Hargita, 1972. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1972-01-15 / 11. szám
t ! MIRE JÓ A SZERZŐDÉS, HA NEM TARTJÁK TISZTELETBEN ? (Folytatás az 1. oldalról) a munkahelyen. Még egy: a vezetőtől függ, hogy kit vesz fel, aki ugyan nem jogos a szerződéses járatra, de akinek dolga van az útvonalon. Előfordult már, hogy a kivételezett nyugodtan ül (közvetlen a vezetőnek fizeti a díjat), míg a mi munkásaink állva teszik meg az utat, a nyolc órai munka után. (Páll Ignác) — Megállapított tény, hogy baj van a munkafegyelemmel a gépkocsivezetőknél. Minden járatnak van egy úgynevezett kocsifelelőse. Feladata a vezető segítségére lenni a rend, a fegyelem megőrzésében, egyben ügyelni a menetrend pontos betartására, jelenteni a vállalatnak minden eltérést. Az esetek, többségében a vezető függetleníti magát a megbízottól. Meg aztán, mi tagadás, a felelősök sem végzik a kellő buzgalommal munkájuk. (Miklós Levente) SZABADKEZET A SZÁLLÍTÓNAK?! — Semmiképpen. A szerződés — a vállalat és a szállító köti — pontosan megfogalmazza mindkét fél kötelezettségeit. Csak a témábavágó kitételeket mondom: ha a kocsi műszaki hibával az úton marad, a szállító két óra alatt köteles mással pótolni; minden óra késésért száz lej kártérítés jár az illető vállalatnak; egy műszak elvesztéséért ezer lej. Mi tavaly ősszel két ízben nyújtottunk be kártérítési igényt az autószállítási központnak: egy ezer-, illetve egy háromszázlejest. De mondom, ez nem jelenti, hogy mindössze tizenegy óra kiesés történt. A sorozatos félórákkal, háromnegyedórákkal nem tudunk mit kezdeni. Az érvényben lévő törvények értelmében csak egy órás kiesésért jár kártérítés. Pedig nálunk, említettem, csaknem mindennapos a harmincöt—negyven perces késés. Főleg a Csicsó — Szépvíz — Deme — Csíkszereda körzetben. (Páll Ignác) — Tavaly nem volt anyagi természetű követelésünk ... (Lakatos János) — A múlt esztendőben ezernégyszáz lejre értékeltük a tizennégy óra késést. Gondolni lehet, ez az összeg elenyésző része annak a veszteségnek, amit a gyakori késések okoztak. Nem megyünk sokra vele. (Miklós Levente.) AZ ÉREMNEK TÉNYLEG KÉT OLDALA VAN? Idézzük Szép Lászlót, a Csíkszeredai autószállítási központ vezetőjét: — No, azért nincs minden úgy, ahogy a vállalatiak állítják. Ki honnan közelíti meg a valóságot... Való igaz, hogy többször megállapítottuk, késnek a kocsik. Viszont minden esetben indokoltan késtek. Általában műszaki hibák okozták a késést. Amikor egy egész váltás lemaradt, akkor is hasonlóképpen történt. Kocsi-, illetve alkatrészhiány — mondanám a régi bajt. Hogy mennyire nem közömbös a szerződésesek dolga, csak egyet: tavaly tizenegy autóbuszt kaptunk, mindeniket a vállalatok rendelkezésére bocsátottuk. S ha az idén megkapjuk a tizenhat személyszállítót, nyolccal ugyanígy teszünk. A másik ok? Nincs tudomásunk arról, hogy valaki megszegte volna a munkafegyelmet. Hacsak nem az anyagi természetű kihágásokra gondol. Tavaly tizenhárom jegyzőkönyvelt vétségből három történt szerződéses járaton, de azok is, mert utasokat találtak jogosítvány nélkül és ehhez hasonlók. Sok gépkocsivezetőt a helyszínen büntetnek, így nem lehet tudomásunk a történtekről. Az ellenőrzés? ... Ugyanolyan szabvány alapján történik, mint más gépkocsivezetők esetében. Még csak annyit, hogy nincs tudomásunk (ti. a vállalat vezetőségének) a vacsárcsi esetről. Hogy Csíkszeredába hajtott volna