Hargita, 1970. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)

1970-08-02 / 179. szám

< k 4 Ha olykor hiányos, valamilyen szempontból kifogásolható okirat kerül a kezünkbe, megbotránkozunk, szegénységi bizonyítványnak tekint­jük. Az ilyen, pecséttel ellátott és aláírt dokumentum azonfelül, hogy szégyenére válik a vállalatnak, sok bonyodalomhoz vezet. Ilyen okirattal volt dolgunk az el­múlt napokban. A Csíkszeredát sze­relési és építési-javító vállalat 1970 június 9-én bocsájtotta ki,­­ szám nélkül. Pedig nagy általánosságban mindenki tudja, hogy az okirat szá­ma az akta olyan alaki kellékei kö­zé tartozik, amely, ha hiányzik, adott esetben súlyos következménnyel jár­hat. Képzeljük csak el ,mi történne, ha egy ilyen szám nélküli okiratot e­­setleg valaki 15-20 év múlva óhaj­tana felhasználni, mondjuk nyugdíj megállapításához, de akkor, és csak akkor derülne ki, hogy az okirat ép­pen a fent jelzett fogyatékossága miatt, nem vehető figyelembe. Szerencsére, nem ilyen életbevá­gó okiratról van szó, de ez mit sem változtat a mulasztás tényén, mert ugyebár egy fegyelmi büntetés ki­szabása sem éppen kicsi dolog, le­galábbis arra a dolgozóra nézve, aki viselni fogja a kilátásba helye­zett büntetés következményeit. De, ha csak az okirat alakiságá­val lenne baj ! Baj van ám annak a tartalmával is. Miről is szól ez az 1970 június 9-én kelt, s a vállalat egyik dolgo­zójához intézett okirat? Azt kívánja a szóban forgó ,alkalmazott tudomá­sára hozni, hogy „1970, 22, 23, 24, 25 és 26-án munkahelyéről igazolat­lanul hiányzott", s emiatt őt a vál­lalat igazgatóbizottsága figyelmez­­tetéses írásbeli megrovásban része­síti, egyhavi fizetése 20 százalékos csökkentésével. Már az első látásra is szembetű­nik, hogy a döntés (határozat) az állítólagos fegyelmi sértések idő­pontjaként csak az évet és napot, illetve napokat tünteti fel. Hogy hol maradt a hónap, csak a kibo­­csájtó közeg mondhatná meg. Pedig nem is lenne érdektelen tudni a fe­gyelmi sértések elkövetésének hó­naphoz kötött időpontját is, mert ha a kibocsájtó közeg egy pillanatra is belenézett volna az 1. számú törvény 13. szakasza utolsó előtti bekezdé­sébe, látnia kellett volna, hogy a fegyelmi büntetés megállapításának és közlésének 30 napos határideje van, attól a naptól számítva, amikor a büntetés kiszabására feljogosított szerv, vagy személy tudomást szer­zett a fegyelemsértés elkövetéséről. Márpedig az időpont hiányos meg­jelölése esetünkben nem szolgálhat támpontul, s kizárja a 30 napos határidő betartása ellenőrzésének lehetőségét. Pedig erre elég gyak­ran sor szokott kerülni, ha a meg­büntetett alkalmazott panasszal él a döntés ellen. A kiszabott büntetés? Igen, az egészen „újszerű". Ilyen fegyelmi büntetést az érvényben lévő törvé­nyek nem ismernek. A fegyelmi meg­rovást alkalmazó közeg, úgy látszik, hogy nem ismeri az érvényben lévő rendelkezéseket. Ha ismerné, meg­győződésünk szerint nem alkalma­zott volna ilyen büntetést. Miben is áll ez a finom vegyes fegyelmi eljárás? Elemeire bontva figyelmeztetéses írásbeli megrovás­ból és az egyhavi fizetés 20 száza­lékos csökkentéséből. