Hargita, 1982. augusztus (15. évfolyam, 181-204. szám)
1982-08-26 / 200. szám
1982. AUGUSZTUS 26, CSÜTÖRTÖK 3 BÉKE - NINCS MÁS ALTERNATÍVA ! Soha Földünkön egyetlen közös célkitűzés sem mozgósított akkora tömegeket, mint napjainkban a békemozgalom. A világ népei, Keleten és Nyugaton, Északon és Délen erőteljesen követelik az emberiség létét fenyegető veszély, egy mindent elsöprő atomháború lehetőségének elhárításét. A pusztító eszközök — még stratégiai megfontolásokhoz viszonyítva is — képtelenségig fokozott felhalmozása, a fegyverkezési hajszának az ésszerűség határait messze túlhaladó mai arányai jogos aggodalommal töltik el a világ közvéleményét. Százmilliók óhaja: vessenek véget a féktelen fegyverkezésnek, most, amíg nem késő ! Béke : az emberiség számára nem létezhet más, ésszerű alternatíva. Egy nyugalmazott amerikai admirális kiszámította, hogy Julius Cézárnak minden halott ellenfél 75 centjébe került, Napóleonnak azonban már 3000 dollárba .. . Katonai statisztikák szerint az első világháború mintegy 260—360 milliárd dollárba került, a második világháború pedig 3300—4000 milliárd dollárt emésztett fel. 1945 után, a viszonylagos „világbéke” időszakában bolygónkon több mint 150 fegyveres viszály robbant ki s ezekben mintegy 10 millió emberi életet oltottak ki ! A legutolsó világégést követő több mint három és fél évtized folyamán közel 8000 milliárd dollárt költöttek katonai célokra. Az emberiség fegyverkezési „adója" tavaly elérte a 650 milliárd dolláros rekordösszeget, s számítások szerint — ha a józan megfontolás véget nem vet a fegyverkezési hajszának - az évezred forduló esztendejében a világ katonai költségvetése 820 milliárd dollárra emelkedik. Napjainkban egymilliószor akkora nukleáris robbanóerő halmozódott fel a világ hadseregeinek arzenáljaiban, mint a Hirosimában, 38 esztendővel ezelőtt ledobott atombomba pusztító ereje volt. Ezzel többszörösen el lehetne pusztítani az emberiséget, s minden földi életet. E mérhetetlen pusztító erő léte önmagában is hatalmas veszélyt jelent. Ugrásszerűen megnövekedett a véletlenszerűen kirobbanható nukleáris háború kockázata. Az észak-amerikai légvédelmi parancsnokságon például - alig 18 hónap leforgása alatt - 151-szer volt téves riadó. 1950 és 1977 között - amint az ENSZ környezetvédelmi programjának szakértői figyelmeztetnek — világviszonylatban több mint 100 nukleáris baleset történt, s ezek közül 32 rendkívüli veszélyt jelentett a környezet épségére nézve. Nyugat-európai és amerikai tudósok tanulmánya szerint, nukleáris konfliktus "esetén, alig 24 óra leforgása alatt mintegy 750 millió ember vesztené életét bolygónk északi féltekéjén. Az áldozatok között lenne mintegy 145 európai város lakossága is. Akik számára már mindegy volna, hogy a háború szándékosan, vagy véletlenül tört ki ... Alig akad azonban most, békeidőben is olyan világprobléma, amelynek a megoldása közvetlenül, vagy közvetve ne függne a leszerelés megvalósításától. Miközben a világ súlyos energia, és nyersanyag válsággal küszködik, évente 700- 750 millió barrel kőolajat a világ hadi gépezete „iszik” meg (egész Afrika fogyasztása ennek csak felét teszi ki !). Az USA gazdasági tanácsának 13 fejlett kapitalista állam gazdasági helyzetéről készített tanulmánya kimutatta, hogy az utóbbi 20 évben gazdasági szempontból azok az államok fejlődtek gyorsabb ütemben, amelyek kevesebbet fordítottak fegyverkezésre. A tanulmány szerint az elemzett 13 ország közül a 60-as és a 70-es években az USA költött a legtöbbet fegyverekre, s ennek következtében utolsó helyen áll beruházások terén. Ugyanakkor Japán, amely az elemzett időszakban nemzeti globális termelésének csak 0,9 százalékát költötte katonai