a vezető velük? ... Nem tudom. ☆ IGAZ, HOGY joggal panaszkodnak az ingázókat foglalkoztató vállalatnál; panaszuk már csak azért is jogosult,, mert hiába az autószállítási központ csodaszép statisztikája a tavalyi utasforgalmat illetően, azért az is tény, legyenek bármilyen pompásak is azok a számok, az emberek továbbra is ácsorogni kényszerülnek a gyár előtt és a falusi megállónál, mert ki tudja, mi baja esett a busznak. Igaz, hogy jelenleg huszonnyolc autóbusz kizárólag a szerződéseseket látja el, s Szép László szerint ha még hattal több lenne, úgy nem is panaszkodhatnának. Nem mondhatni tehát, hogy égető lenne a hiánykocsi dolgában. Nos, akkor mégis miért mondhatni rendetlennek a vidéken lakók szállítását? Kizárjuk az elejtett okot, és mindössze egy marad igazságképpen: az emberanyaggal van baj. Mindenekelőtt a gépkocsivezetőkkel, akik öntudatán ugyancsak lehetne javítani. Többször hallottam a mentegetőzést: „a szakemberhiány kényszerít bennünket, hogy kompromisszumot kössünk. Ezért kértük, módosítsák a különben kötelező kitételeket, amelyek szerint eddig döntöttünk, ki lehet vezető és ki nem. A nevelésről? Hetente gyűlésezünk, mellesleg ez a téma is szóba kerül. De inkább a forgalombiztonsággal foglalkozunk. Azt hiszem, a fentieket sem kell kommentálni különösebben. Az autószállítási központ olyan lényeges teendőjét hanyagolta el eddig, mint amilyen a káderek nevelése, öntudatuk, a civilizációs mérce emelése. Hibás tehát, a jelenlegi állapotokat épp nemtörődömsége segítette elő. Meg aztán ott az ellenőrzés. Vajon csak annyi a dolguk azoknak, akik ezt végzik, hogy átvizsgálják a bérleteket, s megállapítsák, ki utazik a törvényes formák megszegésével? Vagy másként fogalmazva, milyen ellenőrző tevékenységet mutathat fel a központ — alkalmazottjairól van szó! —, ha nem tudnak a korábban emlegetett igen súlyos vétségekről, a törvénytelen furikázásokról, az önkényeskedésekről, a menetrend állandó és bosszantó megsértéséről? Ezeknek nemhogy írásos nyomuk lenne, de bár még nem is tud róluk senki. A másik ludasra panaszos. Nem a dolgozó ember, aki fizetésén érzi, hogy megint késett, inkább a vállalat, amely ugyancsak kárvallott, de úgy látszik, nem veszi nagyon rossznéven, ha évnegyedzáráskor jóval kevesebbet könyvelhet a tervezettnél. A jelek szerint ebben az órában keresve kereshetjük azt a szakszervezeti megbízottat vagy osztályvezetőt, aki az alkalmi elégedetlenkedésen kívül másra is gondolt volna. Bocsánat, majd elfeledtem azt a száz lejt, amit elveszített ezrek kárpótlásaként kap a vállalat a késés fejében. Persze, azért is utána kell járni. Csak egyet: a Csíkszeredai autószállítási központ elemző ülést hirdet, amolyan közös tanácskozást a szerződéses vállalat illetékeseivel: üljenek össze, lássák, mi panasz merült fel az elmúlt hónap alatt, hogyan lehetne orvosolni a bajokat. Jó ideje már, hogy egyetlen vállalati megbízott se teszi a lábát ezekre az elemzőkre. Pedig ott igazán alkalmuk lenne a panaszkodásra, s ezen túl a fontolgatásra, az állapotok javításáért. S lenne valami igazuk a szállítóknak, ha azt mondanák, őket valóban szerződés köti, a szerződés, de a megrendelő saját bőrén érzi a hiányosságokat, ugyancsak érdekében állna tehát, hogy részt vegyen a havi egy megbeszélésen, és általában, igyekezzék felderíteni minden visszásságot, amit az-tán jelentene az autószállítónak. Sajna, mondom, nem