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy se­hogy sem lehet a kettőt egy zsákba dugni. Ez a tilalom már abból az általá­nosan elfogadott elvből is adódik, hogy egy és ugyanazon fegyelmi vétségért nem lehet két vagy több fegyelmi büntetést alkalmazni. Már­pedig esetünkben ez történt, ráa­dásul oly módon, hogy a büntetést alkalmazó közeg az egyébként elő­írt büntetést párosította az általa gyártott büntetési formával. Hogy a jövőben hasonló gyakor­latra ne kerüljön sor, az érdekeltek figyelmébe ajánljuk az 1970 márci­us 27-én közzétett 1. számú törvény 13. szakasza rendelkezéseit, melyek szerint fegyelmi sértés esetén a kö­vetkező fegyelmi büntetések egyike szabható ki : a) megrovás, b) figyelmeztetés, c) egy vagy több fizetési fokozat visz­­szavonása 1-3 hónapig terjedő idő­tartamra, a megfelelő fizetési kate­gória legkisebb fokozatába beso­roltak fizetésének 5-10 százalékáig terjedő csökkentése ugyanazon idő­re, d) beosztásban való lefokozás ugyanazon szakmán belül 1-3 havi időtartamra és e) a munkaszerződés fegyelmi úton történő felbontása. A törvényben pontosan és kime­rítően felsorolt büntetéseket újakkal gyarapítani önkényesen, tetszés sze­rint nem lehet, még akkor sem, ha a szóbahozott közeg nehezére esne csak olyan büntetéseket alkalmazni alkalomadtán, amelyek a törvényes­ség szempontjából nem esnek ki­fogás alá. Még csak annyit, hogy a kisza­bandó büntetés nagysága sincsen a büntetést kiszabó szerv vagy sze­mély kénye-kedvére bízva, így például a törvény pontosan megszabja, hogy a fizetéscsökken­tés, amikor ilyen fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, 5-10 százalék között mozoghat. A büntetés hatá­rait sem lehet túllépni, mint ahogy azt a szóbanforgó igazgató bizott­ság tette. A megoldásnak ez esetben az lett a következménye, hogy a fegyelmi­ig megbüntetett alkalmazott fizeté­séből ez alkalommal a legtöbb 10 százalék helyett 20 százalékot von­tak le. Hogy a szóba hozott döntés miért nem tartalmaz semmit a megbünte­tett alkalmazott perorvoslati, pa­­naszolási lehetőségéről, talán a bün­tetést kiszabó szerv mondhatná meg leginkább. Addig is, hogy ebbeli mu­lasztását legalább utólag pótoljuk, idézzük az 1. számú törvény 18. szakaszát, amely szerint a fegyelmi büntetés ellen a megbüntetett al­kalmazott írásbeli panasszal élhet a büntetés közlésétől számított 15 napon belül. Ha a fegyelmi bünte­tést a vállalat kollektív vezetőszerve alkalmazta — mint, ahogy ez eset­ben történt — a panasz megvizsgá­lására a közvetlen felettes szerv il­letékes. Páll Lajos ügyész akik még „törvénytevők“ - a törvényt sem ismerik 2. OLDAL - HARGITA A közgyűlés lezajlott... (Folytatás az 1. oldalról) Ipari egységek önnálósága, össze­hasonlíthatatlanul nagyobb az e­­gyes osztályok, részlegek, végső fo­kon az egyének felelőssége. A közgyűlés a kérdés súlyának megfelelő gonddal, felelősséggel vitatta meg a beruházási