Hargita, 1971. november (4. évfolyam, 261-285. szám)
1971-11-02 / 261. szám
Az ügyintézés mélységes demokratizmusának szellemében (Folytatás az oldalról) „nepotizmussal“ szemben és biztosítja, hogy a kádereket felkészültségük, tapasztalatuk, illetékességük, szervezőkészségük, korrekt honpolgári magatartásuk mértékében léptessék elő. A törvény igen nagy hangsúlyt helyez az igazgatói, vezérigazgatói és más hasonló tisztségek betöltésével kapcsolatos eljárásokra lévén, hogy ezeknek a kádereknek különleges képességekkel kell rendelkezniük .A törvény értelmében az ilyen tisztségekbe csak azok a szakemberek léptethetők elő, akik megfelelnek a tanulmánnyi és szolgálati idővel kapcsolatos követelményeknek, sorozatosan különböző vezető tisztséget töltöttek be, gazdag tapasztalatra tettek szert ezen a téren, szakmai felkészültségük kiváló, társadalmi magatartásuk feddhetetlen, és elvégezték a gazdasági és államigazgatási vezető káderképző intézetet, illetve más továbbképző kurzust. Az igazgatói, vagy vezérigazgatói tisztség betöltéséhez nem kell vizsgát, vagy versenyvizsgát tenni, ezeket a tisztségeket a felsőbb szervek javaslatai alapján — különbizottság ajánlásai alapján — töltik be. Íme néhány fő ismérve az új törvénynek, amelynek az alkalmazása, meggyőződésünk, hogy igen nagy jelentőségű feladat, de lehetőség is egyben arra, hogy maradéktalanul érvényesüljenek pártunknak és kormányunknak vezetési alapelvei, a legteljesebb társadalmi demokrácia kiteljesítésére való törekvés, hogy vezetési elveinek mindenben megfeleljenek a tudomány és a technika százada magas követelményeinek, hazánk, román magyar és más nemzetiségű dolgozói érdekeinek. 2. OLDAL HARGITA VÁDOL A MEGFAGYOTT BURGONYASzélesedő neveléstudományunk Burgonya, Hargita megyei burgonya. Híre van, hírneve. Sokat termelünk belőle. Több mint tízezer hektáron sok-sok millió kilót, tonnák tízezreit. Hektárhozamaink egyre nagyobbak, a húszezer kilót ostromoltuk, meghaladtuk az idén egyes gazdaságokban. Burgonya, rengeteg burgonya. Élelmet, ipari nyersanyagot, pénzt, jólétet jelent. És ebből a burgonyából még néhány száz hektár a földben van. Szombatra virradólag 13 fokos fagy köszöntött a Kárpátközi medencékre. A vékony földréteg nem tudta megvédeni a gumókat. Sokat megcsípett a hideg, hogy mennyit, még nem tudni. Alcsík burgonyaföldjeit, gazdaságait járjuk. Kevésszámú termelőszövetkezeti tagot látni a mezőn, lassan fogy a burgonyával beültetett terület. Csíkszentsimonban a keményítő- és szeszgyár kapuja előtt hosszú sorban állnak a szekerek, autók, utánfutós traktorok. Özönlik a burgonya a gyár tárolóhelyei felé, hogy keményítővé, alkohollá alakuljon át. Özönlik a burgonya és igen sok gumó nedvesen csillan az október végi napfényben. Fagyott. A mezőn ugyancsak fagyott gumókat látunk az épek között. Hogyan juthattunk idáig, hogy a kedvező ősz ellenére földben fagyjon meg a burgonya a Csíki medencében ? Miért nem következett be ilyesmi Gyergyóban? A gyergyói gazdaságokban ? Elemezzük, keressük az okokat ? Eső után amolyan köpönyeg lenne most vitatkozni azon, hogy miért is történt, ami megtörtént? Talán nem felesleges. Mindszenten száz hektár burgonyája volt a termelőszövetkezetnek. Szombaton még 20 hektárnyi a földben várta a fagyhalált, vasárnap estig nem sokat változott a helyzet. „A gazdaság tagjai még tíz hektárnyit sem ástak ki összesen“ — mondja a főkönyvelő. „Mind idegenekkel, fizetett