ez a helyzet. Majd mindenik termelőegységnél érdeklődtem, van-e kimutatásuk — nem hivatalos —, hány munkaóra vész kárba csak az ingázóknál? Sehol nem tudtak ilyen kimutatást adni. Pedig az állapotok ismeretében igen jó lenne, már csak azért is, hogy a vállalatvezetők, az üzemi pártalapszervezet képviselői belepillantsanak és megelégeljék végre azt a hallatlan pazarlást, amely eddig folyt és most is folyik, és amely végre az ingázók helyzetére is ráterhelné a vezetőség figyelmét. Kezdve ott, hogy például helyiséget adnak nekik, legyen hol várják az autóbuszt (különösen a kötöttárugyár lenne ebben érdekelt), és nem zárva a szerződésesek szállításának megjavításával. Ez utóbbi közösen megoldható. 2. OBIDA IS HARGITA 1-1: ------------------------------------- 5 PERC Beszélgetés TATÁR JÁNOSSAL, a Megyei Turisztikai Hivatal turisztikai osztályának főnökével KIRÁNDULÁSOK KEDVEZMÉNYES ÁRON A Megyei Turisztikai Hivatalban lázas előkészületek folynak az első negyedévi kirándulások megszervezésére. Mivel ebben az időszakban a szállításnál érvényes a 30 százalékos (tanulócsoportoknak 50 százalékos) árkedvezmény, érthető, hogy sok csoportot szerveznek mind belföldi, mind pedig külföldi utakra. __— Milyen külföldi kirándulásokat terveznek az első negyedévre? — Gyergyószentmiklósról indul autóbusszal egy kirándulócsoport a Szovjetunióba március 22-én. Kisinyevet látogatják meg, 26-ára érnek vissza. Részvételi díj: 692 lej, 8 rubel értékben váltanak be költőpénzt. Ugyancsak Gyergyóból megy Budapestre, március 27 és 29 között, egy turistabusz. Ez az út személyenként 780 lejbe kerül, 165 forint értékben váltanak be költőpénzt. Mindkét kirándulásra rendelkezünk még 5—6 hellyel. Csíkszeredából is szervezünk utat Budapestre, március 28 és 30 között, valamint április 14-től 18-ig; ezekre korlátlan számban fogadunk el beiratkozást, tudniillik, még nem rögzítettük a helyek számát. A Csíkszereda — Temesvár — Belgrád — Budapest — Csíkszereda útvonalat főként a tanügyi dolgozók, valamint a tanulók figyelmébe ajánljuk, mert a tavaszi vakáció idejére szervezzük, április 6—12 és 10—16 között, amely 1209 lejbe kerül, s turistáink 220 forint és 20 dinár fölött rendelkezhetnek. Bulgáriát is felkeressük: Plevnát, Szófiát és Tirnovot látogatjuk meg március 27 és 29 között. Ez a kirándulás 490 lejbe kerül. — Más közlekedési eszközt nem vesznek igénybe? — Dehogynem. Repülővel meglátogatjuk Leningrádot és Moszkvát. Az út öt napot, igényel, április 12-től 17-ig, és 1754 lejbe kerül; ezenkívül vonattal megyünk az NDK-ba 12 napra, március 20-i indulással. Ennek ára 2516 lej, 135 márkát költhetnek turistáink. Négy nagy várost keresünk fel, Berlin, Potsdam, Lipcse és Drezda látnivalóit nézzük meg. — Hol és mikor lehet feliratkozni ezekre a kirándulásokra, s mi szükséges hozzá? Feliratkozni a Csíkszeredai turisztikai osztályon, a székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi kirendeltségeknél, valamint a tusnádfürdői, borszéki és gyilkostói, üdültetési vállalatok turisztikai irodáinál lehet, legkésőbb 60 nappal az indulás előtt. A beiratkozáshoz 2 darab 5x6-os fénykép, munkahelyi igazolás (beleegyezés), valamint a típuskérések kitöltése szükséges. Ennek alapján a turista kollektív útlevelet kap, mely csak erre az útra érvényes. — Utolsó kérdésünk: mit biztosítanak a lefizetett összeg ellenében? Kényelmes szállítást és