munkála­tok menetét. Nem térünk ki a be­ruházási munkálatok helyzetének még csak rövid ismertetésére sem, mert a Hargita szerdai, július 29-i, 175-ös (753-as) számában egyik cikkünk részletesen foglalkozott ez­zel a tárgykörrel. Annyit meg kell említenünk azonban, hogy a félévi megvalósítás, az évi beruházási terv 36,5 százalékos teljesítése, nem a legbiztatóbb. Néhány olyan „terv­­szerűsítési egyenetlenséget" észlel­tünk emellett, amelyek az új ka­pacitások (nehézkes) átadása után külön gondot okoznak majd. Még nem tudni, ki fog dolgozni az új ércdúsító állomásnál, különben nem ez az egyetlen hanyagság, ami a szakemberek nevelése, általában a szakképesítés terén felmerült. A KÖZGYŰLÉS SOKAT SEGÍT a feltárt kérdések sürgős, kompetens megoldásában. A vlahicai szakem­berek tudják, hogy milyen hatalmas feladatok várnak a Vasüzemek mun­kaközösségére az idén és jövőben. A II. évnegyed nem indult ugyan kedvező eredményekkel, mégis min­den lehetőség megvan e szorgal­mas munkaközösségnek arra, hogy maradéktalanul teljesítse fela­datait. Valamennyi felszólaló „nyit­va" hagyta hozzászólását. Azaz, ha a Vasüzemek igazgató bizottsága, s­­ ha ennek hatáskörét túllépik a felmerülő kérdések — felettes szer­vük, a hunyadi vasipari kom­binát, figyelemmel kíséri, elő­segíti az alkalmazottak kép­viselői tolmácsolta javaslatok megoldását, a problémák rende­zését, a munkaközösségnek min­den lehetősége megvan a tervfel­adatok teljesítésére, sőt túlszárnya­lására. Nem marad más hátra, mint rendezni közös dolgaikat. Javaslatok önkiszolgálás (Folytatás az 1. oldalról) önkiszolgálásban összeváloga­tott kisdedeit, azzal a nyilván­való takarékossági szándékkal, hogy a prémes erszénnyel meg­kímélje a másik erszényt, ame­lyik rendszerint nem prémes, hanem üres. Az igaz, mondtam, hogy a jó­isten erszényekkel látta el a kenguruféléket, de cserébe el­­csökevényesítette a mellső lá­bukat, és így most már csak szökdécselve járnak. Említett kedves vevő sem tudott mesz­­szire szökdécselni, és így most már az erszénybe dugdosást nemcsak az erszénye bánja. Illetékesek erre azt a köznapi példát hozták fel, hogy egy hölgy szappannal és szesszel önkiszolgálta magát, de mire a kassza járókájához ért, megüre­sedett a vinilin kosár. Erre én azt mondtam : illető hölgynek van ízlése és jólnevelt. Az em­ber minek mutogassa az olyan prózai árucikkeket, amilyen a mosószappan is. Azért van szatyra, hogy belehelyezze, nem? Ráadásul a hölgy haladó erkölcsiségének is tanújelét ad­ta, amidőn nem akarta a szeszt mutogatással reklamírozni, ha­nem szemérmes mozdulattal el­rejtette, nehogy valami korhely meglássa. A gesztus az én sze­memben kimondottan alkohol­­ellenes gesztusnak minősült, a­­mit az árgusszemű üzletvezető­nek inkább honorálnia kellene. Úgy is van züllött ember elég. Illetékeseket végül is nagy nehezen meggyőztem az önki­­szolgáló hálózat kiterjesztésének szükségességéről. Javasoltam, hogy az erszényes és szemérme­sen dugdosó kedveskedők szá­mára minden kiszolgáló üzletben tegyenek ki az árcímkék mellé egy nagyobbacska elekt­romos vignettát is, amelyiken opart­­szerűen gyulladjon ki a figyel­meztetés: „Van önkiszolgálás, de van öntudat is!