Hargita, 1970. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1970-07-01 / 151. szám

2. OLDAL HARGITA Tarkatollú verebek Nem, nem ! Nem tévedésről, ál­lattani ismereteim hiányáról van szó, mert én is jól tudom, hogy a ve­réb az egy egyszerű, szerény, kapir­­gáló, szürke kis madár. Nem okoz feltűnést, éli a maga kiporciózott életét. Sok ember hasonlít a verébhez Egyik abban, hogy olyan jelenték télen, szürke, mint a veréb, a má­sik abban, hogy egyszerű, soha nem okoz fölösleges feltűnést, ha­nem végzi a maga dolgát, éli, szé­pen,egyszerűen leéli az életét. Ha megfigyelték, s főleg a ta­nárok figyelhették m­eg,­ hogy hány és hány ilyen veréb-szerény gye­rek, emberpalánta található. Jómagam is nemegyet láttam, ■amint valamelyik iskola nyolcadik osztályában, ott is leghátsó pad­ban, az előtte ülő háta mögött meglapul, hogy ne okozzon „fel­tűnést" — főleg, ha felelésről van szó. És végiglapulja, végigszerény­­kedi az évet. Hangját kevésszer hallani. Igazán „csendes fajta" Aztán kijárja az iskolát, és soha­­nem­ hitt változásokon megy át : felnő, nagy legény lesz. Akinek már nem parancsol senki. Azt csinál, amit akar. Iskolába többet nem megy Elege volt nyolc esztendeig. El­megy dolgozni. Pénzt keresni. És aztán egy szép napon meg­jelenik a város utcáján. Kezében a divatos táskarádió, testét pedig a „legmenőbb" színekből össze­válogatott ruházat fedi. Az ember első látásra azt hinné, valamelyik harcidíszbe öltözött indián törzs­ből pottyan elénk. És megy, mennek az utcán. Bandába verődve. Fikszírozzák a lányokat, megszólítják, leszólítják, s, hogy valamit értsenek egymás szavaiból is, túlharsogják bömbölő táskarádióikat. Mellükön csillogó medalionokkal, mint valami régi római harcosok, ott vannak minden cukrászdában, minden vendéglőben. „Mindig” és „mindenütt”. Olvasni nem olvasnak — hisz nyolc évig épp eleget böngészték a tankönyveket. Ők már mindent tudnak, amire szükségük van. Megy az ember az utcán. El­nézi őket. Előbb bosszantja hangos­kodásuk, faragatlanságuk, szem-­­ telenségük — de aztán, ha jól belegondol a dolgokba, csak sajnálni tudja ezeket a pávatollakba bújt, tarka-barka kis verebeket, akik nem veszik észre szürkeségük szo­morú voltát. Sajnálja őket az ember. Ezeket a félig még gyerekeket, akik bele­szédülve a „felnőttség” mámorába eltékozolják, elpocsékolják legszebb éveiket. Azokat az éveket, amelyek­nek minden perce felmérhetetlen hatással van a későbbi esztendők milyetén alakulására. Sajnálja őket, akik egy könyv, egy film helyett mindig az utcát, a tekergést vállalják, akik még fogni sem tudják a cigarettát, de azért rendületlenül szívják, még azt sem tudják, mi az ital, de azért vedelik, isszák... Töpreng az ember, megpróbálja (hányan meg­próbálták !) alakítani jellemüket, megszervezni szabadidejüket, az életüket... De ők azt mondják, hogy már felnőttek, tudják, mit csinálnak, senki ne tanítsa őket. ☆ Négy-öt legényecske juttatta e­­szembe újra ezeket a dolgokat, a­­mint a minap késő éjjel hazafelé ballagtam. Épp akkor tántorogtak ki az egyik vendéglő kapuján. Az­tán összeölelkeztek, és a város kihalt utcáján végigmenet tele torokkal rá­­zendítették : „Sej, édesanyám, mért szültél a