Hargita, 1968. szeptember (1. évfolyam, 164-188. szám)
1968-09-11 / 172. szám
I. ÉVFOLYAM m. szám 1968. szeptember 1. Szerda ÁRA 30 BANI Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Ünnepi gyűlés Bukarestben az első országos ifjúsági építőtelepek megnyitásának 20. évfordulója alkalmából Húsz esztendeje annak, hogy hazánk ifjúságára azt a nagy megtiszteltetést és történelmi felelősséget jelentő feladatot bízzák, avassák fel az első országos építőtelepeket, és kalapácsütéssel, csákányvágással írják meg szocialista építésünk első létesítményeinek születési bizonyítványát. 1943 — a romantika, a fiatalság, az építői lendület esztendeje... Tízes tízezer ifjú és lány — munkások, parasztok, tanulók és diákok — a párt hívó szavára brigádokba tömörült, s az önfeláldozás, a hősies építőmunka halhatatlan fejezeteit írták be hazánk történetébe. 1968... Új nemzedék vette át az építőmunka stafétabotját, s még nagyobb lelkesedéssel vállalkozott arra, hogy tovább vigye, gyarapítsa az első brigádosnemzedék dicsőséges hagyományait. Két nemzedék — az első építőtelepek veteránjai és a fiatal brigádosok — találkoznak ma, szeptember 9-én a nagyszerű jubileum diadalíve alatt, hazánk térképe előtt, amelyre ifjúságunk lankadatlan energiája a növekedés, a gyarapodás újabb jeleit rajzolta be. Az ünnepség színhelye a bukaresti 23 August nyári színház. A „tegnap“ és a „ma“ brigádosainak meghívására megérkeztek a következő elvtársak: Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Chivu Stoica, Virgil Trofin, Leonte Răutu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu. A gyűlésen résztvett az RKP KB és a kormány számos tagja, az RKP Bukarest municipiumi bizottságának, a municipiumi néptanácsnak, a társadalmi szervezeteknek több képviselője. Az épület előtt a párt- és államvezetőket melegen köszöntötte Ion Iliescu elvtárs, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter, valamint a KISZ KB Bürójának többi tagja. A jelenlevők hatalmas éljenzéssel és hurrázással fogadják a körükbe érkező "párt- és államvezetőket. Két brigádosnemzedék képviselői — Ion Perşoiu, a Bumbeşti-Liveszenyi építőtelep veteránja, ma pedig a Bukarest Piteşti autósztráda építőtelepének brigádosa és Horia Ioanid a legifjabb brigádosok nevében — jelentést tesz az RKP KB főtitkárának. A jelentések szavai ünnepélyes esküként hangzanak: „Mindig ott leszünk, ahova a haza hív, ahol az életkorunkra jellemző lendület a legforróbb válaszra lel. Szíveslélekkel, minden ifjúi lendületünkkel mondjuk: leghőbb vágyunk, hogy egész életünket a Román Kommunista Párt ügyének, a szocializmus romániai győzelmének szenteljük". A lelkes, fiatalos lendület légkörében ezután Ion Iliescu elvtárs, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter lép a szónoki emelvényre. (Folyttatás a 2 oldalon)) KEDVES FIATAL ELVTÁRSAK! Kérem, engedjék meg, hogy ezen a gyűlésen, amelyen a hazai forradalmi ifjúság harca és munkája egyik jelentős mozzanatának évfordulóját, ünnepeljük, tolmácsoljam önöknek a párt Központi Bizottsága és szocialista hazánk kormánya meleg üdvözletét. (Taps, éljenzés). Húsz esztendeje annak, hogy hazánk ifjúsága, lelkesen válaszolva a párt hívó szavára, a nagy építőtelepekre ment, hogy munkájával hozzájáruljon a szocializmus építéséhez Romániában. (Lelkes taps, éljenzés). Az eső, amely most eredt meg, emlékeztet bennünket arra, hogy győzelmeinket a nehézségekkel, a mindenféle akadállyal, az ellenséggel folytatott elkeseredett harcban vívtuk ki. (Taps, éljenzés). Ebben a harcban és munkában, legyűrve az akadályokat és a viszony tagja* „Sokat, esőben és viharban, magasra tartottuk