Hajdú-Bihari Napló, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-01 / 151. szám
2 Szélrózsa Melegházasság: németországi igen BÉRON. Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) pénteken megszavazta a melegházasság bevezetését. Az ügyet az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) kezdeményezésére vették napirendre. Angela Merkel közölte, hogy nemmel szavazott, mert számára a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti. MTI Angela Merkel FOTÓ:AFP NAPLÓ Jobbik: mennyit költött a Fidesz? Budapest: A Jobbik felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra a Fidesz 2010-es választási plakátkampányának költségeit és egyéb részleteit. Jakab Péter, az ellenzéki párt szóvivője pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, sajtóhírek szerint a Fidesz 2010-ben nagyságrendileg fele annyiért kapott plakáthelyeket Simicska Lajos cégétől, mint a Jobbik az előző hónapokban. MTI Emelkedett a bírák száma Budapest. Emelkedett a bírák, bírósági dolgozók létszáma a központi régióban - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH). A közlemény szerint az ország legnagyobb létszámú bíróságán, a Fővárosi Törvényszéken idén már 770 bíró ítélkezik, 59-cel több mint 2010-ben. A közigazgatási perrendtartás hatálybalépéséhez kapcsolódóan összesen 90 bíró, 64 bírósági titkár és további 161 igazságügyi alkalmazott fog munkába állni a Fővárosi Törvényszéken. MTI Orbán: Magyarország Törökország oldalán áll Magyarország kitart a barátai mellett, még „ha kényelmetlen” is. ANKARA: Magyarország kitart a barátai mellett, és Törökország oldalán áll - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a magyar-török üzleti fórum megnyitóján pénteken, Ankarában. A kormányfő beszédében kiemelte: Magyarország kiállása Törökország mellett nem egyszeri eset, hanem annak a stratégiának a következménye, hogy Magyarországnak - konzervatív országként - az emberi értékek számítanak. Fontos az üzlet, a pénz, de a legfontosabb az, hogy az embernek legyenek barátai - mondta. Hozzáfűzte: ebből kötelezettségek is fakadnak, és Magyarország kitart a barátai mellett, még „ha kényelmetlen” is. Kijelentette: „akármilyen törökellenes megnyilatkozások is lesznek jelentős európai uniós országokban, Magyarország ezekhez sohasem fog csatlakozni”, hanem Törökország oldalán áll. Törökország Európa szélén helyezkedik el, védi Európa belsejét, és ha nem tenné a kötelességét, Európát már elárasztotta volna sok millió bevándorló, akikkel nem tudnának mit kezdeni - hangsúlyozta. Úgy látja, ezért Törökországnak tisztelet jár, és ezt mindig meg is adjuk neki. Orbán Viktor azt mondta, „ha török lennék, első pillantásra olyan sok figyelmet nem fordítanék” a magyar gazdaságra, hiszen Törökország hamarosan Európa legnagyobb országává válik, jóval nagyobb, mint Magyarország, jó helyen van, mert ugyan vannak háborúk is körülötte, de stratégiailag fontos helyen van. Ugyanakkor Magyarország tízmilliós országként képes 110 milliárd dollár értékű exportot előállítani, míg a 80 milliós Törökország 145 milliárd dollár értékűt - mutatott rá. Hozzátette: Magyarország exportteljesítménye felhívja a figyelmet, hogy van ott valami, amit még Törökországnak is érdemes észrevennie. Úgy vélte, egy török üzletembernek azért is érdemes Magyarországra figyelnie, mert ez Európa legbiztonságosabb országa: miközben Európában a közbiztonság romlik, Magyarországon rend, biztonság és kiszámíthatóság van minden szempontból. Ezen kívül alacsonyak az adók, egy cég az éves profitja után 9 százalékos adót fizet, a befektetésekhez olyan támogatásokat kap, amelyekkel csökkentheti az adóterheit, itt az egyik legalacsonyabb a személyijövedelem-adókulcs Európában, és nincs örökösödési adó - sorolta. A miniszterelnök kitért rá: az EU tagjaként Magyarország egy 500 milliós piac része. Továbbá Magyarországnak van egy speciális szövetségesi rendszere, a visegrádi négyek csoportja - mondta. MTI Binali Yildirim török miniszterelnök fogadja Orbán Viktor magyar kormányfőt (jobbról) FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD Grafika: EKN. Forrás: MNB Devizaárfolyam (2017.07.01) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 308,87 -1,18 USA dollár 270,87 -0,51 Svájci frank 282,57 -1,00 Angol font 351,91 -0,23 Román lej 67,74 -0,35 Ukrán hrivnya 10,41 -0,03 Horvátkuna 41,69 -0,15 Lengyel zloty 73,08 -0,01 http://www.haon.hu Valutapiac. További információk. Vállalkozóvá válhatnak A munkaviszony megszűnését megelőzően az újra elhelyezkedést segítik. Budapest. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) 3 foglalkoztatási tárgyú pályázatára péntektől benyújthatók a jelentkezések, a pályázható összeg csaknem 15 milliárd forint - tájékoztatott Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára. Kiemelte: az álláskeresők vállalkozóvá válásának ösztönzésére 6 milliárd forint fejlesztési forrás nyílik meg, az elnyert összeget eszközbeszerzésen túl képzések szervezésére, mentori feladatok elvégzésére is fordíthatják a támogatási kérelem benyújtására jogosult vállalkozások, nonprofit vagy egyéb, nem nyereségérdekelt szervezetek. A jogszerű foglalkoztatás fejlesztését kiemelt felhívás segíti a programban 3,8 milliárd forinttal, a pénzből az ellenőrzési eszközpark fejlesztése, új munkavédelmi és munkaügyi tananyagok és módszertanok kialakítása, a munkaügyi ellenőrzést végző szakemberek képzése, valamint a munkavédelmi és munkaügyi ismeretek terjesztése a munkáltatóknál és a munkavállalóknál valósulhat meg. Rákossy Balázs hangsúlyozta: a létszámleépítések megelőzése és kezelése című felhívás az esetleges csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállalók elhelyezkedését segíti. Még a munkaviszony megszűnését megelőzően az újra elhelyezkedést segítik a munkanélkülivé válás elkerülése érdekében - mondta, mti Erősítik a gyermekvédelmi ellátórendszert Többek között emelkedik például a nevelőszülői díj mértéke BUDAPEST. Erősíti a kormány a gyermekvédelmi ellátórendszert jövőre, emelkedik például a nevelőszülői díj mértéke - mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Czibere Károly közölte: jelenleg az országban 5500 nevelőszülő dolgozik és ők körülbelül 15 ezer gyermeket látnak el. A kormány 2016 végére teljesítette vállalását, és sikerült elérni, hogy a 12 évesnél fiatalabb gyerekek csaknem 90 százaléka már nevelőszülőknél él, vagyis a legkisebbek már nem kerülhetnek nagy intézményekbe - tette hozzá. Az államtitkár a nevelőszülőknek juttatott támogatásokról szólva elmondta: 2013-ban egy 3 éves gyermek után havi 15 ezer forint nevelőszülői díj járt, ez jövőre 60 ezer 500 forint lesz. Kiemelt figyelmet fordítanak a nevelőszülők toborzására is, mert azt tapasztalják, hogy Budapesten és a nyugati határszélen relatíve kevesebb a nevelőszülő. Mint mondta, ingyenessé tették a toborzás eredményeként jelentkező nevelőszülők képzését, emellett jelentősen, 500-ról 240 órára rövidítik a tanfolyami időt. Ez a következő ütemben 2,5 ezer nevelőszülő képzését teszi lehetővé. Mindezek mellett a nevelőszülők továbbképzési programját is ingyenessé tették. MTI Támogatják a nevelőszülőket Vendégjegyzet Maticsák Sándor A magyar nyelv eredetéről Honnan jöttünk, kik vagyunk? Ezek a kérdések sokunkban felmerülnek, hiszen szeretnénk tudni, kik voltak a felmenőink, hol éltek, milyen nyelven beszéltek. De az egyéni sorsok mellett azt is jó lenne tisztán látni, honnan származik a magyar nyelv és a magyar nép. A választ erre sokan „tudják”, anélkül, hogy ismernék a tudományos módszereket, eredményeket. A magyaroknak legalább a fele meg van győződve arról, hogy mi sumérok, hunok, szittyák, törökök, japánok stb. vagyunk. Írásomban röviden foglalkozom a nyelvrokonság kérdésével. Hangsúlyozom, hogy a nyelvhasonlítás módszere nem valamiféle „finnugor ármány”, hanem olyan elvek és eljárások, amelyeket a világ nyelvcsaládjainak kutatására alkalmaznak. 