Hajdú-Bihari Napló, 1994. november (51. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-24 / 278. szám
6 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ KULTÚRA „Ingyen a szél fúj, meg a katonazenész...” A nagydob adja a legerősebb effektust, és nem a fegyverek robaja Poór Zoltán Debrecen (HBN) - Megalakulásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte a közelmúltban a Debreceni helyőrségi zenekar. A zenekar múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Stankóczi László karnaggyal. - Összegzésképpen mit tudna elmondani az elmúlt negyven évről? - Ha visszatekintünk a történelem során akár ezer évekre is, a katonazenekaroknak meghatározó jelentőségük volt. Ha a római légiókat, a honfoglaló magyarok sámándobjait, Lehel kürtjét vagy a Rákóczi-szabadságharcban a kuruc had zenészeit, az 1848-49-es szabadságharc kisdobosait, a későbbi háborúk vérzivataros csatáit vesszük figyelembe, ahhoz, hogy akár a támadó vagy védő fél legnagobb elszántsággal tudjon arcolni, szükség volt egy bizonyos érzelmi motivációra, amelyet a mindenkori, a kor zenei hangzásának és érzelemvilágának legmegfelelőbb katonazene idézett elő és fokozott a végsőkig. Azt hiszem, ez így van napjainkban is. Engedtessék meg egy rövid felsorolás csak címszavakban a tevékenységünkről: állami, katonai rendezvények, kegyeleti tevékenység, különböző történelmi évfordulókon és emlékműavatásokon való közreműködés. Az ötvenes évek elején felmerült az igény régiónkban egy katonazenekar létrehozására, ezért Nyíregyházán 1953-ban egy együttes alakult ideiglenes jelleggel. Mivel abban az évben megszűnt Debrecenben a rendőrzenekar, adódott a lehetőség, hogy tagjaiból létrehozzanak egy fúvósegyüttest, így keletkezett egymáshoz közel két, de viszonylag kis létszámú zenekar, ezért az egyesítés elengedhetetlen volt. A többszöri átszervezés szerencsére nem befolyásolta a zenekar művészeti tevékenységét, mert olyan neves katonazenészek és karmesterek tevékenykedtek, mint Petrovánszky Sándor, Juhos István, valamint elődeik, néhai Vámos Mihály és néhai Borovi József. Az elődöket követve a karmesteri teendőket immáron tizenhét éve látom el. Az elmúlt negyven év alatt természetszerűleg kicserélődött a zenekari tagság, voltak, akik a korhatár elérésével, mások korábban kerültek nyugállományba. S voltak, akik más zenekarban folytatták vagy jelenleg is folytatják tevékenységüket, de azt iájelenthetem, hogy mindnyájan tisztességgel, az együttes érdekében folytatták tevékenységüket. Zenekarunkba nem érkeznek új tagok, mert nem vagyunk igazán megfizetve. Erre szokták azt mondani, hogy ingyen csak a szél fúj, meg a katonazenész... Tíz magyar zenekar - Hány katonazenekar működik az országban? - Öt éve a zenészekkel kezdték a haderőcsökkentést, amikor megszüntettek négy zenekart, továbbá minden együttesből tíz hivatásos zenészt is leszereltek. Ezért csak tíz zenekar található az országban: kettő Budapesten, a többi Szolnokon, Egerben, Kaposváron, Kalocsán, Székesfehérváron, Veszprémben, Tatán és Debrecenben. Az optimális létszám harmincöt-negyven fő lenne, jelenleg csak huszonöten vagyunk. De nem feledkezhetünk el arról a 250-300 sorkatonáról sem, akik zenei képzettségüket felhasználva időlegesen segítették a zenekar munkáját. - Úgy tudom, katonazenekarral nem csak a klasszikus katonazenét lehet előadni. - A katonazene - hála neves szerzőinknek, zenészeinknek - tolmácsolja azokat az erényeket, amelyek a magyar katonát, a magyar hazafit jellemezte, illetve jellemzi ma is, s teszi ezt a zenei kifejezésmód sajátos eszközével. A katonazenészek humán érzékére jellemző, hogy nemcsak a hadra, csatára buzdítás a tisztük, hanem az egyetemes és magyar zenei kultúra hagyományainak ápolása, tolmácsolása is a nagyközönség számára. Az utóbbi idők hangulata megkívánja, hogy ne csak a hagyományos katonazenét játsszuk, hanem hangolódjunk a könynyűzenére is. Játsszunk örökzöld dallamokat, slágereket és musicalátiratokat. Ha háromperces számokat vennénk alapul, akkor hatszáz(!) órát tudnánk egyvégtében muzsikálni. - Az ország zenekarai hogyan tartják egymással a kapcsolatot? - A virágkarnevál, a kórusfesztivál és a dzsessznapok után talán nincs olyan hagyományosan visszatérő eseménye Debrecennek, mint a katonazenekari fesztivál, amelyet jövőre tizedik alkalommal rendeznek meg. Az iránta való igény ezt a rendezvénysorozatot