a marxista-leninista zászlót, a szocializmusért vívott harc zászlaját hazánkban. (Taps, hosszas éljenzés). Elvtársak, minden bizonnyal emlékeznek az augusztus 23-át követő napokra. A fiatalok, a kommunisták, a párt felhívására az első sorokban küzdöttek, mindent feláldoztak a hazáért, a fasizmus elleni győzelemért. (Taps, éljenzés). Sokan azok közül, akik fegyvert ragadtak a haza felszabadításáért és a fasizmus szétzúzásáért, életüket is feláldozták; ők már nincsenek közöttünk. A párt vezetésével azonban tovább vittük a szocializmus építésének nagyszerű művét megteremtettük a nép számára a szabad és boldog életet. (Taps, éljenzés). Mindabban, amit felépítettünk szerte az országban, a nagy építőtelepeken, az összes szövetkezetekben, minden virágzó városban és fahrban benne van nagyszerű ifjúságunk munkája, annak a fiatal nemzedéknek az erőfeszítései is, amely oly határtalan hősiességgel tett tanuságot a munkában. (Erős taps, éljenzés). Jogos büszkeséggel tekintünk mindarra, amit megvalósítottunk hazánkban. Joggal lehetünk elégedettek, joggal lehetünk büszkék megvalósításainkra. Valamennyien tudjuk, hogy mindezekhez a győzelmekhez hozzájárultak a munkások, a parasztok és az értelmiségiek, a férfiak és a nők, a fiatalok és az idősebbek nemzetiségi különbség nélkül. Mindannyian lendületesen és egy emberként munkálkodtak szocialista hazánk felvirágoztatásán. (Szűnni nem akaró taps, éljenzés, ováció). Valamennyien tudják, hogy milyen utat kellett végigjárnunk ■yisskatekintv». -ra, elmondhatjuk, hogy ha ismét elölről kellene kezdenünk, megint ugyanazon az úton indulnánk el. Mert nincs más útja a szocializmus építésének, elvtársak, csak az, amelyen a Román Kommunista Párt vezetett bennünket. (Viharos taps, hosszas, lelkes taps). Ezen a gyűlésen a legmelegebben gratulálni szeretnék a húsz évvel ezelőtti fiatal brigádosoknak, a mai fiatal brigádosoknak, hazánk egész ifjúságának a haza felvirágoztatása szolgálatában kifejtett munkájához. Újabb és újabb sikereket kívánok mindannyiuknak a népünk javáért folytatott munkában és harcban (kitörő taps, hosszas éljenzés). A romániai szocialista építés fejlődésének előrehaladott stádiumához érkeztünk. A szocializmus kiteljesítésének útján vagyunk. A IX. kongresszus nagyszerű tevékenységi programot jelölt ki szocialista hazánk felvirágoztatására E program megvalósításáért folyó munkában az ifjúság együtt dolgozik az egész néppel. Jelen van a munkásifjúság, szerves részeként nagyszerű munkásosztályunknak, amely a vezető szerepet tölti be társadalmunkban és amely becsülettel tesz eleget annak a hivatásának, hogy vezesse egész népünket a szocializmus és a kommunizmus útján. (Taps, hurrázás) Jelen van a parasztifjúság, szerves részeként nagyszerű parasztságunknak, „amely évszázadokon át magasra tartotta a nemzeti függetlenségért vívott harc zászlaját és a munkásosztállyal szövetségben, számottevően hozzájárult és hozzájárul az új, szocialista élet megvalósításához Romániában. (Taps). Jelen van a tanulóifjúság, arra készülve, hogy belépjen nagyszerű értelmiségünk soraiba, amely az egész néppel"együtt részt vesz a szocializmus kiteljesítésének munkájában, hogy fejlessze hazánk tudományát és kultúráját, a szocializmus megteremtése egész művének lényeges tényezőjét. (Taps, hurrázás). De amit eddig megvalósítottunk, elvtársak, csak az alapja a teljes szocialista társadalom megteremtésének, annak, hogy fokozatosan rátérjünk a kommunizmus építésére hazánkban. Felhasználva eddigi eredményeinket, megtízszerezve az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére, a tudomány és a kultúra felvirágoztatására