Hargita, 1971. november (4. évfolyam, 261-285. szám)
1971-11-26 / 282. szám
IV évfolyam 282. (1167) szám 1971. november 26. péntek Ára 30 bank Manea Mănescu elvtárs beszéde Tisztelt elvtársak ! Ez év augusztusában pártunk és államunk szeretett vezetője, Nicolae Ceauşescu elvtárs ellátogatott hazánknak e festői szépségű és gazdag vidékére, ahol szorgalmas, lelkes emberek élnek és dolgoznak. Pártunk főtitkára ez alkalommal meglátogatta a megye legfontosabb gazdasági és társadalmi-művelődési létesítményeit, városait és falvait, tanácskozott a pártszervekkel, a kommunistákkal, a dolgozókkal a megye 1971—1975 közötti gazdaságitársadalmi fejlődésének kérdéseiről. E beszélgetések során Nicolae Ceauşescu elvtárs különösen értékes útmutatásokat adott a pártszervek és szervezetek, a szakszervezetek, a KISZ és a vállalatok kollektív vezető szervei munkastílusának javítására vonatkozóan, számos feladatot jelölt ki a gazdasági, politikai, társadalmi és művelődési tevékenység tökéletesítéséért. Pártunk vezetőségének, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtársnak ez a munkastílusa, fényes bizonyítéka annak a módnak, ahogyan a pártszerveknek és szervezeteknek, valamint az állami szerveknek kell kifejteniük tevékenységüket. Nagyra értékeljük azt, elvtársak, hogy a pártszervek élükön a megyei pártbizottsággal, a kommunisták, ennek a virágzó megyének valamennyi dolgozója megbecsült vezetőnk útmutatásait lelkesen ülteti gyakorlatba. Ékes bizonyítéka ennek az a tény, hogy november 24-én a megye ipari egységei teljesítették 11 hónapi össztermelési tervüket, az előzetes számítások szerint pedig az évi tervet is túlszárnyalják, jó körülmények között történik az 1972-es évi terv teljesítésének előkészítése. Különösen örvendetes számomra, hogy az utóbbi hónapokban másodszor fordulok meg az Önök megyéjében, és közvetlenül tanácskozhattam a pártszervekkel és szervezetekkel, a szakszervezetekkel, a KISZ-szervezetekkel, a kommunistákkal, a dolgozókkal, a vállalatok és társadalmi-művelődési intézmények vezetőivel, azokról a feladatokról, amelyeket pártunk és államunk jelölt ki a gazdasági, a társadalmi és művelődési tevékenység fejlesztésével kapcsolatban. A megyei és a városi pártbizottság vezetőivel együtt meglátogattunk egy egész sor iparvállalatot, elbeszélgettünk a dolgozók bizottságaival, szakemberekkel, munkásokkal, és együtt egy egész sor olyan kérdésre találtunk választ, amelyek a jobb gazdasági eredmények elérését segítik elő. Úgyszintén találkoztam a székelyudvarhelyi pedagógiai líceum és a Csíkszeredai 1-es számú líceum tanerőivel, órákon vettem részt, laboratóriumokat látogattam meg és gyümölcsöző megbeszéléseket folytattam a tantestületek tagjaival azzal a magasztos küldetéssel kapcsolatban, amelyet a párt bízott rájuk : a szocializmust és kommunizmust építő új nemzedék nevelését. Pártunk főtitkárának munkastílusát követve párt és állami aktivisták próbálják itt együtt eddigi tevékenységünk mérlegét elkészíteni, az elért jó eredményeket csakúgy számba venni mint az egyes, a munkánkban még fellelhető hiányosságokat, hogy intézkedéseket foganatosíthassunk ezek kiküszöbölésére, a kommunisták, valamennyi dolgozó mozgósításáért, s még jobb eredmények eléréséért. Szeretném azonban felhívni a megyei pártbizottság, a vállalatok, intézmények pártbizottságainak, a szakszervezeteknek, az ifjúsági szervezeteknek, a néptanácsoknak, a dolgozók bizottságainak a figyelmét a munkastílusuk és munkamódszereik megjavításaival kapcsolatban. Abból a tényből kiindulva, hogy megyéjükben mélyreható változások történnek, különösen ami a pénzeszközöket illeti, meg kell jegyeznünk, hogy amint már többen rámutattak, egyetlen ötéves terv sem igazodott még annyira a megye anyagi és szellemi életének fejlődéséhez, mint a jelenlegi, amely számos célkitűzést irányoz elő, biztosítva a harmonikus gazdasági és társadalmi fejlődést. És éppen ennek a gazdasági és társadalmi fejlődésnek