Hargita, 1972. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1972-01-15 / 11. szám

t ! MIRE JÓ A SZERZŐDÉS, HA NEM TARTJÁK TISZTELETBEN ? (Folytatás az 1. oldalról) a munkahelyen. Még egy: a veze­tőtől függ, hogy kit vesz fel, aki ugyan nem jogos a szerződéses járatra, de akinek dolga van az útvonalon. Előfordult már, hogy a kivételezett nyugodtan ül (köz­vetlen a vezetőnek fizeti a díjat), míg a mi munkásaink állva te­szik meg az utat, a nyolc órai munka után. (Páll Ignác) — Megállapított tény, hogy baj van a munkafegyelemmel a gép­kocsivezetőknél. Minden járatnak van egy úgynevezett kocsifelelő­se. Feladata a vezető segítségére lenni a rend, a fegyelem megőr­zésében, egyben ügyelni a menet­rend pontos betartására, jelen­teni a vállalatnak minden elté­rést. Az esetek, többségében a ve­zető függetleníti magát a megbí­zottól. Meg aztán, mi tagadás, a felelősök sem végzik a kellő buz­galommal munkájuk. (Miklós Le­vente) SZABADKEZET A SZÁLLÍTÓNAK?! — Semmiképpen. A szerződés — a vállalat és a szállító köti — pontosan megfogalmazza mindkét fél kötelezettségeit. Csak a témá­­bavágó kitételeket mondom: ha a kocsi műszaki hibával az úton marad, a szállító két óra alatt köteles mással pótolni; minden óra késésért száz lej kártérítés jár az illető vállalatnak; egy mű­szak elvesztéséért ezer lej. Mi ta­valy ősszel két ízben nyújtottunk be kártérítési igényt az autószál­lítási központnak: egy ezer-, il­letve egy háromszázlejest. De mondom, ez nem jelenti, hogy mindössze tizenegy óra kiesés tör­tént. A sorozatos félórákkal, há­romnegyedórákkal nem tudunk mit kezdeni. Az érvényben lévő törvények értelmében csak egy órás kiesésért jár kártérítés. Pe­dig nálunk, említettem, csaknem mindennapos a harmincöt—negy­ven perces késés. Főleg a Csicsó — Szépvíz — Dem­e — Csíkszere­da körzetben. (Páll Ignác) — Tavaly nem volt anyagi ter­mészetű követelésünk ... (Laka­tos János) — A múlt esztendőben ezer­négyszáz lejre értékeltük a tizen­négy óra késést. Gondolni lehet, ez az összeg elenyésző része an­nak a veszteségnek, amit a gya­kori késések okoztak. Nem me­gyünk sokra vele. (Miklós Leven­te.) AZ ÉREMNEK TÉNYLEG KÉT OLDALA VAN? Idézzük Szép Lászlót, a Csík­szeredai autószállítási központ vezetőjét: — No, azért nincs minden úgy, ahogy a vállalatiak állítják. Ki honnan közelíti meg a valóságot... Való igaz, hogy többször megál­lapítottuk, késnek a kocsik. Vi­szont minden esetben indokoltan késtek. Általában műszaki hibák okozták a késést. Amikor egy e­­gész váltás lemaradt, akkor is hasonlóképpen történt. Kocsi-, il­letve alkatrészhiány — monda­nám a régi bajt. Hogy mennyire nem közömbös a szerződésesek dolga, csak egyet: tavaly tizenegy autóbuszt kaptunk, mindeniket a vállalatok rendelkezésére bocsá­tottuk. S ha az idén megkapjuk a tizenhat személyszállítót, nyolc­cal ugyanígy teszünk. A másik ok? Nincs tudomá­sunk arról, hogy valaki megszegte volna a munkafegyelmet. Hacsak nem az anyagi természetű kihá­gásokra gondol. Tavaly tizenhá­rom jegyzőkönyvelt vétségből há­rom történt szerződéses járaton, de azok is, mert utasokat találtak jogosítvány nélkül és ehhez ha­sonlók. Sok gépkocsivezetőt a helyszínen büntetnek, így nem lehet tudomásunk a történtekről. Az ellenőrzés? ... Ugyanolyan szabvány alapján történik, mint más gépkocsivezetők esetében. Még csak annyit, hogy nincs tu­domásunk (ti. a vállalat vezető­ségének) a vacsárcsi esetről. Hogy Csíkszeredába hajtott