Hallássérültek, 1987 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
1981. APRIUS NEVEZETES ÉVFORDULÓK V. I. Lenin 117 éve, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin szovjet—orosz forradalmár, filozófus, politikus, a marxizmus továbbfejlesztője, a bolsevik párt és a szovjet állam alapítója és első vezetője. Zseniális irányítója volt a nemzetközi munkásmozgalomnak. Elévülhetetlen érdemeket szerzett Marx és Engels tanításainak gazdagításában. A nevével jelzett leninizmus ma is iránytűje az egyetemes béke megőrzéséért, a dolgozó milliók felemelkedéséért, boldogulásáért, a szocialista eszmék világméretű győzelméért folyó küzdelemnek A nagy gondolkodó és államférfi 1924-ben hunyt el. Teteme Moszkvában, a Vörös téri mauzóleumban nyugszik. A győzelem napja Immár 42 éve, 1945. május 2- án a Berlinben körülzárt csapatok letették a fegyvert. Berlin eleste megpecsételte a többi fronton harcoló német csapatok sorsát is. A fasiszta Németország képviselői 1945. május 7-én Reimsben, május 8-án pedig Berlinben aláírták a feltétel nélküli fegyverletételről szóló okmányt. A német fasizmus szétzúzásával Európában véget ért a második világháború. Azóta május 9-e a győzelem napja. Hazánk is a Szovjetunió és szövetségesei győzelmének köszönheti felszabadulását. Vajda János 160 éve, 1827. május 7-én született Vajda János író, költő, publicista. A XIX. század második felének egyik legnagyobb magyar lírikusa. Petőfi forradalmi-plebejus eszméinek ápolója. Ady Endre költészetének előfutára volt. 1848-ban a márciusi ifjak csoportjához tartozott, a szabadságharcban fegyverrel harcolt. Élete végéig hű maradt a 48-as eszmékhez. Emlékére 1926-ban Vajda János Társaság alakult. Gina-versei híresek. Pányi Béla rajza Olesai Kiss Zoltán alkotása HALLÁSSÉRÜLTEK Gyulai séta... Bemutatjuk a történelmi várost Az idegenforgalmi szempontból sokáig mostohán kezelt Dél-Tiszántúl egyik igen vonzó, egyre látogatottabb pontja a Fehér-Körös partján fekvő város. Gyula Budapesttől 220 km-re, az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire már határátkelőhelyen túl visz az út Kelet-Európába és a Balkánra. Az ide látogató idegen gyakran meglepődik, hisz a kopárnak hitt tájon egy igen hangulatos, fákban, virágokban gazdag kisvárost talál. A gyulaiaknak ez természetes, és büszkén hirdetik Sok idegen ezt a várost, adottságai miatt az „Alföld Sopronjának” nevezi. Múltja azonos az Alföld történetével. Az itt és a környéken feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy az emberi élet első jelei ie, mintegy 6 ezer évvel, neolitikum idején jelentek meg. Ettől kezdve a város határának kiemelkedő helyein mindig megtalálhatók az emberi település nyomai. Legkorábbi szakaszát legfontosabb lelőhelyeiről épp Körös-kultúrának nevezik a régészek. A népvándorlás idején különböző népek éltek e területen: a vandálok, gótok és gepidák gazdag leletei épp Gyuláról kerültek elő. Őket a hunok igázták le, majd a honfoglalás előtt az avarokat találjuk e tájon, és idejük alatt hosszú, nyugalmas időszak következett. Az Árpád-házi királyok idejében Békés megye központja még Békés város volt. Gyulát viszonylag későn említik az iratok. Első hiteles adata 1313-ból való, Károly Róbert két oklevelet állít ki Gyulamonostorán. Valószínűleg ő nevezte meg a gyulai uradalmat, amely mint gazdasági központ, később igen nagy szerepet játszott a kis település felemelkedésében. Az uradalom 1387-ben Losonczi László erdélyi vajda kezébe került. 