a méretei határozzák meg a megyei pártbizottság, a városi pártbizottságok, a vállalatok és intézmények pártbizottságainak, valamennyi társadalmi és állami szervének sokrétű politikai és szervezeti feladatait. Csupán ezeket a feladatokat felmérve tudjuk megérteni azt a felelősséget, amelyek a pártszervekre hárulnak a munkastílusuk és munkamódszereik javításával, a kommunisták, valamennyi dolgozó mozgósításával kapcsolatosan, azért, hogy életbe ültessük szocialista társadalmunk grandiózus fejlesztési programját. Önök ismerik a jelenlegi ötéves tervet. A párt és állam vezetősége egy átfogó beruházási program alapján — amelynek értéke a nemzeti jövedelemnek közel egyharmada — az ország valamennyi megyéjében gazdasági és társadalmi-kulturális objektumokat létesít. A termelőerők arányos elosztása az egész ország területén pártunk IX. kongresszusát követő politikájának alapvető ismérve. Az 1966—70-es időszakban megyéjükben is több objektumot létesítettek, mint az előbbi ötéves tervek során. A jelenlegi ötéves tervben még egy egész sor új létesítmény valósul meg, üzemfejlesztésekre és korszerűsítésekre, technológiai tökéletesítésekre kerül sor. Ennek az időszaknak a beruházási előirányzata több mint a megelőző három ötéves tervvé vált összesen. Amint Önök is tudják, elvtársak, az ország területe harmonikus gazdasági fejlesztésének fontos társadalmi és politikai hiba- A 250 esztendős csíki színjátszás ünnepségei Az ünnepi rendezvény-sorozat emelkedő eseménye volt a szerbi tudományos ülésszak, amelyk célja, amint azt az összefoglaló cím is jelzi (A színjátszó mozgalom szerepe a közművelődésben a múltban és napjainkban), a mindenkori színjátszás — legyen az műkedvelő vagy hivatásos — hatásának, szerepének sokoldalú megvizsgálása. Mert a színpadról elhangzott szónak mindig nagy hatása volt az egyes vidékek, tájegységek közművelődésének fellendítésében, szellemi életének serkentésében. A hatás — koroktól, társadalmi rendszerektől, vidékektől függően — mindig más és más volt. A tudományos ülésszakon elhangzott dolgozatok épp ezt a „sokféle“ hatást igyekeztek bemutatni, felvázolni — a maga komplexitásában, történetiségében. Tizenegy dolgozat hangzott el, olyan ismert színházi szakemberek tollából, mint Dr. Kócziány László, Ion Chereji, Dr. Jordáky Lajos, Salamon Sándor, Chereji Peris Teréz, Szőcs István, Halász Anna, Kötő József, Kádár Bogárka, Enyedi Sándor. Dr. Kócziány László, az egykori csíksomlyói tanár, nagyszerű, rendkívüli igényességgel dokumentált és összeállított A XVII-XVIII. századi csíksomlyói iskolajátékok dramaturgiai jellegzetességei című dolgozatában a csíksomlyói iskoladráma, iskolajátékok kialakulását, fejlődését, nyelvezetét, művészi értékeit, valamint korabeli hatását vizsgálta meg, egyszersmind elhelyezve a magyar dramaturgia vonulatában, fejlődési szakaszában. A gazdag dokumentációs anyaggal, szöveg-idézettel ellátott dolgozat a maga jelentőségében, hatásosságában mutatja be a csíksomlyói iskolajátékot. MOLNOS LAJOS (Folytatás a 2. oldalon) A tudományos ülésszak elnöksége 11111 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A MEGYE GAZDASÁGI EGYSÉGEI PÁRTAKTÍVÁJÁNAK GYŰLÉSE Manea Mănescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottsága és Állandó Elnöksége tagjának, a Központi Bizottság titkárának, a Gazdasági Tanács elnökének jelenlétében szerdán, november 24-én gyűlést tartott megyénk gazdasági egységeinek pártaktívája, ahol megvitatták a Központi Bizottság brigádjának következtetéseit, amely az RKP KB titkársága programjának megfelelően segítséget nyújtott a pártszerveknek és -szervezeteknek, a szakszervezeteknek és KISZ-szervezeteknek, a dolgozók bizottságainak és tanácsainak, azoknak a politikai, műszaki-szervezési és gazdasági intézkedéseknek a kidolgozásában, amelyek kedvezően befolyásolják az 1971. évi tervfeladatok teljesítését, valamint az 1972. évi tervfeladatok teljesítése feltételeinek előkészítését, a