Hargita, 1972. november (5. évfolyam, 259-284. szám)
1972-11-08 / 265. szám
A tudatos, takarékos munka HAZAFIAS KÖ jelenlegi ötéves terv nagyarányú feladatokat ró a Hargita Megyei Kutató- és Feltáró Vállalat munkaközösségére. Mindennapi munkájuk elsősorban a megye gazdasági-társadalmi fejlődésének távlatait tekintve jelentős,hiszen a megye altalajának változatos és gazdag ásványtelepei feltérképezésével tartós alapját teremtik meg e tájegység még gyorsabb ütemű fejlesztésének. Az altalaji kincsek intenzív és gazdaságos értékesítése nagy horderejű kérdése nemzetgazdaságunknak. Több ízben beszámoltunk az említett vállalat munkaközösségének hasznos és eredményes tevékenységéről. Elmondtuk, hogy a vállalat kommunistái, összes dolgozói arra összpontosítanak, hogy állandóan javítsák munkájuk minőségét. Újabb, nagy termelékenységű és hatékonyságú eljárásokat dolgoznak ki és alkalmaznak szétszórt munkatelepeiken, a kutatási és feltárási határidők lecsökkentésével jelentős ércmennyiséget adnak többletként nemzetgazdaságunknak. Arra törekednek, hogy minél jobb költségmutatókkal dolgozzanak, s hogy optimális feltételeket teremtsenek a későbbi kitermelőknek és feldolgozóknak. Voaides Ion mérnök, a vállalat igazgatója a műszaki-anyagi eszközökkel való gazdálkodás, a gazdasági hatékonyság növelésének néhány időszerű kérdéséről tájékoztatott. " Vállalatunk munkaközössége szétszórt telepeken, nehezen ellenőrizhető munkahelyeken, nehéz körülmények között fejti ki tevékenységét. Ezzel jelezni kívántam erőfeszítéseinket, azt a tényt, hogy ezek sikere, eredményessége sokkal nagyobb mértékben függaz egyéntől, felelősségtudatától, igényességétől, fegyelmezettségétől és nem utolsó sorban, szakképzettségétől, mint történik a más ipari-gazdasági ágak egységeiben. Elért eredményeink alapján jórészt pozitívan értékelhető munkaközösségünk tevékenysége. Az év elejétől szeptember 30-ig terjedő időszakban például közel 1,8 millió lejjel teljesítettük túl jövedelmi tervünket. Ebből az értékből több mint 1,6 millió lej az önköltségnél elért megtakarítások összege. Többek között 211 köbméter bányafát és 117,3 köbméter fűrészárut takarítottunk meg. — Igazgató elvtárs, hogyan értékeli a vállalat vasúti lerakatainak tevékenységét ? A csíkszentdomokosi lerakatra gondolok, de a Csíkszeredai vasútállomáson is tapasztalhatók az érkező anyagokkal való „bőkezű“ gazdálkodás jelei. — A helyzetet ismerjük, intézkedtünk is a pazarlás, a hanyagság felszámolásáért. A csikszentdomokosi állomáson rendbehoztuk a raktárat, az ott lévő gépi berendezéseket rendeltetési helyükre szállítottuk, a bányafát máglyákba raktuk. Ezzel korántsem állítom, hogy mindent megtettünk a pazarlás, a műszakianyagi eszközökkel való esetenként hanyag gazdálkodás ellen. Sok a tennivalónk még. Folytatjuk a tárolási területek rendbetételét, bevezettük és sikerrel alkalmazzuk az anyagfogyasztás igényesebb, szakszerűbb nyomonkövetésének formáit. Egy példa : a fahulladékot leltárba vesszük, majd tűzifaként elosztjuk munkahelyeink között, így csökkentjük a tűzifa beszerzésére fordított költségeket. Jelentősebb az az elgondolásunk, hogy nagyobb mértékben használjuk fel a bányafa-helyettesítő anyagokat, előregyártott elemeket. Év végéig Csíkszeredában egy nagyobb befogadóképességű lerakatot is létrehozunk. Mivel szétszórt munkatelepeken dolgozunk, komoly gondot okoz a szállítás