1403-ban Maróthi János macsói bánnak adományozta Zsigmond király. A Maróthi család sokat tett a város, illetve az uradalom felemelkedése érdekében. Az ő idejük alatt épült a gyulai vár. A város fejlődése korábban, már az Anjouk alatt megindult, ekkor kapta első kiváltságait, amelyeket Zsigmond, majd Mátyás király és fia, Corvin János megerősített, illetve bővített. Fejlődését, polgárosodottságát mutatja, hogy 1415—49. között 13 gyulai ifjú tanult a bécsi, és 1436—39. között 5 a krakkói egyetemen. Az ipar fejlettségét bizonyítja, hogy a gyulai iparosok 12 céhbe tömörültek. Dürer Albert nagyapja is Gyulán tanulta az ötvösmesterséget, innen indult vándorújára Németországba édesapja is. 1525-ben Gyula jelentős városnak számít a mintegy 3 ezer lakossal, amelyet a legújabban feltárt törökzugi templom monumentális nagysága is bizonyít. Kiváló iskolája volt ekkor, neves tanulókkal: Szerémi György, a két Szikszai Fabricius testvér, akik sárospataki, illetve gyulai tanárok lettek. Szegedi Kiss István is Gyulán tanult, tanított. A mohácsi csatavesztés után bekövetkezett kettős királyválasztással Gyula Ferdinánd és Zápolyai János összecsapásainak egyik színtere lett. A vár 1552- ben végvár lett. A török 1566- ban foglalta el, és a török hódoltság időszaka 1695-ig tartott. A város és a vár törökkori leírását Evlia Cselebi török világutazó írásából ismerjük, aki Körös ágaitól átszabdalt városról a így ír: „Különös látvány az, hogy egyik házból a másikba, egyik kertből a másikba, a malomba, barátjának vagy ismerőseinek látogatására mindenki csónakon megy.” A török kiűzése után, 1720-ban Békés megye — vele Gyula is — Harrucken János György oszták hadiszállító kezébe került. A földesúr az elvadult területet igyekezett benépesíteni, és így 1724- ben az első német telepesek érkeztek Gyulára, akik 10 év múlva külön várost alapítottak Német-Gyula néven. Egészen 1857- ig, az egyesítésig két Gyula volt egymás mellett, Német-Gyula és Magyar-Gyula. Ekkor már igen jelentős település, mintegy 7 ezer lakossal. E kortól maradt meg több épület, amelyek ma értékes műemlékek. A fejlődő iparosodást 17 céh jelzi. A 19. század második felében híresek voltak a gyulai vásárok. Gyula gazdasági életében döntő változást hozott, hogy a vasútvonal kiépítésével Békéscsaba lett a vasúti csomópont. Gazdasági fejlődése lelassul, a trianoni békeszerződéssel végképp elveszti gazdasági hátterét és az Erdély felé eső községeket. A város tisztviselőváros lett, 1944. október 6-án szabadult fel. 1949-ig megyeszékhely marad. Kereste a város a fejlődés lehetőségeit. Az ipar és a mezőgazdaság nagyüzemi fejlődése mellett megtalálta új arculatát a gyógyfürdő megépítésével az idegenforgalomban. Lakosainak száma mintegy 35 ezer. Történelmi levegője, több mint 40 műemlék épülete, kulturális élete, rendezvényei, fásított, parkosított utcái rangot adnak a városnak. Akár közúton, akár vasúton érkezik az ide látogató vendég, már érkezéskor megérinti őt régmúlt idők hangulata. A Békéscsabáról érkezők a Bárdoséren át jutnak a városba, amely fölött 1807—1808. között épült a hortobágyi hídhoz hasonló, de idősebb, nagy nyílású Bárdos kőhíd. Tovább haladva, balra második utcán terül el az egykori Német-Gyula — a gyulaiak ma is Németvárosnak nevezik —, főterének (Apor tér) közepén áll a németvárosi katolikus templom, amelyet 1862—1866. között egy helybéli építőmester, Nuszbeck József tervei szerint építettek. Klasszicista stílusa barokk és romantikus elemekkel keveredik. A templom közadakozásból, a német polgárok pénzéből épült. A templom mögötti sarokház a nagy magyar zeneszerző, Erkel Ferenc szülőháza. A ház 1795-ben kántoriaknak épült. Az Erkelek 1806-ban érkeztek Gyulára. Édesapja németvárosi tanító volt. A ház sarokszobájában született Erkel Ferenc, 1810. november 7-én. Az épületet a városi tanács megyei segítséggel 1985- ben restauráltatta, és új, állandó kiállítást rendeztek be, amely Erkel Ferenc és művészgyermekei életét, munkásságát mutatja be. A teret még néhány műemlék épület élvezi. A belváros felé folytatva sétánkat, érkezünk Gyula egyik legértékesebb részéhez, a Városháza és Megyeháza, valamint a közöttük lévő három tér műemléki együtteséhez. A Városház u. 13. sz. épület, a volt városháza, 1359—1861. között épült, romantikus stílusban, Nuszbeck József volt a tervezője. 