Hargita, 1987. április (20. évfolyam, 76-101. szám)

1987-04-01 / 76. szám

CSALÁD - EGÉSZSÉG - KÖRNYEZET HÁZI ELEKTRONIKA (9.) tallóztunk „AUTÓVÉDELMI" BERENDEZÉS Elsőnek egy szellemes autólopás-gátló szerke­zetet mutatok be, ami nem kér sok elektronikus alkatrészt, 5­ 5 cm-es pa­neldarabra elkészíthető, egyetlen időzítő típusú integrált áramkör szüksé­ges (BA 555) és egy 12 voltos relé. Működés: — ha az il­letéktelen személy a gép­kocsi ajtaját kinyitotta és a gyújtást is bekapcsolta álkulcs vagy rövidzár se­gítségével, minden ne­hézség nélkül el tudja indítani a motort. A mo­tor forogni kezd, de é­­lcímkörünk segítségével néhány másodperc múlva leáll. Kapcso­lásunk tehát rejtett motorhibát szimulál, ami elveszi a gépko­­csitolvaj kedvét a további kí­­séretezéstől. Üzem­be helyezés: — a védő­­berendezést a K kapcsolóval helyezzük üzembe a gépkocsi elhagyása előtt, az ábra a be­kapcsolt helyzetben mutatja a kapcsolót. A velé érintkezőkkel csak a gyújtótekercs áramkörét kapcsoltassuk, az 555-ös IC kb. ebben a beállításban 5 má­sodpercet időzít. Figyelem, a­­ kapcsolót lehetőleg helyezzük rejtett helyre a műszerfal alatt, vagy mögött, amit csak mi is­merünk. Megépítéséhez sok sikert kí­vánok. A következőben bemu­tatok egy k közelítésre vagy é­­rintésre riasztó berendezést, de az már bonyolultabb. (Biró Gá­bor, elektroműszerész) EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ A DOHÁNYFÜST MERED A szakirodalom szerint a ci­garettázó mintegy 250—300 ml füstöt szív be, amely az igen nagyszámú apró koromszemcsék miatt kékes színű. A légutak megszűrik ezt a füstöt és a ki­lélegzett levegő már fehéres, mert csak nagyobb szemcséket tartalmaz. Az 5 mikronnál ki­sebb részecskék a tüdőléghó­­lyagocskákig hatolnak. Itt a ci­garettafüst szemcsés, cseppfo­lyós és gáznemű termékei jó­részt áthatolnak a hajszálerek­be, ezért hatásuk rendkívül gyors, az intravénás injekciók­hoz hasonlítható. Közvetlen méreghatásnak tulajdonítható a hörgők hámjának, elsősorban csillószőreinek károsítása. (Nor­mális körülmények között ezek­nek a hullámzó mozgása biz­tosítja a légutak szüntelen tisz­­títását. A csillószőrös henger­hám károsodása az első lépés a dohányosok idült hörghurutja felé.) A dohányfüstben több ezer ve­­gy­ anyagot mutattak ki, ezek közül a három legkárosabb a nikotin, a szénmonoxid, a kü­lönféle kátrányszármazék. A napi 20 cigarettát fogyasztó do­hányzó naponta 40—60 mg ni­kotint juttat szervezetébe, esni intravénás adagban halálos dó­zis. A nikotin elsősorban ideg­méreg. A szénmonoxid sokkal jobban kötődik a hemoglobin­hoz mint az oxigén, ezért el­foglalja ennek helyét a vérfes­tékben, miáltal az oxigénellá­tás súlyos zavarokat szenved, napi 20 cigarettát fogyasztó do­hányos csupán annyi oxigénhez jut, mintha 2000—2500 méter magasságnak megfelelő ritka levegőben élne. A kátrányszármazékok közül a benzpirént említjük meg, a­­mely pa­tkányk­ísé­rletekné­l 1 mg egyszeri bőr alá fecskendezésé­­vel rákot okoz. Ma már kb. 30 olyan kátrányszármazék ismert, amely ugyancsak biztosan rák­keltő hatású. A közepes dohányzás (napi 20 cigaretta) olyan többletmun­kát ró a szervezetre, mintha a dohányos naponta 8 órát kerék­pározna enyhe széllel szemben. Jó tudni: a papírfüstszűrők csak a porclakú anyagokat to­l­­ják vissza, a gázneműeket át­eresztik. (Barna András) FOTÓTÖRTÉNET (V.) : A HAZAI FÉNYKÉPEZÉS HŐSKORA A laşi-i Albina Românească 1839. február 16-i száma ír elő­ször a szenzációs dogerotípiá­­ról. 1840-ben a laşi-i Academia Mihaileone és a bukaresti Sfin­­tu Sava kollégium vásárol köz­adakozásból (30 000 arany lej) dogerotipia felszerelést.