munkásokkal, az iskolásokkal dolgoztattunk“. A háztáji gazdaságokban egyetlen burgonyagumó sem fagyott meg. Régen kiástak valamennyit. Csíkszentléleken hasonló a helyzet. A toplicai szakmai iskola több mint 160 diákja birkózik az utolsó hektárokkal. A tagok cukorrépát ásnak. Mintha a burgonya nem is lenne az övék. A gazdaság mérnökét keressük. Az irodában azt mondják a mezőn van, bejárjuk a mezőt, visszamegyünk az irodába, ismét a mezőre. Dél óta senki nem látta a főmérnököt. Az emberek közben ássák a fukorrépát, a burgonya még nedvet ereszt a rátűző napfényben. Csíkszentimre, Csíkszentkirály. Még jócskán van burgonya a földben. Nem lehet pontosan megállapítani, mennyi. Mint egy vesztett csata után, nem tudni menynyi az áldozat. Hány hektár burgonyát károsított a fagy. Százalékok röpködnek a levegőben. Tonnák. Találgatnak. Öt százalék ? Tíz ? Kevesebb ? Száz tonna, az egész medencében több mint ezer tonna ? Nem tudni. A csíkszentkirályi gazdaság főmérnökét délelőtt tizenegy órakor a szövetkezeti boltból látjuk kijönni. A vezetőség azt jelenti, hogy az emberek szedik a burgonyát, a 47 hektár cukorrépából csak 12-őt ástak ki, a szentimreiek a 90-ből 45-öt bevallanak. A valóság egészen más. Mindkét gazdaságban gyakorlatilag befejezték a répa ásását. Nem lenne fontos a cukorrépa ? Hogyne. Fontos, nagyon fontos, de a répának nem árt a fagy, nem történt volna semmi baja, ha még egy-két napig a földben ül. Levelei még olyan üdezöldek, mintha nem is következne a vegetáció vége. Szóval ássák a cukorrépát, a burgonya meg maradhat a földben. A vezetőségek azt mondják, tehetetlenek. Nem tudnak rendet teremteni. De nem is parancsolni kellene, irányítani, szervezni. Minőségi különbség van a szavak értelme között. Csíkszentmártonban nem parancsoltak, de kiszedték a burgonyát. Valaki azt mondta szerencse, hogy itt van a Keményítő- és szeszgyár. Értékesíthetjük a dércsípte burgonyát. Nem fog kárba veszni. Szerencse ? Vajon hasonlóan vélekednek azok, akik tőlünk várták a jövő évi vetőmagot ? Akik számítottak arra, hogy asztalukra hargitai burgonya kerül ? Vasárnap ismét megjelentek a munkások, az alkalmazottak, az iskolások, hogy még egy utolsó erőfeszítést tegyenek, segítsék a tagságot a burgonya kiszedésében, megmentésében. Mindszent határában idősebb férfi jön velünk szembe .Kezében egy burgonyagumó. Élénkbe tartja szinte vádolóan: „megfagyott“. Látjuk, hogy megfagyott, de ki a hibás érte ? „Magának volt háztáji parcellája ? Igen ? Mikor ásták ki a burgonyát ? Még szeptemberben ? Kivel ásták ? Ott volt a fiam, a menyem, a leányom, az öregasszony és én. A családból hányan szedték a pityókát a gazdaság földjein ? Egy se. Tudja, elvtárs, mi öregek vagyunk már, a fiatalok pedig munkába járnak a városba. Őle nem termelőszövetkezeti tagok. Nekik nem kell pityóka. Vesznek a piacon és az aprozárban.“ Eddig idézzük a beszélgetést. Ők, mármint a fiatalok, máshová járnak dolgozni, burgonyát vesznek az „aprozárban“. Ki termeli ezt a burgonyát? Mit is érdekli őket. Még egy beszélgetés a gazdaság főkönyvelőjével. „Azt mondja a főkönyvelő elvtárs, hogy a tagság nem vette ki részét a burgonyaásásból? Nincs is tag tulajdonképpen. Mindenki valahol a városban dolgozik. — Igen, nézzék a nyilvántartót! — És... arról nincs nyilvántartó, hogy hányan kaptak háztáji parcellát? — De igen. A háztáji parcellákat kiosztottuk, mert mindenki megígérte, hogy becsülettel teljesíti a ráháruló