Hargita, 1970. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1970-02-01 / 25. szám

Falusi könyvhónap (Folytatás az 1. oldalról) megszervezése szükséges, az értelmiségiek közreműködésével. Úgy gondolom tehát, hogy a falusi könyvhónap keretében a fő hangsúlyt nem az elárusítás­­ra kellene helyezni, hanem ál­talában a könyvmozgalom fel­lendítésére, a könyvtár olvasói száma, az olvastatás hatékony­sága növelésére. A könyvhónap sikere egy kü­lön akcióterv elkészítését felté­telezi, amelynek híven kell tük­röznie a művelődési és nevelé­si célkitűzéseket. A tervszerűsí­­tett akciók keretében központi helyet kell biztosítani a X. párt­­kongresszus dokumentumai, va­lamint az összes párt és állami dokumentumok népszerűsítésé­nek. Olyan kérdésekkel kell fog­lalkozni, amelyek közvetlenül érintik a mezőgazdasági dol­gozókat, mint például: az új munkaszervezés, normázás és javadalmazás, a mezőgazdaság előtt álló legsürgősebb felada­tok, a szakmai és általános is­meretek gyarapítása stb. Hangsúlyt kell helyezni a ré­gi olvasók megtartására, az újak toborzására. Ezt viszont csak úgy tudjuk megvalósítani, ha az értelmiségiek tanácskozá­sain, munkaülésein elbeszél­getnek, megvitatják, problémát csinálnak belőle. De az ilyen tanácskozásokról ne hiányozzék a könyvtáros se. ­­­/K_ (Folytatás az 1. oldalról) ről a vízisíző alosztály felállítá­sa, az íjász szakosztály újjá­szervezése. Már felvetettem a női labdarúgó csapat megszer­vezésének gondolatát is, mikor a sportkör vezetőségének kere­tében kialakult ellenzéki klikk hátbatámadott: azzal érveltek, hogy női futballcsapatra nincs szükség mindaddig, míg a férfi labdarúgó szakosztály sem ala­kult még meg. Sajnos, ezúttal abszolút több­ségre tettek szert, s így kényte­len voltam egyetérteni azzal, hogy a futballcsapat részére a felszerelést beszerezzük. Vára­kozásom ellenére a labdarúgók tűrhetően szerepeltek, s így kénytelenek voltunk további ki­adásokba bonyolódni, pályadíj, fizetett edző, szertáros stb. for­májában. Mikor újabb fejjel emeltük fel­ a tagsági díjat, már csak azok méltatlankodtak, akiknek ténylegesen fizetniük kellett. Mert természetes, hogy mindazo­kat, akik valamiféle hivatalt visel­tek a sportkör keretében — egy­hangúlag elfogadott javasla­tomra — mentesítettük a tag­sági díjak fizetése alól. Időközben elvégeztem a gyep­labda-edzői tanfolyamot és kez­deményezésemre megtörténtek az első lépések az edzők tisz­teletdíjának megfelelő rendezé­sére. A második közgyűlésen hal­latszottak ugyan olyan hangok, hogy az ügyvezető titkárnak le­galább főbb vonalakban ismer­nie kellene a sportot, de erre már eleve felkészültem és bátor huszárvágással elmetszettem a további fondorkodások fonalát, elismertem, hogy eddig het öt­százalék tartózkodással megvá­lasztottak sportköri elnöknek. Hivatalba lépésem alkalmá­val hangsúlyoztam, hogy önzet­lenül, pusztán társadalmi mun­ka alapján kívánom tevékenyített funkciómhoz nincsenek meg a megfelelő szakmai isme­reteim, ezért kértem felmenté­semet. Ugyanakkor