“ S mivel a valóságban ez a két kereskedel­mi és beszerzési kategória na­­gyonis összefügg, illetékesek rém ésszerűnek találták a ja­vaslatomat, és azóta napról­­napra bővül az önkiszolgálás. T­e­re­x • A koppenhágai Bagsvaerd ta­von megrendezett kajak-kenu világ­­bajnokságon kiosztották az első ér­meket. Tegnap hazánk versenyzői egy arany, két ezüst és egy bronz­érmet szereztek. Eredmények: Ke­nu páros, 10 000 m: 1. Románia (Pet­re Maxim, Aurel Simionov), 2. Szov­jetunió. Kenu egyes, 10 000 m: 1. Wichmann Tamás (Magyarország), 2. Atanasiu Butelchin (Románia). Ka­jak páros, 500 m: 1. Svédország, 2. Románia (Aurel Vernescu - Atana­­sie Sciotnic). A bronzérmet a Costel Coşniţă — Vasile Simiocenko páro­sunk nyerte a 10 000 méteres kajak futamban. • A zürichi férfi atlétikai Európa kupa elődöntőjében az első nap helyezései: 1. Franciaország 52 pont, 2. Szovjetunió 51 pont, 3. Spanyolország 39 pont, 4. Anglia 32 pont, 5. Svájc 22 pont, 6. Romá­nia 14 pont. A 110 m-es gátfutás­ban Nicolae Pertea román atléta új országos rekordot állított fel 13,8 mp. idővel. • A hilversumi (Hollandia) nem­zetközi teniszbajnokság elődöntőjé­ben Tom Okker 6-2, 8-6, 1-6, 3-6, 6-2 arányban győzött az ausztráliai Philips Moore-ral szemben. • India és Németország SZK te­niszcsapata Poona indiai helység­ben megkezdte mérkőzését a Da­vis kupa zónaközi elődöntője kere­tében. A nyugatnémet Wilhelm Bungert az első játszmában 6-2, 7-5, 6-3 arányú győzelmet aratott Jaideep Mukherjen fölött. • A Stade de Reims és az AS Roma női labdarúgó csapatok bos­toni mérkőzésén a francia női csa­pat 4-2 (3-1) arányban győzött. A mezőny legjobb játékosa, a fran­cia Nadine Juillard, 3 gólt rúgott. • Jugoszláviai körútját folytatva, a Norwich City angol labdarúgó­csapat 2-1-re győzött a Bor csapa­ta ellen. A háromszáz éves múltú Csíkszeredai sajtó A Hargita megye székhelyére - Csíkszeredába -, ebbe a szép és a szüntelen megújhodás korát élő városba látogató számára sok meglepetést tartogatnak azok a nagyjelentőségű gazdasági és szociá­llku­ltu­rális változások, me­lyek egyre újabb színfoltokkal gazdagítják az itt élő román és magyar dolgozók mindennapi éle­tét, szemléletesen igazolják a Ro­mán Kommunista Párt következetes politikáját, melynek alapvető cél­kitűzése a dolgozók növekvő anya­gi és szellemi jólétének a bizto­sítása, az ország összes helységei­nek a harmonikus fejlesztése. A várost és a környékén lévő csodálatos tájat szemlélve, az em­ber szinte akaratlanul is felkeresi a múzeumot, mely számos bizonyí­tékát őrzi Csíkszereda, akárcsak e­­gész hazánk történelmi múltjának. Nem lehet közömbösen elmenni a­­zok mellett a dokumentumok mel­lett, amelyek igazolják, hogy ez, a múltban elfelejtett város, ősi kulturális hagyományokkal büsz­kélkedik. Három évszázaddal ez­előtti, pontosabban 1675-ben Csík­szeredában írott és nyomtatott könyveket, füzeteket, metszet-levo­natokat láttam itt, de mindezek mellett számtalan tanúságát an­nak is, ahogy az idők folyamán kor­szerűsödött a nyomtatás, aho­gyan alkalmazkodott az ú­­jabb kulturális és propaganda eszközök támasztotta követelmé­nyekhez. 