feladatokat“. A háztáji parcellákat kiosztották — nemcsak Mindszenten, máshol is —, a háztáji parcellákból kiszedték a burgonyát. Lassan, villával, hetekig. Nem maradt a földben egyetlen gumó sem. A többi megfagyhat? Az nem a tagoké? Kit vádolt az a mindszenti ember, mikor a megfagyott burgonyagumót elénk tartotta? Vigye el falutársaihoz, azokhoz, akik nyugodt lélekkel odahaza ülnek, mikor veszélyben a megtermett érték, vigye ki a cukorrépaföldeken dolgozó aszszonyoknak, férfiaknak és mutassa meg a fagytól könnyező burgonyát. És ne csak Mindszenten. Mindenhol, ahol még gumók vannak a földben. Vasárnap estére fehér havazással búcsúzott október. Betarkarta a fázó burgonyát. BOGOS SÁNDOR A VONATRA VÁRVA Szeretem az állomási talponállókat. A napi munka után szinte nyugtató a hosszú, Cigarettafüstöt eregető semmittevés. Ide tér be az ingázó férfi, a piaci kofa, a törvényt járó öreg, a vásáros szerdai napon, amely mindig dédelget valamilyen csekélyke vásárfiát... Az öreg, akin látszik, hogy csak a szerdai nap kedvéért, a piacért jött a városba, ott topog most az egyik asztal mögött. Kibontja az összekötött kendőt, ne vigye haza a felcsomagolt házait. Megharagudna az asszony ... Aztán valaki szól neki, hogy csak „itt vásárolt árut lehet fogyasztani“. Nincs semmi, akkor azt eszem — mondja. Kér valami falnivalót. Mit? Nem tudja mit. Valamit adjanak. Kap egy cédulát. Térül, fordul, aztán ismét visszamegy a kasszához, hogy adjanak egy „negyedes tükört“ vinné haza az aszszonynak ... Aztán kiszemeli az egyik asztalt s vár. Vár amíg megérkezik az étel. A negyedes üveg ott az asztalon, az öreg dédelgeti mintha attól félne, hogy leesik. Meg is próbálja, zsebre tenni, de szűk a harisnya. Aztán csak megjön az ennivaló is. Lassan, ráérősen, mint akinek még sok van a vonatig majszol. Nyugodt, mint aki mindent elintézett s most már csak haza kell menni... Egy idő múlva valaki sörösüveggel megrakottan, amint a másik asztal felé töret, meglöki az öreget. Meglódul az üveg s szétmegy a cementen ... Az öreg nézi s aztán tovább eszik. Rá sem hederít a röhögésre. — Jobb lett volna, ha megigya tata — szól valaki. — Nem iszom én fiam. De nem akartam üres kézzel hazamenni ... — szól vissza, s abbahagyja az evést. Ott marad a teli tányér s az öreg a tömegen keresztül elindul a vonathoz, amely egy óra múlva indul... A vásárfiát pedig zsörtölődések közepette összesöpri a takarítónő... FERENCZ L. ISTVÁN ------ MOYZCT ----- Újabb kiadvánnyal gazdagodott a Politikai kiadó Filozófiai és szociológiai könyvtár-sorozata. Stanciu Stoian könyve Educaţie şi societate címmel jelent meg elmúlt napokban, s amint a kritika jelezte, nagy sikernek örvend, különösen szakkörökben. A kötet, amennyiben egy mondatban próbálnánk megfogalmazni mondanivalóját — tisztázni kívánja a szociológia helyét a neveléstudományban és a pedagógiai gyakorlatban. A szerző egy újszerű neveléstudományról beszél, amely — mint mondja — jóllehet klasszikus alapokon nyugszik, a felgyorsult társadalmi fejlődésben átértékelődött ; egyre több szakember kapcsolódik be az elméleti kérdések tisztázásába, megoldásába, de az oktató-nevelői gyakorlatba is. Ez a viszonylagos kiszélesedés bizonyos értelemben megkérdőjelezi a pedagógiát, mint önálló tudományágat. S ha eddig — kiváltképpen a rokonszakok képviselői — nem éppen egyhangúan ismernék el ezt a tényt, most talán inkább támadhat kétely a pedagógiával szemben. A szerző szinte