volna a vezető velük? ... Nem tudom. ☆ IGAZ, HOGY joggal panasz­kodnak az ingázókat foglalkozta­tó vállalatnál; panaszuk már csak azért is jogosult,, mert hiába az autószállítási központ csodaszép statisztikája a tavalyi utasforgal­mat illetően, azért az is tény, le­gyenek bármilyen pompásak is azok a számok, az emberek to­vábbra is ácsorogni kényszerül­nek a gyár előtt és a falusi meg­állónál, mert ki tudja, mi baja esett a busznak. Igaz, hogy jelen­leg huszonnyolc autóbusz kizáró­lag a szerződéseseket látja el, s Szép László szerint ha még hat­tal több lenne, úgy nem is pa­naszkodhatnának. Nem mondhat­ni tehát, hogy égető lenne a hi­ány­kocsi dolgában. Nos, akkor mégis miért mondhatni rendet­lennek a vidéken lakók szállítá­sát? Kizárjuk az elejtett okot, és mindössze egy marad igazság­képpen: az emberanyaggal van baj. Mindenekelőtt a gépkocsive­zetőkkel, akik öntudatán ugyan­csak lehetne javítani. Többször hallottam a mentegetőzést: „a szakemberhiány kényszerít ben­nünket, hogy kompromisszumot kössünk. Ezért kértük, módosít­sák a különben kötelező kitétele­ket, amelyek szerint eddig dön­töttünk, ki lehet vezető és ki nem. A nevelésről? Hetente gyűlése­­zünk, mellesleg ez a téma is szó­ba kerül. De inkább a forgalom­­biztonsággal foglalkozunk. Azt hiszem, a fentieket sem kell kommentálni különösebben. Az autószállítási központ olyan lényeges teendőjét hanyagolta el eddig, mint amilyen a káderek nevelése, öntudatuk, a civilizációs mérce emelése. Hibás tehát, a jelenlegi állapotokat épp nemtö­rődömsége segítette elő. Meg aztán ott az ellenőrzés. Vajon csak annyi a dolguk azok­nak, akik ezt végzik, hogy átvizs­gálják a bérleteket, s megállapít­sák, ki utazik a törvényes for­mák megszegésével? Vagy más­ként fogalmazva, milyen ellenőr­ző tevékenységet mutathat fel a központ — alkalmazottjairól van szó! —, ha nem tudnak a koráb­ban emlegetett igen súlyos vétsé­gekről, a törvénytelen furikázá­­sokról, az önkényeskedésekről, a menetrend állandó és bosszantó megsértéséről? Ezeknek nemhogy írásos nyomuk lenne, de bár még nem is tud róluk senki. A másik ludas­r­a panaszos. Nem a dolgozó ember, aki fize­tésén érzi, hogy megint késett, inkább a vállalat, amely ugyan­csak kárvallott, de úgy látszik, nem veszi nagyon rossznéven, ha évnegyedzáráskor jóval keveseb­bet könyvelhet a tervezettnél. A jelek szerint ebben az órában ke­resve kereshetjük azt a szakszer­vezeti megbízottat vagy osztály­­vezetőt, aki az alkalmi elégedet­lenkedésen kívül másra is gon­dolt volna. Bocsánat, majd elfe­ledtem azt a száz lejt, amit el­veszített ezrek kárpótlásaként kap a vállalat a késés fejében. Persze, azért is utána kell járni. Csak egyet: a Csíkszeredai autószállí­tási központ elemző ülést hirdet, amolyan közös tanácskozást a szerződéses vállalat illetékesei­vel: üljenek össze, lássák, mi pa­nasz merült fel az elmúlt hónap alatt, hogyan lehetne orvosolni a bajokat. Jó ideje már, hogy egyet­len vállalati megbízott se teszi a lábát ezekre az elemzőkre. Pedig ott igazán alkalmuk lenne a pa­naszkodásra, s ezen túl a fontol­gatásra, az állapotok javításáért. S lenne valami igazuk a szállí­tóknak, ha azt mondanák, őket valóban szerződés köti, a szerző­dés, de a megrendelő saját bőrén érzi a hiányosságokat, ugyancsak érdekében állna tehát, hogy részt vegyen a havi egy megbeszélésen, és általában, igyekezzék felderí­teni minden visszásságot, amit az-­tán jelentene az