elszállásolást, teljes ellátást, valamint turisztikai programot, városnézést, múzeumok, képtárak, kiállítások megtekintését, ezenkívül egyéb turisztikai érdekességek, látnivalók megismertetését. Lejegyezte: VÁRALJAI ZOLTÁN JEGYZET Egy 10—12 méteres szakaszon tíz földmunkás ássa a sáncot. Néhány méterrel arrébb, az utca túlsó oldalán, ugyanez a kép tárul elém. A különbség annyi, hogy mélyebbre jutottak az ásással, s az öblös hang (le merem fogadni, sovány, inas emberé), a mélyből tájékoztat a környéki falu legfrissebb eseményéről. Az előbbiek közül hárman ástak le fél méternél semmiképp sem mélyebbre, a másik hét munkás a delelő nap melegítő sugarai alatt töri, kaparja a földet, topognak, forgolódnak, minden igyekezetükkel és hozzáértésükkel a serény munka látszatát keltve. De ez is nagy dolog, mert hiszen egy becsületes lapát nyele elég hoszszú, mindenképpen hosszabb, mint az a sáncszakasz, ami a 10—12 méterből egy-egy munkásnak kiméretett ... Már éppen gyanakodni kezdtem, amikor egyikük jelentőségteljes pillantást mellékelve, elmondta, hogy a Csíkszereda Városi Karbantartó-, Építő- és Szerelő Vállalat alkalmazottai, és itt, a csendes Állomás utcában, a tovafutó sínpár mellett, ,,szennyvízcsatorna készül“ ... Egy szennyvízcsatorna nagy dolog, főleg Csíkszeredában, s még jelentősebb munkálat, ha tudjuk, hogy az említett vállalat a kivitelező, amelynek munkaközösségétől, újabb alkalmatlankodásunkért, elnézést kérünk. Az emberek pedig visszatértek a maguk néhány négyzetcentiméterére, s dolgoztak , ásták tovább a sáncot. Feltűnt, hogy senki sem áll ki pihenni, ami egy ésszerűbb munkaszervezéssel is felért volna, hiszen, ha néhányan kiállnak, közel egy négyzetméter is jutott volna egy-egy munkásnak, s jóval kevesebbet bajlódtak volna a lapátok összegabalyodó nyelével. Nem beszélve arról, hogy időközönként friss munkaerő váltotta volna fel a kifáradt lapátotokat. De úgy látszik, nagy szükség volt minden munkáskézre. Sőt, amikor úgy érezték, hogy pihenni kell, egyszerre pihentek, amikor azt megsokallták, egyszerre láttak munkához. De miért ennyien, ilyen rövid szakaszon, mert végül is ez itt a kérdés: egy AMIRŐL A FÁMA BESZÉL nem hivatalos felmérés adataiból kitűnt, hogy ha az említett vállalat két földmunkást küld ki valamely munkahelyre, abból inkább beszélgetés lesz. Ha hárman mennek „terepre", kettő beszélget, a harmadik hallgatja. A felmérések csak a három főből álló csoportok tevékenységének elemzéséig jutottak el, de sokak egyhangú véleménye az, hogy a felmérés kiterjesztése a valamivel vagy sokkal nagyobb létszámú munkacsoportokra további eredményekkel kecsegtet. Persze, előfordulhat az is, hogy munkaszervezéssel kapcsolatos kérdések merülnek föl, de erről csak a fáma beszél. VAY JÓZSEF Ha szétmegy a fűtőtest ... megtelik a lakás forró vízzel. Mert pillanatnyilag nincs Csíkszeredában egyetlen olyan sürgős munkára szakosított szerelőcsoport sem, amely szükség esetén azonnal közbeléphetne. Mi történik, ha szétmegy a fűtőtest? — tettük fel a kérdést Lőrinczy Györgynek, a Csíkszeredai városi Karbantartó-, Építői és Szerelővállalat igazgatójának, Barabás Istvánnak, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatójának és Turi Zoltánnak, a Község- és Helységgazdálkodás Megyei Igazgatósága igazgatójának. Íme a válaszok : Lőrinczy György: Vállalatunk nem rendelkezik beavatkozó csoporttal, mi nem tiltakozunk