1881-ben rakják le egy „modernebb" nyomda alapjait, melyben 1881—1885 között a „Szé­kelyföld", 1889-1944 között a „Csí­ki lapok", míg 1931-1943 között a „Csíki naplók" című kiadványokat készítették. Ugyancsak itt, ugyan­azzal a felszereléssel nyomták 1949-1951 között a „Vörös Zászló" című lapot. Kissé elidőzve néhány statiszti­kai adaton, azt is megtudtam, hogy hányan dolgoztak ebben a kezdetlegesen felszerelt nyomdá­ban : 1925-ben 8 nyomdász, 1960-ban is csupán tizenkilenc. Íme röviden a Csíkszeredai nyomda múltjáról tanúskodó pár adat, amelyek viszont beszé­desen igazolják, hogy évszázado­kon át éltek e vidéken olyan em­berek, akik lelkesen munkálkodtak a hargitai tájak közművelődésének a felvirágoztatásán. A kiépülőben lévő ipari negyed­ben új nyomdát adtak át rendelte­tésének, tágas, világos, jól szellőz­tetett műhelyekkel, s nem téve­dünk, ha azt mondjuk, hogy a nyomda építésénél a fő szempon­tok egyike a dolgozók egészségé­ről történő gondoskodás volt. Az új egységet magas termelékenysé­gű, ultramodern felszerelésekkel látták el, melyek segítségével mi­nőségileg felsőbbrendű nyomda­ipari termékeket lehet előállítani, mint azok, amelyek még néhány hónappal ezelőtt elhagyták a régi nyomda műhelyeit. A szedő rész­legen nagyteljesítményű szedőgé­pekkel dolgoznak, amelyekre e­­lektronikus programvezérlő beren­dezések is alkalmazhatók. Az illusztrációkat készítő famet­sző helyét átvették az elektronikus úton szabályozható, xenongáz-é­­gőkkel ellátott fényképmásolók és sokszorosítók, melyek segítségével kiváló minőségű autotípiák, lineá­ris vagy többszínű klisék készít­hetők. A tulajdonképpeni nyomda­részlegen is olyan gépek és felsze­relések vannak, amelyek nagy munkasebesség mellett is jó minő­ségű nyomást biztosítanak. A négy szín­nyomásra beállított rotációs gép óránkénti teljesítménye ötven­ezer újság. Ezen a környomó gé­pen készül a két megyei lap : a Hargita és az Informaţia Harghi­tei. A nyomdaipari egység többi termelő részlegein működésbe he­lyezett berendezések is nagymér­tékben hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a jövőben egyre több könyv, brosúra, papír- és kartonból ké­szült csomagolóanyag, üzemi új­ság, folyóirat lásson napvilágot. Ma a nyomdában egy nyolcvan tagú munkaközösség, nagyrészt fi­atal nyomdászok, a gutembergi szakmához híven adnak életet a nyomtatott betűnek. Szorgalmas kezük alól kerül ki a megyei párt­­sajtó, mely nap mint nap tájékoz­tatja a megye dolgozóit a szocia­lista építésben elért nagyszerű e­­redményekről hazánkban, pártunk bel- és külpolitikájának időszerű kérdéseiről. Íme mit mond Tőke András, a nyomda felelőse, aki immár 28 éve dolgozik a nyomdász szak­mában és ugyanannyi éve­­ eb­ben az egységben : - Nehéz párhuzamot vonnom a mai és a régi nyomda között, ahol szakmámat megtanultam és mint­egy huszonhat évet dolgoztam. Ta­lán el sem tudtam képzelni, hogy Csíkszeredában valamikor is egy i­­lyen „csoda” születhet. A múltban nagy nyomdákat általában csak nagyvárosokon építettek. A párt- és államvezetőség gondoskodása révén azonban ma már itt is va­lósággá vált ez a régi álmunk.