autószállítónak. Sajna, mondom, nem ez a helyzet. Majd mindenik termelőegység­nél érdeklődtem, van-e kimuta­tásuk — nem hivatalos —, hány munkaóra vész kárba csak az in­gázóknál? Sehol nem tudtak ilyen kimutatást adni. Pedig az állapo­tok ismeretében igen jó lenne, már csak azért is, hogy a válla­latvezetők, az üzemi pártalap­­szervezet képviselői belepillantsa­nak és megelégeljék végre azt a hallatlan pazarlást, amely eddig folyt és most is folyik, és amely végre az ingázók helyzetére is rá­terhelné­ a vezetőség figyelmét. Kezdve ott, hogy például helyisé­get adnak nekik, legyen hol vár­ják az autóbuszt (különösen a kötöttárugyár lenne ebben érde­kelt), és nem zárva a szerződése­sek szállításának megjavításával. Ez utóbbi­­ közösen megoldható. 2. O­BI­D­A IS HARGITA 1-1: ------------------------------------- 5 PERC Beszélgetés TATÁR JÁ­NOSSAL, a Megyei Tu­risztikai Hivatal turisz­tikai osztályának főnö­kével KIRÁNDULÁSOK KEDVEZMÉNYES ÁRON A Megyei Turisztikai Hivatal­ban lázas előkészületek folynak az első negyedévi kirándulások megszervezésére. Mivel ebben az időszakban a szállításnál érvé­nyes a 30 százalékos (tanulócso­portoknak 50 százalékos) árked­vezmény, érthető, hogy sok cso­portot szerveznek mind belföldi, mind pedig külföldi utakra. __— Milyen külföldi kirándu­lásokat terveznek az első ne­gyedévre? — Gyergyószentmiklósról indul autóbusszal egy kirándulócsoport a Szovjetunióba március 22-én. Kisinyevet látogatják meg, 26-ára érnek vissza. Részvételi díj: 692 lej, 8 rubel értékben váltanak be költőpénzt. Ugyancsak Gyergyó­­ból megy Budapestre, március 27 és 29 között, egy turistabusz. Ez az út személyenként 780 lejbe kerül, 165 forint értékben válta­nak be költőpénzt. Mindkét ki­rándulásra rendelkezünk még 5—6 hellyel. Csíkszeredából is szervezünk utat Budapestre, már­cius 28 és 30 között, valamint áp­rilis 14-től 18-ig; ezekre korlátlan számban fogadunk el beiratko­zást, tudniillik, még nem rögzí­tettük a helyek számát. A Csíkszereda — Temesvár — Belgrád — Budapest — Csíksze­reda útvonalat főként a tanügyi dolgozók, valamint a tanulók fi­gyelmébe ajánljuk, mert a tava­szi vakáció idejére szervezzük, április 6—12 és 10—16 között, a­­mely 1209 lejbe kerül, s turistá­ink 220 forint és 20 dinár fölött rendelkezhetnek. Bulgáriát is fel­keressük: Plevnát, Szófiát és Tir­­novot látogatjuk meg március 27 és 29 között. Ez a kirándulás 490 lejbe kerül. — Más közlekedési eszközt nem vesznek igénybe? — Dehogynem. Repülővel meg­látogatjuk Leningrádot és Moszk­vát. Az út öt napot, igényel, áp­rilis 12-től 17-ig, és 1754 lejbe ke­rül; ezenkívül vonattal megyünk az NDK-ba 12 napra, március 20-i indulással. Ennek ára 2516 lej, 135 márkát költhetnek turis­táink. Négy nagy várost keresünk fel, Berlin, Potsdam, Lipcse és Drezda látnivalóit nézzük meg. — Hol és mikor lehet fel­iratkozni ezekre a kirándulá­sokra, s mi szükséges hozzá? Feliratkozni a Csíkszeredai turisztikai osztályon, a székely­udvarhelyi és gyergyószentmikló­­si kirendeltségeknél, valamint a tusnádfürdői, borszéki és gyilkos­tói, üdültetési vállalatok turiszti­kai irodáinál lehet, legkésőbb 60 nappal az indulás előtt. A beirat­kozáshoz 2 darab 5x6-os fénykép, munkahelyi igazolás (beleegye­zés), valamint a típuskérések ki­töltése szükséges. Ennek alapján a turista kollektív útlevelet kap, mely csak erre az útra érvényes. — Utolsó kérdésünk: mit biztosítanak a lefizetett összeg ellenében? Kényelmes szállítást