megszervezése. Ebben az irányban is további intézkedéseket kell kidolgoznunk. — Tudomásunk szerint, régi keletű gondjuk egy központi műhely és egy korszerű, a célnak minden vonatkozásban megfelelő lerakat, egy jól felszerelt műszakianyagi bázis létrehozása. Az előbbiekben említett lerakat csak félmegoldás. A kérdés rendezésének szükségét megalakulásunk pillanatától érezzük. Esetünkben nem lehet mereven értelmezni ezt, a mi munkánkban a jól felszerelt, korszerű központi műhely termelőegységnek tekinthető. Mindemellett, felfüggesztették beruházási alapjainkat, ismételt mélyreható indoklásra nincs szükségünk, megtettük azt, nem is egyszer. Aki valamennyire ismeri tevékenységünk profilját, számot adhat magának egy központi műhely alapvető fontosságáról. Ez a kérdés egyébként minden egyes alkalmazotti közgyűlésen változatlanul fő napirendi pontként szerepel. A jelentésekben is, a vitákban is, a műszaki-szervezési intézkedésekben is. Óriási nehézségeink vannak a gépek, gépi berendezések karbantartását, javítását illetően. A fúró berendezések kihasználási együtthatója például a megszabott 0,75 százalék helyett csupán 0,70 százalék. — Bizonyára a cserealkatrészellátás is hozzájárult a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. A fúróberendezésekhez szükséges cserealkatrész igénylésünknek csupán 50 százalékát fedezték felettes szerveink. De az első és második évnegyedben egyetlen darabot sem kaptunk, a harmadik évnegyedben megkaptuk a szükséglet 20 százalékát, várjuk a többit. Jövő évre csupán a kompresszorokhoz és a gépkocsikhoz kaptunk némi cserealkatrészt, pontosabban kiutalást. A műszaki-anyagi ellátás kérdésemeghaladja hatáskörünket. Vannak azonban szubjektív jellegű tényezők, amelyek gátolják meg munkánkat. Elsősorban arra gondolok, hogy sokkal nagyobb erőfeszítést kell tennünk alkalmazottaink politikai-szakmai neveléséért. Sajátos viszonyaink megkövetelik, hogy minden egyes alkalmazott kiváló szakember és fegyelmezett, kommunista igényességgel és felelősséggel dolgozó munkás legyen. Olyan, aki tudatában van tevékenysége jelentőségének, annak, hogy munkája tulajdonképpen küldetés. Lejegyezte: VALI JÓZSEF 1 2 Ypsro-'íkű ESEMÉNYEK üzembe helyezték a delnei dolomitbányát, amely 1965-ben beszüntette termelését. A bánya, amelynek termelési szintje évi 80 ezer tonna tört dolomit, alapanyagot szolgáltat a Csíkszeredai dolomit-őrlőnek. A termék vegyipari jelentősége figyelemreméltó nyersanyagként szolgál a műtrágyagyártásban. Az orvosképző intézetek új végzősei érkeztek megyénkbe. Három fogorost Lövétére, Szárgyre és Remetére, két ovost Szárhegyre és Tusnádfürdőre, egy gyermekgyógyászt pedig Bögözbe helyeztek. Hasonlóképpen három belgyógyász is érkezett Gyergyószentmiklósra, a tölgyesi tüdőszanatóriumba, illetve a borszéki gyógyfürdő vállalathoz. Etéden, a falu központjában, a Küsmöd pataka fölött, 28 méter hosszú betonhíd építését kezdték meg, amely 250 ezer lej beruházást igényelt. Eddig a két partpillér készült el és a községközpont lakói már eddig 100 ezer lej értékű hazafias munkát végeztek. Újdonságok a távbeszélő rendszerben. A Csíkszeredai postahivatalban automata készüléket szereltek fel, amely lehetővé , teszi a közvetlen tárcsázással történő beszélgetést Bukaresttel. A készülék 3 és 1 lejes érmékkel működik, a bukaresti szám tárcsázása elegendő a hívott szám jelentkezésére. A fakitermelés munkálatainak gépesítése érdekében november 6-án kísérleti vágteret nyitottak a bökényfői fakitermelő egységnél, ahol az összes munkálatokat (döntés, eregetés, közelítés és a gallyak pucolása) gépi erővel végzik. A rovatot szerkesztette : GERÉB GÉZA 5 Y ****.