világra....” Hát igen... Nem ártana néha józan állapotban is feltenni ezt a kérdést !... Molnos Lajos --------- Jegyzetek--------­ FELEDÉKENYSÉG (VAGY INKÁBB HANYAGSÁG?) A JAVÁBÓL Hallottam aktatáska, szemü­veg, töltőtoll sőt még gyerekkocsi elvesztéséről, elhagyásáról is. Az állomások talált tárgyakat megőrző osztályai valóságos ba­zárok. S amikor egy-egy meg­lepetés-számba menő valahol ott felejtett tárgyról értesülünk, rá­csodálkozunk, megmosolyogjuk : no lám, mennyire feledékeny, szórakozott emberek vannak. Ta­lán magunkban azt is elmond­juk, hogy egyesek feledékenysé­­ge már-már könnyelműség, mennyire nem viselik gondját a saját tulajdonukat képző - sok­szor értékes - javaknak. Sajnos, akadnak feledékenyek gazdasági egységeinkben is. A különböző ellenőrzések, a leltá­rok nem egyszer fedtek fel gaz­dátlan anyagi javakat. S ilyen esetben többről van szó, mint feledékenységről. A nemtörődöm­ség, a hanyagság, s végső fokon a felelőtlenség egyik megnyilvá­nulási módja ez. Példa szépsze­rével akad megyénkben is, Szé­kelyudvarhely - Homoródfürdő között az országút mellett több mint egy évig „szomorkodott" egy aszfaltolvasztó gép, s amikor végre elszállították, már csak ócskavas marad­t belőle. A téli havazásokat, a tavaszi vizeket szenvedte végig a zsögödi réten félig besüllyedve a földbe egy remorka. (értéke legalább 15- 20000 lej.) Senkit sem érdekelt sorsa, s lehet, ma sem került meg gazdája. Székelyudvarhelyen a Cuza Vodă utcában a kolozsvári vil­lamossági szerelő vállalat egyik munkacsoportja bizonyos mun­kálatokat végzett. Távozásuk után „a raktározási helyen", az utca jobboldalán lévő árokban 18 darab beton villanyoszlopot hagy­tak. Kinek, miért, hogyan ? Senki sem tud választ adni. ők a munkát befejezték. (Biztos a tervet is teljesítették.) Közben jött a tél, majd a tavaszi olva­dás, a bő esőzések, s az oszlo­pok jó „gátnak" bizonyultak : az eldugult árok vize elárasztot­ta a szomszédos házak udvarait és kertjeit. A lakók értesítették a kolozsvári vállalatot, a muni­­cípiumi néptanácsot és a helyi villamossági egységet. A válaszok egyöntetűek és ugyanakkor meg­­hökkentőek voltak : a 18 oszlop­ról hivatalosan nem tud egyetlen szerv sem, egyszerűen nem vál­lalják a tulajdonjogot. A kolozs­váriak azt állítják, hogy nekik nem maradt semmiféle anyaguk Udvarhelyen, a helyi egység ki­tart amellett, hogy csakis a kolozsváriaké lehet a 18 oszlop. Olyan feltételezések is elhang­zottak, hogy a szóban forgó osz­lopok papíron mint beszereltek szerepelhetnek és biztos le is számlázták. Nem egy seprűnyél­ről van szó, hanem jelentős he­lyet elfoglaló, nagyméretű oszlo­pokról, amelyek értéke nem né­hány bani, hanem közel 30.000 lej. Sehol sem vették észre sem fizikai sem értékbeni hiányukat, pedig időközben biztos leltároz­tak is. Ha pedig valóban be kellene legyenek szerelve, a megrendelő hogyan írhatott alá egy hamis jegyzőkönyvet ? Íme, néhány homályos pontja a 18 betonoszlop történetének. S a megválaszolatlan kérdések mie­lőbbi tisztázásra várnak. De ezen túl indokolt lenne a leg­erélyesebb módon felelősségre vonni a közvagyonnal szemben „feledékenynek" bizonyult sze­mélyeket, mert ilyenszerű meg­nyilvánulásokra