és el­szállásolást, teljes ellátást, vala­mint turisztikai programot, vá­rosnézést, múzeumok, képtárak, kiállítások megtekintését, ezen­kívül egyéb turisztikai érdekessé­gek, látnivalók megismertetését. Lejegyezte: VÁRALJAI ZOLTÁN J­EGYZET Egy 10—12 méteres szaka­szon tíz földmunkás ássa a sáncot. Néhány méterrel ar­rébb, az utca túlsó oldalán, ugyanez a kép tárul elém. A különbség annyi, hogy mé­lyebbre jutottak az ásással, s az öblös hang (le merem fo­gadni, sovány, inas emberé), a mélyből tájékoztat a kör­nyéki falu legfrissebb ese­ményéről. Az előbbiek közül hárman ástak le fél méternél semmiképp sem mélyebbre, a másik hét munkás a delelő nap melegítő sugarai alatt töri, kaparja a földet, topog­nak, forgolódnak, minden i­­gyekezetükkel és hozzáérté­sükkel a serény munka lát­szatát keltve. De ez is nagy dolog, mert hiszen egy be­csületes lapát nyele elég hosz­­szú, mindenképpen hosszabb, mint az a sáncszakasz, ami a 10—12 méterből egy-egy mun­kásnak kiméretett ... Már éppen gyanakodni kezdtem, amikor egyikük jelentőség­­teljes pillantást mellékelve, elmondta, hogy a Csíkszere­da Városi Karbantartó-, É­­pítő- és Szerelő Vállalat al­kalmazottai, és itt, a csendes Állomás utcában, a tovafutó sínpár mellett, ,,szennyvízcsa­torna készül“ ... Egy szenny­vízcsatorna nagy dolog, főleg Csíkszeredában, s még jelen­tősebb munkálat, ha tudjuk, hogy az említett vállalat a ki­vitelező, amelynek munka­­közösségétől, újabb alkalmat­lankodásunkért, elnézést ké­rünk. Az emberek pedig vissza­tértek a maguk néhány négy­zetcentiméterére, s dolgoztak , ásták tovább a sáncot. Fel­tűnt, hogy senki sem áll ki pihenni, ami egy ésszerűbb munkaszervezéssel is felért volna, hiszen, ha néhányan kiállnak, közel egy négyzet­­méter is jutott volna egy-egy munkásnak, s jóval keveseb­bet bajlódtak volna a lapátok összegabalyodó nyelével. Nem beszélve arról, hogy időközön­ként friss munkaerő váltotta volna fel a kifáradt lapátoto­kat. De úgy látszik, nagy szük­ség volt minden munkáskéz­re. Sőt, amikor úgy érezték, hogy pihenni kell, egyszerre pihentek, amikor azt megso­kallták, egyszerre láttak mun­kához. De miért ennyien, ilyen rövid szakaszon,­­ mert végül is ez itt a kérdés: egy AMIRŐL A FÁMA BESZÉL nem hivatalos felmérés ada­taiból kitűnt, hogy ha az em­lített vállalat két földmunkást küld ki valamely munkahely­re, abból inkább beszélgetés lesz. Ha hárman mennek „te­repre", kettő beszélget, a harmadik hallgatja. A felmé­rések csak a három főből ál­ló csoportok tevékenységének elemzéséig jutottak el, de so­kak egyhangú véleménye az, hogy a felmérés kiterjesztése a valamivel­­ vagy sokkal nagyobb létszámú munkacso­portokra további eredmények­kel kecsegtet. Persze, előfor­dulhat az is, hogy munkaszer­vezéssel kapcsolatos kérdé­sek merülnek föl, de erről csak a fáma beszél. VAY JÓZSEF Ha szétmegy a fűtőtest ... megtelik a lakás forró vízzel. Mert pillanatnyilag nincs Csík­szeredában egyetlen olyan sürgős munkára szakosított szerelőcso­port sem, amely szükség esetén azonnal közbeléphetne. Mi történik, ha szétmegy a fű­tőtest? — tettük fel a kérdést Lőrinczy Györgynek, a Csíkszere­dai városi Karbantartó-, Építői és Szerelővállalat igazgatójá­nak, Barabás Istvánnak, a Város­gazdálkodási Vállalat i­­gazgatójának és Turi Zol­tánnak, a Község- és Helységgaz­dálkodás Megyei Igazgatósága igazgatójának. Íme a válaszok : Lőrinczy György: Vállalatunk nem rendelkezik beavatkozó