( l):f ) Hamarosan befejeződik a Csíkszeredai Jégpálya-negyedbeli kazánház bővítése. Remélhetőleg a munkálatok befejezése után majd zavartalan lesz a hideg hónapokban a fűtés, és minden emeletre eljut a melegvíz. SUSU AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 265. (1462.) SZÁMI 1972. NOVEMBER 8., SZERDAI ARA 30 BAM A miklósfalvi Amikor a százéves öreg szülői házban a mezőről éppen hazaérkezett harmincnyolc éves aszszonnyal beszélgetni kezdünk, nemsokára a negyedik osztályos szőke leányka, Mária is előkerül. A hetedik osztályos István a szomszéd faluba jár iskolába, itt csak négy osztály van, ezért nincs még otthon. Apjuk vasutas, Bálint Sz. Etelka földművelő, mtsz-tag. Jellemző munkamegosztás ez itt a faluban — a férfiak többsége eljár dolgozni, az asszonyok művelik a földet. Szabadidejükben a férjek, gyermekek is segítenek, ám lényegében a nőké a mezei munka. — Az idén alig volt gabona, csaknem mind kapásnövényekkel ültettük be a földeket. A tavaszi időjárás miatt kellett így tenni. Most pedig, a betakarításnál, még ekével sem lehet rámenni, csak villával feszegetjük. Sokat kell tehát segítsen a férjem is. A növényápolást, kapálást még, elvégeztük mi aszszonyok, de most már nem bírjuk magunkban. Az udvarhelyi szakiskolások is segítettek, de csak egy napig, mert aztán lehullt a hó. A termés viszont nagyon szép, meg vagyok vele elégedve. Igyekeznünk kell, hogy mind kikerüljön a földből. 1962-ben, amikor megalakult a gazdaság, azonnal benevezett a tagok közé. Sokat dolgozott örökké. Minden évben túlteljesítette a kötelező munkanapok számát, 110—120 napja mindig megvolt. A globális akkord bevezetése után talán még többet dolgozik. A nőbizottságban is tevékenykedik. Minden akciójában lelkesen részt vett. — A tanítónő mondta, függöny kéne az iskolába. Akkor elindultunk egy vasárnap és 2500 lejt szedtünk össze. Én voltam a városban megvenni az anyagot. Egy este összeültünk, megvarrtuk. Most éppen azt gondoltuk, ki kéne meszelni az osztálytermeket, de az mtsz elvállalta. Akkor hát mi a klubot szedjük rendbe. Odahoznánk a könyveket is, berendeznénk a termet, hogy használni lehessen. Legyen hol eltölteni az ifjúságnak a hosszú téli estéket, így gondoskodnak az asszonyok a fiatalokról, akikből már csak alig-alig maradtak a faluban, oly kevesen, hogy KISZ -szervezetet sem lehetett alakítani. Az ingázók viszont jól kell érezzék magukat itthon. Tavaly a nők kukoricaestét rendeztek, amelynek tiszta jövedelmét takarékba tették, még hozzáadják az idei rendezvények bevételét svesznek lemezjátszót a gyermekeknek. És más is használhatná, aki vasárnap délután elmenne szórakozni a klubba. Otthonossá kell tenni a kultúrházat, ahol most csak a kisiskolások szerepelgetnek. Bálint Sz. Etelka kiérdemelte, hogy ezelőtt három évvel felvegyék a Román Kommunista Párt soraiba. Az idén, januárban a mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetőtanácsának is tagja lett. A tanács két, másik nőtagjával, Orbán Ágnessel és az ábránfalvi Bálint Rozáliával együtt mindig szót kérnek a vitában. A férfiak szerint — „jól tud beszélni a három fehérnép...