Hargita Népe Udvarhely, 2013. március (2. évfolyam, 288-308. szám)

2013-03-01 / 288. szám

2013. MÁRCIUS 1., PÉNTEK A kormány, illetve az egészségügyi minisztérium már az elmúlt esztendőben megfogalmazott egy olyan elképzelést, mely szerint központosítanák a közkórhá­zak számára szükséges, az azok által használt külön­böző felszerelések, készülékek, berendezések, anyagok, eszközök és gyógyszeripari termékek beszerzését. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a minisztérium szint­jén szerveznék meg a közbeszerzési eljárást. E szándék megvalósításának előkészítését jelentette egy tavaly megjelent sürgősségi kormányrendelet, amely úgy­mond szentesíti a minisztérium ilyen szerepét. Van viszont egy nagy probléma: a megelőző időszakban sor került a közkórházak decentralizálására, amely nyomán azok túlnyomó többsége átkerült a helyha­tóságok alárendeltségébe. Bizonyos értelemben ezzel a decentralizációval megy szembe az egészségügyben meghonosítandó központosított beszerzés. A miniszté­rium szerint a központosított rendszerre való áttérés azért lenne indokolt, mert az költségmegtakarítást eredményezhet: számos európai ország tapasztalata bizonyítja, hogy a beszerzési árakat 10-30 százalék­kal sikerült csökkenteni. Tehát az érv a gazdaságosság, a takarékosság. Időközben megszületett egy miniszteri rendelet is, amelyből azt lehet kiolvasni, hogy egy „ba­zár-típusú” központosított beszerzés váltja fel a jelen­legi rendszert - ami sok kockázatot és veszélyt is rejt magában, főleg annak okán, hogy az egyetlen kritéri­um a legalacsonyabb ár lesz, márpedig olcsó húsnak NÉZŐPONT ■ Hecser Zoltán Többmilliárdos tét híg a leve. Kétségtelen, hogy a gazdaságosság szem­pontját nem szabad félretenni, de azt abszolutizálni sem szabad, főleg akkor, amikor betegek meggyógyítá­­sáról, életmentésről van szó. Igaz, hogy előfordultak olyan esetek, amikor indokolatlanul drágán, jóval a piaci ár fölött vásároltak bizonyos eszközöket, példá­ul sebészeti gumikesztyűket vagy kórházi bútorzatot. De egyes túlkapások miatt nem szabad általánosítani, annál is inkább, mert egy központosított beszerzés ese­tében is fennállhatnak a túlkapások veszélyei. A tét nagy: mintegy 7,4 milliárd lejről van szó, és egy ilyen tétnek meglehet a maga szerepe a konkurenciális, a gazdasági és akár a politikai zónában is. Az is meg­történhet, hogy nehéz lesz ellenőrizni és nyomon kö­vetni egy ilyen központosított beszerzést, ugyanakkor sérülhetnek a beszállítók érdekei is. Amúgy a beve­zetendő rendszer ellen máris tiltakozást fogalmazott meg a gyógyászati termékek beszállítóinak egyesülete (AFPM). Mindennek ellenére a minisztérium erőlteti a dolgot, személy szerint Raed Arafat államtitkár, aki a minap bejelentette, hogy az elkövetkezendő hetekben meg fogják hirdetni az első közbeszerzési eljárásokat. Hogyan is fog működni ez a mechanizmus! A mi­nisztérium négy évre vonatkozó keretegyezményeket köt a minisztérium alárendeltségébe tartozó központi beszerzési egység révén, ennek alapján a kórházak utó­lag, a minisztérium egyetértésével megkötik a szerző­déseket. Ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy a köz­kórházak azzal kötnek szerződést, akiről így döntött a minisztérium. De ki fogja meghatározni a kórházak ellátásának sorrendjét vagy a prioritást? Az igények és az időrendi sorrend kórházról kórházra változhat, és azokkal a beszállító nemigen lesz képes lépést tartani. Mi történik majd a kórházaknál azokkal a részlegek­kel, amelyek a közbeszerzéssel foglalkoztak eddig, vagy milyen szerepük lehet a helyi tanácsoknak a kórházak ellátásában? Minderre jelenleg nehéz lenne választ adni. Az viszont tény: lehet, hogy lesznek nyertesei az új közbeszerzési központosított eljárásnak, de nem biztos, hogy közöttük lesznek a kórházi ápolásra szo­ruló betegek is. Egy vagy több ismeretlen tet­tes rongálta meg szerdáról csütörtökre virradó éjszaka Székelyudvarhelyen a sétatéri park kukáit. Többnek is kiborí­tották a tartalmát, párat pedig a tartóoszlop betonágyával együtt forgattak ki a földből. A polgármesteri hivatal nem sokat tehet az ilyen esetek megakadályozására, jelenthe­ti az esetet a rendőrségen, és kérheti az ottani járőrözés szi­gorítását. Szász Csaba szasz.csaba@hargitanepe.ro V­ad rombolás, céltalan pusztítás áldozata lett Székelyudvarhelyen a vá­rosi park több kukája is. Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka egy vagy több ismeretlen tettes sorba vette a parkstadion felőli oldalán található kukáit, leverte ezeket vagy kiborította tartalmukat, ám nem elégedett meg ennyivel, pár kuka tartóoszlopát a betonággyal együtt kifordította a földből. Bálint Attila, a székely­udvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóreferense elmondta lapunk­nak, hogy a park felújítása óta voltak már olyan esetek, hogy fákat törtek ki, vagy néhány sze­metesládát olyannyira megron­gáltak, hogy javításra, cserére szorultak, de a mostanihoz ha­sonló mértékben eddig még nem romboltak. - Általában hétvégeken fordul­nak elő ilyen esetek, amikor a buli­zó fiatalok a kelleténél erősebbnek érzik magukat - tájékoztatott Bálint, aki szerint a hivatal nem sokat tehet újabb vandál cseleke­detek elkerüléséért, jelzik az esetet a rendőrségen, kérhetik az ottani járőrözés szigorítását, természete­sen felmérik és saját költségükön kijavíttatják a károkat. A park fel­újítását, illetve karbantartását vég­ző cég által vállalt jótállás ugyanis nem vonatkozik a vandalizmusra, a javítások költsége a polgármeste­ri hivatal kasszáját terheli. Hogy miként indul harcba a vandalizmus ellen a rend­őrség, általában mennyi esély van a tettesek kézre kerítésé­re, megbüntetésére és a károk megtérítésére, erről kérdeztük a Hargita Megyei Rendőr-főka­pitányság szóvivőjét, Gheorghe Filipet. - Az esetek többségében sikerrel járunk. Persze, sok minden múlik a rendőrök profizmusán, munkájuk hatékonyságán, sokszor segíthet a vak szerencse is, de megtörtént, hogy a lakosoktól kapott informá­ciók alapján kaptuk el a tetteseket - tájékoztatott a szóvivő. Körkép AKTUÁLIS BETONÁGGYAL EGYÜTT FORGATTÁK KI A TARTÓOSZLOPOKAT Vandalizmus a sétatéri parkban A rongálás nyomai a parkban. Erő kell hozzá, ész nemigen­F­OTÓ: LŐRINCZ CSABA udvarhely 13. OLDAL HETEDSZER OSZTOTTÁK KI A PRÍMA POLGÁR DÍJAT László Attila plébános lett a legprímább polgár Ünnepélyes keretek között osz­totta ki tegnap este Székely­udvarhelyen a Príma Rádió a legprímább sportolónak, mű­vésznek, pedagógusnak,orvos­nak és polgárnak járó kitünte­téseket. A helyi művelődési ház zsúfolásig telt érdeklődőkkel. Berkeczi Zsolt __________ 2012 legprímább sportolójának járó díjat László Szabolcs birkózó vehette át. A Príma Polgár mű­vész kategóriájában Kovács Lász­ló karnagyot tüntették ki, míg a legprímább orvos a hallgatók és a rádiósok szerint dr. Gyöngyössy János tüdőgyógyász főorvos volt. A szavazás végeredménye szerint a legprímább pedagógus díját Both Aranka tanárnő, a Kékiringó Nép­tánccsoport vezetője érdemelte ki. A legprímább polgárnak idén László Attila (képünkön) plébá­nost, a szombatfalvi Szent György­­egyházközség lelkipásztorát válasz­tották a székelyudvarhelyiek. berkeczi.zsolt@hargitanepe.ro A­z est a Dr. Palló Imre Ze­ne- és Képzőművészeti Szakközépiskola diákjá­nak fellépésével kezdődött, majd Orosz-Pál Levente házigazda a Príma Polgár Díj megalapításának körülményeit ismertette a hall­gatósággal. Az ünneplőket ezek után László János, a Príma Polgár Díj megalapítója köszöntötte. - Próbálunk ebben a felgyor­suló, globalizálódó világunkban egymásra figyelni és ezen belül az értékeket megvillantani, kiemelni - fogalmazta meg a rendezvény célját a rádió­tulajdonos. László János a jelölteteket méltató be­szédében hangsúlyozta, mindig vannak helyi példaképek is, akik jó példával járnak elöl, hisz mun­kájuk bizonyítja, erővel, kitartás­sal „álmainkból terveket, terve­inkből célokat, céljainkból akár, mindennapi sikereket tudunk kovácsolni életutunk során”. Az ünnepi beszédeket köve­tően kihirdették az öt kategória nyerteseit, akiknek érdemeit ezút­tal korábbi Príma díjasok méltat­ták. Az eredmények értelmében

Next