cso­porttal, mi nem tiltakozunk léte­sítése ellen, csak biztosítsák az anyagi fedezetet. A kérdés már hosszabb ideje vajúdik, nem tu­dom, hogyan lehetne megoldani, mert mi távol vagyunk a város központjától, még távolabb az új lakónegyedektől, külön kocsira is szükségünk lenne ebben az e­­setben. Véleményünk szerint a Városgazdálkodási Vállalatnak kellene a sürgősségi szolgálatot megszerveznie, embereik­­amúgy is ott vannak a kazánházakban, s csoportjuk is van, amely a fő vízvezeték karbantartásán, javí­tásán kívül a kazánházakkal is foglalkozik. Barabás István : Vállalatunk­nak van ugyan egy beavatkozó csoportja, csakhogy nem erre a célra. A megyei néptanács 422/1970-es határozata alapján a Csíkszeredai Javító- és Szerelő­vállalat keretében kell létrehoz­ni olyan munkacsoportokat, me­lyek kielégítik a lakók szerelési­javítási igényeit. Máskülönben a lakó kötelessége gondoskodni a belső hálózat karbantartásáról és javításáról, csak ezt általában­­el szokták hanyagolni. Mi nem le­­hetünk­­ felelősek mások mulasz­tásáért. A lakóbizottság alkalma­zott már szerelőt például a Jég­pálya negyedben, azonban nem volt hosszúéletű a kezdeménye­zés. Ilyenformán ez a munka a Javító- és Szerelővállalatra ma­rad, mi nem tudjuk elvégezni. Tulit Zoltán : Csíkszeredában is egyetlen jó megoldás az lenne, más városokhoz hasonlóan, ha a lakóbizottságok nyugdíjas lakato­sokat, szerelőket alkalmaznának karbantartási céllal. Ezt már többször is kértük a lakóbizottsá­goktól, de nem sikerült elérnünk a kívánt eredményt. A sürgős ja­vításokat, csakúgy, mint az ap­róbb hibák kiküszöbölését eddig a Városgazdálkodási Vállalat vé­gezte, ez azonban több szempont­ból nem előnyös, például drá­gább a lakónak, s rendszerint hosszabb időt vesz igénybe, mint­ha mindezt saját karbantartójuk végezné el. Véleményem szerint nem elég életképesek a lakóbi­zottságok, nagyobb kezdeménye­zőkészségre lenne szükségük, mert legkönnyebben ők oldhat­nák meg ezt a kérdést. Mindad­dig azonban, míg ez megvalósul, a Városgazdálkodási Vállalat két szerelője fog a sürgősebb mun­kákkal is foglalkozni, az esetleges panaszt a lakók a 18-34-es tele­fonszámon jelenthetik be. Mi történik tehát, ha szétmegy a fűtőtest? Ne menjen szét!... Ezt azonban csak rendszeres el­lenőrzéssel, karbantartással le­het elérni, mely feladat a lakás­­szerződés szerint valóban a lakó­ra hárul. De nem lehet minden lakó vízszerelő-szakértő ... Véle­ményünk szerint a lakóbizottsá­goknak a Városgazdálkodási Vál­lalattal közösen kell megoldani­uk a kérdést, egyik lehetséges út épp a saját szerelők, karbantar­tók alkalmazása. Pillanatnyilag sajnos sem a Csíkszeredai Városi Karbantartó- Építő- és Szerelővállalat a Városgazdálkodási Vállalat nincs a helyzet magslatán, mind­két vállalat különböző ter­mészetű nehézségekkel küzd, a sürgősségi javítási szolgálat meg­szervezése helyett érveket hoz­nak fel ellene-Mi történik, ha mégis szétmegy a fűtőtest mindaddig, míg elfo­gadhatóan rendeződik a kérdés? Marad a Városgazdálkodási Vál­lalat telefonszámának feltárcsá­zása, bár ez ellen ők — némi jog­gal — tiltakoznak. Csíkszeredában, akárcsak Szé­kelyudvarhelyen és megyénk töb­bi városában, mindnyájunk örö­mére, egyre több blokklakás é­­pül, tehát szaporodnak a fűtőtes­tek is. Érvek és magyarázatok he­lyett konkrét, elfogadható meg­oldást kellene már találni ilyen vonatkozásban is. DEMETER ZOLTÁN ­z alkalmazottak közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) másan, a