­­ 1970 májusa óta az új nyom­dában látnak napvilágot a me­gyei napilapok. Mit tesz a munka­­közösség azért, hogy a lapok ide­jében és megfelelő grafikai kiállí­tásban jelenjenek meg ? - Munkásaink mintegy nyolcvan százaléka fiatal,akik ebben az egységben, illetve az ország más poligráfiai központjaiban tanul­tak. Még sokat kell tanulniuk, de meggyőződésünk, hogy a szakma titkaiban gazdagabb tapasztala­tokkal rendelkező idősebb munká­sok irányításával rövidesen jól felkészült szakemberekké válnak. Jó eredményeikért máris dicsérőleg szólhatunk az olyan dolgozóinkról, mint Galambos Iván, Papp B. Éva, Páll Sándor, Almási István gépsze­dőkről, vagy Balázs Jánosról, Guli­­man Adolfról, Szabó Sándorról, Sárkány Józsefről, Vágási Sándor­ról és Sárkány Józsefről (II.). Itt említjük meg Bálint Lajos és Gre­­benisan Simion környomó gépke­zelőket, Vass Erzsébetet és Sütő Ernőt a cinkográfiai műhelyből, va­lamint Bálint Géza, Tóth Marcel­la, Ferencz Gábor, Szigeti Gábor, Nagy Rozália, Györgyicze Irén és más dolgozókat. Mindannyian örvendünk a jó e­­redményeknek, de el kell monda­nunk azt is, hogy ebben a korsze­rű egységben még számos olyan kérdés van, amelyekkel továbbra is foglalkozni kell. Szó van itt első­sorban is a munkafegyelemről, mely még nem minden esetben áll a követelmények szintjén. Ugyanitt teszünk említést az állandó szak­mai önképzés szükségességéről, mint egy igen fontos, mondhatni erkölcsi kötelességről. Ennek kap­csán el kell mondanunk, hogy az újságok és a többi nyomdaipari termékek minőségileg még mindig nem érték­ el a nyomda mai mű­szaki ellátottságával biztosítható s­zintet. A nyomda dolgozóinak és felelősének egyaránt, meg kell ér­teniük, hogy a nyomdász nem egy­szerű „iparos", hanem szakmájá­nak művésze is, akinek munkájá­ban lépten-nyomon alkotnia kell. Márpedig ezt csakis állandó ön­képzéssel, szorgalmas munkával, a szakma iránti szeretettel lehet megvalósítani. Úgy kell tehát dol­­gozniok, hogy méltók legyenek Gutemberg nagy felfedezéséhez, mely forradalmasította a kultúra és a tudomány terjesztését. Aurel Finder, a brassói Nyomdaipari Vállalat főmérnöke A NAPI 100 PÉLDÁNY TELJESÍTMÉNYŰ KÉZI SAJTÓ­TÓL az óránként 50 ezer példány teljesítmé­nyű KÖRNYOMÓ GÉPIG GUTEMBERG NEMES SZAKMÁJA SO­RRA KÖTELEZ­ mm­lllllll A Hargita Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága a 286/1970- es számú végzésével a szocialista kereskedelmi egységek részére a zöld paprikánál és a vineténél az alábbi eladási plafon árakat ál­lapította meg: — Mértékegység = lej/kg­­— zöld paprika Extra= 5,00 lej I. oszt. = 4,00 lej II. oszt. = 3,00 - vinete ” 4,90 lej I. oszt. = 3,90 lej II. oszt. = 3,00 Megjegyzés: — A fenti termékek áránál tiszteletben kell tartani az érvényben lévő szabványokat és a belső minőségi normákat. - A fenti kicsinybeni eladási plafon árak 1970 augusztus 3-án - zéró órától - érvényesek. - Ezen hatállyal a jelenlegi árak - a fenti termékeknél - érvé­nyüket veszítik. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint mára szép, meleg idő várha­tó, az égbolt helyenként felhős lesz. A nappali hőmérséklet 20—26, az éj­szakai 11—13 fok között váltakozik. Mérsékelt északkeleti szél. A NAP REJTVÉNYE 1945-ben ezen a napon halt meg, 82 éves korában Mascagni, a ne­ves olasz zeneszerző. A vízsz. 1. sz. sorban legismertebb operájá­nak a címét, a függ. 1. sz. sorban pedig személynevét rejtettük el. A vízsz. 28. sz. sorban annak a művészeti irányzatnak a neve ta­lálható, amelyhez a mester is tar­tozott. VÍZSZINTES . 8. Nagy (gyakran cifra) kezdőbetű. 9. Ezen állóvíz. 10. Belé egynemű hangzós. 11. Angol idő. 13. Szomorú. 15. Révész Károly. 16. A K betű után következik az ábécé­ben. 18. Még nem iskolás. 20. Szabá­lyosan zárt görbe vonal (névelővel). 21. Vas. 23. Néma kín. 24. Visszáján kopasz ! 25. Mindig az ember előtt áll. FÜGGŐLEGES . 2. Nyomdai betű­típus. 3. Össze-vissza írom ! 4. Atlé­tikai Club. 5. Könnyet ejt. 6. Vissza . Operáció után lép fel. 7. Hangtalanul tol! 12. Határozatot hoz. 14. Járunk rajta. 17. Éjszakai mulató. 19. Földes anyag, sárga és vörös festéket állíta­nak elő belőle. 21. Település. 22. Kikötő. 24. Szörny. 26. Igekötő. 27. Régi kettősbetű. 1970. AUGUSZTUS 2. VASÁRNAP 4 Megjelent az UTUNK A JÚLIUS 31-I SZÁM TARTALMÁBÓL PUBLICISZTIKA: Banner Zoltán: A peremen. I­zzoly Dénes: Érzelmes utazás Aradon. Nagy Kálmán : Hangsúly és jelző. PRÓZA :­­ Hornyák József : Nyári zuhatag. Varró Ilona : A baj. Kincses Elemér : Mondjátok, nem félünk (III). Mori Ogai : A ta­­kasze bárka. VERS:­­ Bözödi György, A­na Blandiana, Horváth István, Ká­dár János, Paizs Tibor. IRODALOMKRITIKA — Páskándi Géza : Ábel füstje alatt. Veress Dániel : Beke György új regényéről. Szőcs István : Ilona bujdosá­­sai. MŰVÉSZET :­­ Agopcsa Marianna : Beszélgetés Feiér Petrával. Kilin Sándor : Jegyzet szobor-ügyben. Murádin Jenő : Egy nagybá­nyai festőasztalosról. Wagner István : A Mentség temesvári ősbe­mutatójáról. LEVÉLVÁLTÁS, ÚJ KÖNYVEK, ORSZAG-VILAG, KERESZTREJT­­VÉNY 1970 augusztus 2. vasárnap Napkelte : 5,04 ; nyugta : 19,41 Holdkelte : 4,51 ; nyugta : 19,59 Az évből eltelt 214 nap, hátra van még 151. ÉVFORDULÓK:­­ ROMANIA SZOCIALISTA KÖZ­TÁRSASÁG TENGERÉSZEINEK NAPJA.­­ 1808-ban született Simion Bar­­nuţiu, a román szellemi élet jeles személyisége (megh. 1864-ben).­­ 75 évvel ezelőtt - 1895 au­gusztus 3-án — hunyt el Di­­mitrie Brindza orvos és termé­szettudós, a Botanikai Intézet és a bukaresti botanikus kert megalapítója (szül. 1846-ban). HETIVÁSÁR : Etéd (vasárnap), Maroshévíz, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyimesközéplok (hétfő). ÁLLATVÁSÁR : Székelyudvar­hely, Etéd. TELEVÍZIÓ AUGUSZTUS 2. VASÁRNAP 9,.00 — vakáció — gyermekeknek^ 10.00 — Faluműsor. 