minden fejezetben módot talál arra, hogy meggyőződését bizonyítsa, s valóban bizonyítottnak érezzük, amikor az útról beszél, amelyet a pedagógiának kell megtennie ahhoz, hogy minden kételyt kizáróan kivívja magának az „önálló“ minősítést. Az elméleti részek mellett elég hely jut a történeti áttekintésnek, a pedagógia fejlődésének, egyes állomásai felidézésének, a modern irányzatok bemutatásának, (kísérleti pedagógia, programozott oktatás, szociálpedagógia, kibernetikai pedagógia stb.). Ez a felsorolás irányzatos: a szerző arra a következetesre jut, hogy nincs kellőképpen kihasználva az ember önnevelői képessége. A szociológia szerepét a neveléstudományban különböző fejezetekben (nevelés és kultúra, erkölcs és nevelés, nevelésesztétika, testkultúra) tárgyalja. Itt a legfigyelemreméltóbbnak a nevelés meghatározását, valamint a nevelés és kultúra viszonyának tisztázását találtuk, amely szerint a nevelés egy sajátos és állandó megnyilvánulása az általános kultúrjelenségnek. Ebben az érte- KÖNYVJELZŐ lemben a kultúrának integráló szerepe van, oly módon, hogy ez az integrálódás előremutató, haladó jellegű. Az igazi kultúrának tehát nem konzerváló, hanem progresszív jellege van. Ez a szellem hatja át az új típusú ember meghatározását is, melynek alakításában éppoly szerepe van a makro-, mint a mikrokozmosznak, a bővített értelemben vett társadalmi ráhatásnak. A szerző szerint a nevelés nem kampányszerű és nemcsak az iskolára korlátozott — ellenkezőleg —, különleges jelentősége van a szülő, a felnőtt nevelésének is.• A megemlített, számunkra érdekesnek tűnő kiemelt részeken kívül az olvasó sok mindent talál még e könyvben ... akit foglalkoztat ez a téma feltétlenül el kell olvasnia ... GAÁL PÉTER Az a bizonyos stafétabot... (Folytatás az oldalról) vendég Karácsonyi Erzsébet valamivel fiatalabb társnőjénél, mindössze tizennyolc esztendős. Hanem a hasonló tapasztalatok viselkedésben-gondolkodásban egyformává tették őket. Karácsony Erzsébet egy munkáscsalád egyetlen gyereke. Tíz osztályt végzett, sehova nem kísérelt meg felvételizni. Nem tagadja, ő minél hamarabb szeretne elhelyezkedni, őneki igazán nem tetszik a téblábolás, csakhát ugye jól meg kell előbb nézni, hol köti le magát az ember- Summa summárom, csak irodamunkára menne, leginkább a postára. Mert ugye az „úri“ mesterség ? — nem, munka lenne. A szülők is nagyon jó néven vennék, ha így sikeredne a dolog. Hiába, egyetlen lány, Karácsonyi Erzsébet egyetlen dolgot felejtett el: nevezetesen, hogy mindenütt a szakemberek után érdeklődnek. Ha valahol (sok helyütt) munkásfelvétel van, vagy egyszerűen alkalmazni akarnak valakit, megkérdik, milyen szakma van a kezében, milyen szakvégzettséget tud felmutatni. A hallottak után nyilvánvaló, ez a lány semmit sem mutathat fel a tíz osztályos végzettségen kívül. Ami magában véve nem is végzettség, mert természetszerű, hogy egy iskola akkor ad papírt a tanítvány kezébe, amikor az sikerrel tett eleget a legutolsó feltételnek is. Ez esetben az érettséginek. * Nincs kizárva, az olvasó kis elégedetlenséggel teszi le az újságot. De hisz vannak még, miért pont ezt a két esetet emlegette az aláíró ? Tessék csak beülni bármelyik cukrászdába, tessék csak érdeklődni a vendéglátóipariaknál, ők tudják, számontartják a törzsvendégeket, s informáltságukra jellemző, részletekbe menően tudják ki-ki hol dolgozik, vagy éppenséggel ki van önszántából munka nélkül. Nem állt