­, Bibes­­cu Gheorghe bojár 1840 őszén Bukarestbe hívja Szathmári Pap Károly festőművészt, hogy ki­próbálja a felszerelést. A kísér­let ragyogóan sikerült. 1842-ben Ia­și-ban és Kolozsváron, majd 1843-ban Bukarestben létesül­nek műtermek. Aradon 1840- ben Skáláik Károly saját készí­tésű kamerájával készíti dage­­rotípiáit. Nagyenyeden Zeyk Miklós valóságos fotóiskolát teremt szerény kúriájában. Az ő környezetében tanul Buda E­­lek, akitől a kor szakirodalma hasznos recepteket idéz még évtizedek múltán is, és Budai Károly aranyműves. (A dagero­­típia elterjedésének ebben az első hullámában a portréfestők és az aranyművesek egyaránt meg­próbá­lkoznak az új techni­kával. Az arany- és ezüstműves­­ség annyiban kerül kapcsolatba a fényképezéssel, hogy ezüst­lemezzé készül a kép, gyakran drága mívű keretbe is helyezik.) Budai Károly tanítóme­stere Veress Ferencnek, a hazai fotó­technika, fotóművészet és -iro­dalom legnagyob múlt szá­zadi művelőjének. (1882- 1888 között jelenteti meg a Fényképészeti Lapokat.) Mikor Veress Kolozsvárra köl­tözik, a Sétatér utcában mű­termet nyit, itt alakul ki az er­délyi fotóélet központja. Isme­retséget köt Mikó Imrével, az Erdélyi Múzeum alapítójával, a­­ki 1854-ben Párizsból hoz kor­szerű fotólaboratóriumi felsze­relést. Mikó lehetővé teszi Ve­ress számára, hogy „világszín­vonalon“ álló laboratóriumában kedvére kísérletezzen, így sike­rült neki 1854-ben kabinet mé­retű negatívról életnagyságú arcképet nagyítania. (Szakács V. Sándor) „20 hivatásos méhész, 2500 amatőr, 1500 egyesületi tag van megyénkben* — írja a HARGITA 1969. áprilisában megjelent lap­száma. Jelenleg 1423 méhtartó gazda van megyénkben, amely­ből 76 nő, az egyéni szektorban a méhcsaládok száma 15737. 1082 méhésznek van 10 csalá­don felüli méhe_ 100 családon felül pedig 6 méhésznek. AUTÓSOKNAK Műanyagflakonból — oldalá­nak felnyitásával — ügyes ben­zintöltő tölcsért alakíthatunk. Ha elég hosszú a flakon nyaka, még fogni sem kell, mert a töl­tőnyílásba szorítható. A színben harmonizáló cso­­kornyakkendő jól illik az ing­blúzhoz. Azt azonban kevesen tudják, hogyan kell úgy meg­kötni, hogy a csokor tökélete­sen álljon és ne csúszkáljon minden mozdulatra, vagy ki­­bo­mól­ják. Ennek módját mutat­ja be áibránk, lépésről lépésre. Csokornyakkendő, nőknek CSALÁDI TRÉFA - Édesapám, ugye, egyszer azt mondtad, hogy megbuk­tál számtanból ? - Igen, de hogy jut eszed­be ? - Csak azért, mert azt hi­szem, évharmad végén a történet ismétlődik ! Közös érdek­ a természetvédelem tavasz érkezésekor A túlságosan hosszúra­­nyúlt, dermesztő tél után végre kezdenek a tavasz jelei mutat­kozni. A meghosszabbodott nappalok hatására fokozódik a felmelegedés, gyorsabban ol­vad a hó s nemsokára bonta­­gatni kezdik rügyeiket a fák, cserjék, megérkeznek szerte téli szál­láshe­lyükről a vándorma­darak. A téli zord időjárás után lakásuk