gazdasági éle­tünkben nincs mentség. Vaskos példája ez a hanyagságnak, a felületességnek. Másutt, lehet, nagy szükség van az oszlopokra és akadnak olyan felelős szemé­lyek, akik ölbe tett kézzel elnézik, hogy több mint egy félévig em­beri munkát, anyagi értéket magukba­ raktározó javak hever­jenek a porban. Szöges ellen­tétben van ez a gazdaságosság, a takarékosság követelményeivel. Hecser Zoltán Az orvosé a szó Endémiás golyvának nevezzük a pajzsmirigy olyan természetű meg­nagyobbodását, amely egy bizonyos földrajzi környezetben gyakrabban fordul elő. Ez a működési zavar a pajzsmirigyben kezdődik, de kihat az egész szervezet működésére és egyre súlyosbodó betegségi állapo­tot okoz. Golyvás szülők leszárma­­zottaiban a betegség már születés­kor jelentkezhet s igen súlyos for­mákat ölthet, így áll elő a kretiniz­­mus. Gyakorlati szempontból a beteg­ség három fokozatát szokás meg­különböztetni. I. fokozat: a pajzsmirigy kisebb vagy nagyobb mértékben megna­gyobbodik, de ezek a megnagyob­bodások, főként a kisméretűek jód szedés után teljesen visszafejlőd­nek. II. fokozat­ esetén a pajzsmirigy­ben működési zavar alakul ki, a­­mihez rövid időn belül a többi bel­ső elválasztású mirigy (mellék pajzs­mirigy, agyalapi mirigy, nemi miri­gyek) működési zavara is társul. E­­zek a zavarok másodlagos működé­si és szervi elváltozásokat hozhat­nak létre a szívben, gyomorbélrend­szerben, tüdőben s más szervek­ben. Ezeket már nehezebb befolyá­solni, s a betegek munkaképessége jelentékenyen csökkenhet. III. fokozat a legsúlyosabb, mert ilyenkor a központi idegrendszer súlyos működési zavara áll fenn. Fő­ként veleszületett golyva esetén ész­leljük, kretinizmusnak nevezik. A törpenövés mellé ilyenkor súlyos szellemi zavar is társul. Az ilyen gyermeket szinte képtelenség nevel­ni, bármilyen hasznos munkára szoktatni. Golyvás szülők gyerme­keiben észlelhető más fejlődési za­var a süketnémaság, különböző be­szédzavarok, rossz fogazat, a kötő­szövet hiányos fejlődésén alapuló sérvképződés. Ha az előbbi két fokozatnál keze­lésről tettünk említést, itt csakis a megelőzés az egyetlen út, a terhes és a szoptató anyák idejében való golyva ellenes kezelése jód adago­lásával. Az endémiás pajzsmirigy­­elváltozásnak ugyanis legfőbb oka a jód hiánya ivóvizünkben, táplálé­­kainkban. Jódban szegény, vagy oldhatatlan jódvegyületeket tartal­mazó talaj esetén a víz jódszegény­­sége folytán a növények nem tud­nak felszívni jódot, emiatt az álla­ti termékek is jódhiányosak lesznek. Meg kell említenünk bizonyos „golyvaképző" anyagokat is, me­lyek a jód felvételét és a pajzsmi­rigybe való beépülését gátolják. Ilyenek a káposzta, karalábé, cékla, valamint bizonyos gyógyszerek is pl. a sulfamidféleségek, valamint a­­zok a gyógyszerek, melyeket a pajzsmirigy működés szabályozására használunk. De kihat a pajzsmi­rigy működésére az egyén gazda­sági-társadalmi helyzete is, a hely­telen egyoldalú táplálkozás, fehér­je hiány stb. A biológiai tényezők közül kiemelkedő a nem: nőknél sokkal gyakoribb ez a megbetege­dés, főként a serdülés vagy válto­zás korában, terhesség, illetve szop­tatás alatt. Ezek az állapotok u­­gyanis fokozott mértékben veszik igénybe a