megjegyez­tem, hogy az elnöktől hasonló ismereteket nem kérnek, s megemlítettem, hogy a jelenle­vők közül alkalmasabbat az elnöki tisztségre saját magam­nál nem találok. Természetes, hogy csaknem egyhangúlag, 20 százalék ellen­­szavazattal és huszonkilenc­ségemet megszervezni, s ugyan­akkor javasoltam, hogy az eddi­gi tiszteletdíjat számszakilag revideálják. Több más gazda­sági jellegű intézkedést is fo­ganatosítottam, így az öltözők fűtésére előirányzott összeget megtakarítva, a­ használaton kí­vül álló kajakok és kenuk ösz­­szeszáradt alkotóelemeivel biz­tosítottuk a szükséges hőmér­sékletet, a jutányosan elárvere­zett íjászati felszerelésből pe­dig emlékalbumot nyomattunk fennállásunk harmadik évének tiszteletére. Most folytatom az előtanul­mányokat arra nézve, miként le­hetne függetlenített elnöki funkciót létesíteni, mert bokros társadalmi teendőim következ­tében hivatali munkáim miatt állandó bírálat tárgya lettem. Eddigi számításaim szerint nem is terhelné meg túlságosan a sportkör költségvetését egy ilyen kiadás, nem is beszélve arról az erkölcsi sikerről, melyet már az a puszta tény is biztosítana, hogy egy, a sportnak élő, a sporthoz értő és kimondottan csak sporttal foglalkozó szak­káder foglalná el az elnöki szé­ket. Legfeljebb a tagsági díja­kat fogjuk havi huszonöt lejre felemelni. Vasárnapi humoreszk 2 Hargita ­­ni­sztertanácsi határozatok az új fizetési rendszer kikísérletezésének általánosí­tásáról és a fizetések emeléséről az áruforgalom ágazatában, a területi bank-, statisztikai és biztosí­tási egységekben, a Takarék- és Letéti Pénztár és a Loto-Pronosport egységeiben A Minisztertanács tekintélyes számú kereskedelmi vállalat és szervezet eredményei alapján elha­tározta, hogy 1970. február 1-i kez­dettel jóváhagyja az új fizetési rendszer kikísérletezésének általá­nosítását és a fizetések emelését az áruforgalom ágazatának összes egy­ségeiben. A határozat előirányzatai szerint a kereskedelmi, közétkeztetési és szállodaipari vállalatok és szerve­zetek, kereskedelmi igazgatóságok, szerződéskötő-felvásárló, szolgálta­tási vállalatok, turisztikai ügynök­ségek, műszaki-anyagi ellátó egysé­gek, kantinok és piackezelőségek alkalmazottainak fizetése átlag 11 százalékkal emelkedik; a kisfizeté­­sek 1967-ben végrehajtott emelésé­vel­­ együtt ez összességében 14,8 százalékos átlagnövekedést jelent. Több mint 420 000 dolgozó részesül fizetésjavításban, évi jövedelme körülbelül 890 millió lejjel lesz nagyobb, mint 1967. augusztus 1. előtt. A határozat előirányzatainak megfelelően a kereskedelmi háló­zat személyi állományát alapszin­tek, fokok, illetve fokozatok sze­rinti tisztségek alapján bérezik. Bérezési fokokba sorolják a mun­kásokéhoz hasonló feladatokat ellá­tó operatív személyzetet (elárusító­kat, pincéreket, szakácsokat stb.) fokozatokba a műszaki-adminisz­tratív személyzetet és a hasonló feladatokat ellátó operatív személy­zetet: üzletvezető, közétkeztetési egységvezető stb. A magasabb szak­­képzettséget kívánó termékek — gépkocsi-motorkerékpár, rádió-te­levízió, vegyi cikkek, villamoscik­kek, műtárgyak és iparművészeti tárgyak stb. forgalmazásával fog­lalkozó dolgozók — 5 százalékkal magasabb fizetést kapnak, mint a többi iparcikket forgalmazó dolgo­zók. Ezzel egyidejűleg jobban egybe­hangolták a nagy és a sokrétű pro­filú kereskedelmi egységek dolgo­zóinak fizetését a nemzetgazdaság más ágaihoz tartozó jelentős válla­latokban dolgozó személyek fize­tésével. Figyelembe véve az áruforgalmi egységek tevékenységének rend­kí­vül különböző sajátos körülmé­nyeit, több fizetési formát alkal­maznak arra törekedve, hogy mi­nél közvetlenebb kapcsolatot te­remtsenek az elért kereset és a vevők megfelelő kiszolgálásával eladott árumennyiség között. Az új fizetési rendszer alkalma­zásának fokozottabb hatékonysága érdekében kidolgoztak megfelelő személyzeti normatívákat és kiszol­gálási normákat az operatív sze­mélyzet részére, a műszaki admi­nisztratív személyzet számára pe­dig kijelölték munkahelyenként a feladatköröket és tisztségenként a konkrét feladatokat. Annak érdekében, hogy az áru­forgalom terén dolgozó személyze­tet ösztönözzék minden egyes egy­ség gazdasági hatékonyságának nö­velésére, a határozat értelmében év végi jutalmak nyújthatók az elért nyereségből. Tekintettel azokra a pozitív eredményekre, amelyeket a különleges jutalmazási rendszer al­kalmazásában a tengerparti egysé­gek alkalmazottainál elértek, elő­irányozták ezeknek az ösztönző eszközöknek a fenntartását. Az alkalmazottak, a többi ága­zathoz hasonlóan, az egyazon egy­ségben való megszakítás nélküli szolgálati idő arányában a díjszabás szerinti fizetésen felül 5—10 száza­lékos hűségjutalmat kapnak. Az új fizetési rendszer bevezeté­se és a fizetések emelése az áru­forgalmi ágazat összes dolgozóit is­mételten erőteljesen ösztönzi az árueladási terv teljesítésére és túl­szárnyalására, az egységek áruel­látási színvonalának és összetételé­nek javítására, érdekeltségük foko­zására, a lakosság kiszolgálási szín­vonalának további emelésében. Ugyancsak 1970. február 1-től kezdve minisztertanácsi határozat­tal jóváhagyták kísérleti jelleggel az új fizetési rendszert és a fizeté­sek emelését a bankok, a statiszti­ka, a CEC, az ADAS és a Loto- Pronosport területi egységeiben.­­ Az e szektorokban működő dol­gozók fizetését átlag 9,3 százalék­ig emelik;s ez a kisfizetések 1967- ben történt emelésével együtt át­lagosan 11,1 százalékos emelésnek legy felel­ő meg. Az emelés­ előnyeit hoz­závetőleg 35 000 alkalmazott élve­zi, akiknek évi jövedelme csaknem 63 millió lejjel lesz nagyobb az 1967. augusztus 1. előtti jövede­lemnél. A gazdaság többi ágazatához ha­sonlóan, az ezekben az egységek­ben működő személyzet fizetését is funkciónként, a munkások számá­ra sokok, a műszaki-adminisztratív személyzet számára pedig fokoza­tok szerint állapítják meg, s a jö­vedelmet közvetlenül egybekap­csolják az egységeknek és minden egyes alkalmazottnak a feladatok teljesítése során elért eredményei­vel. Tekintettel arra a fontos