célokra a 13 ország között első helyen áll a beruházások és a munkatermelékenység növekedése szempontjából. Az Employement Research Associatess michigani kutatóközpont szakemberei a fegyverkezés és a munkanélküliség közötti összefüggésre hívják fel a figyelmet : kimutatták például, hogy az amerikai katonai költségvetés minden egyesmilliárd dollárja 9000—12 000 munkahelyet szüntet meg; természetesen, ha ezt az összeget békés célokat követő gazdasági ágakra fordítják, e munkahelyeket meg lehetett volna őrizni... Világviszonylatban a katonai költségek a termelési célú összberuházások 25—30 százalékával egyenértékűek. Nem nehéz elképzelni milyen haszna volna az emberiségre, ha ezt az öszszeget legalább részben a fejlesztés céljaira, a gyengénfejlettség súlyos kérdésének megoldására fordítanák. Ha megszűnne végre a versengés a tömegpusztító eszközök terén, könnyebbé válna a technológiaátadás, a műszaki-tudományos együttműködés, automatikusan felszámolódna a széleskörű nemzetközi kooperációt gátló egész sor mesterséges akadály, sorompó, szilárdabb alapot nyerne a kölcsönös bizalom, újra elmélyülhetne az enyhülés folyamata. Országunk, emberközpontú társadalmunk lényéből fakadó optimizmussal hisz a józan ész diódájában. „Népünk azzal a meggyőződéssel tekint a jövőbe- — hangsúlyozta pártunk és államunk vezetője. Nicolae Ceauşescu elvtárs hogy a népek egységes harcéval, a béke összes erőinek közös akciójával győz a béke ügye az egész emberiség alapvető érdekeinek megfelelően. Románia minden erőfeszítést megtesz és morartéktalanul hozzájárul, e nagyszerű ügynek azadalához." Zselyki Dezső Az irányítás és ellenőrzés hatékonyságának növeléséért Az elmúlt napokban Székelyudvarhelyen az RSZASZ képviselői, a megyei és a helyi szakszervezeti szervek jelenlétében elemezték a municipiumi szaktanács és egyes vállalati szakszervezeti bizottságok tevékenységét. Az ellenőrzések alapján kitűnt, hogy a municipium dolgozói, a vállalatok dolgozó tanácsai és szakszervezeti bizottságai a municipiumi pártbizottság irányításával intenzív és gyümölcsöző tevékenységet fejtettek ki a tervfeladatok teljesítéséért. A kiértékelő jelentés utalva a municipiumi szakszervezeti szervek ésszervezetek által kifejtett tevékenységre, megjegyzi, hogy ezek növelték politikai, szervező és nevelő képességüket, felelősségteljesen tevékenykedtek, hogy minél jobb ___________________ körülmények közé vuló szerepnek és feladatkörnek. Ilyen értelemben kiemelték a Vegyipari Pótalkatrész és Matricagyár, az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Gépgyár, a Ruhaipari Vállalat és a Cérna és Fonóipari Vállalat szakszervezeti bizottságainak szerepét a dolgozóknak a szocialista versenyre való mozgósításában, a tervfeladatok és a vállalások példás teljesítése érdekében. Ezzel szoros összefüggésben arra a következtetésre jutottak, hogy még nagyobb figyelmet kell fordítani a legértékesebb módszerek és munkáskezdeményezések , mint Dolgozzunk egy napot megtakarított anyaggal, tüzelőanyaggal vagy villamos energiával. A szakszervezeti csoport takarékossági gyűjtőszámlája stb. — termelésben való alkalmazására, kiszélesítésére és általánosítására, mely hozzájárul a termelőtevékenység hatékonyságának fokozásához. Kidomborítva a szakszervezeti bizottságok és szakszervezeti csoportok hozzájárulását a gazdasági célkitűzések eléréséhez, a jelentés rámutat ugyanakkor, hogy e szervekre fontos feladat hárul azon intézkedések kijelölésében és alkalmazásában, amelyek biztosítják, hogy növekedjék a munkatermelékenység, minél jobban hasznosítsák a termelőkapacitásokat, a munkaerőt és a munkaidőt. A jövőben a szakszervezeti bizottságoknak jobban kell törekedniük a gépek és