műszaki önellátás kiszé­lesítésével, az import nyers- és segédanyagok helyettesítésével csökkentik a gépek és berendezé­sek behozatalát, általában a va­­lutáris kiadásokat. Nagy jelentő­sége van a kül- és belföldi meg­rendelőkkel kötött szerződések, az együttműködési és közreműkö­dési feladatok tiszteletben tartá­sa és megvalósítása kompetens elemzésének, az e tevékenység tökéletesítését célzó intézkedések kidolgozásának. A termelési és forgási költségek csökkentésével, a terven felüli készletek felszá­molásával, a nem gazdaságos költségek kiküszöbölésével, ille­tőleg az összes egységek és ter­mékek jövedelmezőségének növe­lésével kapcsolatos kérdéseknek szintén központi helyet kell kap­niuk a közgyűléseken, hiszen e­­zek lényeges tényezői a gazdasá­gi hatékonyság emelésének. Köz­ponti hely illeti meg az alkalma­zottak szakmai felkészítésének kérdését is, amelyet a műszaki haladás, a munka és a termelés tudományos megszervezése által támasztott igényeknek megfelelő­en kell lebonyolítani; a közgyűlé­seken elemezni kell a szocialista egységek alkalmazottai szakmai felkészítésének tökéletesítéséről szóló törvény alkalmazásának módját is. Az­ építkezési, szállítási és táv­közlési egységekben, a kereske­delemben, a közélelmezésben, a turisztikában, a közszolgáltatás­ban, az állami mezőgazdasági és gépesítési vállalatokban, az összes gazdasági egységek közös voná­sainak elemzése mellett (a munkafegyelem erősítése, a gépi berendezések és a munkaidő ésszerű kihasználása, a gazdasági hatékonyság növelése stb.), ezeknek az egységeknek a sajátos problémáit is felelősség­teljesen kell elemezni. Az építke­zésekben például a kivitelezési i­dőtartamok lerövidítésének, az a­­nyagokkal való­­ ésszerűbb, haté­konyabb gazdálkodásnak, a terve­zett műszaki-gazdasági paraméte­rek elérésének kérdéseire kell összpontosítani, a szállítás és távközlés esetében a forgalom biztonsági fokának növelésével, a szállító eszközök veszteglődének és az ésszerűtlen szállítások fel­számolásával kapcsolatos kérdé­sekre kell irányítani a figyelmet, a kereskedelmi egységekben pedig a lakosság megfelelő ellátásának, a favoritizmus és a tisztességtelen megnyilvánulások elítélésének kell képezniük a viták alapját. A közgyűlések eredményességé­nek lényeges feltétele az, hogy a beszámolóknak és a vitáknak a hangsúlyozott önbírálat és bírá­lat­ szellemében kell foganniuk, olyan feltételeket kell teremteni, hogy minél több dolgozó aktívan vegyen részt a vitákban, nyíltan fejezze ki véleményét, ő­­szintén járuljon hozzá a hiá­nyosságok feltárásához, a munka megjavítására irányuló intézke­dések kidolgozásához. Gyakorlatunknak megfelelően, a közgyűlések résztvevőit tájé­koztatni fogják arról, hogy mi­lyen mértékben valósították meg javaslataikat, valamint az előző közgyűlésen leszögezett intézke­déseket. Amint ismeretes, az érvényben lévő törvénykezésnek megfelelő­en, a vállalatokban a szakszerve­zeti bizottságokra és a dolgozók bizottságaira hárul a közgyűlé­sek megszervezésének felelőssé­ge, míg a központokban és asz­­szimilált egységeikben a szakszer­vezeti komissziók és a dolgozók tanácsainak feladata ez. Ám a közgyűlések megszervezésének és lebonyolításának a pártszervek és szervezetek vezetése, irányítása alatt kell állnia. Ezeknek kell a szakszervezeti bizottságok és a dolgozók bizottságainak segítsé­gére sietniük. A párt-, állami- és tömegszervezeti apparátus