létesítése ellen, csak biztosítsák az anyagi fedezetet. A kérdés már hosszabb ideje vajúdik, nem tudom, hogyan lehetne megoldani, mert mi távol vagyunk a város központjától, még távolabb az új lakónegyedektől, külön kocsira is szükségünk lenne ebben az esetben. Véleményünk szerint a Városgazdálkodási Vállalatnak kellene a sürgősségi szolgálatot megszerveznie, embereikamúgy is ott vannak a kazánházakban, s csoportjuk is van, amely a fő vízvezeték karbantartásán, javításán kívül a kazánházakkal is foglalkozik. Barabás István : Vállalatunknak van ugyan egy beavatkozó csoportja, csakhogy nem erre a célra. A megyei néptanács 422/1970-es határozata alapján a Csíkszeredai Javító- és Szerelővállalat keretében kell létrehozni olyan munkacsoportokat, melyek kielégítik a lakók szerelésijavítási igényeit. Máskülönben a lakó kötelessége gondoskodni a belső hálózat karbantartásáról és javításáról, csak ezt általábanel szokták hanyagolni. Mi nem lehetünk felelősek mások mulasztásáért. A lakóbizottság alkalmazott már szerelőt például a Jégpálya negyedben, azonban nem volt hosszúéletű a kezdeményezés. Ilyenformán ez a munka a Javító- és Szerelővállalatra marad, mi nem tudjuk elvégezni. Tulit Zoltán : Csíkszeredában is egyetlen jó megoldás az lenne, más városokhoz hasonlóan, ha a lakóbizottságok nyugdíjas lakatosokat, szerelőket alkalmaznának karbantartási céllal. Ezt már többször is kértük a lakóbizottságoktól, de nem sikerült elérnünk a kívánt eredményt. A sürgős javításokat, csakúgy, mint az apróbb hibák kiküszöbölését eddig a Városgazdálkodási Vállalat végezte, ez azonban több szempontból nem előnyös, például drágább a lakónak, s rendszerint hosszabb időt vesz igénybe, mintha mindezt saját karbantartójuk végezné el. Véleményem szerint nem elég életképesek a lakóbizottságok, nagyobb kezdeményezőkészségre lenne szükségük, mert legkönnyebben ők oldhatnák meg ezt a kérdést. Mindaddig azonban, míg ez megvalósul, a Városgazdálkodási Vállalat két szerelője fog a sürgősebb munkákkal is foglalkozni, az esetleges panaszt a lakók a 18-34-es telefonszámon jelenthetik be. Mi történik tehát, ha szétmegy a fűtőtest? Ne menjen szét!... Ezt azonban csak rendszeres ellenőrzéssel, karbantartással lehet elérni, mely feladat a lakásszerződés szerint valóban a lakóra hárul. De nem lehet minden lakó vízszerelő-szakértő ... Véleményünk szerint a lakóbizottságoknak a Városgazdálkodási Vállalattal közösen kell megoldaniuk a kérdést, egyik lehetséges út épp a saját szerelők, karbantartók alkalmazása. Pillanatnyilag sajnos sem a Csíkszeredai Városi Karbantartó- Építő- és Szerelővállalat a Városgazdálkodási Vállalat nincs a helyzet magslatán, mindkét vállalat különböző természetű nehézségekkel küzd, a sürgősségi javítási szolgálat megszervezése helyett érveket hoznak fel ellene-Mi történik, ha mégis szétmegy a fűtőtest mindaddig, míg elfogadhatóan rendeződik a kérdés? Marad a Városgazdálkodási Vállalat telefonszámának feltárcsázása, bár ez ellen ők — némi joggal — tiltakoznak. Csíkszeredában, akárcsak Székelyudvarhelyen és megyénk többi városában, mindnyájunk örömére, egyre több blokklakás épül, tehát szaporodnak a fűtőtestek is. Érvek és magyarázatok helyett konkrét, elfogadható megoldást kellene már találni ilyen vonatkozásban is. DEMETER ZOLTÁN z alkalmazottak közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) másan, a műszaki önellátás