berendezések jó működtetésére és karbantartására, a pótalkatrészek biztosítására és újrahasznosítására. Nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési költségek csökkentésére, a nyers- és tüzelőanyag, valamint az energia megtakarításéra. A résztvevők utalva az egyre nagyobb igényekre, amelyek a munkaerő felkészítése terén mutatkoznak, rámutattak, hogy a szakszervezeti bizottságok nagyobb mértékben kell hozzájáruljanak a szakképesítés jobb körülmények közötti lebonyolításához, s rendszeresen ellenőrizniük kell, hogy miként tartják be e területen a törvényes előírásokat. Szó esett arról, hogy a szakszervezetek kongresszusa határozatainak szellemében Székely______________ udvarhely municípiumban is a szakszervezeti tevékenység súlypontja nagyrészben áthelyeződött a szakszervezeti csoportokba, oda, ahol lényegében eldőlnek a termelés kérdései, ahol felvetődnek és megoldódnak a legkülönbözőbb természetű gazdasági-társadalmi kérdések. Hangsúlyozták, hogy a szakszervezeti csoportok szerepének folyamatos erősítése, a csoportgyűlések döntő fórummá avatása lényeges feltétel ahhoz, hogy a szakszervezeti munka öszszességében nagyobb szintre emelkedjen a municípiumban. Ugyanakkor a csoportokon belül, de a szakszervezeti bizottságoknál is nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szociális problémák megoldására, a politikai nevelő munka tökéletesítésére, a szabadidő jobb megszervezésére. A kiértékelő értékelte a municípiumi szerv tevékenységét, de hangsúlyozta, hogy továbbra is jelentős feladatok hárulnak tagjaira, akik nagyobb felelősséggel kell tevékenykedjenek irányító és ellenőrző munkájuk hatékonysága növeléséért, biztosítaniuk kell a municípium területén levő szakszervezeti szervek ésszervezetek konkrét kiképzését és segítését. A szervezeti munka megjavítása érdekében intézkedési programot dolgoztak ki és elhatározták, hogy azt a szakszervezetek municípiumi aktívájával megvitatják és a benne foglaltakat maradéktalanul megvalósítják. Németh Szilveszter SZAKSZERVEZETI ÉLET BORÍTÉKBONTÁS RAKTÁRBAN A GABONA Az elmúlt évekhez képest az idén sokkal gördülékenyebben haladt a kenyérgabona betakarítása. Hallom, megyeszerte, s láttam, idehaza úgyszintén. Gyorsan lefogyott a búza, s mi sem bizonyítja jobban, hogy szép a termés, mint az, hogy egymás után érkeztek a tehergépkocsik és az utánfutót vontató traktorok az mtsz raktárához, örvendett Homoródszentpéter lakossága, mikor látta a sok, biztonságba helyezett gabonát. Szabó István raktárok és Tóth Elek brigádvezető vigyázták ezt a munkát, amelyben többek között én is segédkeztem. Közel sincs vége az őszi „kampánynak", hátra van még a cukorrépa és a kukorica, ennek ellenére az mtsz vezetői most már nyugodtabban szemlélik a váltakozóra fordult időjárást. Raktárban a gabona, a kenyérnekvaló. S ha majd eljön az ideje a kukoricának és a cukorrépának, s azok betakarítását is ilyen körültekintően fogják megszervezni, akkor gyorsan, veszteségmentesen rendeltetési helyükre fognak kerülni ezek a termékek is. Millin János, Homoródszentpéter KOLOZSVÁRNAPOCAI ELISMERÉS Rövid ideig Kolozsvár-Napocán tartózkodtam s az augusztus 11-én megjelent Igazság napilapban ismerős névre bukkantam. A tehetséges, fiatal szobrászról, Adorjáni Endréről közölt ismertető, többek között a következőket írja: „Adorjáni Endre első munkái a művészi groteszk besorolásába illenek. Újabb szobrai a korunk létkérdéseire választ kereső művész általánosabb filozófiai-gondolati tartalmat kifejező művek. A kis méretek ellenére nem egy alkotása a térplasztika lehetőségeit is tapogatja. Szobrai terakottában és fémben készülnek.” Jómagam is huzamosabb ideje figyelemmel követem a fiatal ,kolozsvári