min­den vezető beosztású tagja köz­vetlenül felelős a közgyűlések si­keréért, hiszen jelentős eseménye ez gazdasági egységeink életének és tevékenységének, nemzetgaz­daságunk fejlődése és erősödése folyamatának. Idei művelődési célkitűzéseinkről (Folytatás az­­ oldalról.) S ha már a vásárlásnál, fizetés­nél tartunk, hadd említsem meg a Szocialista Művelődési és Ne­velésügyi Országos Tanács nagy­vonalúságát. Szervátiusz Jenő és Tibor alkotását, a készülő Tamá­si Áron szobor költségeit az Or­szágos Tanács fedezi, illetve a mi rendelkezésünkre bocsátja a szük­séges összeget. — Festmények, szobrok... Valóban, nemcsak a művésze­ket foglalkoztatják, hanem egyre inkább a közvélemény egészét. Mire számíthatunk, űőben és hol gyönyörködhe­tünk ... — Az idén legalább három szo­bor felállítását terveztük; a Pe­tőfi, a Balcescu és a Kájoni szob­rok kivitelezési és felállítási ter­ve már nem távlati elképzelések közé tartozik, hanem a közeljövő pontosan körülhatárolt teendői között szerepel... — Igaz, nem tartozik köz­vetlenül a térdíszítés proble­matikájához, de mivel mi ma­gunk is többször szóvá tettük már a megyénk területén az évszázadok folyamán kibonta­kozott haladó, forradalmi ese­mények, a megye nagy szülöt­teinek, haladó, neves gondolko­dóinak emlékidézését, szíve­sen vennék, ha az alelnök elv­társ erről is tájékoztatná ol­vasóinkat. Pontosabban: mit terveztek, milyen elképzelések születtek ilyen irányban? — A haladó, forradalmi múlt kiemelkedő eseményeire, kima­gasló személyiségeire vonatkozó pártpolitika szellemében emlék­táblák elhelyezése, emlékházak létesítése is foglalkoztat. Legkö­zelebbi elképzeléseink között Tompa László, Tomcsa Sándor, Köllő József, Márton Ferenc em­lékidézése szerepel. De erről bő­vebben majd a későbbiekben, a­­mikor sor kerül felavatásukra ... Többet mondhatok már most az országosan és nemzetközileg is el­ismert festőművészünk, Nagy Im­re zsögödi családi telkén létesí­tendő állandó kiállítási teremről. Elkészült és véglegesített a terv, és kivitelezéséhez még a tavasz folyamán hozzákezdünk. Talán ennyit a nagyobb szabá­sú tervekről, legközelebbi tenni­valóinkról. A Tavasz a Hargitán meg a Csíkszeredai és a székely­­udvarhelyi könnyűzene fesztivá­­lokról és a más, nagyobb szabású rendezvényekről ez alkalommal azért nem szólok, mert ezek már hagyományszámba mennek, az al­kalmi vagy rendszeres akciókat meg azért nem említem terveink, elképzeléseink között, mert ezek közvetlenül az élet természetes rendje, mindennapi gyakorlata közé tartozván, amúgy is pártos művelődési tevékenységünk, ne­velő munkánk gerincét képezik. A Megyei Kitermelő és Építőanyagipari Vállalat Csíkszereda, 10-45, Hargita utca 62 szám, telefon 10-44 vagy ALKALMAZ — ELADÁSI OSZTÁLYFŐNÖKÖT — PÉNZÜGYI OSZTÁLYFŐNÖKÖT Alkalmazási feltételek a 12/1971 törvény alapján. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti osztálya ad. Időszakos árleszállítás a téli vásár idején — gyapjúszövetek — kötöttáruk — készruhák — lábbelik — bőrdíszmű áruk kaphatók leszállított áron. CSAK JANUÁR 10 ÉS FEB­RUÁR 12 KÖZÖTT ! 1972. JANUAR 15, SZOMBAT 1972. JANUÄR 15, SZOMBAT 16,30 — Német nyelvű adás. 18,15 Ritmus, ifjúság, tánc. 19,00 — Ver­sek. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó.. 20,00 — Nem­zetközi szemle. 20,10 — Enciklopédia 20,50 — A betolakodók — folytatásos film. 21,40 — Mihaela Mihai énekel. 22,05 — Híradó. 