szándékomban a lajstromkészítés. Természetes, hogy akár egyetlen példa, egyetlen sors is elég egy jelenség, egy állapot érzékeltetésére. A fenti esetek a társadalom perifériáját sejtetik. Épp ezértkirívóak. Manapság, amikor mindenki a jón munkálkodik, azon van, hogy hasznos, becsületes munkával segítse a személy és a közösség javát, nem hagyhatjuk szó nélkül ezt az erkölcsiségében egészen ferde, ezt az egészségtelen, nem a mi társadalmunkra valló felfogást-magatartást. Hetenként legalább egyszer látni hasonló eseteket a televízió képernyőjén. A két lány olyan, mint a tévéből ismerős fővárosi vagy akár brassói vagányok: már beszéltem közönyükről. Oktalan magabiztosságuk is rokonítja e réteg képviselőit. Kiben, miben bíznak ezek a fiatalok? A kérdés számtalanszor elhangzott, ezt kérdezi, a szomszéd lakó, ezt kérdi a riporter, azok, akik érzik vagy értik a társadalmi hasznosság elvét, s akik épp ezért nem hagyják szó nélkül ezeket a groteszk-szomorú eseteket. A válaszban is mindinkáb kikristályosodóban a végleges: mamukában, papukában. Ne feledjük, ezeknek a hízelgően édesnek mondott anyáknak, apáknak a többsége jóval küzdelmesebb életet élt annak idején, mint selyemgyerekük. Nos, ettől akarják sokan úgymond megkímélni a csemetét. „Éljen jobban, mint mi“ — elég divatos mostanában a jelszó. De tényleg így élhet jobban az a gyerek? Vagy másként kérdezve, örömet hoz a házhoz, ha a fiatal csavargással tölti idejét, bárban tölti a napot ? Nehezen hinném, hogy csak ez hozna tiszta szülői kielégülést. Nemcsak maguk, de a társadalom ellen vétkeznek ezek a felnőttek. Én azt hiszem, a szülő egyetlen esetben tesz hasznosat: ha az iskolával összhangban, szak, ha úgy tetszik pálya felé irányítja gyerekét. Ez az emberi élet értelme: átadni a becsületes, emberért való munkát a következőknek. Csakhát a jelek szerint nem mindenki képes átadni tisztességgel ezt a stafétabotot. t . Amit tudnunk kell a téli közlekedésről Közeleg a tél, síkossá, csúszóssá válnak az utak, fokozódik a balesetveszély. A mostohább útviszonyok egyre inkább próbára teszik mind a jármű képességeit, mind a vezetője jártasságát. Ebben az időszakban a közúti forgalom mindhárom meghatározó tényezője — az úttest, a gépjármű, a vezető — megkülönböztetett figyelmet igényel. Lássunk néhány következtetést, néhány tanácsot, amelyekkel 1971 január forgalma szolgált, és amelyeket jó megszívlelni az elkövetkező hónapokban. Már sokat hangoztattuk, de talán nem árt, ha még egyszer megismételjük: fokozottabban felül kell vizsgálni a gépjárművek műszaki állapotát, egyetlen jármű sem hagyhatja el helyét berendezéseinek kifogástalan működése nélkül. Nagyon sok autóvezető meg van győződve — nagyon helyesen —, hogy a csúszós utakon csökkentett sebességgel és fokozott figyelemmel kell hajtania. De ez még kevés. A Hargita megye területén észlelt 14 januári baleset elemzése azt mutatja, hogy ezek jórészt megelőzhetők lettek volna, ha vezetőik ismerik járműveik viselkedését a síkos utakon. Ezért külön felhívjuk azoknak a gépjárművezetőknek a figyelmét, akik hajtási igazolványukat a tavasz, vagy a nyár folyamán kapták meg. A tél őket állítja a legkeményebb feladatok elé, hisz ők a legtapasztalatlanabbak. Tehát, vigyáz az elsőéves autóvezetők! Ne feledjék: a csúszós utakon a féktávolság kétszeresére nő, a kanyarok, az előzés sok kellemetlen meglepetéssel szolgálhat a gyorshajtónak. Térjünk vissza a gépjárművek műszaki