sze­repre, amelyet e tevékenységi ága­zat dolgozói betöltenek az állami terv pénzügyi előirányzatainak megvalósításában, az új fizetési rendszer biztosítja az itt dolgozó alkalmazottak fizetésének jobb ösz­­szeegyeztetését azokéval, akik ha­sonló feladatú gazdasági ágakban dolgoznak. Egyidejűleg figyelembe véve az ADAS, a CEC és a Loto- Pronosport egységek tevékenységé­nek jellegzetességeit, valamint bi­zonyos fizetési formák alkalmazá­sában elért pozitív eredményeket, továbbra is fenntartották a bevéte­lekhez viszonyított százalékos kvó­ták szerinti, a bevételekre vagy munkálatokra stb. alapozott díjsza­bás szerinti javadalmazást. Az e területen működő egységek fokozott gazdaságosságának ösztön­zésére az egységek vezetőségeit feljogosították, hogy az elért nye­reségből évi jutalmakat adjanak a dolgozóknak. Az alkalmazottak ezenkívül pótlékban részesülnek az ugyanazon egységben való meg­szakítás nélküli munkáért. A bankok, takarékpénztárak, statisztika, biztosítások és Loto- Pronosport területi egységeiben működő dolgozók új fizetési rend­szerének alkalmazása és a fizetések emelése olyan tényező, amely erő­teljesen arra mozgósítja az alkal­mazottakat, hogy teljesítsék és túl­teljesítsék tervfeladataikat, gondos­kodjanak a lakosság jobb kiszolgá­lásáról, e szektorok egész tevé­kenységének magasabb szintre emeléséről, és növeljék hozzájáru­lásukat a nemzetgazdaság fejlődé­séhez. e­li Tél az Olt partján (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) ­ Mi Deszkává alakul a rönk a székely­udvarhelyi fafeldolgozó vállalat gátercsarnokában Székelyderzs kíné) néptanácsának­­ I­GÉNYFELHIVÁSA (Folytatás az 1. oldalról) fejezése céljából a következő munkálatokat végezzük el: — Derzsben és Muzsnában a mű­velődési otthonok külső vakolási munkálatait, hat terem belső me­szelését, összesen 2100 négyzetmé­ter falterületen; — kiszélesítjük a meglévő sportbázisokat és helyi erőforrásból megfelelő felszerelé­sekkel látjuk el. 7. Az útépítési munkálatok minél előbbi befejezése érdekében a Székelyderzs és Muzsna közötti útszakaszon a szükségletnek meg­felelően biztosítjuk a kézi és foga­­tos munkaerőt. A megszavazott fogatos munka­napon kívül, fogatonként 12 km távolságról 5 köbméter kavicsot szállítunk az útépítéshez. 8. Az iskolában folyó oktatói-ne­velői munka színvonalasabbá téte­le érdekében, a tanügyi káderek személyenként 10 szemléltető esz­közt készítenek. — Az 1969—70-es iskolai évben 10 iskolai műkedve­lő csoportot szervezünk, amelynek előadásából növeljük a kirándulási alakokat. — A hazafias nevelés elmélyítése, valamint megyénk és országunk nevezetes helyeinek megismerésére 12 kirándulást szer­vezünk (melyből egy országos ki­rándulás). — A tanulók sokoldalú nevelése érdekében a meglévő szakköröket bővítjük, mezőgazdasá­gi, foto és kémiai körökkel, bizto­sítva a megfelelő feltételeket ezek működéséhez. 