Halászat, 1956 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1956-01-01 / 1. szám
Hozzászólás — — Molnár János, az „Úszó Falu” Hisz tagja által a „Halászat” szeptemberi számában írt cikkhez A cikkben foglaltak egy részében egyetértek annak írójával éspedig, hogy a műanyag azaz a perion használata sokkal előnyösebb a kenderfonalnál — hogy miért, arra nem akarok bővebben kitérni, minthogy vékonyságánál lágyságánál és erősségénél fogva sokat halfogósabb a kenderfonálnál, — élettartamát nem is említve. De idézem a cikkírónak azon megállapítását: „Kötelezettségeink oly fokozott munkatempóra késztetnek, hogy hálóink szinte éjjelnappali tartozékunkat képezik, akárcsak a rajtunk lévő ruha. Hálóinkat nem kímélhetjük ...“ Valóban ha a htsz-ek tagjai ezt a munkamódszert, folytatják, akkor tényleg éjt nappallá téve sem tudnak termelési feladataiknak eleget tenni és a maguk megélhetését biztosítani, ha csak a termelőeszközök javulását tekintik egyedüli feladatuknak. A halász ne csak abból a szemszögből mérje fel munkaterületét, hogy minél jobb szerszámmal, minél könnyebb eszközökkel igyekezzék a használatában lévő vizet kiszűrni, mert nincs olyan feneketlen zsák, azaz folyó, mely egyszer ki ne fogyna. Ezért hasson oda a halász, hogy valóban gazdájává válva területének a szükséges népesítéseket lelkiismeretesen hajtsa végre, gondolva az elkövetkezendő évek kifogható állományára és nemcsak a természet által nyújtott sokszor igen mostoha körülményeiből származó szaporulatra. Ezért hivatkozik arra a cikkíró, hogy a halászok hálóikat nem tudják kímélni és sokszor a fáradságosan elvégzett munka eredménytelenül telik el, ami egyáltalán nem a termelékenységből származó önköltség csökkenést fogja előidézni. — A cél az, hogy a halásznak se kelljen állandóan a vízen laknia ahhoz, hogy munkatervét teljesíteni tudja, de annak elengedhetetlen feltétele az, hogy telepítsen. — Már a tavaszi ívások idején igyekezték a természet mostoha körülményeit leküzdve segítséget nyújtani a szaporulatnak minél eredményesebbé tételében. Itt utalok a félmesterséges süllőíratásra, — pontyírató tavak létesítésére, — tenyészpontyok befogására, mesterséges megtermékenyítésére és védett keltetésére, majd a zártvizek intenzív gazdálkodásainak a bekapcsolására, ami mind döntő hatású a halászat eredményesebbé tételére. Ugyancsak döntően hat a hullámterek és kubikgödrökben visszamaradó ivadékok millióinak visszamentése az anyamedrekbe. Sajnos, a halászok többsége még mindig nem értette meg az idők szavát, mivel ezen fontos feladatok elvégzését elhanyagolják, mivel azok végzése nem jár közvetlen anyagi haszonnal, nem gondolva, hogy az elkövetkezendő évek halállományának zömét így lehetne biztosítani. Ismerve ezen lehetőséget és az ivadékmentessel kapcsolatos aggályokat, hogy a kubikok területe az évek folyamán igen elhínárosodott, miáltal azokból az ivadékok kihalászása ivadékhálóval lehetetlen, csak akkor válik lehetővé, amikor a vizük annyira leapad, hogy a mélyedésekben összeszoruló ivadékok szákokkal és kézzel szedhetők össze. Ez azonban a legtöbb esetben nagy veszteségekkel jár és állandó megfigyelést igényel a víziivó csökkenését illetően, amikor is gyors, haladékot nem tűrő intézkedést kíván a mentés eredményességének érdekében. Ennek gyakorlati kivitelezésére célszerű lenne az