állapotára. A kopott abroncsok növelik a csúszás veszélyét, ezért ne induljunk útnak csak jó tapadófelületű gumikkal. A gépjárműveket el kell látni homokzsákokkal, lapátokkal különböző ékekkel, láncokkal. A műhelyfőnökök, a gépjárművezető egyetlen járművet sem indíthatnak, míg ki nem próbálták hibátlan működését : tökéletes fény és hangjelzés, erős fényszórók, minden kereket egyformán lassító fék. A terhet egyenletesen kell elosztani a rakfelületen. A hideg idő beálltáig meg kell gyorsítani minden egységben a gépjárművezetők téli közlekedéssel kapcsolatos felkészítőjét. Az utak állapota, amint azt már említettük, döntően befolyásolja a közlekedést. Ezért az országutak állapotáért felelős szerveknek, a megyei útügyi igazgatóságnak, a városi és községi néptanácsoknak idejében kell gondoskodniuk csúszásgátló anyagokról, hóvédő kerítések felállításáról, megfelelően képzett személyzetről. A téli forgalom zavartalan lebonyolítása mindannyiunk közös érdeke, tanácsaink betartása pedig nagymértékben elősegíti ezt. COLBAN NISTOR főhadnagy A lejárt személyazonossági igazolvány kicserélése kötelező A személyazonossági igazolványok miután meghaladták a törvényes határidőt, és érvényüket vesztik, kicserélésük állampolgári és törvényes kötelessége mindenkinek. Sajnos, gyakran találkozni olyanokkal, akik merő hanyagságból elmulasztják új azonossági igazolványért jelentkezni a milícia szerveinél. Márpedig az 1971-ben hozott 5-ös törvény 10.es paragrafusa alapján 100 —400 lejig terjedő pénzbüntetés illeti mindazokat, akik késlekednek a kicserélés elvégzésével. Már ez idáig több személyt kénytelenek voltunk megbüntetni ezért, mint Bándi Gyula bánkfalvi lakost, Szabó Jánost Dánfalváról, Orbán Etelka Csíkszeredai lakost, Czent Pált Tusnád-fürdőről stb. Mindezek az állampolgárok mellett még jónéhány név szerepel a nyilvántartásunkban, akik jelen pillanatig nem váltottak új személyazonosságit, habár a régi hónapokkal ezelőtt lejárt. Például Molnos József madarasi lakosnak már 1970 április 11.-e után jelentkeznie kellett volna, Salamon Gizella Csíkszeredai lakosnak már öt hónapja. Csíkszeredából még meg kell említenünk néhány személyt, akik szintén nem tettek eleget e kötelességüknek és még eddig nem jelentkeztek a milícia „buletin“ osztályán, mint: Antal Jakab, Bálint József, Balla Ferenc, Dihel Mihály, Gál Margit. Mindezek az állampolgárok a késedelmükért " megfelelő büntetésben részesülnek. Éppen ezért szeretnék felhívni a figyelmét mindazoknak, akiknek ebben az évben jár le a személyazonossági igazolványuk, már most jelentkezzenek, hogy idejében becserélhessék „buletinjüket“ és elkerüljék a büntetést. A kicseréléshez a következő okmányok szükségeltetnek: két darab fénykép, születési, házassági bizonyítvány, régi személyazonossági igazolvány, 3 fejes okmány bélyeg és négy fej. ÁCS SÁNDOR törzsfőhadnagy 1971 november 2. kedd Napkelte: 6,53, -nyugta: 17,04; Holdkelte: 16,25, -nyugta: 6,15. Az évből eltelt 306 nap, hátra van még 59. ÉVFORDULÓK: — 160 éve halt meg Gh. Şincai, jeles román filológus és történész; — 1950-ben halt meg George Bernard Shaw (sz. 1856 júl. 26-án). HETIVÁSÁR: Székelyudvarhely, Gyergyóditrő. ÁLLATVASAR: Csíkszépvíz. KIRAKÓVASAR: Gyímesközéplok. TELEVÍZIÓ NOVEMBER 2. KEDD 18,00 — Irodalmi adás. 38,10 — Liviu Rebreanu Ion című regénye hősének falujában — dokumentumfilm. 18,30 — Pioníroknak. 