9. A dolgozók kulturális nevelé­sének magasabb szintre emelése céljából 14 műkedvelő csoport működését biztosítjuk. — A műve­lődési otthonokba 2 könyvtárat, 2 klubot és 1 olvasótermet rende­zünk be, amelyeket a helyi szoká­soknak megfelelő kézimunkákkal látjuk el. — Május hónapban megszervezzük a RAMOCSA­fjúsá­­gi találkozót, melyre meghívjuk a szomszédos községek román, ma­gyar és német ifjait (Bögöz, Ká­nyád, Erked és Bene.); — Létre­hozzuk a falumúzeumot; — Útmu­tató táblákat helyezünk el a törté­nelmi műemlékek jelzésére; —A művelődési otthonban ki­állítást szervezünk az alábbi téma­körökben: — A község története; — munkaeszközök (mezőgazdasá­gi, kézműipari, háztartási); — népművészet (fonás, varrás, szövés és helyi hangszerek). Ugyanakkor összegyűjtjük a község népkölté­szeti termékeit (népdalok, találós kérdések, szólások, közmondások). 10. A fertőző betegségek mege­lőzése céljából az egészségügyi szervekkel negyedévenként leláto­gatjuk az összes családokat és a helyszínen intézkedéseket fogana­tosítunk a fertőző gócpontok fel­számolására. A Székelyderzs községi pártbi­zottság irányításával a község va­lamennyi dolgozója vállalja, hogy fáradhatatlanul fog dolgozni a je­len felhívásban foglalt vállalások teljesítéséért, hogy ezáltal is hoz­zájáruljon a község további fej­lesztéséhez. A KÖZSÉGI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKA Divatos darabok — sablonveszély Ez az az időszak, amikor egy­mást érik a falusi bálok. Szinte naponta kapunk hírt arról, hogy itt a „nagybált“, ott a „legények bálját“ rendezik meg a hét vé­gén. Örvendetes, hogy ezek a hagyományos mulatságok egyre inkább a tartalmas szórakozás köntösébe öltözve gyűjtik össze falvaink lakosságát. Leggyak­rabban színdarab-bemutatók jegyzet nyitják meg. S mert minden helységben vannak hívei a mű­kedvelő színjátszásnak, a tél fo­lyamán majd mindenütt sor ke­rül egy-egy bemutatóra. Sajnos, ezek a bemutatók nem sokban különböznek egymástól. S azért nem, mert nagyon sok helységben viszik ugyanazt a da­rabot színpadra. Ez a „betegség“ már ez elmúlt években felütöt­te fejét. Tucatnyi színjátszócso­port tanulta és adta elő Tamási Áron Énekes madarát. Hány és hány művelődési otthon igazga­tója panaszkodott, hogy nem tud­ja vendégszereplésre vinni cso­portját, mert a környék falvai­ban mind ismerik, mind ezt a darabot játsszák! — Az idén, úgy néz ki, Méhes György, Mi, fér­­fak című darabjára esett a vá­lasztás. Egymás után értesítették a csíkszépvizi csíkpálfalvi és csík­rákosi műkedvelők, hogy elő­adták Méhes György színmű­vét. Az előbb betegségnek nevez­tem a jelenséget. De vajon nem divatról van-e szó? Létezik egy intézmény, a Népi Alkotások Megyei Háza, mely elősegíti a divat terjedését. Az utóbb említett darabot sokszoro­sítva küldte szét a művelődési otthonoknak. Nem számolva az­zal, hogy milyen kevés (jobbacs­­ka) színdarab áll a vidéki mű­kedvelők rendelkezésére, s mi­lyen örömmel kapnak minden „új“ darabon. Valahogy be le­hetne tervezni, hogy hol milyen darabot tanuljanak be, s ennek megfelelően kellene anyagot a­­jánlani, küldeni a falusi színját­szóknak, így sokszínűbbé válhat­na repertoárjuk, s ez tágabb le­hetőséget teremtene vendégsze­replésre, tapasztalatcserékre. balAzs andras A [ Mai rejtvényünket 1898 februárjában szü­letett német írónak, a XX. század egyik leg­nagyobb drámaírójá­nak szenteljük, kinek nevét a vízsz. 