szervezetet és növelik jódszükségletét. Megyénkben is előfordul az en­démiás pajzsmirigyártalom mind a felnőttek, mind az iskolás gyerme­kek közt. Míg a múltban csak szór­ványos, egyéni kezdeményezések voltak ennek a betegségnek a le­küzdésére: pl. Parhon akadémikus 1900-as akciója, ill. Danielopolu professzor 1940. évi Prahova me­gyei kísérlete, 1948 óta szervezetten folyik országszerte mind a megelő­ző, mind a gyógyító tevékenység. Ez részben a só jódozásával törté­­nik, golyvás területeken csak ilyen só kerül kereskedelmi forgalomba. Másik módszer a jódos tabletták a­­dagolása. Iskolás gyermekeknek he­ti­ Va vagy 1 tabletta, terheseknek, szoptatóknak heti 2 tabletta bizto­sítja szervezete normális jódellátá­­sát. A jód szedés megvédi a szer­vezetet az endémiás pajzsmirigy­­ártalommal szemben, sőt, ha az enyhébb fokú, teljesen vissza tudja fejleszteni a már kialakult elválto­zást is. Sajnos, kellő egészségügyi isme­retek hiányában sokan elhanyagol­ják ezt a fontos megelőző rendsza­bályt. Ha az iskolások jóladagolá­­sát a lelkiismeretes pedagógiai személyzet könnyen követni és irá­nyítani tudja, még mindig elég sok azoknak a terhes nőknek a száma, akik csak későre jelentkeznek orvo­si ellenőrzésre, s a kiadott jód­­tablettákat nem szedik rendesen, pedig ez a magzat fejlődése szem­pontjából döntő lehet. Az endémiás golyva megelőzését szolgálja az általános közegészség­­ügyi helyzet javulása is. Ezt a célt mozdítja elő az ivóvíz ellátás javí­tása, jó közkutak, községi törpe vízművek építése. A gyógyító kezelés kétirányú le­het: 1. belorvosi-endokrin kezelés, mely különböző gyógyszerekkel tör­ténik. (Az atomenergia békés fel­­használásával előállított rádióaktív jódnak nagy szerepe van a pajzs­mirigy betegségeinek a gyógyításá­ban). 2. A sebészi kezelés, melyet csak egyes indokolt esetekben al­kalmaznak. Nem árt tudni azt sem, hogy az úgynevezett „göbös goly­vák" mögött rákos elváltozás is meghúzódhat. Kellő megelőzéssel biztosan el le­het kerülni a jódhiányos, endémiás golyva kialakulását, egészségügyi gyakorlatunk célja ennek a meg­előző munkának a minél szélesebb körű kiépítése. Mind a megelőzés, mind a gyógyítás ebben a beteg­ségben teljesen ingyenes. Az egész­ségügyi ismereteit állandóan bővítő nagyközönségre hárul, hogy öntu­datos magatartásával sikerre vigye ezt az országos akciót. Dr. Kovács Endre endokrinológus szakorvos FADÖNTÉS (NAGY PÁL ZOLTÁN felvétele) játék végigkíséri életünket, a gyermekkortól, csaknem a halálig. Homo ludens - játszó em­ber - fogalmazták meg már a régi rómaiak, életünk e sa­játos jellemvonását. Játék és játék között különbség van. Számomra, a kisgyerek önfe­ledt játszadozása a legrokonszenve­sebb. Ahogy egyik pillanatról a má­sikra csodálatos repülőgéppé, heli­kopterré tud átalakulni - sok pan­tomim művész becsületére válhatna. A kisleányok első „anya szerepüket” már kócos babájukkal játsszák, a le­génykék hetvenkedése, bázijánosko­­dása mind mind ebből az ösztönből fakad. De játszik a leány a legény, gyermek a szülő előtt és... a fel­sorolást jobb nem folytatni, mert a végtelenbe nyúlik... A bennünk élő játékos ösztön ter­méke a sok-sok népi gyermekjáték, (milyen jó lenne végre