szorításából szaba­dulni vágyó emberek tömegesen lepik el a helységek közelében található ligeteket, erdőket, folyók partját. Az örökifjú ter­mészet minden szépségével fo­gadja rajongóit, modárdallal, virággal köszönti őket. Sajnos, az előző évek tapasz­talata azt mutatja, hogy az er­­dőt-mezőt járó emberekből né­hányan a környezetvédelem leg­elemibb szabályait sem ismerik, nem tartják tiszteletben azokat, vandál módon törnek, zúznak, szétdobálnak mindenféle sze­metet, szennyezik környezetüket. Szándékunk, hogy a tél folya­mán ismertetett geológiai kép­ződmények után mutassunk be olvasóinknak néhány törvény által védett növényt, állatot, védett területet, s foglalkozzunk környezetvédelmünk néhány é­­gető kérdésével. Mielőtt rátérnénk ezek részle­tes tárgyalására, hadd említsük meg a természetjárás néhány alapszabályát, íratlan törvé­nyét, amelyet­­minden jóérzésű embernek tiszteletben kell tar­tania : — Ne dobáljunk el a termé­szetben patakok, folyók, tavak partján, erdőn, mezőn, sehol szemetet, italos és befőttes ü­­vegeket, fémből készült konzer­­ves dobozokat, műanyag tasa­­kokat, gumiabroncsokat, ócska­vasat vagy más hulladékot, mert ezek rontják a környezet esz­télikei areuforát, balesetve­szélyt jelentenek. — Ne hozzuk el a természet­ből, ami károsítja ezt: védett növényeket, állatokat, madár­tojásokat, madárfészkeket stb. — Ne tördeljük le értelmetle­nül a fák ágait, csúcsrügyeit, ne faragjuk a fák kérgét, ne tép­jük ki a csemetéket. — Ne dobáljunk semm­iben szennyező anyagot folyó vagy állóvizeinkbe, azok partjára, fonásaik környékére, ne mossuk gépkocsinkat a folyó vizeink part­ján. Környezetvédelmi teendőink közül elsőként kell megemlíte­nünk az utóbbi időben tömeg­méreteket öltő béka pusztítást. A patakjainkat, folyóinkat bo­rító jégkéreg s a hó elolvadásá­val, a víz enyhe felmelegedésé­vel egyidőben előjönnek a kecs­kebékák, s a fajfenntartás ösz­tönének engedelmeskedve le­rakják a megtermékenyített pe­ték millióit, biztosítva a faj fennmaradását, részeseiként a természet biológiai egyensúlyá­nak. Pár év óta divattá vált, hogy az alig megjelent s a hid­eg vízben félig megdermedt békák tízezreit fogdossák össze, szék­ei rá­kot­t mozdulattal metszik le a két hátsótárcát, húzzák le róla e bőrt s az élő béka többi ré­szét szétdobálják a patakok, tó­csák partján. A ha­lász-vadász törvények tiltják minden vad lövését, illetve a halászatot a szaporodás, ikra rakás idősza­kában. Ez az ésszerű intézkedés kellene érvényesüljön a kecske­béka tömeges irtásánál is, el­lenkező esetben pár éven belül a kecskebéka is a kivesző­fél­ben levő s a védelemre szoruló állatok névsorára kerül. Tőlünk, a természetet valóban szerető, féltő és védő emberek­től függ, hogy ez ne következ­zen be. (Györgyiné Vilmos) Az oldalt szerkeszti: MADARAS MAGDOLNA, 1987- ÁPRILIS 1., SZERDA TESZT az Önállóságról (2.) B-1 PONT: Nem szeret dönteni, inkább rábízza magát másokra. Szük­ség© van arra, hogy támogassa vala­ki. Központi szerepet sehol nem fog vállalni, de erre nincs is szükség. felé PONT : Nem egészen gyámol­talan, de gyakran rá­bólint arra is, ami meggyőződésével ellenkezik. Még No ellenkezik la elvetve!