irányuló erőfeszítéseket, biztosítani fogjuk azoknak a feltételeknek a létrejöttét, amelyek a kommunista társadalom meg(Folytatás a 2. oldalon) NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde Ion Iliescu elvtárs beszéde Gyűlésünkön megemlékezünk a 20 esztendővel ezelőtt az ifjúság hatalmas országos építőtelepein — Bumbeşti-Livezeny, Szalva-Visó, a Tut síkságán lefolyt munkálatokról, amelyek az ifjú brigádosok eltökéltsége, lelkesedése és hősiessége révén dicsőséges fejezetet írtak be Románia jelenkori történetébe, ifjúsági szervezetünk történetébe. Ifjúságunk, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, egész népünk nagyrabecsüli az odaadó, az erős hazafias érzelmektől és magas fokú szocialista öntudattól áthatott építőmunka hagyományait — mondotta. A felszólaló a továbbiakban hangsúlyozta, a húsz év előtti fiatalok a párt hívó szavára lelkesen sorakoztak fel, hogy hozzájáruljanak a nemzetgazdaság helyreállításához, az ország anyagi javainak gyarapításához. Az ifjúság országos építőtelepein született hagyomány rendíthetetlenül fennmaradt az emberek tudatában és tetteiben — mondotta a szónok. — A fiatalok a következő esztendőkben is bebizonyították szorgalmukat és munkaszeretetüket, maradéktalan ragaszkodásukat a haza felvirágoztatásának programjához s becsülettel beírták nevüket népünk sok nagyszerű létesítményének történetébe. Az ifjúság hazafias munkája ma új körülmények között folyik, de „nevelő hatása most is ugyanaz. A Legjobbat adni, munkaerőt és inteligenciát a társadalom anyagi és szellemi javainak gyarapításáért folyó harcban, a szocialista építés kiteljesítéséért, létrehozza a hazaszeretet kinyilvánítása nemes forrásainak nagy területét, emberi jellemeket kovácsol, igazi embereket formál ki íme, ezért domborította ki az RKP KB 1967. november 29 —december 1-i plenáris ülése az ifjúság munka általi és munkára való nevelésének különleges szerepét. íme, ezért biztosítunk ennek a nevelési formának központi helyet az ifjúság formálására irányuló egész tevékenységben. Ebben a szellemben a KISZ KB ez év májusi felhívásával a Kommunista Ifjúsági Szövetség eleget tett a sok tízezer fiatal ama óhajának, hogy az önkéntes hazafias munka építőtelepein vetélkedjék-A 420 helyi ifjúsági építőtelepen, valamint más létesítményeknél a fiatalság csaknem 89 millió önkéntes hazafias munkaórát végzett, s több mint 320 millió lej megtakarítást valósított meg A mai jubiláns gyűlés alkalmából — mondotta a szónok — a KISZ Központi Bizottsága nevében legmelegebb jókívánságainkat küldjük mindazon fiataloknak és KISZ- szervezeteknek, amelyek gazdag és változatos tevékenységet fejtettek ki az önkéntes hazafias akciók frontján. A KISZ Központi Bizottsága úgy döntött, hogy az ifjúságnak az önkéntes hazfias munkaakciókra való mozgósításában elért legjobb idei eredményekért a jubiláns zászlót a KISZ Bukarest municipiumi szervezete kapja meg. A KISZ KB díszzászlóját az olteniţai és urziceni-i tanulókból álló Ilfov III. brigádnak ítélték oda, amely a Bucureşti—Piteşti műúton dolgozott, s amely megnyerte az ezen építőtelep brigádjai között rendezett versenyt; ugyanakkor az Argeş I. és Górj II. brigád megkapta a KISZ KB díszoklevelét. Az öntözőrendszerek országos építőtelepein dolgozó brigádok közötti versenyben élen jár a Brăila III. brigád, amely megkapja a KISZ KB díszzászlaját; a KISZ KB díszoklevelében részesül a Băneasa, a Giurgiu II. és a Ialomiţa I- brigád. A továbbiakban a szónok ezeket mondotta: Ebben az ünnepélyes pillanatban biztosítani akarjuk pártunk és államunk vezetőségét, személyesen Önt, szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy hazánk ifjúsága és forradalmi szervezete a jövőben is odaadással és eltökéltséggel követi a Román Kommunista Párt marxi-lenini politikáját, a párt kitartó erőfeszítéseit a szocialista haza haladásáért és a dolgozók jólétéért, a szocialista demokrácia fejlesztéséért, a szocialista humanizmus elveinek, a kommunista együttélési szabályoknak az érvényesítéséért, a szocializmus és a kommunizmus teljes győzelméért ősi hazánk drága földjén. Egész ifjúságunk lelkesedéssel helyesli és támogatja pártunk és államunk internacionalista politikáját, amely következetesen előmozdítja a barátságot és együtttműködést az összes szocialista országokkal, a sokoldalú kapcsolatok fejlesztését a világ összes államaival. Az ifjú nemzedék becsületbeli kötelességének tekinti, hogy méltó legyen az elődök erényeihez, büszkeség és hála tölti el erőfeszítéseikért és eredményeikért. Azzal az elszántsággal veszi át az elődök stafétabotját, hogy azt méltó módon viszi tovább, kiérdemli az iránta tanúsított bizalmat és gondoskodást, egész lendületét és energiáját a párt politikája, a népünk számára drága eszmények megvalósításának , a szocializmus felvirágzásának és továbbfejlődésének szentelt szeretett hazánkban, Románia Szocialista Köztársaságban. NICOLAE CEAUŞESCU ELVTARS fogadta Michael Stewartot, Nagy-Britannia külügyi államtitkárát Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hétfő reggel a Köztársasági Palotában fogadta Michael Stewartot, Nagy-Britannia külügyi államtitkárát. A fogadáson részt vett Corneliu Mănescu külügyminiszter, valamint Vasile Pungan, Románia londoni nagykövete. A vendég kíséretében volt sir John Chadwick, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete, P. T. Hayman helyettes külügyi államtitkár és D. J. D. Maitland, fő magántitkár. A megbeszélés során átfogó és hasznos eszmecsere zajlott le a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseiről. A felek úgy találták, hogy Románia és Nagy-Britannia sokoldalú együttműködése a két állam közötti egyezmények alapján kielégítően folyik és rámutattak: reális lehetőségek vannak ennek továbbfejlesztésére mindkét fél érdekében. A külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a béke, a nemzetközi enyhülés és együttműködés légkörének biztosítása érdekében. A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. Ebéd az Államtanács elnökénél Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hétfőn a Köztársasági Palotában ebédet adott Michael Stewart, Nagy-Britannia külügyi államtitkára tiszteletére. Részt vettek: Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnăraş, az Államtanács alelnöke, Petre Lupu, a Szervezési és Berügyi Állami Bizottság elnöke, Corneliu Mănescu külügyminiszter, Gheorghe Cioară külkereskedelmi miniszter, Mihai Marinescu gépgyártóipari miniszter, Mircea Malija és Vasile Sandru külügyminiszter-helyettesek, Vasile Pungan, Románia londoni nagykövete. Jelen volt: John Chadwick, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete, P T Hayman külügyi államtitkár-helyettes, D. J- D. Maitland fő magántitkár, W. R. Haydon, a Külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának vezetője. C. S. R- Gifford tanácsos, a Külügyminisztérium északi főosztályának aligazgatója, D. I. Morphet személyi, altitkár, P J Goulden külügyminisztériumi tanácsos. Martin Reid, Nagy-Britannia bukaresti nagykövetségének első titkára. Megbeszélések a Külügyminisztériumban Hétfő délután a Külügyminisztériumban hivatalos megbeszélések folytak ,Corneliu Mănescu, Románia Szocialista Köztársaság külügyminisztere és Michael Stewart, Nagy- Britannia