azokat is összegyűjteni, vagy ismét megjelen­tetni!) a farsangi, fonóbeli alakos­kodások, lakodalmi szokások. Ezek, részben már színjátékok, melyben a játszó és a néző szemé­lyek élesen elhatárolódnak. Azok az emberek, akikben a já­ték iránti vágy szenvedéllyé vált­­ hivatásos komédiások - színészek lettek. A két és félezer évvel ez­előtti görög társadalomban a hi­vatásos színjátszás mellett azonban már kialakultak a rabszolgák és a paraszti rétegek színjátékos szoká­sai, hogy azután a kézművesek, céhlegények, diákok és szerzetesek, főurak és polgárok egyaránt „mű­kedvelő" előadásokat szervezzenek, maguk és mások szórakoztatására, okulására. Ez a mozgalom azután, főleg a XX. század első évtizedeiben felvi­rágzott munkásszínjátszás keretében a leghaladóbb eszmékkel és gon­dolatokkal telítődött, hogy a felsza­badult nép országában még job­ban kiteljesedjen. A játék minden történelmi kor­szak velejárója. Még az élet leg­tragikusabb helyzeteiben is feltűnik. Tudunk fogolytáborokban, sőt láge­rekben működött színjátszó csopor­tokról; ezek rögtönzött előadásaik­kal igyekeztek lelket verni a csüg­­gedőkbe és ébren tartani az életbe, a jövőbe vetett hitet. Ezért én azt vallom, hogy a mű­kedvelő színjátszásnak van jövője, a technika, civilizáció és kultúra szüntelen fejlődése közepette is. Hisz lényege éppen a lelkünk mé­lyén rejlő játékos ösztön. Természetes, a műkedvelő színját­szó mozgalomnak is lehetnek idő­leges válságai, hullámvölgyei. (Mint az utóbbi évtizedben nem egyszer volt!) Ennek fejlődése - szerintem - csak akkor következhet be, ha a csoport olyan önkéntes tagokból áll, akiknek valóban örömét, való­ban a művek kedvelését, a néző szolgálatát - tanítását, szórakozta­tását - jelenti a játék. Egyáltalán nem tartom véletlen­nek azt a jelenséget, hogy az utób­bi esztendőben az érdeklődés egy­re inkább a klasszikus drámairoda­lom felé fordult; ezek rengeteg já­téklehetőségre adnak alkalmat, szó- s játék és az ember vakoztatóak, de ugyanakkor egyéni művelődésünket is elősegítik. Ennek az igénynek a felismerése szülte a gondolatot, hogy Klasszikus vígjátékok címmel olyan kötetet szerkesszek, melyben az egyfelvo­­násos vígjátékirodalom néhány da­rabja a műkedvelő színjátszók szá­mára, díszlet-jelmeztervekkel, vala­mint rendezői utasításokkal ismét megjelenjen. Időrendi sorrendben az első szer­ző a nagy klasszikus Moliere, ki­nek Botcsinálta doktor, A fösvény című darabjai a színjátszók köré­­ben ismert, nagy sikert aratott al­kotások, A Kénytelen házasság mu­latságos történet az úrhatnám, nagyravágyó polgárról, melynek hajdani balett jelenetében a „mű­kedvelő" XIV. Lajos francia király is fellépett 1664-ben. Egy évszázad múlva egy nagyenyedi kollégista fordította le először a mi nyelvünk­re Erőszakos házasság címen, me­lyet Kazinczy Ferenc 1753-ban új­rafordított. Ezt a szöveget tartal­mazza a gyűjtemény, korunk egyik jeles költőjének, Illyés Gyulának „átigazításában". A népies jellegű bohózat műfaját Vasile Alecsandri, Arvinte és Pepe­­lea­ja képviseli. Ez a három szerep­lős mű, sajátos furgangon alapuló humorával, jól megalkotott jelle­meivel szintén sok-sok játékra ad alkalmat. Fokozottabb mértékben