* nyűge­llen JÓ TUDNI - ha­­ sütés közben kellemetlen szagává vált olajba beledobunk egy kis csokor petrezselyemzöl­det, csökken az olaj égett íze; — a zöldhagyma szárát ne dobjuk el, hanem apróra vágva kevés vízzel turmisoljuk össze. Kitűnő színező, ízesítő anyagot kapunk, amelyet szendvicskré­mekhez, körözötthöz és bizonyos levesekhez hagyma helyett hasz­nálhatunk. — a forraláskor összement te­jet lehűtve levesek, főzelékek sűrítésére habarásként hasz­nálhatjuk. — az odakozmált főzeléket ke­verés nélkül öntsük át egy másik edénybe, töltsünk bele 1 dl for­ró tejet, így elveszíti kellemetlen izét. — a vöröshagymát jól meg­mosva, héjastól tegyük a leves­be, így szép színt kap a leves, tehetne egy kicsit bizalmatlanabb. Befolyásolhatósága egyébként nem egy élethelyzetben (például ha diák) előnyös tulajdonságnak is bizonyulhat. 17—24 PONT : Nincsenek nehézsé­gei, ha be akar illeszkedni vala­ha*«. a közösség szívesen befogadja. Célja a bonyodalmak nélküli élet. Szívesen elfogadja mások tanácsát, véleményét, de saját ötleteit sem szégyeli. Ha pontszáma 20 fölött van, akkor jó értelemben vett kon­formista, nem hajlik megalkuvásra. 25-32 PONT : Megáll a saját lá­bán, nincs szüksége különösebb ta­nácsra, támogatásra. Társaságban többnyire szívesen látják, annak el­lenére jól tudja érezni magát egye­dül is. Nem szívleli a dicsekvőket, az önfejű, parancsolgató embereket. Egy dologra vigyáznia kell: ne bízza el magát, s na adjon toná­csőt fe­lelőtlenül másoknak. 33—40 PONT : Az önállóságkeresés­­ben átesik a tó másik oldalára, amit az is bizonyít,­­ hogy nem szívleli iga­zán az önálló, kiforrott embereket. Bizonyára túlértékeli saját képessé­geit. Valóban vannak időnként cso­dálatra méltó teljesítményei, de nem elég szerény és rótdrtiságával sok el­­lenfelet szerez magának. Jobb lenne, ha legalábbis ritkábban próbálná rá­kényszeríteni az akaratát másokra. ÁLLATI DOLGOK Az aranyhörcsög fertőzhet is A második világháború után Szíriából hozták be, Halebbát kísérleti célokra kezdték tenyész­teni, de hamarosan kedvelt szo­bai állat lett Természete — ta­lán éppen a tenyésztés­­miatt — merőben más, mint a hörcsögé, amely mogorva, horcias, dühös állat. Az aranyhörcsög szelíd, jóindulata, igénytelen: a gyere­kek igaz kedvence. De óvato­san kell bánni velük. Előfordult, hogy megfertőzte gazdáját sú­lyos betegséggel, a vírusos agy­hártyagyulladással. Altatóban csak viszonylag gyorsan múló t őz jelentkezik fertőzéskor, de ebből kialakulhat a súlyos, sőt életveszélyes agyhártyagyulladás is. A fertőző anyagot csak Fiá­tól hörcsögök viszik át az em­berre. Az állatok általában nem betegszenek meg, de a vírusok a vizelettel, nyállal, bélsárral kerülnek ki a bocólusgazdákból a szabadba s cseppfertőzést o­­koznak. Ezért célszerű, ha új hörcsög kerül a házba, három hónapig senki, de elsősorban a gyerekek ne nyúlja­nak hozzá. Vigyázzunk arra is, hogy ketre­cének kitakarításakor ne kerül­jön por a levegőbe: nedvesítsük meg a ketrec padlóját és vé­dőkesztyűben tisztogassuk ki. A kitakarított anyagot égessük el. Három hónap után már nem kell ezeket az óvatossági intéz­kedéseket megtartani. ÉRTÉKELÉS A Bc 1. 10 2 2. 20 1 3. 02 1 4. 01 2 3. 01 2 .­ 12 0 7. 02 1 11. 21 0 9. 21 0 10. 01 2 11. 01 2 12. 01 2 13. 10­2 14. 02 1 15. 02 1­6. 02 1 17. 102 10. 102 19. 012 20. 012

Next