1. Amikor a nyelvek rokonságáról beszélünk, az első és legfontosabb feladatunk annak tudatosítása, hogy nép és nyelv nem azonos. Ezt talán könnyű is belátni, hiszen például J. F. Kennedy és Barack Obama volt amerikai elnökök, Michael Jordan és Kobe Bryant kosárlabdázók, a Zanzibárban indiai anyától született Farrokh Bulsara (ismertebb nevén Freddy Mercury, a Queen egykori énekese) és II. Erzsébet királynő anyanyelve egyaránt az angol, származásukat tekintve mégis különböznek egymástól. Ugyanilyen nehéz megmondani a Kárpát-medence sok évszázados olvasztókohójában azt, hogy ki a magyar. A világnak ezen a fertályán ezer évvel ezelőtt szlávok és magyarok találkoztak, később betelepültek ide németek, olaszok, franciák, éltek és élnek itt tótok, rácok, oláhok, ruszinok, bunyevácok... Összefoglalóan: a nyelvnek eredete van, a népnek eredetei. Amikor mi a finnugor elméletről szólunk, akkor ezen nyelvünk finnugor eredetét értjük, s nem a magyar népét (bár genetikai állományunk is alapvetően finnugor gyökerű). 2. A nyelv olyan, mint az emberi test: a csontváza, a legalapvetőbb tartószerkezete állandó, míg a rárakódó izmok változnak, felszedjük és leadjuk őket. Minden nyelv „tartószerkezete” két fő részre bontható. Az egyik halmazt a szókincs alkotja, a másikat a nyelvtani szerkezet. A nyelv egyik legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy állandó változása közepette is képes megőrizni a „csontvázát”, a legősibb rétegét. Nyelvtani elemeink (elsősorban az ige- és főnévragok, a birtokos személyragok) nagy többsége visszavezethető az úgynevezett alapnyelvre, a finnugor nyelvek egykori közös előzményére. Ezt a közös eredetet nem lehet laikus szemmel észrevenni, ehhez ismeri kell a nyelvek változásainak szabályszerűségeit, tisztában kell lenni a nyelvtörténet módszereivel. Ugyancsak nem lehet elsőre felfedezni a szavak rokonságát sem, hiszen a szavak sok ezer év alatt sokat változnak - de szabályosan változnak! A magyar fej, felhő, fiú, fazék és a finn páá, pilvi, poika, pata szinte semmiben nem hasonlítanak, ám mégis feltárható bennük egy hangfejlődési szabályszerűség, a finn szókezdő „p”-nek a magyarban rendszeresen „f” felel meg. A hangok változásának szabályszerűségét egyebek közt egy 19. századi nyelvész írta le, akit a köztudat nem erről az oldaláról ismer. Ő Jakob Grimm, a mesegyűjtő testvérek egyike... 3. Ha ennyire egyértelműen bizonyítható a nyelvrokonság, miért nem fogadjuk el nyelvünk finnugor eredetét? Sajnos, itt komoly szerepet kapnak a nyelven (és a tudományon) kívüli tényezők. Legközelebbi nyelvrokonaink a Szibériában élő vogulok és az osztjákok, akik nemcsak földrajzi értelemben vannak messze tőlünk, hanem nyelvüket se értjük. Nekünk nincsenek olyan nyelvrokonaink, mint a franciáknak az olaszok és a spanyolok, a svédeknek a norvégok és a dánok, a lengyeleknek a csehek és a szlovákok, akik többé-kevésbé megértik egymást. A magyar nyelv nagyon korán elszakadt társaitól, s a hosszú, nyugatra történt vándorlás alatt „elmagányosodott”. A finn és a magyar rokonsági foka körülbelül olyan, mint például a görögé és az angolé, vagy a norvégé és a spanyolé. Távoli, de mégis rokon! Hazánkban viszont egyértelmű az ítélet: ha nem értem, nem rokon! (Halkan jegyzem meg, a sumért sem értjük...) S ehhez járulnak még olyan vélekedések, mint például „a dicső magyar népnek (nyelvnek) nem lehetnek rokonai a halzsíros atyafiak, nekünk dicső rokonság dukál”, a „magyar a világ legrégibb nyelve”, „a magyarból származnak a világ nyelvei” stb. A nyelvészet nem ítélkezik. Tudományos tény, hogy nyelvünk finnugor eredetű, a többi hit kérdése. Előadásaimat sokszor zárom a következő gondolattal: ha nagyon nem szeretnénk a szegény, nehéz körülmények között élő szibériaiakat nyelvrokonainknak tudni, legalább Európa egyik jóléti társadalmának lakóit, a finneket fogadjuk el! Szerzőnk egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének vezetője; cikkünk a Debreceni Akadémiai Bizottság együttműködésével készült. naplo@naplo.hu Nekünk nincsenek olyan nyelvrokonaink, mint a franciáknak az olaszok, akik többé-kevésbé megértik egymást. 2017. JÚLIUS 1., SZOMBAT