22,15 — A műkorcso­­lyázó-bajnokság — női egyéni (e­­gyenes adás Göteborgból). 23:20 — Ioana Radu románcokat énekel, a marosvásárhelyi stú.­DIÓ MŰSORA JANUÁR 16, VASÁRNAP Magyar nyelven : 9—9:30 — Pionírok és iskolások műsora . Pionírklub Hallgatóink leveleiből. „Réz Mihá­­lyék kóstolója“ — Nagy István ifjú­sági regényének rádióváltozata, IV. rész. 9,30—10 — Kisgyermekműsor : Postás Jankó. Zene és tánc. Anyám­asszony katonája. A fázós rókafiak. 16,30—17,15 — Vasárnapi mozaik JANUÁR 15. SZOMBAT CSÍKSZEREDAI Transzilvánia: Az izgága énekes. Lengyel film. Előa­dások kezdete: 11, 14, 16, 18, 20. CSÍKSZEREDAI Hargita : Aladin lámpása. Színes szovjet film. Előa­dások kezdete: 10, 15, 17, 19. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Vasárnap reggel 6-kor. Román film Előadások kezdete: 11, 16, 16, 20. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa: A napraforgó. Színes olasz-szovjet film. Előadások kezdete: 10, 16, 19. MAROSHÉVIZI Căliman : A Kara­mazov testvérek. (I-II. rész). Színes szovjet film. Előadások kezdete : 11, 16, 18, 20. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás: Két anyám és két apám van. Színes jugoszláv film. Előadások­ kezdete: 18, 20. BORSZÉKI Borszék : Az idő abla­kai. Színes magyar film. Előadások kezdete : 16, 19. BORSZÉKI Forrás : Családi fészek. Színes francia-olasz film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt: születési bi­zonyítvány. Lengyel film. Előadá­sok kezdete: 17, 20. BALÁNBÁNYAI Bányász : A hata­lom bére. Színes, szélesvásznú o­­lasz film. GALOCÁSI Fenyő: A karácsonyfa. Színes francia film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés: Hétlovas betyárjai. Színes román film. LÖVÉTEI filmszínház: Végzetes hiba. Színes német film. PARAJDI filmszínház: Az üstökösön. Csehszlovák film. HODOSI filmszínház : Egy zug sze­relmeseknek. Színes francia-olasz film. DITRÓI filmszínház : Rohamoz a B. D. Színes román film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház • Romeo és Júlia. (I-II. rész). Színes angol film. CSIKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Versenyfutás az örökségért. Színes angol film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : A gyilkos a házban van. Magyar film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : A vörös sátor (I-II. rész). Színes szovjet-olasz film. A Meteorológiai Intézet előrejel­zése szerint megyénkben ma is hideg időre számíthatunk. Derült égbolt, mérsékelt északi-észak­keleti szél várható. A levegő hő­mérséklete a déli órákban —10 és —7 fok, míg a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —22 és —15 fok között váltakozik. Az 1972. január 14-i húzások nyerőszámai : I. húzás : 55, 33, 81, 80, 64, 50, 70, 18, 73. Nyereményalap : 595 553 lej. II. húzás : 61, 49, 34, 66, 45, 63, 21. Nyereményalap : 638 988 lej. ­ A fogyasztási szövetkezetek előnyös feltételek mellett korlátlan mennyi­ségben felvásárolnak szárnyast, házinyulat és tojást. A tojás felvásárlási ára : 1 és 1,10 lej 1972 január 15, szombat Napkelte: 7,50, -nyugta: 17,01, Holdkelte: 7,14, -nyugta: 15,50. Az évből eltelt 14 nap, hát­ra van még 352. ÉVFORDULÓK: — 1850-ben született Mihail Eminescu (megh. 1889-ben). — 1879-ben született Ștefan Gheorghiu, a munkásmoz­galom kiemelkedő harcosa (megh. 1914-ben). — 35 évvel ezelőtt halt meg Anton Haiban realista író (szül. 1902-ben). HETIVÁSÁR: Gyergyószent­miklós, Székelykeresztúr, Csíkszépvíz, Csíkszentmár­­ton, Korond, Lövéte.

Next