Halászat, 1977 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Gémféléink törpéje: A POCGÉM Bár a nagyobb halastavak ná­dasaiban itt-ott a vörös gém, a bölömbika, sőt néha még az óva­tos nagy kócsag is megtelepszik, hazai gémféléink közül csak a legkisebbről, a csupán gerle nagy­ságú pocgémről mondhatjuk el, hogy talán valamennyi halasta­vunk nádszegélyében otthon van. Áprilistól egészen őszi elvonulá­sáig gyakran lehet látni, amint alacsonyan repülve igyekszik egyik nádfoltból a másikba. Egyébként egész élete a nádas sűrű rejtekében zajlik. A nászruhás hím nagyon szép madár. Felül zöldesfényű fekete, felső szárnyfedői sárgásak és fe­hérek, alfaja szintén sárgás, a mellén és oldalán sötét sávozás­sal. A tojó háta és vállai sötét­barnák, ezen kívül az alsótest mintázata sokkal élénkebb, mint a hímé. A fiatalok sötétbarnásan csíkozottak. A pocgém igazi tanyája a ná­das sűrűje, ebben az összekuszá­lódó, buja zöld világban érzi iga­zán jól magát. Nem köti magát a nagy kiterjedésű nádasokhoz, né­ha akár a kubikgödrök apró nád­foltjaiban is megtelepszik. Ha­zánkban egyébként minden szá­mára alkalmas élőhelyen előfor­dul és a legközönségesebb gém­félék egyike. Többnyire április második felében érkezik meg af­rikai telelőterületeiről és a párok rövidesen költéshez látnak. A fé­szek helyét a hím választja ki és az első szál építőanyag odahelye­­zésével mutatja meg a tojónak. A fészek rendszerint a nádas sű­rűjében épül, néha alig arasznyi­ra a víz felett, de gyakran építe­nek vízben álló fűzfabokrokra, és ilyenkor 2—3 méter magasra is. A pocgém nem nevezhető tár­sas fészkelőnek, de néha viszony­lag kis területen több pár is költ­het egymás közelében. A fészek­alj többnyire 5—7 tojásból áll. A már nagyobbacska fiókák zava­rásra nyomban elhagyják ottho­nukat és a nádszálakon mászva a környező sűrűben keresnek me­nedéket. Ha mégis meglepjük őket, nyakukat és erős csőrüket felfelé nyújtva nádszálat utánoz­va igyekeznek láthatatlanná vál­ni. A pocgém tápláléka különböző vízirovarokból, apró halakból, bé­kaporontyokból, kisebb békákból, csigákból és kagylókból áll. Ha­zai adatok szerint néha apró em­lősöket, gyíkokat és szitakötőket is fog. Zsákmányára a nádszála­kon kapaszkodva leskelődik és villámgyors csőrvágással keríti meg. Sok mindent tudunk már a pocgémről, de a gyűrűzések se­gítségével szabadban elért élet­korára nézve is kaptunk adato­kat. Mint sok más madárfajnál, ennél a kis gémfajnál is igen magas a pusztulási arány az első életévben. 73 fiókakorban megje­lölt madár közül 57 (78%) már az első évben elpusztult­ 9 továb­bi a második évben, 5 a harma­dikban, 2 pedig négyéves korá­ban pusztult el. Az eddig ismert legidősebb meggyűrűzött pocgém mindössze 6 éves volt. Gémféléink törpéje hazánkban védelem alatt áll, lövés vagy más módon történő pusztítása tilos és büntetést von maga után. Táplál­kozásával komoly kárt nem okoz, jelenléte viszont érdekes színfolt­ja minden tógazdaságnak. SCHMIDT EGON Fiatal pocgém (F. : Schmidt E.)

Next