Siketek és Nagyothallók, 1971 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! М [UNK]1 [UNK]11 [UNK]НМ11111 [UNK]П11 [UNK]!Ш11111111 [UNK] [UNK]11 [UNK] [UNK]11М11 [UNK]1 [UNK]1111 [UNK]1111 [UNK]Н [UNK]1ННН1111 Н1 [UNK]1 [UNK]1 Н11 [UNK] [UNK]ПН1 Н [UNK]1 £ Újévi jókívánság Népszokás egymásnak új év alkalmával jókívánságot mondani. Ezek a kívánságok valamikor, a tőkés rendszerben a dolgozó ember számára sosem teljesültek. Sokszor még nagyobb nyomort, nem egyszer tragédiát hozott az új esztendő. A tőkésrendszer nem adott létbiztonságot, sőt a rendszer természetéből adódóan mindig bizonytalanságot jelentett. Ez még a tőkéseket sem kímélte. Nem egy tőkés vesztette el vagyonát egyik napról a másikra a piacért folytatott harcban, nem beszélve a kisipar tömeges pusztulásáról. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy az új év beköszöntése nagyon sok munkáscsalád tragédiáját hozta, mivel januárban végezték az úgynevezett szanálásokat, ami azt jelentette, hogy számos vállalat leállította a termelést, hogy megszabaduljon az eladatlan áruk tömegétől, amely a raktárakban felhalmozódott. Ez elbocsátásokkal és bércsökkentésekkel járt, így fogadta általában a dolgozó embereket az új esztendő. Ma a kívánságok teljesülésére nálunk, a szocialista társadalomban minden lehetőség adott. Sőt, egészen biztosak vagyunk abban is, hogy a következő év eredményekben gazdagabb lesz az előzőnél. Sokan vannak, akik nagyobb beruházásokat is képesek a tervezett idénre megvalósítani. (tv, bútor, ház, autó stb.) Persze ezeknek a kívánságoknak a teljesítését nem valami természetfeletti erő segíti. Ennek biztosítéka maga a szocialista termelési mód, amelyben a termelt javak teljes egészében a termelők fokozódó igényeit elégítik ki. A szocialista társadalom fő jellemzője a termelt javak igazságos elosztása, de ennek bőségét az emberek termelésben való helytállása adja, s miáltal javaik évről évre gyarapodnak. Szocialista társadalmunk e tekintetben a hallássérültekkel sem tesz kivételt. Az ő számukra is megvan a jog és a lehetőség a boldoguláshoz, sert, ha kivételről van szó, az az ő javukra történik, helyzetükre való tekintettel. Társadalmunk a lehetőségekhez képest arra törekszik, hogy a helyzetünkből adódó nehézségeket, minél könnyebben áthidalhasssa... Ezt érezhetjük abból a támogatásból is, amit államunk I a Szövetség munkájához nyújt, hogy gondoskodhasson tagsága s egyre inkább növekvő szociális, kulturális igényeinek kielégítéséről, szórakozásuk megszervezéséről. § Emellett szól költségvetésünk évről évre való emelkedése. Ez öt évi távlatban a következőképpen alakult: kerekített § 1 számokban: 1965-ben egymillió háromszázezer, 1966-ban egy- I millió négyszázezer, 1967-ben egymillió négyszázezer, 1968-ban i I egymilióötszázezer, 1969-ben egymillióhétszázezer, 1970-ben ez kétmillió háromszázezer forint. Az 1970. év végén háromszáz- és tízezer forint póthitelt kapott a Szövetség, amit a helyiségek = I berendezésére fordíthatott. Ebből mindegyik csoport számára szép összeg jutott. Arra törekedett és a jövőben is azon is lesz, hogy tagsága olyan kulturáltan berendezett helyiségek hez jusson, ahol különböző módon, hasznosan töltheti szabad idejét, ismereteket szerezhet, jó szórakozást találhat. Ami vonatkozik a társadalmi termelésre, vonatkozik a szö jövetségi tevékenységre is; csak úgy boldogulhat igazán, ha abban minden szövetségi tag azon fáradozik, hogy a biztosított jó feltételeket minél teljesebben hasznosítsa, mind a maga, mind jó a közösség számára. Tanuljon, neveljen, szórakozzon, s lelket szájon a jóért, a szépért, segítse a közösségi munkát. E gondolatok jegyében kíván az elnökség a csoportoknak és valamennyi sorstársnak további jó munkát és boldog új esztendőt. ümiiiiiiiittiiiitiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségének vezetőségválasztó küldöttközgyűlése A testvérszövetség december 13-án tartotta küldöttközgyűlését, amelyre meghívták szövetségünk főtitkárát is. A szövetség központi elnöksége igen szép eredményekről