“ — de meghallgatják szavukat, mert véleményük sokat nyom a latban, komolyan veszik az ügyek megtárgyalását, akárcsak a munkát is. — Több nőt kell bevonni a vezetésbe, hiszen ők képviselik a munkaerő javát és ismerik a gondokat-bajokat, felelősséget is éreznek az eredmények elérésében. Amit látnak, megmondják nyíltan. A férfi bizony lesüti a szemét sokszor ha szólni kéne... Ez van a vezetőtanács ülésein. A „nagy“ gyűléseken az asszonyok mégsem olyan bátrak. A pártszervezet megbeszélésein is „hogy szóljak hozzá, ha a férfiak is hallgatnak?“ Még megszólnak utána, hogy „túl sokat mondok“. Egyfelől irigység, másfelől félénkség, még az ilyen talpraesett asszony, mint a dolgos, sudártermetű, kontyát simán hátraszorító Bálintné is. Talán azért bírja ki a hallgatást, mert ott nem csupán termelési kérdésekről van szó. Vagy amiatt, hogy „az asszonyok ne szóljanak bele a politikába“ Régi szokásokban a kitartó szorgalom tör utat, a társadalmilag hasznos munka, mely becsületet ad a szónak, tiszteletet a dolgos ember véleményének. KEREKES ÁGNES A Köztársaság kikiáltása XXV. évfordulójának méltó köszöntésére Többet, jobbat, gazdaságosabban — vallják a Csíkszeredai Kötöttárugyár dolgozói Az árutermelési terv teljesíésének élenjárói között van a Csíkszeredai Kötöttárugyár munkaközössége is. Tíz hónap viszonylatában kötelezettségeiken felül 30 700 darab kötöttárut állítottak elő. Önmagában is sokatmondó eredmény, s „értékét“ mintegy növeli az a tény, hogy 10 000 darab megtakarított anyagból készült. A gyár szorgos dolgozói 10 hónap alatt ugyanis közel 3000 kilogramm fonalat spóroltak meg. Minden grammért meg kellett küzdeni, jobban gazdálkodni a nyersanyaggal. Kitartó, következetes törekvések gyümölcsét fémjelzi a megtakarított anyag. Tudják azonban, hogy még többet kell tenniük, még hathatósabban kell érvényesülnie a „többet, jobbat, olcsóbban“ szellemének. „Erőfeszítéseink homlokterében a termékek minőségének megjavítása, a nyersanyaggal való takarékos gazdálkodási mód áll — számolt be Demeter Dénes mérnök, a gyár igazgatója. Tudatosítanunk kell minden egyes dolgozóban, hogy jó munkát csak az végezhet, aki kifogástalan minőségű terméket állít elő, minimális ráfordítással. A cél nem csupán az, hogy mennyit, hanem hogyan állítjuk elő az adott árut, hogyan bánunk a ránk bízott összegekkel, hogyan járulunk hozzá az anyagi javak gyarapításához. És ezt nem tekintheti senki közömbösen. A szempontok világosak, s minden egyes dolgozó feladata, hogy a maga munkahelyén gyakorlatba ültesse azokat. A nevelőmunka eredményeként sikerült elérnünk, hogy a dolgozók nagy többsége nem kizárólag a normateljesítés alapján értékeli tevékenységét. Egyébként az élenjárói cím megítélése is sokkal körültekintőbben történik. 10—20 százalékkal is túlteljesítheti valaki a normáját, de ha pazarol, gyenge minőségű terméket állít elő, nem számíthat munkatársai „dicséretére“. Nevelő-ösztönző jellegű intézkedéseink eredményeseknek bizonyultak. Ezek között említeném meg az élenjárókat népszerűsítő röplapjainkat, a különböző versenyformákat. Az utóbbi időben szorosabbra fűztük kapcsolatainkat a dolgozók hozzátartozóival is. Igen nagy visszhangra talált az a kezdeményezés, hogy a szülőket, a családtagokat írásban értesítjük dolgozóink eredményeiről. Hadd tudják meg otthon is, ki az, aki pazarol, ki az, aki elismerést szerzett magának kifogástalan munkájával. A dolgozók bizottsága igyekszik megteremteni a hatékony termelőtevékenység anyagi feltételeit. Termelési és munkaszervezési intézkedéseink is azt célozzák, hogy eredményesebbé, takarékosabbá váljon gazdálkodási módunk. Folyamatban van a fonal, valamint a félkésztermékek nyilvántartásának és ellenőrzésének az átszervezése. Ez elsősorban minőség-ellenőrzési probléma, de úgy vélem, hozzá fog járulni ahhoz is, hogy nagyobb rend és fegyelem legyen a nyersanyag kezelésében, feldolgozásában is.