gazdasági tartalékok értékesítését. A gyűlést Fazekas Lajos elvtárs, az RKP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. A továbbiakban Ion St. Ion elvtárs, a Gazdasági Tanács alelnöke előterjesztette az RKP KB brigádja Hargita megyében kifejtett tevékenységének szintézisét. A gyűlésen számos párt- és állami aktivista, gazdasági szakember, különböző vállalatok és gazdasági szervezetek képviselője emelkedett szólásra. A munkálatok során hozzászólt még Mihai Suder faipari miniszter, Bujor Almășan, geológiai, kőolaj- és bányaipari miniszter, Ion Crăciun könnyűipari miniszter, akik az ez évi, valamint az 1972. évi tervfeladatok teljesítésének kérdéseit tárgyalták és javaslatokat tettek a brigád által összeállított intézkedési terv véglegesítésére, a gazdasági tevékenység megjavítása érdekében. A vita végeztével Manea Mănescu elvtárs mondott záróbeszédet, tása van. Az ipari fejlődés megteremti az életszínvonal emelésének anyagi alapját, közvetlenül befolyásolja a művelődés előrehaladását, az adott zóna és megye általános fejlődését, szervesen kapcsolódik a munkásosztály, társadalmunk vezető osztályának fejlődéséhez a megyében, amely igazi mozgatóereje a többi társadalmi rétegeknek, szocialista társadalmunk építésének nagy művében. Éppen ezért az ipartelepítés gazdasági-politikai probléma, amely a munkásosztály fejlődéséhez fűződik, összefügg az új munkahelyek létesítésével, az életszínvonal növelésével, a haladás és a civilizáció erőteljesebbé tételével az ország egyik vagy a másik övezetében. Pártunk és államunk Hargita megyében elsősorban ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi objektumokat, művelődési és sportlétesítményeket hozott létre, amelyek a megye gazdasági és társadalmi potenciálját gyarapítják. Íme:Folytatás a 2. oldalon) A felelőtlenség ára Egy egész lakónegyed panasza vár meghallgatásra Csíkszereda, Tudor-negyed. Tizennégy tömbház, ha úgy tetszik, kilencszázhuszonhét lakrész, vagy pár ezer lakó és egy tekintélyes létszámú bölcsőde és napközi otthon gyakorlatilag telefon nélkül maradt. A felsorolásból kimaradt az a néhány épület, amit úgy készítettek el, hogy a lakó megvásárolja. És ez az állapot már évek óta tart. Régecske már, hogy felszereltek egy köztelefont, ami legtöbbször használhatatlan, nem működik. Ha egy-egy sürgősségi eset gyors bejelentésére lenne szükség — ami még az éjszakai órákban is elég gyakran előfordul — a Tudor-belieknek nincs honnan telefonálniuk. Ki hibája? Számoljunk a lehetőségekkel: a megrendelőé, aki ilyen vagy olyan okokra figyelve elspórolta a belső szerelést? A tervezőé, aki kifelejtette rajzaiból? Vagy pedig a kivitelezőé, aki szintén hivatkozik valamire? Akárkié is legyen a mulasztás, csendben történt. Tulit Zoltán, a megyei község- és lakásgazdálkodási igazgatóság igazgatója mondta, még bár egy sor hivatelás, tájékoztatás se érkezett címükre. S hogymégis tudnak az ügyről, a lakók, a Tudor-negyediek jóvoltából történt. A helyzeten látszólag könnyít a szabvány, mert igaz, hogy csak a zérós valamint az egyes besorolású tömbházak esetében jár telefon. (A besorolás a kényelmi adottságoknak megfelelően történik.) Mit sem ment ez a helyzeten, épp azért, mert a tizennégy épületből négy darab első besorolású (más kérdés az, hogy ezekbe is csak ígérik már hónapok óta a beszerelést, de telefon még ott sincs), meg aztán bárkinek jogában áll telefont szereltetni, igaz, a vezeték nem süllyesztett kábel, de így is megteszi. A köztelefonok elhelyezése meg éppenséggel minden szabványtól független. Az ügyben érintettek véleménye : Román Ferenc, a megyei posta- és távközlési igazgatóság aligazgatója , ami a mi dolgunkat illeti, rég befejeztük. A központtól a lakónegyedig lefektettük a kábelt. A fővezetéktől a lakásig kapcsolni — a városgazdálkodási vállalat dolga. Azután megint mi következnénk: felszerelni a készüléket. A mondottak szerint a problémát csakis összedolgozással oldhatnánk meg. De mi