tudott számot adni a közgyűlésnek, amelyek igen jelentősek voltak a vakok helyzetének javításában. Ezen a téren elnökségüknek igen sok tennivalója akadt, annak, ellenére, hogy a vakok foglalkoztatásának száma a többi országokhoz viszonyítva az elsők között van. lev is mindössze 25 százalékuk áll munkaviszonyban. A szövetség birtokában levő világstatisztikai adatok szerint a tőkésországokban a vakoknak csak 5— 6 százaléka dolgozik. Mivel a mi szövetségünk is vezetőségválasztó küldöttközgyűlés előtt áll, érdemes megemlíteni tanulságként, hogy küldöttközgyűlésüket szünetekkel együtt mindössze óra alatt bonyolítoták le. (A beszámolót előre nem közölték.) A szövetség elnökévé ismét dr. Vass Tibor elvtársat választották. A főtitkár továbbra is dr. Körner György elvtárs. Rudas Nándor főtitkár szövetségünk elnöksége és tagsága nevében üdvözölte a testvérszövetséget és tagságát, munkájukhoz sok sikert kívánt. Dr. Vass Tibor elnök hasonlóan jó kívánságait fejezte ki szövetségünknek. Az elnökség tavalyi tevékenysége és a küldöttközgyűlés előkészítése A VÁLASZTMÁNY ELŐTT ь отlu и г truiuuv intr^nyitója után Dogner Gyula, a pártalapszervezet titkára adott rövid tájékoztatást pártunk X. kongresszusának munkájáról. A választmányi ülésen az Egészségügyi Minisztérium Szociálpolitikai Főosztálya képviseletében részt vett Zipszer Konrádné dr. főelőadó. Egységes álláspontot Rudas Nándor főtitkár az elnökségi beszámoló ismertetése előtt felhívta a Választmány figyelmét, hogy az elnökségnek a küldöttközgyűlés előkészítésére vonatkozó álláspontját a novemberi ülésen kifejtette és azt lapunkban is közölte. Annak áttanulmányozására a vádi>znviani tagok figyelmét idejében felhívta. Kérte őket, hogy arra vonatkozóan nyilvánítsanak véleményt, s törekedjenek arra, hogy a küldöttközgyűlés előkészítésére és lebonyolítására egységes álláspont alakuljon ki. Ezután rátért az elnökség beszámolójára, ami az 1970. évi üléseken végzett munkát tükrözte. Az elnökségi ülések főbb napirendi pontjai Az elnökségi ülések főbb napirendi pontjait januárban határozták meg. Elmondta, hogy ezeket a Szövetség legfontosabb feladatai szerint állították össze, így szociális, kulturális, gazdasági, sport, nemzetközi stb. kérdéseket beszéltek meg. A februári ülésen értékelték a Szövetség helyi szerveinek 19S9. évi munkáját, valamint az 1970. évre készített munkaprogramját. Ezen az ülésen vizsgálta a csoportok eredményei közötti nagy eltéréseket, amelyek a kulturális munkaverseny értékelése alapján váltak igazán szembetűnővé. Megállapították, hogy ennek oka elsősorban a személyi feltételekben keresendő. A nagy különbségeket úgy lehet felszámolni, hogy a gyengén működő csoportokat erősíteni kell és a munkájukhoz több segítséget adni. Az ipari tanulók beiskolázásáról Márciusban az ipari tanulók beiskolázásával foglalkoztak. szakmai képzésre 102 tanuló jelentkezett: 50 fiú és 52 leány. Tájékoztatást kapott a beiskolázásról történt intézkedésekről, s határozatot hozott, hogy a felvételek lezárása után vizsgálja meg, hogy a beiskolázás a választott szakma szerint történt-e? Ezen az ülésen, foglalkoztak a gyermek- és felnőttüdültetés előkészítésével is. Áprilisban a választmányi ülés referátumát beszélték meg. Májusban a színjátszó versenyt értékelték és ismét foglalkoztak az ifjúság nevelésének kérdésével a decemberi határozat alapján. Megállapították, hogy az ezzel a kérdéssel való foglalkozás vontatottan halad, a helyi szervek vezetői nem fordítanak erre előg gondot, sőt a választmányi ülés erre vonatkozó irányelvét is szinte figyelmen kívül hagyták. A központi elnökségnek is nagyobb gondot kell fordítania erre. Ezen az ülésen sportkérdéseket is tárgyaltak. A hallókészülékproblémákról júniusban a nagyothallók kérdésével foglalkoztak, a hallókészülék és tartozékai ellátásának problémáival. Az elnökség tájékoztatást kapott arról a megbeszélésről, amelyet a Szövetség a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságával és a GELKÁ-val folytatott. Ezen az ülésen értékelték