kiszélesítésével, az import nyers- és segédanyagok helyettesítésével csökkentik a gépek és berendezések behozatalát, általában a valutáris kiadásokat. Nagy jelentősége van a kül- és belföldi megrendelőkkel kötött szerződések, az együttműködési és közreműködési feladatok tiszteletben tartása és megvalósítása kompetens elemzésének, az e tevékenység tökéletesítését célzó intézkedések kidolgozásának. A termelési és forgási költségek csökkentésével, a terven felüli készletek felszámolásával, a nem gazdaságos költségek kiküszöbölésével, illetőleg az összes egységek és termékek jövedelmezőségének növelésével kapcsolatos kérdéseknek szintén központi helyet kell kapniuk a közgyűléseken, hiszen ezek lényeges tényezői a gazdasági hatékonyság emelésének. Központi hely illeti meg az alkalmazottak szakmai felkészítésének kérdését is, amelyet a műszaki haladás, a munka és a termelés tudományos megszervezése által támasztott igényeknek megfelelően kell lebonyolítani; a közgyűléseken elemezni kell a szocialista egységek alkalmazottai szakmai felkészítésének tökéletesítéséről szóló törvény alkalmazásának módját is. Az építkezési, szállítási és távközlési egységekben, a kereskedelemben, a közélelmezésben, a turisztikában, a közszolgáltatásban, az állami mezőgazdasági és gépesítési vállalatokban, az összes gazdasági egységek közös vonásainak elemzése mellett (a munkafegyelem erősítése, a gépi berendezések és a munkaidő ésszerű kihasználása, a gazdasági hatékonyság növelése stb.), ezeknek az egységeknek a sajátos problémáit is felelősségteljesen kell elemezni. Az építkezésekben például a kivitelezési időtartamok lerövidítésének, az anyagokkal való ésszerűbb, hatékonyabb gazdálkodásnak, a tervezett műszaki-gazdasági paraméterek elérésének kérdéseire kell összpontosítani, a szállítás és távközlés esetében a forgalom biztonsági fokának növelésével, a szállító eszközök veszteglődének és az ésszerűtlen szállítások felszámolásával kapcsolatos kérdésekre kell irányítani a figyelmet, a kereskedelmi egységekben pedig a lakosság megfelelő ellátásának, a favoritizmus és a tisztességtelen megnyilvánulások elítélésének kell képezniük a viták alapját. A közgyűlések eredményességének lényeges feltétele az, hogy a beszámolóknak és a vitáknak a hangsúlyozott önbírálat és bírálat szellemében kell foganniuk, olyan feltételeket kell teremteni, hogy minél több dolgozó aktívan vegyen részt a vitákban, nyíltan fejezze ki véleményét, őszintén járuljon hozzá a hiányosságok feltárásához, a munka megjavítására irányuló intézkedések kidolgozásához. Gyakorlatunknak megfelelően, a közgyűlések résztvevőit tájékoztatni fogják arról, hogy milyen mértékben valósították meg javaslataikat, valamint az előző közgyűlésen leszögezett intézkedéseket. Amint ismeretes, az érvényben lévő törvénykezésnek megfelelően, a vállalatokban a szakszervezeti bizottságokra és a dolgozók bizottságaira hárul a közgyűlések megszervezésének felelőssége, míg a központokban és aszszimilált egységeikben a szakszervezeti komissziók és a dolgozók tanácsainak feladata ez. Ám a közgyűlések megszervezésének és lebonyolításának a pártszervek és szervezetek vezetése, irányítása alatt kell állnia. Ezeknek kell a szakszervezeti bizottságok és a dolgozók bizottságainak segítségére sietniük. A párt-, állami- és tömegszervezeti apparátus minden vezető beosztású tagja közvetlenül felelős