sem tudjuk folytatni a munkálatokat, míg a városgazdálkodás nem végzi el a magáét. Ha jól tudom, tervükben szerepel ez a teendő is, csakhogy nem szerződtek le a bukaresti szakvállalattal. — Egy kérdés: mikor fejezték be a munka önökre eső részét? — Április végén... S azóta semmi sem történt a városgazdálkodás részéről. — Miért, hogy egyetlen köztelefon van a negyedben, s az is rossz? — Hogy nem működik, az a mi hibánk. Gyakrabban kellene ellenőrizzük. Még ebben az esztendőben három telefonkabint kell kapnunk, gondolom, jut a Tudorba is. Az idén kaptunk hét falitelefont is. Azokat is fölszereltük. — Csak épp nem a szóban for- Kó negyedben ... — toldom meg a választ. A köztelefon nem jövedelmező — hallottam a véleményt. Vajon fékje lehet ez a szerelésnek? A OLÁH ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon) MAI MŰSOR O 15 órakor a szakszervezetek megyei tanácsának termében: Kerekasztal értekezlet A SZÍNHÁZI RENDEZŐ SZEREPE A MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓ MOZGALOMBAN témával. O 20 órakor a Művelődési Ház nagytermében: A bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház előadása Virgil Stoenescu AZ UTOLSÓ TEKERGŐ HALÁLA című vígjátékával. 5 még megújíthatja előfizetését a napilapra ROMIÁN 1-JUGOSZLÁV ■_ • ■ • 1\UZ. közletMÉIMY IWULI IL.I N 1 LAPUNK 4. OLDALÁN SÜRGETNI KELL A SZERZŐDÉSKÖTÉSEKET! A gazdasági szerződések megkötését és azok tiszteletben tartását szabályozó Törvény alkalmazásának kedvező hatása továbbra is erősödött a gazdasági egységek, vállalatok közötti kapcsolatokban. A közvetlen kapcsolatok hozzásegítették a partnereket ahhoz, hogy jobban megismerjék egymás problémáit, kölcsönösen reális képet nyerjenek egymás lehetőségeiről. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az 1972-re szóló szerződések megkötésének folyamata bizonyos javulást mutat az előző évek ilyen irányú eredményeihez, összegében véve, nagyobb volumene nyers, és segédanyagot, illetőleg saját terméket szerződtek le eddig, mint az előző évek hasonló időszakában. Az eredmények azonban részlegesek, ahogyan azt egy korábbi cikkünkben megemlítettük, a szerződéskötések kérdésében elengedhetetlenül szükséges az, hogy a hátralévő időszakban intenzívebbé tegyék ezt a folyamatot. Számos adat áll rendelkezésünkre annak bizonyítására, hogy nem egy gazdasági egységben ilyen vonatkozásban még nem teremtették meg a feltételeket a jövő évi termelés zavartalan lebonyolításához, illetőleg nem teremtették meg az áruértékesítés kedvező előfeltételeit. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az érdekelt gazdasági egységek nagy részénél, a szerződéskötések folyamatának bizonyos — és nem egyszer alapvető — kérdései meghaladják ezek hatáskörét. A felettes szervek pedig, amelyeknek ellenőrizniük is kellene ezt a folyamatot, nem tettek meg mindent a pillanatnyilag kialakult helyzet normalizálásáért. De vizsgáljuk meg a tényállást. November eleji adatok szerint megyei viszonylatban a jövő évi termeléshez szükséges nyers- és segédanyagoknak 61,4 százalékát fedezték le szerződésekkel, a köztársasági érdekeltségű ipar nyers- és segédanyagszükségleteinek pedig 56,9 százalékára sikerült szerződéseket kötni. Az eltelt idő alatt bizonyára javult a helyzet, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül így sem a szerződéskötések megkösésének tényét, hiszen a törvény sokkal korábbi terminust ír elő e meghatározó jelentőségű folyamat lebonyolítására. Jelentősebb lemaradásokat a következő gazdasági egységeknél állapíthatunk meg: a bajáni Bányaipari Fővállalatnál 36,1 százalékban, a Hargita Bányaipari Vállalatnál 33,5 százalékban, a parajdi sóbányánál 33,9 százalékban, a Csíkszeredai készruhagyárnál 29,3 százalékban, a székelyudvarhelyi készruhagyárnál 54,2 százalékban, a megyei húsipari vállalatnál 24,6 százalékban, a megyei tejipari vállalatnál 41,5 százalékban, a csíkszentsimoni keményítő- és szeszgyárnál 34,0 százalékban, a