“ A kötöttárugyárban egyre erőteljesebben érvényesül a pazarlás elleni harc. Nem egy-két napos küzdelemről van szó, hanem a takarékos tevékenység általánossá tételéről. Bonyolult feladat. Kevesebből többet, jobbat előállítani. Minél többet, minél jobbat. Tudjuk, vannak nehézségeik, problémáik. A fonal minősége például nem mindig a legjobb. Szomszédaikhoz, a gyapjúfonodához elvtársias felhívással fordultak, s reméljük, a „válasz“ nem fog késni, mielőbb gyümölcsözőbbé válik az együttműködés. HECSER ZOLTÁN &HUHKA5 mmr! ummérKn mmmsmiÁ. twmirHck mmr! DECEMBER IDÉN IS MAGÁGYBA KERÜL A BÚZA Farcádon jól halad a szántás-vetés A Homorúd mentén további erőfeszítésre van szükség Farcádon, akárcsak Székelyudvarhely környékén a legtöbb termelőszövetkezetben, már nagyjából befejezték az őszi betakarítást. Ez a nagyjából azonban nem jelenti azt, hogy nincs már tennivaló a földeken. Farcádon, Lengyelfalván és Sükőben ,a kukoricakóré levágásával, behordásával, valamint a még kint lévő termény beszállításával foglalkoznak. A farcádi termelőszövetkezet a 100 hektáron termesztett kukorica betakarításán kívül a 60 hektár burgonya kiásását is elvégezte, amint azonban Szabó Árpád, a gazdaság mérnöke elmondotta, a burgonyatermés igen nagy hányada elrothadt, s ezért hasznavehetetlen. A vetőgumót nagyjából tárolták, jelenleg azonban Farcádon még folyik a burgonyaválogatás. A 20 hektáron termesztett cukorrépát ugyancsak kiszedték már. Jórészt le is szállították a bögözi átvevő központba, az elmaradt egynegyednyi részt pedig a napokban adják át. A silózással egészen jól haladnak a farcádiak. 600 tonna tervüket túl is szárnyalták, s annak ellenére, hogy már úgy számíthatják, hogy a takarmány elegendő lesz a télre, mégis további silózásra kerül sor: a répaszeletet a kukoricakocsánnyal még ezután is betörik. Farcádon is sürget a vetés. 280 hektárt szeretnének most az ősszel elvetni (az őszi búza igen fontos terménye ennek a gazdaságnak), eddig 102 hektárra szórták ki a magot. Kedden kilenc traktor dolgozott a farcádi termelőszövetkezetben: 3 szántott (50 hektár vetőszántással rendelkeznek), 3 tárcsázott, a fennmaradó 3 pedig vetett. A szántás-vetés tehát jól halad Farcádon, ha a jelenlegi munkaütem tovább tart, egy hét múlva itt is végeznek az őszi vetéssel. DEMETER ZOLTÁN Azt lehetne várni, hogy a Homoród-menti gazdaságok szántóföldjein valamivel jobbak a talajviszonyok, mint mondjuk Csíkban, vagy Gyergyóban, sőt azt is lehetne gondolni, hogy enyhébb az éghajlat, gyorsabban szárad a talaj. Sajnos, nem így van. Itt is nedves, elázott földekkel találkozunk, ködös, páradús a levegő, és ha a Csíki medence tegnapi időjárása a vénasszonyok nyarát idézte, a Homoródmenti egyáltalán nem emlékeztetett erre. Az őszi mezőgazdasági munkák — kisebb-nagyobb zökkenőkkel — itt is tovább folynak. Látogassunk végig a mezőn, vegyük számba, mit tettek mostanig az itteni