a közgyűlések sikeréért, hiszen jelentős eseménye ez gazdasági egységeink életének és tevékenységének, nemzetgazdaságunk fejlődése és erősödése folyamatának. Idei művelődési célkitűzéseinkről (Folytatás az oldalról.) S ha már a vásárlásnál, fizetésnél tartunk, hadd említsem meg a Szocialista Művelődési és Nevelésügyi Országos Tanács nagyvonalúságát. Szervátiusz Jenő és Tibor alkotását, a készülő Tamási Áron szobor költségeit az Országos Tanács fedezi, illetve a mi rendelkezésünkre bocsátja a szükséges összeget. — Festmények, szobrok... Valóban, nemcsak a művészeket foglalkoztatják, hanem egyre inkább a közvélemény egészét. Mire számíthatunk, űőben és hol gyönyörködhetünk ... — Az idén legalább három szobor felállítását terveztük; a Petőfi, a Balcescu és a Kájoni szobrok kivitelezési és felállítási terve már nem távlati elképzelések közé tartozik, hanem a közeljövő pontosan körülhatárolt teendői között szerepel... — Igaz, nem tartozik közvetlenül a térdíszítés problematikájához, de mivel mi magunk is többször szóvá tettük már a megyénk területén az évszázadok folyamán kibontakozott haladó, forradalmi események, a megye nagy szülötteinek, haladó, neves gondolkodóinak emlékidézését, szívesen vennék, ha az alelnök elvtárs erről is tájékoztatná olvasóinkat. Pontosabban: mit terveztek, milyen elképzelések születtek ilyen irányban? — A haladó, forradalmi múlt kiemelkedő eseményeire, kimagasló személyiségeire vonatkozó pártpolitika szellemében emléktáblák elhelyezése, emlékházak létesítése is foglalkoztat. Legközelebbi elképzeléseink között Tompa László, Tomcsa Sándor, Köllő József, Márton Ferenc emlékidézése szerepel. De erről bővebben majd a későbbiekben, amikor sor kerül felavatásukra ... Többet mondhatok már most az országosan és nemzetközileg is elismert festőművészünk, Nagy Imre zsögödi családi telkén létesítendő állandó kiállítási teremről. Elkészült és véglegesített a terv, és kivitelezéséhez még a tavasz folyamán hozzákezdünk. Talán ennyit a nagyobb szabású tervekről, legközelebbi tennivalóinkról. A Tavasz a Hargitán meg a Csíkszeredai és a székelyudvarhelyi könnyűzene fesztiválokról és a más, nagyobb szabású rendezvényekről ez alkalommal azért nem szólok, mert ezek már hagyományszámba mennek, az alkalmi vagy rendszeres akciókat meg azért nem említem terveink, elképzeléseink között, mert ezek közvetlenül az élet természetes rendje, mindennapi gyakorlata közé tartozván, amúgy is pártos művelődési tevékenységünk, nevelő munkánk gerincét képezik. A Megyei Kitermelő és Építőanyagipari Vállalat Csíkszereda, 10-45, Hargita utca 62 szám, telefon 10-44 vagy ALKALMAZ — ELADÁSI OSZTÁLYFŐNÖKÖT — PÉNZÜGYI OSZTÁLYFŐNÖKÖT Alkalmazási feltételek a 12/1971 törvény alapján. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti osztálya ad. Időszakos árleszállítás a téli vásár idején — gyapjúszövetek — kötöttáruk — készruhák — lábbelik — bőrdíszmű áruk kaphatók leszállított áron. CSAK JANUÁR 10 ÉS FEBRUÁR 12 KÖZÖTT ! 1972. JANUAR 15, SZOMBAT 1972. JANUÄR 15, SZOMBAT 16,30 — Német nyelvű adás. 18,15 Ritmus, ifjúság, tánc. 19,00 — Versek. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó.. 20,00 — Nemzetközi szemle. 20,10 — Enciklopédia 20,50 — A betolakodók — folytatásos film. 21,40 — Mihaela Mihai énekel. 22,05 — Híradó. 22,15 — A műkorcsolyázó-bajnokság — női egyéni (egyenes adás Göteborgból). 