1950-ig volt városháza, majd az ország első, román nyelvű gimnáziuma működik itt. Az új gimnázium felépítésével megnyílt a lehetőség, hogy a szép műemlék épület felújítása után, 1987 őszén ide költözzön a Mogyoróssy Jánosról elnevezett városi könyvtár. A Szabadság téren áll a belvárosi, római katolikus templom. Helyén már a középkorban is templom állt, amelyet a törökök dzsámivá alakítottak át, elébe türbét, minaretet építettek. A törökök kiűzése után ismét katolikus templom. Ezt a templomot, mivel szűknek bizonyult, 1744-ben lebontatta a földesúr, és egy nagyobbat építtetett. De ez sem bizonyult véglegesnek. Ezután báró Harruckern Ferenc földesúr 1775 —77. között megépíttette a mai templomot. Ez a templom — több más épülettel együtt — az 1801- es tűzvészben leégett. Későbbi felújítások alkalmával a barokk templomra copf és klasszicista részletek is kerültek. Szép és értékes a templom berendezése is. A Szabadság tér mellett van az Erkel tér, közepén Erkel Ferenc 1896-ban felavatott szobra, Kallós Ede alkotása. Mögötte a megye legrégibb cukrászdáját találjuk. A „Százéves cukrászda” legalább 150 éves. Berendezése védett. Az épületet kívül-belül 1984—86-ban felújították. A cukrászda mellett található egy földszintes polgárház, az ún. Ladicsház. 1848 óta lakta az épületet ez a család. Értékes család- és várostörténeti gyűjteményük, életjáradék ellenében a város tulajdonába került. Az épületet múzeumnak rendezik be, ahol a 19. századi, gyulai polgárcsalád életét mutatják be a látogatóknak. Az Erkel tér mellett van a 2. sz. iskola épülete, amely — illetve egy része — már 1518-ban szerepel, mint fürdőház. Később a török rituális fürdőt rendezett be benne. Ebbe az iskolába járt Erkel Ferenc és Pálffy Albert is. 1849 februárjától május 2-ig Damjanich tábornok hadikórházának részlege működött itt. Az iskola a Petőfi térre néz. Ferenczy Béni neves Petőfi-szobra a tér közepén áll. A tér északi oldalán helyezkedik el az egyszerű református templom, barokk magból, klasszicista, eklektikus elemekkel keveredve. templom mellett van a városi tanács épülete, a volt vármegyeháza. Eredeti, középső tömbje 1793- ból való. 1876—77-ben átépítették, a mai formáját akkor kapta, de még a századfordulón és később, 1927-ben bővítették. A többszöri átépítés eredményei a barokk, klasszicista, romantikus és ekletikus részletek. A helyi hagyomány szerint itt mondta el 1849 júliusában utolsó politikai beszédét Petőfi Sándor. E szép épület előtt sétáljunk tovább a Harisnyagyár századeleji épülete előtt, és hamarosan a Gróza-park fái tűnnek a szemünk elé. A fák között húzódik meg a miklósvárosi, görögkeleti templom, amely 1802—24. között épült. A késő barokk templom műemlék értékű. Belső tagolása az ortodox templomok hármasságát követi. Díszesen faragott ijonosztázionjának szobrászati munkája ismeretlen művész alkotása, képeit Arsa Tehodorovics szerb festő festette, ezek a művész utolsó művei közé tartoznak. A Gróza-park szoborsétányán Ady Endre, Dürer Albert, Bartók Béla, Munkácsy Mihály mellszobrai láthatók. Balra az Ybl Miklós tervezte egykori árvaház szép arányú épülete látható, ahol ma a Pálffy Albert fiúkollégium működik. A Gróza-park végén az 1802- ben épült műemlék hídon át jutunk a Várkertbe. Innen szabad rálátás nyílik a vár hatalmas tömbjére. Építését 1405—45. közé teszik, építtetője Maróthy János macsói bán volt. A vár három szakaszban épült: elsőben a belső vár ma is látható tömbje és a derékvár, másodikban a belső gazdasági és lakóépületek, és a bejárattal szembeni lovagterem. Végül a harmadik szakaszban az ún. huszárvár készült el. 1552-ben Kerecsényi László, az utolsó várkapitány jelentős átalakításokat végeztet. A vár sorsa 1566-ban dőlt el. Szolimán ekkor vezette Magyarországra harmadik hadjáratát. Két célja volt: Szigetvár és Gyula elfoglalása. Szigetvár alá maga ment, ide ■ unokaöccsét, Pertás basát küldte, ruméliai beglerbéget, egyesek szerint 40, mások szerint 80 ezer emberrel. A vár 9 hétig tartotta magát, míg elesett, illetve feladták védői. 