vonatko­zik ez a Caragiale darabokra, me­lyek közül a Viharos éjszaka és a Leonida naccsás úr szerepel a kö­tetben. A magyar drámairodalomból Mó­ricz Zsigmond: Aranyos öregek és Krúdy Gyula: Az arany meg az asz­­szony műveinek felvétele mellett döntöttem. Móricz - akinek külön­ben számos egyfelvonásosa is van - e művét 1911-ben írta. A hajdani fiatalságot, a régi szerelem szép­ségét idéző lírai játék - érzésem szerint - főleg az idősebb színját­szókat fogja megörvendeztetni, a­­kiknek alkalmat ad tehetségük, em­berábrázolási képességük megcsil­­logtatására. A Krúdy-darab, „köpenyes, kar­dos" komédia, érdekes, feszült kö­zépkori történet, melynek külön ér­téke a szép nyelvezete, stílusa. Szerény kezdet ez a kis kötet! De — őszintén bevallom — gondolatai­mat már a következő, második rész összeállítása foglalkoztatja, mely talán még színesebb, érdekesebb lesz. Minden színjátszó csoport külön­böző képességű, vérmérsékletű, vá­gyakkal és törekvésekkel, erények­kel és gyarlóságokkal rendelkező emberekből áll. Olyan darabokat közreadni, melyek „minden igényt" kielégítenek - lehetetlenség. Én, az emberben élő játékos ösz­tönt, az önfeledt, felszabadult ne­vetés iránti vágyat akartam szolgál­ni. Sikere elválik! Ha majd felmegy a függöny, és valóban elkezdődik... a játék. Gergely Géza rendező a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet előadó tanára 1970 július 1, szerda Napkelte : 4,35 ; nyugta ; 20,03 Holdkelte : 2,08 ; nyugta ; 18,43 Az évből eltelt 181 nap, hátra van még 184. ÉVFORDULÓK: - 50 évvel ezelőtt jelent meg a Lupta de clasă című folyó­irat első sorozatának első száma.­­ 1921-ben alakult meg a Kínai Kommunista Párt. HETIVÁSÁR : Csíkszereda, Borszék TELEVÍZIÓ JÚLIUS 1. SZERDA 1.30 óra körül közvetítés a buka­resti Otopeni repülőtérről, Moham­mad Reza Pahlavi Aryamehr iráni sah elutazásáról. 18,00 — Kis előzetes. 18,05 — Gyer­mekműsor. 18,30 — Gazdasági adás. 19,20 - 1001 este. 19,30 — Híradó. 20,00 — Népzene. 20,15 — Filmmúzeum — Éva. 21,40 — Kiadók műsora. 22,10 —• Nagy román előadóművészek. 22,35 — Képek Kanadából. 22,45 — Híradó. RÁDIÓ A MAROSVASARHELYI RADIO MŰ­SORA JÚLIUS 2. CSÜTÖRTÖK Magyar nyelven: 6,30—Z­iff. Állatte­nyésztők tíz perce. Népi muzsika hall­gatóink kérésére. 16.30—18-ig: Hírek, tudósítások. Marosvásárhelyi zene­zeneszerzők népdalfeldolgozásaiból. Fiatalok híradója: Kik ezek a fiúk és lányok— riport a hazafias munka­telepekről; Gyergyói képek; Útijegy­­zet; Könnyűzene. A történelem lap­jai: 100 éves az aradi általános mun­kásegylet. MOZI JÚLIUS 1. SZERDA CSÍKSZEREDA­ Hargita: Robbanás a hegyekben. Színes jugoszláv film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród: A hajsza. Amerikai film. GYERGYÓ­­SZENTMIKLÓSI Miorita: A doktor­kisasszony. Színes olasz—jugoszláv film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Fa­­munkás : Legényszálló. Színes, széles­vásznú csehszlovák film. MAROS­­HÉVÍZI Caliman : Ki jön vacsorára ? Színes amerikai film. SZÉKELY­­KERESZTÚRI Haladás : A szimpati­kus „R“ úr. Román film. GALÓ­­CÁSI Fenyő : Bolondok hajója. I—II. rész. Amerikai film. BALÁN­­BÁNYAI Bányász: A komisszár és a „három zöld kutya“ banda. Színes német film. GYERGYÓCSOMA­­FALVI