származású, jelenleg Csíkszeredában élő és alkotó művész töretlen fejlődését s jóleső érzéssel töltött el az a tudat, hogy az egyik legigényesebb művészi múltra visszatekintő városban is elismeréssel nyilatkoznak Adorjáni Endréről. Az Igazságban megjelent ismertető mellett közük Adorjáni két ismert alkotásának, a Bohóc és A fal címűeknek a reprodukcióját is. Kovács László Csíkszereda „AKI A VIRÁGOT SZERETI.. Szépen nyíltak egész nyáron Csíkszereda parkjaiban a virágok, nemkülönben a tömbházak elé ültetettek is gyönyörködtették az arra jörőt. Gondos kezek ügyelnek fel a virágágyásokra, gyomlálják s ha a szükség úgy kívánja öntözik is azokat. Azonban nemegyszer, gondatlan kezek megtépásszák az ágyásokat, s ezt kivált reggelente lehet észlelni. Ilyenkor nem egy leszakított virág hever a virággrupp mellett, aztán estére kárbavész, elhervad a nagy melegben. Aki a virágot szereti rossz ember nem lehet, ismeri bárki e verssort, de vajon milyen ember lehet az, aki csak úgy letépi a virágokat az est leple alatt, nemegyszer gondot okozva ezáltal a gruppok gondozóinak, valószínűleg ők sem jószívvel szedegetik össze munkájuk porbahullott fáradtságait, a virágokat. Dolgos hétköznapjaink jelképei a virágok, hát legyünk rajta, hogy csorba ne essen virággruppjainkban. Baricz Rozália Csíkszereda JÖJJÖN VELÜNK ! Induláskor nem mutatkozott kedvezőnek az időjárás, de a szenvedélyes természetjárókat ez nem ijesztette meg. A Havas útja kezdeténél rövid földrajzi leckén vettük számba milyen út vár ránk. A Havas útján haladtunk végig, közben ehető gombák után fürkésztünk, s a Sándor dombján már tele tasakokkal vártunk egymásra. Mintha addig leselkedett volna, úgy tőrt ránk a váratlan vendég, az erős szél. Itt még egy utolsó pillantást vetünk a Csíki-medence falvaira, majd a hegy túloldalán járunk, a szél egyre kegyetlenebbé süvít, előkerülnek a sapkák, szélkabátok. A Szellő-tető hatalmas ködtengerbe merült. Innen a Péterhavas pataka mentén haladunk lefelé és elázottan érrezünk Kistelekre. Kényelmes szálláshely, a szénacsűr vár ránk, s a kellemes szénaillatban mély álomba merülünk. Másnap reggel kaszópengésre, lenyerítésre ébredünk, és gyors tisztálkodás után nekilátunk a gombapaprikás készítésének, amit szempillantás alatt el is „tüntetünk" a lábosokból. Délben vágtunk neki a visszaútnak, ami nem volt éppenséggel kényelmes. A Suka patak mentén még sziklamászással is próbálkoztunk, Ágastól már csak két kilométer a vasútállomás, a távot néhány perc alatt tettük meg. A vonaton hazafelé a túra élményeit vitattuk — eltekintve az időjárástól —, kellemes élménynyel gazdagodtunk. Székely Attila, XI. osztályos tanuló A FEKETE TÁBLA TITKA Az utóbbi időben többször megfordultam a székelyudvarhelyi zöldségpiacán. Zöldségféle és gyümölcs az idén rengeteg volt és várható, hogy egész évben jó lesz a felhozatal. A piacon forgolódva szembeötlő egy nagy fekete tábla, amit a bejáratnál állítottak fel. A kíváncsiság vitt rá, hogy közelebbről megszemléljem mit is rejteget ez a tábla. Mint tapasztaltam, rejtélyes számokkal van teleírva, az egészből csak az aznapi dátumot értettem meg. Aztán tippelni kezdtem, biztos az árakat írták fel rá. Mikor azonban az árakat kezdtem nézegetni, rájöttem, hogy nem úgy van, mert óriási az eltérés a táblára írt számok és a valódi árak között. Mindenhol jóval drágábban adták az árut a megengedettnél és ezért arra gondoltam, hogy a táblán lévők az alsó árhatárt szabják meg, nehogy valaki annál olcsóbban merje adni. Nem lenne jobb üresen hagyni azt a táblát, legalább ne rontsák vele a vásárló kedvét? Vagy talán kényszeríteni az árusokat a megszabott árakhoz való igazodáshoz ? ifj. Veszelka László Székelyudvarhely