lapunk szerkesztésének munkáját is, s foglalkoztak az SSC sportpályájának hovatartozásával és a báziskérdéssel. Júliusban a gazdasági és szervezési kérdéseket tárgyalták. A Szövetség fél évi költségvetési gazdálkodása jól zárult. Kiadási tervét több, mint 90%-ra teljesítette, a bevételi tervet 105%-ra. Ez az előző évek hasonló időszakához viszonyítva nagyon szép eredmény, ami a nagy történelmi évfordulók tiszteletére tett felajánlásoknak köszönhető. A kulturális verseny értékelése Augusztusban az oktatási munkát és a kulturális versenymozgalmat értékelték. Örvendetesnek tartották, hogy majdnem minden csoportnál volt rendszeres oktatómunka. A kulturális munkaversennyel kapcsolatban nagyra értékelte az elnökség, hogy a csoportok többsége megértette a Szövetség kultúrpolitikáját és a jól dolgozók gyakorlatilag már majdnem minden vonatkozásiban meg is valósították azt. Ezúttal az országos kiállítással is foglalkozott az elnökség. Tájékoztatást kapott a kiállítási anyag összegyűjtéséről. Szeptemberben nem tartott ülést az elnökség. A helyi szervek munkájával kapcsolatos problémák megbeszélése és a tájékoztatás az országos titkári értekezleten történt Októberben az évfordulók programjának teljesítését és az országos kiállítást értékelték. Elismerésüket fejezték ki a helyi szervek vezetőinek és a kiállítás rendezőségének, amiért a nagy történelmi évfordulók programjának megvalósításában odaadó és eredményes munkát végeztek. A novemberi ülés a küldöttközgyűlés előkészítésének alapelveivel foglalkozott és a kulturális munkaverseny értékelésének módszerével. Decemberben a berlini szimpozion munkájáról számoltak be, és egy rendkívüli elnökségi ülésen megbeszélték a választmányi ülés beszámolóját, s meghatározták az 1971. évi ülések főbb napirendi pontjait. A beszámoló során a főtitkár elvtárs részletesen elemezte az egyesüléseket. Szervezési kérdések Ezt követően Nagy Ernő országos szervező titkár adott tájékoztatást a szervezési munkáról. Az évi taglétszámterv 5100 volt, amit 4913 főre teljesítettek a csoportok, s az év folyamán 318 új tagot szerveztek be. Hangsúlyozta a tagdíjfizetés jelentőségét, amely leginkább tükrözi a tagok hűségét, majd ismertette a tagdíjfizetés állását; ez elérte a 90%-osc Ее [UNK]Мк a talasztmányi tagokat; hassanak oda, hogy területükön mindenki teljesítse maradéktalanul tagdíjfizetési kötelezettségét. Ezután ismertette az egyes csoportoknak a szervezés és tagdíjfizetés terén elért eredményét. Kiemelkedő munkát végzett a budapesti, debreceni, győri, kaposvári, kecskeméti, miskolci, pécsi, szegedi, a nagyothallók csoportjai és a váci fiók, amelyek eredményeit az elnökség oklevéllel is elismerte. Végül tájékoztatta a Választmányt, hogy a közelmúltban részt vett a Siketek Világszövetsége revizori bizottságának munkájában. Ez a megbízás Szövetségünk részére megtisztelést is jelent — mondta. Egyben köszönetét fejezte ki az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy a kiutazást engedélyezte és az útlevelet idejében megkapta — így eleget tehetett e fontos megbízatásnak. Sportügyekről A sportügyekről Ábrahám Félix sportalelnök tartott beszámolóit. Elmondotta, hogy az előző választmányi ülésen ismertette azokat a feladatokat, amelyek a Siketek és Nagyothallók Sportbizottsága előtt állnak. Az év második felében több kiemelkedő sportesemény volt: elsőnek a finnhországi Siketek Sakk Világbajnokságán elért magyar eredményeket ismertette, s hozzátette, hogy sajnos, azok nem a legjobbak voltak. A budapesti labdarúgócsapat Berlinben szerepelt, az asztaliteniszezők pedig Bécsben. Kiemelkedő eredménnyel tértek haza mindkét városból. Ábrahám elvtárs beszélt a Szövetség és a hangsúlyozta, SSC viszonyáról, s hogy azt javítani kell a közös érdekek szem előtt tartásával. Ennek érdekében több megbeszélés volt s annak a reményének adott kifejezést, hogy ezek végül is a problémák megoldásához vezetnek. Elmondotta, hogy az Egészségügyi Minisztérium a Sporthatóságok és a Szövetség tárgyalást folytatnak a (Folytatás a 2. oldalon)