Művelődés: Elsietett há­zasság. Magyar film. BORSZÉ­KI Borszék: Uralkodónők harca. Szí­nes, szélesvásznú román film. TUS­­NÁDFÜRDŐI Olt: Gyanú. Színes, szélesvásznú amerikai film. BORSZÉ­KI Forrás: Hosszú láb, hosszú ujj. Szí­nes német film. DITRÓI filmszínház : Házasság görög módra. Görög film. LÖVÉTEI filmszínház: Sirlaky tán­colva. Görög film. CSIKSZENTSIMO­­NI filmszínház: Az utolsó őszi hónap. Szovjet film. CSIKSZENTMÁRTONI filmszínház: Örök ifjúság. Színes ro­mán film. CSIKSZENTDOMOKOSI filmszínház: A mi bolondos csalá­dunk. GYERGYÓALFALUSI filmszín­ház : Férfiak terepen. Bolgár film. CSÍKSZÉPVIZI filmszínház : A mes­teremberek városa. Színes szov­jet film. HODOSI filmszínház: Két jegy matinéra. Szovjet film. GYILKOSTŐI filmszínház : Az ezüst oroszlán birodalmában. Színes széles­vásznú német-spanyol film. IDŐJÁRÁS Mára továbbra is szép, meleg idő várható, délután kissé változó ég­bolttal, helyenként átfutó záporokkal. A hőmérséklet nappal 15—22, éjjel 8— 12 fok. Gyenge délnyugati szél. 1970. JÚLIUS 1. SZERDA MAI REJTVÉNYÜNK GEO BOGZA VÍZSZINTES : 1) Tanulságod van le. 4) Űrmérték. 8) Bogza egyik próza­írásának címe. 10) Házi szárnyasom, névelővel. 12) Vissza , információ, ér­tesülés. 14) Menjek, románul. 15) Kísérlet, vizsga. 16) Az erdélyi bá­nyászok hősnője. 18) Kizökkent az elején ! 19) Indiai táncosnő (ék­ cse­re). 21) A kálcium vegyjele. 22) Év­szak. 23) „ ... szeretnék lenni“ a cí­me az egyik Bogza versnek. 25) Üres réz ! 26 )Határtalanul bírna ! 27) Va­lóság­os prózai költeményt szentelt az író ennek a hazai folyónak. 29) Ci­pészszerszám. 30) A liliomfélékhez tartozó növény. 32) 1934-ben írt ri­port címe. 33) Napszak. FÜGGŐLEGES: 1)Algériai város. 2) Az író által kedvelt irodalmi műfaj. 3) A bor ősrómai istennője. 4) Az Igaz Szó egyik számában megjelent riport címe. 6) Papírra vet. 6) Légző­szerv. 7) Eme sportrajongó, néző. 9) Május kezdetén! 11) A lovakra vi­gyáz. 13) 1954-ben adta ki az Ifjúsági Könyvkiadó ezt az útirajzot. 17) Né­ma gida! 19) Borító szervem. 24) Si­á­­lahang. 23) Felvigyázó. 24) Ifj ■*“ is van. 26) Betűvető. 28) _________ 29) Kerti munkát végez, szélein! A GYERGYÓSZENTMIKLÓSI PARTIZÁN MEGYEI HELYIIPARI VÁLLALAT alkalmaz a gyergyószentmiklósi bútorrészlegre: — bútoripari mérnököt — bútoripari technikust a fémrészlegre: — kohászmérnököt — gépészmérnököt Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti osztálya nyújt. 002 A székelyudvarhelyi Megyei Helyiipari Vállalat (Orbán Balázs utca 106 szám) Gyárt és szállít kiutalás nélkül, megrendelésre : — KÜLÖNBÖZŐ TIPUSÚ TÉGLA ÉS CSERÉP­­SZÁLLÍTÓ CSILLÉKET — FÉMSZERKEZETEKET — ISKOLAPADOKAT Gyárt — SZÍNES ÉS FEKETE KERÁMIÁT NAGY VÁ­LASZTÉKBAN — SZABÓVATTAT — FEKETE ÉS HORGANYZOTT LEMEZBŐL KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKEKET 003 A székelyudvarhelyi bútorüzem azonnal alkalmaz: — bútoripari szakmunkásokat Versenyvizsgát hirdet — főmesteri állás és mesteri állások betöltésére VERSENYVIZSGÁRA JELENTKEZHETNEK MINDAZOK A MESTEREK, AKIK MEGFELEL­NEK AZ 1061/1959-ES MTH-BAN ELŐÍRT FELTÉTELEKNEK. ÉRDEKLŐDNI LEHET AZ ÜZEM SZEMÉLY­ZETI OSZTÁLYÁN. (SZÉKELYUDVARHELY, RÁKÓCZI UTCA 8, TELEFON 103). 004

Next