23:20 — Ioana Radu románcokat énekel, a marosvásárhelyi stú.DIÓ MŰSORA JANUÁR 16, VASÁRNAP Magyar nyelven : 9—9:30 — Pionírok és iskolások műsora . Pionírklub Hallgatóink leveleiből. „Réz Mihályék kóstolója“ — Nagy István ifjúsági regényének rádióváltozata, IV. rész. 9,30—10 — Kisgyermekműsor : Postás Jankó. Zene és tánc. Anyámasszony katonája. A fázós rókafiak. 16,30—17,15 — Vasárnapi mozaik JANUÁR 15. SZOMBAT CSÍKSZEREDAI Transzilvánia: Az izgága énekes. Lengyel film. Előadások kezdete: 11, 14, 16, 18, 20. CSÍKSZEREDAI Hargita : Aladin lámpása. Színes szovjet film. Előadások kezdete: 10, 15, 17, 19. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Vasárnap reggel 6-kor. Román film Előadások kezdete: 11, 16, 16, 20. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa: A napraforgó. Színes olasz-szovjet film. Előadások kezdete: 10, 16, 19. MAROSHÉVIZI Căliman : A Karamazov testvérek. (I-II. rész). Színes szovjet film. Előadások kezdete : 11, 16, 18, 20. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás: Két anyám és két apám van. Színes jugoszláv film. Előadások kezdete: 18, 20. BORSZÉKI Borszék : Az idő ablakai. Színes magyar film. Előadások kezdete : 16, 19. BORSZÉKI Forrás : Családi fészek. Színes francia-olasz film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt: születési bizonyítvány. Lengyel film. Előadások kezdete: 17, 20. BALÁNBÁNYAI Bányász : A hatalom bére. Színes, szélesvásznú olasz film. GALOCÁSI Fenyő: A karácsonyfa. Színes francia film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés: Hétlovas betyárjai. Színes román film. LÖVÉTEI filmszínház: Végzetes hiba. Színes német film. PARAJDI filmszínház: Az üstökösön. Csehszlovák film. HODOSI filmszínház : Egy zug szerelmeseknek. Színes francia-olasz film. DITRÓI filmszínház : Rohamoz a B. D. Színes román film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház • Romeo és Júlia. (I-II. rész). Színes angol film. CSIKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Versenyfutás az örökségért. Színes angol film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : A gyilkos a házban van. Magyar film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : A vörös sátor (I-II. rész). Színes szovjet-olasz film. A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint megyénkben ma is hideg időre számíthatunk. Derült égbolt, mérsékelt északi-északkeleti szél várható. A levegő hőmérséklete a déli órákban —10 és —7 fok, míg a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —22 és —15 fok között váltakozik. Az 1972. január 14-i húzások nyerőszámai : I. húzás : 55, 33, 81, 80, 64, 50, 70, 18, 73. Nyereményalap : 595 553 lej. II. húzás : 61, 49, 34, 66, 45, 63, 21. Nyereményalap : 638 988 lej. A fogyasztási szövetkezetek előnyös feltételek mellett korlátlan mennyiségben felvásárolnak szárnyast, házinyulat és tojást. A tojás felvásárlási ára : 1 és 1,10 lej 1972 január 15, szombat Napkelte: 7,50, -nyugta: 17,01, Holdkelte: 7,14, -nyugta: 15,50. Az évből eltelt 14 nap, hátra van még 352. ÉVFORDULÓK: — 1850-ben született Mihail Eminescu (megh. 1889-ben). — 1879-ben született Ștefan Gheorghiu, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa (megh. 1914-ben). — 35 évvel ezelőtt halt meg Anton Haiban realista író (szül. 1902-ben). HETIVÁSÁR: Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Csíkszépvíz, Csíkszentmárton, Korond, Lövéte.