külügyi államtitkára között. A megbeszéléseken részt vett Vasile Sandru helyettes külügyminiszter, Vasile Pungan, Románia londoni nagykövete, külügyminisztériumi főtisztviselők. Részt vetteir John Chadwick, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete, P. T. Hayman helyettes külügyi államtitkár és más brit hivatalos személyek. A megbeszélések szívélyes légkörben folytak, le. (Agerpres) A Segesvári Fajanszgyár részleges látképe m Gian Carlo Pajetta és Paul Niculescu-Mizil elvtársak látogatása a fővárosi szerszám- és célgépgyárban Gian Carlo Pajetta elvtárs, az OlaszKommunista Párt Politbüro- jának és Igazgatóságának tagja, aki az RKP KB meghívására országunkban tartózkodik, hétfő délben együtt Paul Niculescu-Mizil elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a KB titkárával látogatást tett a Bukaresti Szerszám- és Célgépgyárban. A vendégeket elkísérte Dumitru Popa elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Bukarest municipiumi bizottságának első titkára. A vendégek megtekintették a legfontosabb termelőrészlegeket és megismerkedtek a legújabb gyártmányokkal, közöttük az igen magas technikai színvonalú karuszszel esztergákkal és portálmarókkal. A továbbiakban felkeresték a gyár belterületén épülő új objektumokat. A vállalat munkásai, technikusai és mérnökei mindenütt meleg elvtársi szeretettel vették körül a vendégeket. Ugyanilyen hangulatban a látogatás végén nagygyűlés zajlott le. Beszédet mondott Nicolae Popa, az üzemi pártbizottság titkára, Manolache Niculescu munkás és Mircea Creţu mérnök. A nagygyűlésen lelkesen megnyilatkozott a román és az olasz kommunista párt internacionalista barátsága és szolidaritása, világosan kifejezésre jutott, hogy hazánk dolgozói maradéktalanul helyeslik a kölcsönös tisztelet elvein, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a világ összes haladó erői egységéért vívott harc elvein nyugvó testvéri együttműködési kapcsolatokat, amelyeket pártunk következetesen szolgál és előmozdít. Élénk s lelkes éljenzés és tapközepette ezután felszólalt Paul Niculescu-Mizil elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára és Gian Carlo Paretta elvtárs, az Olasz Kommunista Párt Politbürójának és ■ Igazgatóságának tagja. • . Paul Niculescu-Mizil elvtárs, miután tolmácsolta, az üzem munkásainak, mérnökeinek és technikusainak a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága üdvözletét és gratulált sikereikhez, rámutatott, hogy a bukaresti vállalat, fejlődése egész országunk fejlődését jelképezi. A romániai társadalmi élet egyik alapvető jellegzetessége a munkások, parasztok, értelmiségiek, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók nagy egysége a szocialista haza felvirágoztatása szolgálatában, az egész nép összefogása a párt körül, a tömegeknek az a szilárd elhatározása, hogy valóra váltja legmerészebb álmainkat — mondotta. Gian Carlo Paretta elvtárs romániai látogatására utalva, a felszólaló rámutatott, hogy a Nicolae Ceauşescu elvtárssal és más pártvezetőkkel folytatott megbeszélések során, amelyek a pártjaink kapcsolatait jellemző szellemben — a megbecsülés, a kölcsönös tisztelet, a meleg elvtársiasság szellemében — folytak le, megtaláltuk a kérdések hasonló értékelési módját. Ez a hasonló gondolkodásmód, a problémáknak ez a közös felvetésmódja abból a törekvésből fakad, amely közös tulajdonsága mind a Román Kommunista Pártnak, mind az Olasz Kommunista Pártnak, valamint számos más kommunista- és munkáspártnak, hogy mindent megtegyenek a kommunista- és munkáspártok kapcsolatainak normalizálásáért, azért, hogy ebben a súlyos helyzetben