Hajdú-Bihari Napló, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-01 / 151. szám

2 Szélrózsa Melegházasság: németországi igen BÉRON. Németországban a szövetségi parlament (Bun­destag) pénteken megszavaz­ta a melegházasság bevezeté­sét. Az ügyet az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalí­ciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) kezdeményezésé­re vették napirendre. Angela Merkel közölte, hogy nemmel szavazott, mert számára a há­zasság egy férfi és egy nő kap­csolatát jelenti. MTI Angela Merkel FOTÓ:AFP NAPLÓ Jobbik: mennyit költött a Fidesz? Budapest: A Jobbik felszólí­totta Orbán Viktor minisz­terelnököt, hogy hozza nyil­vánosságra a Fidesz 2010-es választási plakátkampányá­nak költségeit és egyéb rész­leteit. Jakab Péter, az ellenzéki párt szóvivője pénteken, Bu­dapesten tartott sajtótájékoz­tatóján elmondta, sajtóhírek szerint a Fidesz 2010-ben nagyságrendileg fele annyiért kapott plakáthelyeket Simics­­ka Lajos cégétől, mint a Job­bik az előző hónapokban. MTI Emelkedett a bírák száma Budapest. Emelkedett a bírák, bírósági dolgozók létszáma a központi régióban - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH). A közlemény szerint az ország legnagyobb létszá­mú bíróságán, a Fővárosi Tör­vényszéken idén már 770 bíró ítélkezik, 59-cel több mint 2010-ben. A közigazgatási per­­rendtartás hatálybalépéséhez kapcsolódóan összesen 90 bíró, 64 bírósági titkár és továb­bi 161 igazságügyi alkalmazott fog munkába állni a Fővárosi Törvényszéken. MTI Orbán: Magyarország Törökország oldalán áll Magyarország kitart a barátai mellett, még „ha kényelmetlen” is. ANKARA: Magyarország kitart a barátai mellett, és Török­ország oldalán áll - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a magyar-török üzleti fórum megnyitóján pénteken, Anka­rában. A kormányfő beszédé­ben kiemelte: Magyarország kiállása Törökország mellett nem egyszeri eset, hanem annak a stratégiának a kö­vetkezménye, hogy Magyar­­országnak - konzervatív or­szágként - az emberi értékek számítanak. Fontos az üzlet, a pénz, de a legfontosabb az, hogy az embernek legyenek barátai - mondta. Hozzáfűzte: ebből kötelezettségek is fa­kadnak, és Magyarország ki­tart a barátai mellett, még „ha kényelmetlen” is. Kijelentet­te: „akármilyen törökellenes megnyilatkozások is lesznek jelentős európai uniós orszá­gokban, Magyarország ezek­hez sohasem fog csatlakozni”, hanem Törökország oldalán áll. Törökország Európa szé­lén helyezkedik el, védi Euró­pa belsejét, és ha nem tenné a kötelességét, Európát már elárasztotta volna sok mil­lió bevándorló, akikkel nem tudnának mit kezdeni - hang­súlyozta. Úgy látja, ezért Tö­rökországnak tisztelet jár, és ezt mindig meg is adjuk neki. Orbán Viktor azt mondta, „ha török lennék, első pillantás­ra olyan sok figyelmet nem fordítanék” a magyar gaz­daságra, hiszen Törökország hamarosan Európa legna­gyobb országává válik, jóval nagyobb, mint Magyarország, jó helyen van, mert ugyan vannak háborúk is körülötte, de stratégiailag fontos helyen van. Ugyanakkor Magyaror­szág tízmilliós országként ké­pes 110 milliárd dollár értékű exportot előállítani, míg a 80 milliós Törökország 145 milli­árd dollár értékűt - mutatott rá. Hozzátette: Magyarország exportteljesítménye felhívja a figyelmet, hogy van ott vala­mi, amit még Törökországnak is érdemes észrevennie. Úgy vélte, egy török üz­letembernek azért is ér­demes Magyarországra fi­gyelnie, mert ez Európa legbiztonságosabb országa: miközben Európában a köz­­biztonság romlik, Magyar­­országon rend, biztonság és kiszámíthatóság van minden szempontból. Ezen kívül ala­csonyak az adók, egy cég az éves profitja után 9 százalé­kos adót fizet, a befektetések­hez olyan támogatásokat kap, amelyekkel csökkentheti az adóterheit, itt az egyik legala­csonyabb a személyijövede­­lem-adókulcs Európában, és nincs örökösödési adó - sorol­ta. A miniszterelnök kitért rá: az EU tagjaként Magyarország egy 500 milliós piac része. To­vábbá Magyarországnak van egy speciális szövetségesi rendszere, a visegrádi négyek csoportja - mondta. MTI Binali Yildirim török miniszterelnök fogadja Orbán Viktor