székelyudvarhelyi élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalatnál 21,8 százalékban, a megyei szőlészeti, és boripari vállalatnál 39,3 százalékban, a Csíkszeredai kitermelő- és építőanyagipari megyei helyiipari vállalatnál 39,7 százalékban, a Csíkszeredai fa-, fém- és vegyipari megyei helyiipari vállalatnál 26,9 százalékban, a gyergyó- CSÁSZÁR P. ATTILA közgazdász VALI JÓZSEF (Folytatás a 3. oldalon) hírek , események - hírek SZÉKELYUDVARHELY MUNICIPIUM NÉPTANÁCSÁNAK ÜLÉSSZAKA Székelyudvarhely municípium néptanácsa tegnap délután megtartott ülésszakának napirendjén a lakosság egészségvédelme, valamint a járványos betegségek, a levegő és víz szennyeződésének megelőzése érdekében kifejtett tevékenység vitája szerepelt. Az elfogadott határozati javaslat tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek az e téren megmutatkozó hiányosságok felszámolása terén a lakosságra, képviselőkre, e- gészségügyi dolgozókra hárulnak. Ugyancsak a tegnapi ülésszakon vitatta meg és fogadta el a municípiumi néptanács az 1971 szeptember 1 és 1972 augusztus 31 közötti időszakban végzendő hazafias munkák tervét, mely 8,6 millió lej értékű hazafias munkálatot irányoz elő. A jelenlévők meghallgatták a 61-es számú választási körzet dolgozóinak a municípium lakosságához intézett versenyfelhívását. Amint azt már hírül adtuk, új üzlethelyiségbe költözött a Csíkszeredai bútorüzlet. A Borvíz utca 2 szám alatti üzlethelyiségbe most új típusú bútorgarnitúrák érkeztek. Különösen az M-515, a Păltiniş és a G-15 kombinált szobaberendezések tűnnek ki elegáns, modern vonalaikkal, de ötletes megoldásúak a Lămîiţa és a Periniţa gyermekszobaberendezések is. Ezenkívül még számos egyedi bútordarab — kanapék, székek, fotelek — áll a vásárlóközönség rendelkezésére. Újabb üdülőcsoport érkezett Tusnádfürdőre. A helybeli fürdővállalat igazgatósága mindent megtett, hogy a 800 pihenőszabadságát töltő, illetve gyógykezelésen levő dolgozó számára a legmegfelelőbb szállást és ellátást biztosítsa, tekintettel a hamar beállt télre. Közművesítési munkák folynak a Csíkszeredai Köztársaság úton. A munkák eredményeképpen eljut a víz a helyi fa- fém- és vegyipari vállalat zsögödi részlegébe, ugyanakkor az utca lakosai is bevezethetik lakásaikba a vizet. A munkálatok —, amelyek esetében először használja a kivitelező, a megyei építő, javító és szerelő vállalat a globális,akkord bérezési formáját — előreláthatólag a határidőnél hamarabb, két hónap alatt készülnek el. hírek — események — hírek FODOR SÁNDOR Zsémbes öregek Az idén mintha korábban ,tért volna pihenőre a föld, mindeddig. Magára húzta fehér hópaplanát, mintha már le se akarná rúgni magáról az 1971-es esztendőben. Alszik a föld, melengeti a belé hintett magot. Az emberek, akik a magot vetették, a jövő évi terveket melengetik, érlelik, vitatják. Okos latolgatásukat, téliül heves szóváltás fűszerezi: nincs az a közösség, amelyben az egységes vélemény, határozat ne vita során alakulna ki — az álmos rálegyintéssel elfogadott első ötlet alig ér valamit. Mint mindenütt — Kászonban is készülnek a jövő esztendőre. Fontolgatnak — vitatkoznak a község, az mtsz vezetői, vitájukba bele-beleszólnak az emberek is mind, akik szívükön viselik községük sorsát. Az idei tervezgetés azt hiszem alapvetően különbözik az előző éviektől. Végre megvalósult Kászonban az mtsz tagjainak régi, makacs vágya ■ ebben az évben mindenki pontosan tudhatta és tudta, miért dolgozik, mit kap a munkájáért már akkor, amikor aratni, kaszálni vagy burgonyát szedni indult. Soha ennyien nem dolgoztak a kászoni mtsz-ben, mint az Noteszlap idén. Érthető, ha a jövő tervei most, jobban érdeklik az embereket, mint eddig. Érthető, ha mindenki el szeretné mondani a véleményét a kialakuló terv egészéről vagy részleteiről. Az alapvetően bizakodó hangú vitába azonban mintha fülsértőnek tűnő hangok is vegyülnének: zsémbelődnek az öregek. Morgolódnak. Nekik (Folytatás a 3. oldalon)