41 sz. sorban rejtettük el. A függ. 1, 8 és a vízsz. 11 sz. sorokban három közismert darabjának címét idézzük. VÍZSZINTES: 1. Mélyreható. 7. Vadászkutya, 13. Arab állam, 14. Hatalom, 15. Francia ágy, 16. Mo­torbicikli márka, 17. Betűvető, 18.­ Férfinév, 20. Évszak, 22. Férjed, 23. Karosszék, 25. A zseb köze­pén! 26. Fakad, 28. Visszav­iszol, románul, 30. Izomkötő szalagok, 31. Vasúti csomópont, 32. Szorgos hálószövő, 34. Értékelés, 36. A nagy­ tavak egyike, 38. Személynév­más, 39. Korszak (ék. csere), 40. Skálahang, 44. Algéria fővárosa, 45. A nedve. FÜGGŐLEGES: 2. Francia mec­hanikus, a mozgó fényképezés fel­találója, 3. Mezőgazdasági mun­kát végezne, 4. Régi lengyel mél­tóság, 5. Meseváros, 6. Szaladj vissza! 7. Mutatószó, 9. A szere­lem latin istene, 10. Nobeldíjas spanyol anatómus, 12. Aktád, 16. Kötőszó, 19. Ismert angol állam­férfi, 21. Ilyen lap is van, 23. Sötét szín, 24. Könnyelmű, frivol, 27. Fo­goly, 29. török nagyméltóságok-e? 30. Fejét vesztette Miki! 31. Adós egynemű hangzói,­­33. Város a Szovjetunióban, 35. Kismacska, 37. Kutya-e? 42. Azonos mássalhang­zók, 43. Hálátlan! 1 2 3 4 5 rb w 8 9 10 11 12 15 14 15 16 17 18 19 20 21 22 34 25 2b 2 1 26 29 30 ? 51 32 33 35 36 61 158, 59 40 1 * 42 +3 44 1 A Hargita Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága a 6/1970 számú végzésével a szocialista kereskedelmi egységek részére egyes zöldségféléknél az alábbi felvásárlási és eladási árakat ál­lapította meg: MEGJEGYZÉS: A termékek eladásánál tiszteletben kell tar­tani az érvényben lévő szabványokat és a belső minőségi normá­kat. A kicsinybeni eladási plafonárak 1970 febr. 2-án — zéró — órától érvényesek. A karalábénál a felvásárlási ár, dió (export minőség), dió (STAS-minőség), szőlő, birsalma „B" csoport, téli-retek, piroska­ (­ poszta és a melegágyi paradicsomnál a kicsinybeni eladási­ árak, melyek jelenleg érvényben vannak, meghosszabbítást nyernek a kö­vetkező időszakra is. Sor­szám Termény megnevezése­­ Mérték­egység [mI­­­nőség extra I oszt. II. oszt. KICSINYBEN! ELADÁSI PLAFONÁRAK 1. Melegágyi uborka kg . 10,00 7,30 2. Melegágyi zöldpaprika kg 17,70 15,20 , 9,00 3. Fehér káposzta kg 1,20 1,00 4. Száraz dughagyma kg 3,60 3,00 5. Száraz vízhagyma kg 3,45 2,90 6. Fokhagyma kg 12,75 10,25 7. Murok kg 1,50 1,20 8. Petrezselyem kg 2,75 2,20 9. Paszternák kg 2,25 1,80 10. Zeller kg 3,50 2,70 11. Alma ,,A" csoport kg 5,00 4,00 12. Alma ,,B" csoport kg 4,50 3,60 13. Alma „C“ csoport kg 3,75 2,70 14. Körte ,,B" csoport kg 3,50 2,90 15. Karalábé kg 1,30 1,00 1976 Február 1 vasárnap Napkelte: 7,35; nyugta: 17,25 Holdkelte: 3,07; nyugta: 11,42 Az évből eltelt 31 nap,­­ hátra van még 334. ÉVFORDULÓK: — 1868-ban született Ștefan Luchian festőművész (megh. 1916-ban.) — 1949-ben hunyt el N. D. Cocea író