magyar kor­mányfőt (jobbról) FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD Grafika: EKN. Forrás: MNB Devizaárfolyam (2017.07.01) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 308,87 -1,18 USA dollár 270,87 -0,51 Svájci frank 282,57 -1,00 Angol font 351,91 -0,23 Román lej 67,74 -0,35 Ukrán hrivnya 10,41 -0,03 Horvátkuna 41,69 -0,15 Lengyel zloty 73,08 -0,01­­ http://www.haon.hu Valutapiac. További információk. Vállalkozóvá válhatnak A munkaviszony megszű­nését megelőzően az újra elhelyezkedést segítik. Budapest. A Gazdaságfejlesz­tési és innovációs operatív program (Ginop) 3 foglalkoz­tatási tárgyú pályázatára pén­tektől benyújthatók a jelent­kezések, a pályázható összeg csaknem 15 milliárd forint - tá­jékoztatott Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztéri­um (NGM) európai uniós for­rások felhasználásért felelős államtitkára. Kiemelte: az ál­láskeresők vállalkozóvá válá­sának ösztönzésére 6 milliárd forint fejlesztési forrás nyílik meg, az elnyert összeget esz­közbeszerzésen túl képzések szervezésére, mentori felada­tok elvégzésére is fordíthatják a támogatási kérelem benyúj­tására jogosult vállalkozások, nonprofit vagy egyéb, nem nyereségérdekelt szervezetek. A jogszerű foglalkoztatás fej­lesztését kiemelt felhívás se­gíti a programban 3,8 milliárd forinttal, a pénzből az ellenőr­zési eszközpark fejlesztése, új munkavédelmi és munkaügyi tananyagok és módszertanok kialakítása, a munkaügyi el­lenőrzést végző szakemberek képzése, valamint a munkavé­delmi és munkaügyi ismeretek terjesztése a munkáltatóknál és a munkavállalóknál valósul­hat meg. Rákossy Balázs hang­súlyozta: a létszámleépítések megelőzése és kezelése című felhívás az esetleges csopor­tos létszámleépítéssel érintett munkavállalók elhelyezkedé­sét segíti. Még a munkaviszony megszűnését megelőzően az újra elhelyezkedést segítik a munkanélkülivé válás elkerü­lése érdekében - mondta, mti Erősítik a gyermekvédelmi ellátórendszert Többek között emelke­dik például a nevelő­szülői díj mértéke­ BUDAPEST. Erősíti a kormány a gyermekvédelmi ellátórend­szert jövőre, emelkedik példá­ul a nevelőszülői díj mértéke - mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár az M1 ak­tuális csatorna péntek reggeli műsorában. Czibere Károly közölte: je­lenleg az országban 5500 ne­velőszülő dolgozik és ők körül­belül 15 ezer gyermeket látnak el. A kormány 2016 végére teljesítette vállalását, és sike­rült elérni, hogy a 12 évesnél fiatalabb gyerekek csaknem 90 százaléka már nevelőszü­lőknél él, vagyis a legkisebbek már nem kerülhetnek nagy in­tézményekbe - tette hozzá. Az államtitkár a nevelőszülőknek juttatott támogatásokról szól­va elmondta: 2013-ban egy 3 éves gyermek után havi 15 ezer forint nevelőszülői díj járt, ez jövőre 60 ezer 500 forint lesz. Kiemelt figyelmet fordítanak a nevelőszülők toborzására is, mert azt tapasztalják, hogy Budapesten és a nyugati ha­társzélen relatíve kevesebb a nevelőszülő. Mint mondta, ingyenessé tették a toborzás eredményeként jelentkező ne­velőszülők képzését, emellett jelentősen, 500-ról 240 órára rövidítik a tanfolyami időt. Ez a következő ütemben 2,5 ezer nevelőszülő képzését teszi lehetővé. Mindezek mellett a nevelőszülők továbbképzési programját is ingyenessé tet­ték. MTI Támogatják a nevelőszülőket Vendégjegyzet Maticsák Sándor A magyar nyelv eredetéről Honnan jöttünk, kik vagyunk? Ezek a kérdések sokunkban felmerülnek, hiszen szeretnénk tudni, kik voltak a felme­nőink, hol éltek, milyen nyelven beszéltek. De az egyéni sorsok mellett azt is jó lenne tisztán látni, honnan szárma­zik a magyar nyelv és a magyar nép. A választ erre sokan „tudják”, anélkül, hogy ismernék a tudományos módsze­reket, eredményeket. A magyaroknak legalább a fele meg van győződve arról, hogy mi sumérok, hunok, szittyák, törökök, japánok stb. vagyunk. Írásomban röviden foglal­kozom a nyelvrokonság kérdésével. Hangsúlyozom, hogy a nyelvhasonlítás módszere nem valamiféle „finnugor ár­mány”, hanem olyan elvek és eljárások, amelyeket a világ nyelvcsaládjainak kutatására alkalmaznak. 1. Amikor a nyelvek rokon­ságáról beszélünk, az első és legfontosabb feladatunk annak tudatosítása, hogy nép és nyelv nem azonos. Ezt talán könnyű is belátni, hi­szen például J. F. Kennedy és Barack Obama volt amerikai elnökök, Michael Jordan és Kobe Bryant kosárlabdázók, a Zanzibárban indiai anyától született Farrokh Bulsara (ismertebb nevén Freddy Mercury, a Queen egykori énekese) és II. Erzsébet királynő anyanyelve egyaránt az angol, származásukat tekintve mégis különböznek egymástól. Ugyanilyen nehéz meg­mondani a Kárpát-medence sok évszázados olvasztóko­hójában azt, hogy ki a magyar. A világnak ezen a fertályán ezer évvel ezelőtt szlávok és magyarok találkoztak, később betelepültek ide németek, olaszok, franciák, éltek és élnek itt tótok, rácok, oláhok, ruszinok, bunyevácok... Összefoglalóan: a nyelvnek eredete van, a népnek erede­tei. Amikor mi a finnugor elméletről szólunk, akkor ezen nyelvünk finnugor eredetét értjük, s nem a magyar népét (bár genetikai állományunk is alapvetően finnugor gyökerű). 2. A nyelv olyan, mint az emberi test: a csontváza, a legalapvetőbb tartószerkezete állandó, míg a rárakódó izmok változnak, felszedjük és leadjuk őket. Minden nyelv „tartószerkezete” két fő részre bontható. Az egyik halmazt a szókincs alkotja, a másikat a nyelvtani szerkezet. A nyelv egyik legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy állandó változá­sa közepette is képes megőrizni a „csontvázát”, a legősibb rétegét. Nyelvtani elemeink (elsősorban az ige- és főnév­ragok, a birtokos személyragok) nagy többsége visszave­zethető az úgynevezett alapnyelvre, a finnugor nyelvek egykori közös előzményére. Ezt a közös eredetet nem lehet laikus szemmel észrevenni, ehhez ismeri kell a nyelvek változásainak szabályszerűségeit, tisztában kell lenni a nyelvtörténet módszereivel. Ugyancsak nem lehet elsőre felfedezni a szavak rokonságát sem, hiszen a szavak sok ezer év alatt sokat változnak - de szabályosan változnak! A magyar fej, felhő, fiú, fazék és a finn páá, pilvi, poika, pata szinte semmiben nem hasonlítanak, ám mégis feltárható bennük egy hangfejlődési szabályszerűség, a finn szókezdő „p”-nek a magyarban rendszeresen „f” felel meg. A hangok változásának szabályszerűségét egyebek közt egy 19. szá­zadi nyelvész írta le, akit a köztudat nem erről az oldaláról ismer. Ő Jakob Grimm, a mesegyűjtő testvérek egyike... 3. Ha ennyire egyértelműen bizonyítható a nyelvrokon­ság, miért nem fogadjuk el nyelvünk finnugor eredetét? Sajnos, itt komoly szerepet kapnak a nyelven (és a tudo­mányon) kívüli tényezők. Legközelebbi nyelvrokonaink a Szibériában élő vogulok és az osztjákok, akik nemcsak földrajzi értelemben vannak messze tőlünk, hanem nyel­vüket se értjük. Nekünk nincsenek olyan nyelvrokonaink, mint a franciáknak az olaszok és a spanyolok, a svédeknek a norvégok és a dánok, a lengyeleknek a csehek és a szlo­vákok, akik többé-kevésbé megértik egymást. A magyar nyelv nagyon korán elszakadt társaitól, s a hosszú, nyu­gatra történt vándorlás alatt „elmagányosodott”. A finn és a magyar rokonsági foka körülbelül olyan, mint például a görögé és az angolé, vagy a norvégé és a spanyolé. Távoli, de mégis rokon! Hazánkban viszont egyértelmű az ítélet: ha nem értem, nem rokon! (Halkan jegyzem meg, a sumért sem értjük...) S ehhez járulnak még olyan vélekedések, mint például „a dicső magyar népnek (nyelvnek) nem lehetnek rokonai a halzsíros atyafiak, nekünk dicső rokonság dukál”, a „ma­gyar a világ legrégibb nyelve”, „a magyarból származnak a világ nyelvei” stb. A nyelvészet nem ítélkezik. Tudományos tény, hogy nyelvünk finnugor eredetű, a többi hit kérdése. Előadása­imat sokszor zárom a következő gondolattal: ha nagyon nem szeretnénk a szegény, nehéz körülmények között élő szibériaiakat nyelvrokonainknak tudni, legalább Európa egyik jóléti társadalmának lakóit, a finneket fogadjuk el! Szerzőnk egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Finn­ugor Nyelvtudományi Tanszékének vezetője; cikkünk a Debreceni Akadémiai Bizottság együttműködésével készült. naplo@naplo.hu Nekünk nincsenek olyan nyelvrokona­ink, mint a franci­áknak az olaszok, akik többé-kevésbé megértik egymást. 2017. JÚLIUS 1., SZOMBAT

Next