11,15 — Közkí­vánatra: Harry Belafonte, Luminiţa Dobrescu. 12,00 — A haza vártáján. 12,30 — Szimfonikus hangverseny: Mozart alkotásaiból. 13,15 — Magyar nyelvű adás. 14,45 — Vakáció. 15,30 — Vasárnapi sport — Kajak-kenu világ­­bajnokság — egyenes adás Koppen­hágából. 17,40 — Atlétika — Az Eu­rópa kupa elődöntői — egyenes adás a Republicii stadionból. 19,40 — Hír­adó. 20,15 — Heidi — játékfilm. 22,00 Tengerészjátékok. 22,40 — Vendége­ink: Mihaela Mihai, Mina Lizell (Svédország), Alii Primera (Venezue­la). 23,00 — Híradó. AUGUSZTUS 3. HÉTFŐ 18,00 — Kis előzetes. 18,05 Minitech­­nicus ’70. 18,35 — Tudományos ki­látó. 19,00 — Gazdasági újdonságok. 19,20 — Ezeregy este — kisgyerme­keknek. 19,30 — Híradó. 19,50 Reflek­tor. 20,00. Elveszett illúziók (III. rész). 21.00 — Szemelvények a tavalyi sopoti nemzetközi könnyűzene fesztiválról. 21.30 — Rivalda, 22.10 — Híradó. 22.20 — Visszapillantás a mexikói labdarúgó világbajnokságra. ­ 3­­ RÁDIÓ A MAROSVASARHELYI RADIO MŰ­SORA AUGUSZTUS 3. HÉTFŐ Magyar nyelven: 6.30—7-ig: Baran­goló mikrofonok. Szórakoztató zene. 16.30— 18-ig: Hétfői krónika. Művelő­dési kalauz. Zenésposta. Társadalmi ankét. Mátyás Judit és Madaras Gá­bor énekel. Sport. Könnyűmuzsika: „Bruckner“ zenekara játszik. AUGUSZTUS 4. KEDD Magyar nyelven: 6.30—7-ig: Riport­műsor falusi hallgatóinknak. Zene. 16.30— 18-ig: Hírek. Beethoven: Kórus­fantázia. Ipari krónika. Népek zené­jéből. Lionel Long énekel. A rádió dekameronja. Tánczene fúvószeneka­ri előadásban. Fanus Neagu: A vörös kakas. MOZI AUGUSZTUS 3. HÉTFŐ CSÍKSZEREDAI Hargita : Az íz­­vadász. Színes francia-angol-román film. SZÉKELYUDVARHELYI Homo­rúd :Lányok köztársasága. Lengyel film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mio­riţa : Asterix és Cleopatra. Színes francia-belga film. SZÉKELYKE­­RESZTÚRI Haladás : A bőrruhás fiúk. Angol film. MAROSHÉVSZI Călimări: A bosszúálló. Színes olasz film. GYERGYÓCSOMAFALVI Műve­lődés : Fekete folyó. Bolgár film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt: Várj, amíg be­­sötétedik. Szélesvásznú amerikai film. BORSZÉKI Borszék : A Lady Chap­lin akció. Színes, szélesvásznú olasz­­francia-spanyol film. LÖVÉTEI film­színház : Magány kettesben. Széles­vásznú lengyel film. PARAJDI film­színház : Csak hétfőt megérjük. Szovjet film. DITRÓI filmszínház : Gazemberek. Francia-olasz film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Ködös éjszaka. Német film. CSIK­­SZENTDOMOKOSI filmszínház : Sir­­takyt táncolva. Görög film. CSÍK­­SZENTMÁRTONI filmszínház : Utolsó szerelem. Csehszlovák film. CSÍK­­SZENTSIMONI filmszínház : Két jegy matinéra. Szovjet film. CSIKSZEP­­VIZI filmszínház : Találkozás a he­gyekben. Szovjet film. HODOSI film­színház : Ezer közül egyetlen lehe­tőség. Színes szovjet film. GYILKOS­­TŰI filmszínház : Visszajátszás. Ro­mán film. / i 3 4,y 6 ?r 8 9 N ■ M 11 IZN Je ►4 if 18 -------79 , i feM P M LjM Vt L ih 2.1 p r

Next