult a városra. Utána tisztább lett a kép: ez volt 1991. május 1-je. Ezek a kocsik még megfizethetők Fotó: Iklódy János Európai Közösség — Magyarország Brüsszel (MTI) — Az Európai Közösség és Magyarország között folyamatban levő társulási szerződés negyedik fordulóját fejezték be Brüsszelben. A közösen fogalmazott zárójelentés világosan igazolja, hogy Brüsszel és Budapest álláspontja közelebb került egymáshoz, de attól, hogy mindkét fél óhaját teljesítettnek mondhassuk, messze vagyunk. — Részleteredményeket elérve, biztató ígéreteket bírva körülbelül a tárgyalások felénél tartunk — mondta a kedden csak a késő esti órákban végetért tárgyalások után Juhász Endre, a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője, a Brüsszelben tárgyalt magyar delegáció vezetője. A hatpárti tárgyalások folytatódnak Budapest (MTI) A hat parlamenti párt tárgyalódelegációi kedden este megállapodtak abban, hogy konzultációikat két hét múlva folytatják. A pártok többsége egyetértett abban, hogy egy héten belül írásos anyagot juttatnak el egymásnak a véleményük szerint megtárgyalásra érdemes témákról. Szabó Iván, az MDF küldöttségének vezetője a tárgyalások után a sajtó képviselői előtt aláhúzta, hogy hatpárti megbeszélések folytak, nem ellenzék és kormánypárt közötti kerekasztal-tárgyalások. Az első fordulóban szóba került tematikai és eljárásjogi kérdésekről minden pártnak saját véleménye volt, ebből adódtak a viták. Szabó Iván beszámolt arról: egyetértés született abban, hogy a tárgyalásoknak két síkon kell folyniuk. Az egyik a politikai döntéshozók grémiuma, amelyik kedden is ülésezett. Az elfogadandó tematikától függően pedig különféle szakbizottságok fognak dolgozni. A döntés mindig a politikai testületé lesz. Szabó Iván utalt arra, hogy amíg a tematikai és a metodikai kérdésekben nincs megegyezés, addig az első ülést nem befejezettnek, hanem csak megszakítóknak kell tekinteni. Orbán Viktor ezért arra kérte Antall József miniszterelnököt, hogy mint az első ülés „moderátora" addig maradjon meg tisztében, utána a kormány mint közvetítő kiszáll a tárgyalásokból. Az aláírt megállapodások a pártokat kötelezni fogják, a parlamenti képviselőket azonban nem. Gáspár Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt küldöttségének tagja az MTI-nek elmondta: minden párt részéről megvolt az akarat arra, hogy segítsék a kibontakozást. A parlament és a kormány alkotmányos jogkörét senki sem akarja vitatni, a pártok ezen túlmenően szeretnének segíteni. Véleménye szerint ennek a politikai fórumnak van jövője. Ha az elfogadott tárgysorozat megvitatását befejezték, akkor ez a politikai pártközi egyeztető fórum megszűnik, ám ha a pártok igénylik, és újabb témák vetődnek fel, akkor közös akarattal fel lehet újítani a tárgyalásokat. Wekler Ferenc (SZDSZ) az MTI- nek elmondta, hogy igen jó hangulatú, nyíltnak nevezhető tárgyalások folytak, amelyekkel ő elégedett. Gál Zoltán (MSZP) szintén elégedett volt a tárgyalásokkal, nem várt többet, fontos kérdésekben ugyanis véleménye szerint első nekirugaszkodásra nem lehet megállapodni. Beszámolt arról, hogy a tárgyalódelegációk nem tudtak megállapodni a tekintetben, hogy a sajtó jelen lehessene az ülésteremben. A szocialista párt véleménye szerint az ülés legyen nyilvános. Oláh Sándor, a Független Kisgazdapárt képviseletében úgy értékelte a tárgyalásokat, hogy ennél többet az első napon nem lehetett volna elérni. Orbán Viktor, a hatpárti tárgyalásokat kezdeményező Fidesz képviseletében sikernek tartotta, hogy a pártok képviselői egy asztalhoz ültek. „Innentől kezdve már minden egyes alkalom ajándék." A veszély azonban fennáll, hogy a megbeszélések megrekedhetnek, még akkor is, amikor papírra került a megállapodás, de valaki esetleg nem akarja aláírni. MAI KÉRDÉSÜNK Mit tanácsolnak? Czuper Jánost, a Munkástanácsok Megyei Szervezetének ügyvivőjét a majálison arról kérdeztük: mit jelent számukra május 1-je? — Ez a nap a legnagyobb ünnepünk. Sajnos szervezési nehézségek miatt nem tudtunk úgy megjelenni a majálison, ahogyan szerettünk volna, pedig az alkalom bemutatkozási lehetőséget is kínált. Nem közösködtünk a szakszervezeti kerekasztallal, mert nem tudunk dűlőre jutni a MSZOSZ-szal. Megfigyelőként részt vettünk egy ülésükön, de hamar elegünk lett a korábbi parancsuralmi rendszer szekerét toló, hatalmukat átmenteni kívánó fizetett szakszervezeti vezetők pökhendi magatartásából. Az érdekvédelmen túl a mi célunk az, hogy a dolgozók részt vehessenek az állami vagyon felosztásában. Ettől rettegnek a régi káder-vállalatvezetők, ezért vagyunk mi a leginkább elnyomott munkásszervezet. Május 1-je csak megerősítette bennünk a meggyőződést: nem szabad engedni célkitűzéseinkből.