termelőszövetkezetek, de nézzük meg azt is, hogy mit tehettek volna, mit kell tenniük. Ami a burgonyát illeti, betakarításával, szállításával végeztek már. Bár megküzdöttek a termésgyűjtéssel, kisebb kiterjedésű vetésterületük is magyarázatul szolgál a viszonylag korábbi betakarításra. A kapások közül a cukorrépia okozott többecske gondot, no meg a kukorica és a murok. Sorrendbe véve a termelőszövetkezeteket, Homoródalmáson álljunk meg először. Huszonhét hektáron termesztettek cukorrépát, de két hektár termése még a földben van. Sajnos, amit kiástak még az is sok munkát igényel. A takarítás még folyik, a szállítás viszont nem. Tegnap estig mindössze tíz tonnát szál- BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 3. oldalon) EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN ■ Michael Kohl és Egon Bahr megállapodott abban, hogy az NDK és az NSZK alapszerződésének parafálására, valamint a többi dokumentum parafálására, illetve aláírására november 8-án kerüljön sor. ■ Willy Brandt szövetségi kancellár november 7-én fogadta Ion Stănescut, Románia belügyminiszterét, aki hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban. A felek a kétoldalú kapcsolatokról tárgyaltak. B November 6-án Pekingben egyezményt írtak alá a Kínai NK és Malgas Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak felvételéről. B Havannában megtartották az építőipari munkások szakszervezetének alakuló ülését. Az új szakszervezetnek, amely a huszadik Kubában, 200 000 tagja van. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója alkalmából november 7- én a moszkvai Vörös Téren megtartották a hagyományos katonai díszszemlét és felvonulást. B Phenjanban megtartották a Koreai NDK és Bulgária NK gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi konzultatív bizottságának negyedik ülésszakát. B Csehszlovákia és Ausztria közötti hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt írtak alá Bécsben. Küldöttünk felszólalása az ENSZ gyarmatügyi bizottságában Az ENSZ-közgyűlés gyarmatügyi bizottsága a rhodesiai helyzetet tárgyalja. Felszólalt Emilian Manciur román küldött is. Rámutatott, hogy a rhodesiai helyzet alakulása szöges ellentétben van a nemzetközi helyzet alakulásával, melyet egyre inkább meghatároz a kolonializmus és a neokolonializmus elleni, az erőszak és a diktátum imperialista politikája elleni harc, a nemzetek önálló fejlődésre való törekvése. Az ENSZ- nek, az összes államoknak anyagi és erkölcsi támogatást kell nyújtaniuk a Zimbabwe nép felszabadítási harcához, a nemzeti függetlenség elnyeréséhez — mondotta. Románia sokoldalúan támogatja a Zimbabwe nép függet- lenségi harcát — mondotta ; az ENSZ-ben és a többi nemzetközi fórumon síkraszáll a rhodesiai gyarmati rendszer felszámolását célzó akciókért. Nagyobb határozottsággal kell érvényt szerezni az ENSZ-határozatoknak és nyilatkozatoknak, új módokat és eszközöket kell keresni a Zimbabwe nép függetlenségi harcának hatékonyabb támogatásához. Újabb nagyarányú sztrájkakciók Olaszországban ROMA (Agerpres). Kedden újabb nagyarányú sztrájkakció indult Olaszországban. Az 1 400 000 fémipari munkás négyórás általános sztrájkot tartott, 300 000 köztisztviselő két napra letette a munkát, az 1 200 000 építőipari munkás pedig megkezdte a tartományonként szakaszos sztrájkokat. Az akciót támogatja a három nagy szakszervezeti központ — a CGIL, a CISL és az UIL.