nemzetközivé tette. Városunkban a hatvanas évek elején volt hasonló összejövetel - akkor még nem nevezték fesztiválnak de említhetném a siklósi fúvószenekari várfesztivált vagy az egri katonazenekari találkozókat. Megemlítem, hogy Franciaországban is tartanak ilyen fesztiválokat. Azt szoktam mondani, hogy határtalanul ismert zenekar vagyunk, mert még az országhatárt nem léptük át... Hazánkban szinte mindenütt szerepeltünk, Budapesten, a Halászbástyán, a Magyar Rádióban, de főleg a Tiszántúl a mi területünk. A harmincas évfordulót nem rendezték meg, mert akkor volt a parancsnokváltás, de a város vezetése a zenekarnak a szocialista kultúráért címet adományozta. „Ismét próbálkozunk" - Debrecenben miért szerepelnek ritkán? - Nincs rá igény. A Gambrinus közben régebben játszottunk nagy sikerrel, de a rádió közelsége miatt már nem lehet, kipróbáltuk a Kálvin téri udvarban, de nem sok érdeklődő volt. Jövőre ismét próbálkozunk, mert határtalan jó érzés tölt el bennünket, amikor egy-egy közszereplésünket tapssal köszöni meg a lakosság, illetve a hallgatóság. Úgy tartva minket számon, hogy ez a „mi zenekarunk". Szeretnénk a katonai és a civil társadalom megbecsült tagjai, szűkebb környezetünk kedvencei lenni. A zenekar egy a tíz közülFotó: Poór Zoltán MINDEN HÍVÁS MEGVÁRJA ÖNT Fontos hívást vár? Beszéljen nyugodtan... Nyomógombos telefonkészüléke mindig figyelmezteti, ha beszélgetés közben másvalaki is hívja Önt, így eldöntheti, hogy a már megkezdett beszélgetést folytatja-e vagy másik hívójával beszél inkább. Ezentúl az üzletfelei is kevesebbet bosszankodnak, mert telefonja csak ritkán ad foglalt jelzést. A DIGIFON szolgáltatások nemcsak az Ön életét teszik kényelmesebbé, hanem azok dolgát is megkönnyítik, akik Önnel szeretnének kapcsolatba lépni. Közel húszféle szolgáltatás közül választhat! Legközelebbi ügyfélszolgálati irodánkban készségesen válaszolunk minden kérdésére. MINDENFÉLÉ • HUSZONÖT ÉV Debrecenben negyedszázados lett a Csapókerti pávakör, az együttes műsoros esten emlékezik meg a jubileumról november 28-án 16 órától a közösségi házban (Sümeg utca 3.). • ORSZÁGOS DIÁKÖNKORMÁNYZATI TALÁLKOZÓT rendeznek Debrecenben november 25. és 27. között a Baross Gábor Szakképző Intézetben (Budai Ézsaiás utca 8/a). A rendezvény a diák-érdekképviselet erősítését kívánja célozni. • • LEENDŐ NÉPI TÁNCOSOKAT keres a Debreceni népi együttes, kezdőcsoportjába hat-nyolc éves gyerekeket keres; foglalkozások, jelentkezés: kedden, pénteken 16.15-től 18 órától, cím: Db., Pallagi út 3. • KALMÁR GYÖRGY 18. századi költő, nyelvfilozófus, teológus tiszteletére rendeznek konferenciát november 25-én 11 órától a Medgyessy Ferenc Gimnázium könyvtárában (Angyalföld tér 2.). Előadásokat tartanak: Juhász Géza, Imre Mihály, Szelestei Nagy László, Egyed Emese, Budaházy Éva, Kovács Sándor Iván, Moda Miklós, Hegedűs Béla, G. Szabó Botond, Fekete Csaba. • KASSAI IMRE festményeiből nyílik kiállítás a Kiss Galériában (Db., Domb utca 6.) november 25-én 18 órától, megnyitja Makai Erzsébet, a városi önkormányzat kulturális tanácsosa. • MONARCHIA, MONARCHIA. Ez a címe a Győri Balett produkciójának, amelyet november 28-án 19.30-tól láthatnak az érdeklődők a Csokonai Színházban. • HATÁRON TÚLI MAGYAR FESTŐK (Penovác Endre, Kákonyi Csilla, Bulecza Gábor, Balogh Zoltán, Fazekas Tibor, Zsigmond Attila, Vígh István, Jakina Ludmilla, Duncsák Attila, Kopacz Mária, Márton Árpád, Gaál András, Balázs József, Fekete Miklós, Torok Sándor, Babinec József) kiállítása látható az ötéves debreceni Kortárs Galériában november 21. és december 14. között. • ÍRÓ-OLVASÓ találkozót rendeznek ma, november 24-én a hajdúhadházi városi könyvtárban, 15 órától Tarczy Péter (Szivárványidő címmel útirajza jelent meg) és Csontos János (napokban adták ki Határfolyam című új verseskötetét) lesz az intézmény vendége• SZÜLŐK FÓRUMA. A debreceni Pósa Utcai Óvoda ma, november 24-én 17 órától fórumot tart a szülőknek, ahol előadás hangzik el a Nagysándor-telep fejlesztéséről is. Az érdeklődők értesülnek az óvodabővítési tervekről, a gyermek-egészségügyi ellátásról, s előadás hangzik el Az óvoda a helyi gyermeknevelési rendszerben címmel. • KI MIT TUD? A debreceni Fazekas Mihály Általános Iskolában november 26-án 14 órától, hat kategóriában csaknem száz gyerek méri össze a képességeit. 1994. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK