Haladás, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-12-16 / 51. szám

A POLGÁRI ÖRÖKSÉG LECKEI?.A.ROK A fsaneszlári nagy perben Scharf Móric, a fővádlottnak tizenöt esztendős fia volt a koronatanú Folyamatosan, mint betanult leckéi mondotta el vallomását. Eötvös Károly, a védő-Ügyvédek vezére az elnökhöz fordult: — Moltóztassál megkérdezni a tanút, nem tudna-e ugyanezt versben elmondani? Óriási zaj támadt — a közönség szinte kivétel nélkül a vérvádtól megfertőzött lelkű emberekből állott — de a lárma kétségtelnül azért tört ki egy elemi erővel mer a hallgatók saját gondoalaik ellen tiltakoztak. Eötvös kérdése nemcsak a tanút, hanem a rádió hallgatóságnak azt a titkolt benyomását is lepta le, hogy ez a tanú be van tanítva, talán a per sorsára is döntő volt a válasz nélkül maradt két USS. Az a védőügyvéd, aki évtizedekkel később külsőre is ismert szereplője a századeleji Budapestnek, testes, hízásnak indul) alattáva, sesik húsos fejének telejen kopaszságát védő kis fekete sapkával, amint minden áldott este ott ül az Abazzia-kávéház nagy, kerek asztalánál, a tükörüveg-ablakon át az utcáról is jól láthatóan politizál és anekdotázik áhítatosan figyelő hallgatóság körében; ea később oly nagyhirű ügyvéd, képviselő és író akkor, Tiszaeszlár idején, 1883-ban, negyvenegy éves volt, de már akkor is neves és ismert. Néhány évvel előbb, 1878-ban már másodszor (először 1872-ben képviselővé választotta meg Veszprém, de ezáltal ellenzéki, függetlenségi programmal a Deák-párt egykori tagját. Nem kétséges, hogy deákpárti korában sem annyira a pártnak, mint inkább Deák Ferencnek volt személyes híve. Már mint gyermek s később fiatal éveiben ismerte jól az öregedő Deák Ferencet, családja, környezetét, házatáját. Deák zalamegyei volt Eötvös a szomszéd Veszprém várjegyébül Azonos szokások, egyazon durántán magyar műveltség, éghajlat, táj, közös ismerősök és barátok sokasága. Később megírta Deák ifjúságát tanuló éveitől kezdve, politikai pályáját. írt és elmondott róla tömérdek anekdotát. Különös nagyrabecsüléssel, mordhatni hódolattal tekintett reá, de azért embernek látta , úgy akarta hogy embernek lássák olvasói is. Az utolsó anekdota amit róla elbeszél, rétidre fosva tetszól. A nagybeteg Deák hű és ügyes ápolónője éppen a legnehezebb napokban, 1876 január közepén fiúgyermeknek adott életet «Egészséges és erős menyecske azonban már egy-két nap múlva újra a beteg mellett volt Jó jó, ez — mondották Deák barátai — az új év szerencsés lesz gyógyulást ««»». Deák inkább holt volt már, mint élő. Szeme alig fényestek mordulni már neki tudott és beszélni is alig. De azért reszkető kezét megmozdítva suttogó hangon így szólt a tréfálkozó barátokhoz: — De nem én rám gyanakodtok. Ugye? Ez volt — Eötvös feljegyzésében — Deák utolsó adomája; pár nap múlva meghalt . Utolsó politikai ténykedésében nem követte Eötvös Deákot. A Deák-párt és a Tisza Kálmán-féle balközép fúziójában nem vett részt és az új kormánypárt neve — szabadelvű párt — nem tévesztette meg. Ő maga valóban szabadelvű, minden vallási, faji vagy társadami előítélettől tökéletesen ment, a legjobb értelemben liberális. Ismerte az embereket, nem kellett neki Tisza Kálmánnak a jogialitási mázával ellátott oligarchikus és kor-rupt kormányzási módja; nem kellettek a sekélyes és mohó emberek, akik körülvettek Mikszáth szerint azért gyűlölte meg Tisza Kálmánt, mert azonos volt a matéria, amiben dolgoztak: az emberi gyarlóság. Ezt Tisza cirógatta, Eötvös márta Deák egykori híve most a turini remete felé fordult s a Kossuth elveit valló Függetlenségi Párthoz csatlakozott Deák halála után kevéssel Budapestre költözött, ügyvédi irodát nyitott. Abban, hogy a — legalább is nevében — forradalmi hagyományokat ápoló párthoz csatlakozott, az egészen ifjú Kötvös rebellis hajlandósága nyilatkozott meg, amelyet éveken át elnyomott a Deák-barátság Alig volt huszonkét esztendős, amikor legionistának katkázott a forradalom után egymást isüscelően megkísérelt s már eleve tikertelenségre ítélt „összeesküvések" egyikében, az Almásy-féle 1864-i mozgalmban. Almásy Pál IMI-ben a debreceni országgyűlés elnöke volt, ő hirdette ki annak idején a Habsburg-házat trónjától megfosztó határozatot. A pártütőket hamar szétrebbentték, elfogták a vezetőket s Eötvös Károly is ült egy kis ideig a komáromi várban. Azután hazament, gazdá kudott, volt pápai jogakadámiai tanár, veszprémmegyei főügyész. — Veszprémi fiúkus koromban — így kezdte adomái véglettű sorának legtöbbjét. A pesti képviselő és ügyvéd első népszerűségét józan, világos ízes vezércikkeivel szerezte. Bővészű publicista volt, nagy tömegekhez szólott, maga mellett talála e tömegek nyílt vagy lappangó ellenzékiségét a jelentős része volt abban, hogy a múlt század végén a magyar közvéleményben még eleven valóság gyanánt élek a reformkor és a forradalmi idők nemes hagyományai Húsz.kerület hívta meg képviselőjelöltnek 1881-ben s két helyen, Nagykőrösön és Dunavecsén választották meg. Nos, ezt a népszerűséget maga tette tönkre, „maga tépte le a babért homlokáról"; s hogy letépte, az Ősök dicsősége, gondolkodása tisztaságának igazolása, nevének biztosabb megörökítése mint akár — páratlanul élvezetes — irodalmi munkáinak sokasága. Eötvös Károlytól azért fordult el a magyar közönség kegye, mert ,,jó magyar ember élére" vállalta a világhirhedtségre vergődött tiszaeszlári vér,vád-per védői szerepét. Volt bátorsága ahhoz, hogy ellenséges érzületű környezetben kezdetben bizonytalanul neutrális bírósággal (a végén megemberelte magát), harapós és eszes ügyésszel és az egész félrevezetett magyar közvéleménnyel szemben a védelemnek lelke, vezére, jogászi és büntető-pszichológiai mestere legyen. A per lényege talán még a fiatalabb nemzedék előtt is ismeretes. Tiszaeszlárról egy kis szabolcsmegyei faluból 1882-ben eltűnt egy szegény kis fiatal paraszt lány, Solymosi Eszter. Hulláját később kifogták a Tiszából, de a felizgatott szabolcsiak szerint csak a ruha volt Solymosi Eszteré, a holttestet a zsidók öltöztették fel, hogy eltereljék magukról a gyanút, holott a szerencsétlen lányt ők ölték meg, ,,vérét vették" a zsinagógában s a gyilkosságot a kulcslyukn át figyelte az " egyik áltólagos „tettes" fia, Scharf Móric. Ő vol a vád koronatanuja, az egész eljárás alatt a nyíregyházi megyei „várnagy" vendégszeretetét élvezve. Az egykori tudósítások állásfoglalásuk szerint sínezve adják elő a per lefolyását, de abban egyetértenek, hogy e forró júliusi napokban a nyíregyházi tárgyalási terem levegője a" robbanásig túlfűtött volt s az ország érdeklődése addig nem ismert módon nyílva null meg Minden magyar újság és számos világ a is elküldte tudósítóját. Egész gyorsirodát rendeztek be, külön távirdavonalat béreltek ki napi négyszáz forintért (körülbelül 3—4000 mai forint). A tárgyalás délelőtti részét már délután olvashatók Budapesten, nagy teljesítmény volt ez a telefon előtti korban. Eötvös első szereplése abban állott, hogy: „Hatalmas szentori hangon, mintha parancsolna, kéri az elnököt, világosítaná fel a tanukat, hogy nem igaz az az elterjedt balhiedelem, mely szerint zsidók keresztények ellen, vi-szont keresztények zsidók ellen bünt tétlenül is hamis tanúságot tehetnek." Csípőre tett jobb kézzel szakállasan, már kopaszodó széles nagy homlokával ábrázolja a nyíregyházi kép Eötvöst. Mikszáth Kálmán ezt az arcképet rajzolja róla: „Ha jól fúj a szál a védelemre, akkor komor méltóság ül az arcán, s szúrós kékes szemeit megelégedetten hányja le. Olyan mint a kitanul játékos, hogy el ne árulja a játékát, vidám arcokat vág a rossz kártyához, l epéset, nyugtalant * jó szerencséhez. Ritkán ideges. Mint minden született szónok, tud uralkodni arcizmai felett. Nagy, kopasz homlokára egy pillanat alatt ül harag, szemeiben tűz csillan meg, hangja viharrá növekszik , mihelyt úgy kívánja a taktika. Minden apró körülményt úgy tud kizsákmányolni, úgy tud elhelyezni a pörben, mint az ügyes masamód egy-egy máslit, hogy tiol mikep csinálhat nagyobb effektust. A tárgyalásokon uralkodó hangnak és modornak Eötvös a megteremtője. A borsot és paprikát ő kezdte el a kellőnél nagyobb mértékben vegyíteni. De a közönség — bár szeret ellene panaszkodni, ha hallatszanak is szemrehányó hangok, hogy jobb lett volna bele nem ártania magát ebbe az ügybe, használná erejét inkább a parlamentben —, mégis őt hallgatja a legfigyelmesebben Ha felkel s kezeit Szokás szerint mellén öszszeteszi, egyszerre mindenki elhallgat a teremben, ha pedig hátracsapja az egyik kezét s mellét kissé kidülleszti vagyi annak a jele hogy pálhoszszal akar beszélni), akkor halálos csend támad. Csent", amelyet többnyire a visszatetszés moraja szakít meg. S me it a közönség gyakorta lepisszegi túlzásait, ő is ellenséges szemmel nézi a közönséget. Ritka nap, hogy az elnököt fel ne kérné a hallgatóság megfékezésére. Erre a folytonos súrlódására a közvéleménynyel azt jegyezte meg valaki nemrég, hogy nem teszi jó, aki annak a fának az ágait nyesegeti, amelynek az árnyékában pihen." Kik voltak a közönség ellenséges érzelmű orkeszterének karmesterei? Szabolcs megye főispánja és alispánja — mintha semmi egyéb dolgaik nem lett volna — végighallgattak minden tárgyalást Bizonyára követte példájukat az egész vármegye, lassan döcögő gépezete több mint egy hónapon át egészen állt Mindez nem használt. Eötvös hatalmas védői munkája nyomán nemcsak maga a vád omlott össze, de fény derült a vádat kitermelő sötét szellemi háttérre, s az egész hamis tanúzási aparátusra is. Augusztus 6-án hirdették ki az ítéletet a vádlottakat felmentették a képtelen vád alól. A következő évben Eötvös megbukott a választáson. A nemzeti ügyünk igazságosak: csak egy kis része és egyelőre rövid átmeneti időre) Istóczyt, Verhovayt és Onodyt, a klérus előtérbe tolt antiszemita ügynökeit emelte vállaira. Mellettük tüntettek, amikor az íélethirdetés után Scharf Móricot Budapestre hozták, őket éltették — és Scharf Móricot. Azután betörték a „Fehér Hattyú" szálloda vendéglőjének ablakait, ajtaját, a helyiséget és a szomszédos üzleteket kirabolták; a rendőrség csak félóra múlva jelentkezett. A népszerűség megnyesett fája tehát nem adott árnyékot Eötvösnek, az 1884. évi válaszáson megbukott. Három év múlva, 1887-ben Nagykörös mégis visszatért hozzá, újra képviselővé választotta S a jobb koponyákban talán helyet talált az a tudat, milyen hálára kötelezte Eötvös önfeláldozó bátor magatartásával nemzetét, megmentette attól a szégyentől, amelyet örök időikig viselnie kellett volna ha helyt ad ilyen képtelen babonából származó vádnak. Virtusosabb szereplése ügyvédnek a tizenkilencedik században alig volt. Nevét méltán teszik Laboriasa, Zola és Dreyfuss védőjének neve mellé. A kilencvenes évek elején, az egyházpolitikai harcok idejében Eötvös hű maradt önmagához. A függetlenségi pártot nem tudta rávenni, hogy az akkor oly radikálisnak tetsző reformok mellé áljon, huszadmagával kilépett a pártból; a kilépők magatartását az aggastyán Kossuth is helyeselte. Körülbelül ebben az időben — amikor ötvenéves már elmúlt — kezdődött igazi szépirodalmi karrierje. Megjelent az Utazás a Balaton körül, azután gróf Károlyi Gábor följegyzései, Deák Ferenc és családja. A nagy per, mely ezer éve folyik és még sincs vége,a tiszaeszlári per regényes és mégis hiteles története érdekes s ha már történelmi dokumentummá vált korrajzi keretében.) Másfél évtized alatt több°t írt, mint akárhány jeles és termékeny író egész életében Elbeszélő matériája mint nagy folyam könnyen, bőven és szélesen folyt. Volt benne valami Jókai és Mikszáth elbeszélő hangjának és módjának üdeségéből. A nagy palóctól talán az különböztette meg, hogy még látszólag sem hízelgett a társadalom nagyjainak. Mint írót, lelkesen és szeretettel fogadták, szinte egy pillanat alatt újra népszerű lett. Képviselőházi beszédei irodalmi munkáival egy forrásból fakadtak. Szélesen ömlő, el-elkanyargó, adomákkal bőségesen tarkított elbeszélések voltak, ezek is. Igazi magyar tehetség volt: szertelen, szikrázó, könnyen lángragyúló s éppoly könnyen közönyössé váló, könnyelmű és zseniális. A magyar határokat taán, a magyar nyelv szellemi területét bizonyosan — soha nem lépte át Innen erednek erényei és fogyatékosságai. A plgárzenét többre becsülte az operánál; oly nagyszerű jogászi judiciuma a világot mozgató jelenségekkel szembenfelmondta a szolgálatot, mégis egy történelmi időpontban a mayarság élő lelkiismerete volt Mielőtt 1916 április 16-án mégha® volna, négy esztendőn át ki sem mozdullhatott Pauler utcai lakásából. U . Eötvös Károly 1883-ban MEGJELENT A TOLSZTOJ hatalmas regénytriológiája, a rg (3 kötet, 1170 oldal) PROPAGANDAKIADÁSBAN Ara főzve 100 forint helyett 42.— forint kötve 140 forint helyett 62.— forint kapható minden könyvkereskedésben. ÚJ MAfiJAH KÖNYVKIABJÓ 1ALIG ATN11 Vasárnap, december 19-én Budapest 11. hullámhosszán •Vidám rádiószínház" c. műsorunk keretében " FÉNYES BORSTÖRŐ LOVAGJA" a Globe-színházban, 1609. Verses, zenés rádiójáték. Beaumont és darabjából írta és fordította Csörmöczi László dr. Kísérőzenéjét szerzette Polgár Tibor. Rendező: Rácz György. // Előadás Fletcher HALADÁS ria-Ut SZÉP CSILLÁROK, VOGEL CSUXÍRÜZEMNÉL Felflvegezés Jivitás, Máris Terézia-tér 1. ÉKSZER MODELLEK SEREGI IV. Haris-közi (csak félemeleten) ékszerészmester A SZABADSÁG ÁRNYÉKÁBAN — Aczél Tamás regénye — Aczél Tamást a felszabadulás kovácsolta íróvá. Regénye a fasizmus romjai között lapuló zavart lelki emberek pince-életéből, a budapesti csata nap-aiból indul ki és egy esztendőn át követi a felszabadulást. Az új világ seregszemléjét látjuk ebben a regény- ben, felvonulnak a hősök és az árulók. Életet teremtenek, vagy orosz katonákat ölnek, kilábolnak a mult hínárjából, vagy még mélyebbre süly-l lyednek abba. Két világot állít szembe egymással az író s az erőviszonyokat a történelem fejlődésében ábrázolja. [ Ez a küzdelem az író megfogalmazásában szerencsére nem vált regényessé, ami pedig a ,,két világ"-epikában meglehetősen ritka. Aczél Tammás művében a szerkesztés gondosságában, a történés arányosításában, az írásmód igényében található meg a regény klaszikus alapja. Ugyanekkor hiányzik művétől a központi hős személye, ami elárulja, hogy az író új utat keres. Úgy érzem, hogy ennek a regénynek nem is lehet kimagasló hőse, mert az szembe találná magát a történelemmel és mint hős sok valótlan jellemvonással az elromantizáltság veszélyébe kerülni! Jó az író megoldása, hogy regényének hősévé a társadalmat teszi. Aczél Tamás meglepően érett, a valóság keresésének higgadt módszerével dolgozik, riportírása ehrenburgi, realizmusa szocialista igényű és kompozíciója fegyelmezett. A fasizmus rémségének tematikája, a szabadság kibontakozó évszaka egyaránt azt a veszélyt rejti magában a regényíró számára, hogy a nagyromantikánál köt ki. Ez a regény következetes marad az író látható céljához: olyan tükröt tart a kor elé, amelyben annak nemcsak egyes szenvedélyes eseménye, hanem teljes sodra is látszik. Hibája a könyvnek, hogy az író túlságosan sok határt szab magának, talán attól való agigodalnában, hogyha miényebbre szállna, fárasztaná az olvasót. Ettől nem kell tartania, világos stílusdival az olvasót sokkal távolabbra is el tudná vezetni, mint ahogy első regényében tette. Meg kell mondanom azt is, hogy hosszú idő után ez volt az első magyar könyv, amely nemcsak azért érdekel, mert irodalommal foglalkozom, hanem mert olvasó is vagyok. És nem lebecsülendő, ha az olvasó és az író egyaránt tudja élvezni kortársa művészetét. Végezetül azt is meg kell vallanom, hogy a finta írók művei közül a felszabadulás óta Aczél Tamás röplénye volt az első, amelyben nemcsak a realizmus kényét láttam, de annak kibontakozását is, méghozzá olyan természetességgel, amely az író tehetségéből következik, nem pedig a kritika követelményéből. GYÁRFÁS MIKLÓS RÁDIÓ December 16-án 12.15-kor, 12.45-ig London könnyű zenei műsort vesz át Budapestről. December 20. Budapest I: 12.15 Népek zenéje. Görög műsor. December 22. Budapest I.: 16.00 Századunk hangja. Szovjet jiddis költészet. Budapest II.: 19.30 „Az ördöghegedűs" Paganini zenés életrajza. Irta Romhányi József. December 23. Budapest I.: 16.00 Jószomszédság muzsikája. Szomszéd népek dalai a magyar szabadságharcról. Növendékhangverseny. December 12-én szerdán délután 146 órakor kezdődik a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Geszti Gottein György növendék-zene és énektabárának hangversenye a Fodor zeneiskola és T. Hubert Ilona növendékeinek közreműködésével. Mikulás-est. Sikerült Mikuláis-estett rendezett az elmúlt héten a MEFESZ Természettudományos Köre. A vegyész élet keserűségeit és örömeit figurázták kioperájukban. A jelenetek megírásáért és összekötő szövegeiért dicséretet érdemel a szerző: Bihari István. 3 remipar Népfarmáák, gyermekbundák, sapkák, muffok, stb. // •• a dbk IV., Deák Ferenc-utca 11—13. Telefon: 180-093 és 182-288 és VII., Király utca 31. 50 , ^. . . fticsa 2-15 (Rt Gyártja: 7!TANÜGYIPARt Mpmt n.)