és újságíró, (szül. 1880-ban). HETIVÁSÁR: Ebéd (vasár­nap), Maroshévíz, Csíkszent­­domokos, Gyergyóremete, Gyimesközéplok (hétfő). ------------------------ 7 SeUVizió FEBRUÁR 1, VASÁRNAP-’ *■ 8,45 Gyermek- és iskolás matiné 10,15 Faluműsor 11,15 Szimfonikus hangverseny — Beethoven-fesztivál 12,00 A haza védelmében 12,35 Ma­gyar nyelvű adás 16,30 A sötét fo­lyó — filmsorozat 17,10 Magazin 19,00 Híradó 19,30 Filmvarieté 20,30 Máramarosi téli népszokások 20,50 Bűvölet — játékfilm 22,35 Híradó. Sport. FEBRUÁR 2. HÉTFŐ 18,00 Pintea Viteazul 18,20 Serdü­­lőkorúak műsora 19,00 Híradó 19,20 Gazdasági aktualitás 19,30 Román népzene 19,40 Reflektor 19,55 Büsz­keség és előítélet — filmsorozat I1.) 20,50 Kulturális vetélkedő 22,05 Po­litikai szemle 22,15 Canzonetták 22,25 Híradó, R­ÁDIÓ FEBRUÁR 2. HÉTFŐ Magyar nyelven: 6,30—7,00 Ba­rangoló mikrofonok (újravétel). Könnyűzene kisegyüttesek előadá­sában. Műsorajánlás: 16,30—18,00 Hírek, tudósítások. Művelődési ka­lauz. A hét filmjei. Zenés posta. Társadalmi ankét — a terményfel­vásárlásról. Részletek Johan Strauss Denevér című operettjéből. Sport: Lester Lanin könnyűzene-együttese játszik. FEBRUÁR 3. KEDD Magyar nyelven: 6,30—7,00 Zenés riportműsor falusi hallgatóinknak. Műsorajánlás: 16,30—18,00 Hírek. Nótacsokor — Mátyás Judit és Ma­daras Gábor énekel. Ipari krónika: az 1970-es terv teljesítésének biz­tosítékai a sepsiszentgyörgyi tex­tilgyárban. Három zenekari darab — Chili Miklós szerzeménye. A rádió dekameronja. — Móra Fe­renc: Vallatóvacsora — rádiójelé­nél. Zeitz Gabriella és a Caravelli könnyűzene-együttes műsorából. FEBRUÁR 1. VASÁRNAP CSÍKSZEREDAI „Hargita“: Harc Rómáért. I—II. rész. Színes, szé­lesvásznú német—román film. SZÉ­KELYUDVARHELYI „Homorúd “: Az ezüst oroszlán birodalmában. Színes, szélesvásznú német—spa­nyol film. GYERGYOSZENTMIK­­LÓSI „Mioriţa“: Törvényen kívül. Színes francia film. GYERGYO­­SZENTMIKLÓSI „Famunkás“: O­­lasz furcsaságok. Színes, olasz film. MAROSHÉVIZI „Căliman“: A balta. Színes román—olasz fim­. SZÉ­­KELYKERESZTURI „Haladás“­: A pillanat embere. Angol film. BA­­LANBANYAI „Bányász“: Két a­­nyám és két apám van. Színes Ju­goszláv film. VLAHICAI „Vlahica“: A világ napozóin. Színes olasz film. BORSZÉKI „Forrás“: Elsietett há­zasság. Magyar film. BORSZÉKI „Borszék“: Spessarti szép idők. Szí­nes német film. TUSNÁDFÜRDŐI ,,Ott“: Bern és San Antonio komi­szár. Színes, szélesvásznú francia film. MADÉFALVI „Vasutas“: Ma­­riuca balladája. Román film. GA­­LÓCÁSZ „Fenyő“: Tarzan, a dzsun­gel fia. Amerikai film. DITRÓI „Maros“: A nagy kígyó. Német film. GYERGYÓCSOMAFALVI „Művelő­dés“: özvegy menyasszonyok. Ma­gyar film. PARAJD­I filmszínház: A gonosz kamasz. Színes román film. S/ÍRUXz A marosvásárhelyi Állami Szín­ház magyar tagozata ma este Csíkszeredában vendégszerepel Méhes György Noé bárkája című darabjával. A SEPSISZENTGYÖRGYI ÁLLA­MI MAGYAR SZÍNHÁZ művészei, ma, február elsején a székelyke­resztúri közönség előtt mutatják be Németh László A papucshős című drámáját.

Next