a nehézségek megoldásának szellemében tevékenykedjenek, úgy tevékenykedjenek, hogy megtalálják az összes kérdések megoldásának útját a kommunista- és munkáspártok internacionalista szolidaritása kiszélesítésének és megerősítésének szellemében. Mi abból az elgondolásból indulunk ki, hogy minden egyes kommunista párt országa munkásosztályának, annak a népnek a hangja, amelyhez tartozik, ugyanakkor abból az elgondolásból, hogy a kommunista és munkáspártok ereje abban a képességükben áll, hogy bővítik a szolidaritási kapcsolatokat egymás között, erősítik internacionalista egységüket — mondotta a továbbiakban Paul Niculescu-Mizil elvtárs. A kommunista és munkáspártok közötti kapcsolatok szilárdságának biztosítékát mi éppen abban látjuk, hogy az internacionalizmus alapján fejlesszék ezeket a kapcsolatokat, minden egyes párt ama jogának tiszteletben tartása alapján, hogy maga döntsön összes belső vagy külső kérdéseiről. Miután utalt a Román Kommunista Párt és az Olasz Kommunista Párt kapcsolatainak szüntelen fejlődésére, Paul Niculescu-Mizil elvtárs pártunk, népünk testvéri internacionalista szolidaritási üdvözletét tolmácsolta az Olasz Kommunista Pártnak, az egész olasz népnek-Egész külpolitikai tevékenységünknek az az alapgondolata, hogy mozgalmunk ereje és szilárdsága egységében rejlik — mondotta befejezésül a szónok. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége, a szocialista országok egysége az, amiből erőt és szilárdságot meríthet az egész antiimperialista front harca, ez az egység az, amiből erőt és szilárdságot meríthet, a világbéke biztosításáért, a szocializmus eszméinek diadaláért folytatott küzdelem, íme, elvtársak, miért becsüljük nagyra a kommunista és munkáspártok egységét, a szocialista országok egységét. Mi abból indulunk ki, függetlenül attól, hogy milyen nagyok lehetnek a nézetkülönbségek a kommunista és munkáspártok, a szocialista országok között, mégis az van túlsúlyban, ami összefűz bennünket: közös elhatározásunk, hogy lankadatlanul munkálkodunk a szocializmus diadalán, a béke diadalán, összefűz bennünket közös ideológiánk, a marxizmus-leninizmus. A Román Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága éppen ezért határozta el, a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy maradéktalanul hozzájáruljon a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok közötti testvéri kapcsolatok erősítésének ügyéhez, az egész antiimperialista világfront egységének ügyéhez. Felszólalt Gian Carlo Paretta elvtárs, s köszönetet mondott az üzem munkásainak a fogadtatásért, majd tolmácsolta az olasz kommunisták meleg üdvözletét. Miután foglalkozott az olaszországi munkásosztály harcának egyes vonatkozásaival, a szónok rámutatott, hogy a népük iránti felelősség teljes tudatában az olasz kommunisták pillanatra sem felejtik, hogy tovább kell látniuk az ország határainál. Vannak a harcnak kemény, nehéz, sőt súlyos pillanatai. Miért hunynánk szemet efelett mi, kommunisták? Miért titkolnánk, miért kendőznénk ezeket a pillanatokat az igazságnak meg nem felelő szavakkal éppen mi, akik forradalmárok vagyunk? Mert ha igaz az, hogy minden sikerünk egyben az összes dolgozók sikere, miért ne lenne az is igaz, hogy a nehéz pillanatok, a gyengeségek, sőt a tévedések is egyaránt valamennyiünkre nehezednek. Szeretnénk túljutni a jelenlegi helyzet súlyos nehézségein, s ez az óhajunk mindenekelőtt internacionalista jellegű. Örömmel mondhatjuk el, hogy ugyanezt azóhajt, ugyanezt az internacionalista felelősségérzetet tapasztaltuk, amint Mizil elvtárs is mondotta, pártjuk vezetőinél, pártjuknál. (Folytatás a 2. oldalon)