elektromos géppel történő halászatok bevezetése, melynek több előnye között nem kellene megvárni míg a kubik vize teljesen leapad, hanem a hal már alacsony vízállás mellett könnyűszerrel begyűjthető és áttelepíthető lenne. Itt olyan kisebb teljesítményű gépre gondolok, mely könnyen hordozható, azaz helyváltoztatásához nem feltétlenül szükséges a ladik A téli hónapok nemcsak pihenésre valók, hanem ez az ideje az új termelésre való felkészülésnek. Ebben az időszakban kell az új terv teljesítésének feltételeit kidolgozni és megalapozni. Ebből következik, hogy egyrészt elkészítjük kihelyezési terveinket, a rendelkezésre álló, vagy biztosan beszerezhető tenyészanyag figyelembevételével, tekintettel a termelési célra, másrészt felmérjük és számbavesszük a terv felhasználata. Ugyanis az összeszoruló vízben az ivadékok nagy tömegben bandáznak, amikor is azok összefogásához kis hatósugár is elegendő, mellyel veszteség nélkül gyorsan megoldható lenne azok összefogása. Ennek kivitelezése talán megoldható lenne olyan formában is, mint a fák permetezéséhez használt gépek hátán viselhető magas ampertöltésű akkumulátorral, mellyel a zsákot kezelő halász a kihalászandó területet könnyen megláthalja. Másik megoldásként pedig egy olyan kisméretű ladikra gondolok, amely kizárólag csak a gépet tartaná, míg a kezelő halász mellette gyalogosan kezelné a zsákot. — Természetesen ennek kivitelezésére kísérleteket kell végezni és annak megtörténte után a gyakorlatba átvinni. Amennyiben ezen fontos feladatok elvégzésének érdekében sikerül a megfelelő módozatot megvalósítani, úgy a halállomány fejlesztését a természetes vizekben döntő módon sikerülne előbbre vinni, beleértve azt, hogy a halászok saját érdekük szem előtt tartása mellett lelkiismeretes munkát végeznek. Akkor nem lesz szükség arra, mint a cikkíró jelzi, hogy a halász „éjt nappalt“ a vízen töltsön és kizárólag a termelési eszközök javulása révén csökkenjen az önköltség. Torday László halászati felügyelő. adathoz szükséges anyagokat és eszközöket. Gyakorlatilag helyrehozzuk, felújítjuk tavainkat, lemeszezzük őket, a műtárgyakat, töltéseket, partvédelmet helyreállítjuk, halágyainkat használhatóvá tesszük, a tavakban lévő nádat, gyékényt kitermeljük. Nagy előny, ha ezekkel a munkákkal a tél folyamán elkészülünk. Ugyancsak karba hozzuk a hálókat, eszközöket, gépeket, sőt utóbbiakat újra is festjük. Enyhe téli napokon folytatjuk az őszi kihelyezést. A január—februári korai kihelyezés jól be szokott válni. Természetesen csak jó minőségű, egészséges anyaggal. Hideg, szeles időben azonban semmi esetre se helyezzünk ki. A vízellátástól függően kezdjük meg a tavak feltöltését. A telelőkben és tavakban tároló halakat naponta ellenőrizzük nem mutatkozik-e rendellenesség, vagy betegség. Az esetleg megbetegedett, vagy gyanús haltételeket értékesítsük, nehogy komoly veszteség álljon elő. Mihelyt elég vastag a jég, kezdjük meg jégvermeink feltöltését. A nád learatását szorgalmazzuk. Termelési értekezleten ismertessük az elmúlt termelési évad fontos eseményeit, értékeljük az eredményeket és hibákat egyaránt, fejlődjünk szakmailag és törekedjünk az új termelési évadhoz minden tekintetben megfelelően felkészülni. O. Gy. IDŐSZERŰ TEENDŐK — — a tógazdaságban ír* Az emelőháló a kishalászok egyik kedvelt halászeszköze, (Tőkés felv.)