19,00 — A közvélemény figyelmébe. A személyzet munkahelyi besorolásának és előléptetésének újabb szabályozása. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó — Kovászna megye az ötéves tervben. 20,00 — Riport a fogarasi autósztráda építéséről. 20,20 — Gheorghe Zamfir pánsípművész. 20,35 — Színházi est : Aurel Mihale — A hatalom. 22,00 — Varieté műsor. 22,30 — Valceai fiatalok. 20,50 — Híradó nácskozásának margójára. Hangversenykrónika. Irodalmi élet. Pablo Neruda, az 1971-es évi irodalmi Nobeldíj kitüntetettje. Hírnevünk külföldön. Népi táncmuzsika. MOZI NOVEMBER 2. KEDD CSÍKSZEREDAI Transzilvánia: Száz dollárt a seriffnek. Színes amerikai film. CSÍKSZEREDAI Hargita : A vörös sátor (I-II. rész). Színes, szélesvásznú olasz-szovjet film SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Helló, Dolly ! (I-II. rész). Színes, szélesvásznú amerikai film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa : A döntő óra, Szélesvásznú német film. TOPLICAI Căliman : Fekete áradat. Színes román film. BALÁNBÁNYAI Bányász: Két élet. (I—II. rész). Szovjet film. SZÉKELYKERESZTÜR Haladás : Iconostas. Szélesvásznú bolgár film. VLAHICAI filmszínház : Emberi viszonyok. Görög film. GALÓCÁSI Fenyő: Illúziók. Csehszlovák film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés: Az oroszlán ugrani készül. Színes magyar film. BORSZÉKI Borszék : Balu hercegnő hozománya. Színes román film. BORSZÉKI Forrás: A sorompón túl. Román film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Prelúdium. Szovjet film. LÖVÉTEI filmszínház : Rendkívüli küldött. Szovjet film. PARAJDI filmszínház : Én Francisco Skorina. Színes szovjet film. HODOSI filmszínház : Segítsétek a seriffet ! Színes amerikai film. DITRÓI filmszínház : A Skorpió órája. Német film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház: A C. L. esete. Csehszlovák film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház: Anicsika. Szovjet film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : A sivatag fényes napja. Színes szovjet film. CSIKSZÉPVIZI filmszínház : A bélyeggyűjtő halála. Szovjet film. RÁDIÓ NOVEMBER 3. SZERDA Magyar nyelven: 6—6,30 — Riportműsor falusi hallgatóinknak . A jövő évi kenyérgabona megalapozásának befejezése nem tűr halasztást. Kívánságmuzsika: 18—19,30 — Hírek, tudósítások. Zenés lottó. Gazdasági figyelő: A maros megyei újítókraLAKÁSCSERE Elcserélném Csíkszereda Jégpálya-negyedbeli elsőosztályú 3 szobás földszintes blokklakásomat hasonlóval a Tudor negyedben. Érdeklődni a szerkesztőségben. Telefon: 15—65. 1971. NOVEMBER 2. KEDD IDŐJÁRÁS Az idő továbbra is csapadékos marad. Változó égbolt, északi, északnyugati szél, helyenként havazás, havaseső. Az éjszaka folyamán talajmenti fagy. A székelyudvarhelyi Cipészek Kisipari Szövetkezete fiú tanulókat vesz fel az 1971-1972-es tanévre a következő szakmákra: '■— cipész aljazó — bőrdíszműves — felsőrészkészítő — tímár •— szűcs Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájánál, Cloşca utca 2 szám alatt minden nap 7—15 óráig. A CSIKSZENTSIMONI KEMÉNYÍTŐ- ÉS SZESZGYÁR bármilyen mennyiségben ELAD háziállatok hizlalására alkalmas burgonyamalátát (a keményítő-és szeszgyár mellékterméke) K A Csíkszeredai IJEMC vállalat (Hargita utca 62 szám, telefon: 1690, 1691, 1692) alkalmas - eladási osztályfőnököt főiskolai végzettséggel - két könyvelőt Az alkalmazás az érvényben lévő törvények alapján történik. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti osztálya ad.