Halászat, 1959 (6. évfolyam, 1-12. szám)
VI. évf. 1. szám. Szerkesztőség: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. Kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory utca 10. VI. em. Telefon 123-410 Felelős szerkesztő: Pékh Gyula országos halászati főfelügyelő. (J ) 1959. január Bár a magyar halászat 1958. évi végleges termelési és fogási eredményei nincsenek meg, mégis a várható terméseredmények ismeretében arról kell hírt adni a „Halászat“ olvasóinak, hogy az elmúlt esztendő a magyar halászat történetében megint olyan jelentős év volt, melyhez hasonlót nem lehet találni még a közelmúlt évei között sem, pedig akkor is szép fejlődésről számoltunk be. Miben áll tehát az év jelentősége? Abban, hogy számottevő tényező lettünk Európa édesvízi haltermelő országai között. A FAO 1957. évi kiadványa szerint Európa egyes országaiban az édesvízi halfogás az utóbbi években a következőképpen alakult (1000 tonna): Ha összehasonlítást végzünk fenti országok édesvízi halfogása területén, al Üi akkor azt látjuk, hogy 1957-ben csak Hollandia előzött meg. Ha az 1958. évi mintegy 12 600 tonnás termelést viszonyítjuk, még akkor is kissé elmaradunk Hollandiától, de reméljük, ez évben már túl fogjuk haladni. A hazai haltermés kétszeresen meghaladja a 18 millió lakosú Német Demokratikus Köztársaságot, vagy a 28 millió lakosú Lengyelországot. Örvendetes jelenség az, hogy fenti halfogáson belül a tógazdasági nemes haltermelés ugrásszerűen fejlődött, amit az alábbi táblázat szemléltet: Tógazdasági halfogás (bruttó) mázsa: 1950 1956 1957 1958 1950 100 27 070 78 000 85 800 90 200 333,2 Ennek a szép eredménynek a titkai közé tartozik az, hogy tógazdaságaink területe múlt évben is szépen gyarapodott. Több mint 18 millió forintot ruháztunk be tavak építésébe, melyből mintegy 1500 kh. halastó meg is épült. Ezek közül néhány már az elmúlt évben termelt. De a tógazdák régebbi örökös gondja, a takarmányellátás is jó volt, sőt tógazdaságaink kérésére az ОТ. az évi haltakarmányellátási keretet 100 vagonnal felemelte, így 1700 vagon kukorica értékű abraktakarmány állt rendelkezésre, amit a gazdaságok legnagyobbrészt fel is használtak. Persze fenti szép halfogási eredményekben tógazdáink és halászaink lelkes és odaadó munkája van, amely nélkül hiába volna a beruházás, a pénz, de még a takarmány is. A halhús iránti kereslet egyre növekszik nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Számolnunk kell tehát azzal, hogy még több halra lesz igénylő, akiknek kívánságát feltétlenül ki kell elégíteni. Az 1958. évi áruhalterméshez képest az 1959. évi tógazdasági áruhal termelési terv 15 százalékos növelést tartalmaz. Ennek megvalósíthatóságára halászaink szakmaszeretetén és munkalendületén kívül az nyújt lehetőséget, hogy pontyos tógazdaságaink területe az elmúlt évben jelentősen növekedett és 1959-ben is tovább nő. De a pontyetetéshez szükséges abraktakarmány is rendelkezésre áll úgy a tenyészanyag, mint az áruhal mennyiség megtermelésére. Bizonyos mennyiségű sertéstrágya, mész, műtrágya segíteni fogja tervünk teljesítését, különösen akkor, ha azokat modern módszerekkel alkalmazzuk a tavakban. Az 1959. év újabb lépés afelé a szép cél felé, melyet a magyarországi pontyos tógazdasági fejlesztésben magunk elé kitűztünk. Ez évben 18 millió forint csupán tóépítésre rendelkezésre áll, amihez a járulékos beruházások még kiegészítésül adódnak. Ez évben fel kell készülnünk arra is, hogy 1960-ban további tóépítési lehetőségünk lesz. Elő kell készítenünk a műszaki terveket, hogy idejében és tervszerűen építhessük majd meg azokat a tavakat, melyek a további fejlesztést szolgálják. Nagyszabású fejlesztést ígér ez év termelőszövetkezeteink pontyos tógazdaságainak fejlesztésében is. Termelőszövetkezeteinken a sor, hogy miképpen élnek az állami támogatás adta segítséggel és mennyi tavat építenek meg. Halászati termelőszövetkezeteink ivadéknevelő tavaikból egyre nagyobb mennyiségű ivadékkal népesítik vizeiket, melyekből nemcsak ők, hanem az egyre népesedő horgásztábor is biztos fogást remél. Az elektromos halászó gépek alkalmazása a modern technika bevezetését jelenti, amely nemcsak a halászok munkáját könnyíti meg, de a termelékenységet is emeli. NAGY LÁSZLÓ 193819531954195519561957 Ausztria 2,8 1,8 2,0 2,3 2,8 3,2 Csehszlovákia 3,0 7,1 6,1 6,4— — Dánia 4,1 4,6 4,0 5,0 4,0 4,0 Olaszország 27,5 10,0 10,0 10,0 10,0 11,0 Hollandia 20,3 13,6 13,8 12,2 13,7 13,4 Lengyelország 8,4 9,1 8,8 7,5 6,2 Svédország 3,5 3,8 3,4 3,9 2,8 3,3 Anglia 0,3 0,4 0,5 0,7 0,6 0,6 Jugoszlávia 7,2 8,7 8,1 9,0 10,2 10,6 Magyarország 6,6 7,7 8,0 9,5 10,9 12,3 NDK— 6,4 6,2 6,4 5,9— Ilyen egynyaras pontyból állított elő I. osztályú áruhálat a Borsosi Állami Gazdaság (Antalffy felv.) 3