129 évi uralom után a török? 1695 januárjában feladta. Utolsó hadi eseménye a várnak 1705- ben, a Rákóczi-szabadságharc idején volt, amikor Károlyi Sándor megpróbálta elfoglalni — sikertelenül. Később a császáriak lerombolták az erődítményrendszert, a megmaradókat gazdasági épületnek, cselédlakásnak használták. A várat 1954—61. között restaurálták. 1964 óta udvarán működik a Gyulai Várszínház, ahol igen nagy érdeklődésre számot tartó, nívós előadások megrendezésére kerül sor minden évben. A régi huszárvár területén épült meg — a várral szemben — a 18. században a kastély. Az épületet többször átépítették, mai arculata barokk-copf jegyeket őriz. A kastély udvarán fegyverezték le az oroszok 1849. augusztus 22-én a Világosról Gyulára hozott 1300 honvéd tisztet, a 13 aradi vértanú közül kilencet, s másnap átadták őket az osztrákoknak. A várral szemben a 24 hektáros kastélyparkban épült ki 1959 óta a Várfürdő, amely évenként több mint egymillió embernek nyújt gyógyulást, üdülést, pihenést. A kétezer m mélyből feltörő, főleg alkáli hidrogénkarbonátot tartalmazó gyógyvíz rendkívül alkalmas különböző mozgásszervi betegségek gyógyítására, utókezelésére. Ezek a betegek a fürdő gyógyászati részlegében különböző kezeléseket vehetnek igénybe. a város legjelentősebb ipari üzemei a Gyulai Húskombinát, amely több mint 30 országba exportálja termékeit, köztük híres gyulai kolbászt; szép termékeket gyárt a Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet, bútorait szocialista és tőkés országokba exportálja. Ez a város ad otthont évről évre több jelentős kulturális rendezvénynek, mint a már említett Várszínház nyári Eszperantó Nyári előadásai, az Egyetem, az Erkel Ferenc diáknapok, a Székely Aladár Országos Fotókiállítás, nyári művésztelepek stb. Neves szülöttei között tartja nyilván a város a már említetteken kívül Kohán György Kossuth-díjas festőművészt, aki 1910- ben a ma már a városhoz csatolt Gyulaváriban született. Kohán 1965-ben, Gyulán telepedett le, és végrendeletében szinte teljes művészi hagyatékát a városra hagyta. Az 1966-ban elhunyt Kohán György a XX. századi magyar festészet jelentős személyisége volt. Emlékét Gyulán, Kohán Képtár állandó kiállítása a őrzi, a Népkertben. Gyula sohasem volt nagyváros, de történelmi hagyománya, látnivalói, kulturális és egyéb rendezvényei egy nagyobb városnak is dicsőségére válnának. Bár a fentiekben sok mindenről esett szó, jócskán volna még miről írni, mesélni. Minderről azonban győződjön meg saját szemével az erre időt áldozó, ide látogató vendég. Kiss I.iszláné A Hallássérültek Országos Szövetségének Békés megyei szervezete szeretettel meghív minden tagtársat és kedves hozzátartozóját az 1987. május 16-án (szombaton), 18 órai kezdettel megrendezésre kerülő az Erkel Ferenc Művelődési Házba (Gyula, Béke sugárút 35.). MŰSOR; Budapesti bemutatócsoport: Vidám diákok. Debreceni bemutatócsoport: Dinnye. Debreceni szervezet: Néptánc. Kecskeméti szervezet: Három kívánság. Pécsi szervezet: Koltai György bűvész. A műsor után bál reggelig! Az előadás előtt városnéző séta, idegenvezetővel. Indulás 16 órakor a művelődési ház elől. A belépőjegy ára: 50 forint. (A szervezeteknél kaphatók.) 3