Hargita Népe, 1991. július (3. évfolyam, 125-146. szám)
1991-07-24 / 141. szám
Közgazdasági kisenciklonédia PÉNZÜGYŐRSéG (gardă financiară) — a pénzügyminisztérium alárendeltségében működő pénzügyi és kereskedelmi ellenőrzést végző fegyveres testület. A Pénzügyőr-ség Romániában már 1933-tól 1948-ig működött, régebben Magyarországon is létezett s ma is fennáll több nyugati államban, így Németországban, Olaszországban, Franciaországban is. A Pénzügyőrség gyors és váratlan közbelépéssel az adó- és illetékbefizetési kötelezettségek bármilyen megszegésének megakadályozása érdekében ellenőrzi az adótörvények és vámszabályok, valamint a csempészés és bármilyen más törvényellenes cselekedet megelőzése céljából a kereskedelmi és árszabályok betartását. Ezen túlmenően eleget tesz a törvények szerint hatáskörébe utalt bármilyen más feladatnak. A Pénzügyőrség ellenőrzést végez azokban a helyiségekben és mellékhelyiségekben, amelyekben termékeket állítanak elő, raktároznak és forgalmaznak, vagy adóköteles tevékenységet fejtenek ki. Adóeltitkolás vagy törvényellenes cselekedetek elkövetésének gyanúja esetén a gazdasági alanyok működési helyén vagy szállítás közben is megvizsgálja az igazoló adatok meglétét és hitelességét. Ellenőrzi a könyvvitelt és mindent, az adóügyi kötelezettségek teljesítésére vonatkozó iratot. Adócsalás esetén, vagy ha fennáll az adóügyi kötelezettségek megszegése révén elkövvetett árurejtegetés, vagy termékelőállítás gyanúja, a büntető perrendtartás rendelkezéseinek betartásával nyilvános helyeken, vagy magánlakásban házkutatást tarthat. A Pénzügyőrség elkobozhatja az adóeltitkolást vagy tiltott termékek előállítását bizonyító bűnjeleket és magához veheti a felfedett csalásokat, vagy kihágásokat bizonyító írásokat. Kihágások esetén a hatáskörén belül büntető rendelkezéseket hozhat, bűncselekmény fennforgása esetén megkeresi a bűnüldöző szerveket. A Pénzügyőrség tagjai köztisztviselők és egyenruhát viselnek. Fegyvert csak jogos önvédelem esetén vagy akkor , használhatnak, ha feladatuk teljesítésében erőszakos ellenállásba ütköznek, de csupán abban az esetben, ha más eszközök, például a figyelmeztetés vagy törvényes felszólítás hatástalanok maradtak. A gazdasági rendőrség a mindenfajta tulajdon védelmét magába foglaló hatáskörével továbbra is fennmarad. Dr. CSÁKÁNY BÉLA Sajnos csak egyirányú az árváltozás Mint ismeretes, július 5-én jelent meg a 464-es kormányhatározat, amely visszamenőleg, június 1-től van érvényben és amely még „szabadabbá" teszi egyes élelmiszertárát. Ennek értelmében újabb egyezkedésekre került sor a termelőegységek és a kereskedelem között, aminek az eredménye az lett, hogy magasra ugrottak az árak, főleg a tej- és hústermékek árai emelkedtek szembetűnően. Persze az alkudozásnál a termelő felsorakoztatja érveit és ezek között elsősorban a termelési költségek befolyásolják döntő módon a felkínált árat. A kereskedelem kényelmetlen helyzetben van, mert az adott esetben, például a Vipromalnak nem volt más választási lehetősége, hiszen a megyében egy-egy vállalat van, amellyel leülhet egyezkedni és vagy elfogadja a felkínált árakat és vásárol árut, vagy üresen tartja üzleteit. Kiss Imre, a Vipromal kereskedelmi osztályának vezetője mondotta, hogy a tejiparral nem, de a húsiparral lezajlott egyezkedésen sikerült lefaragni 5—15 lejt a felkínált árakból. Ezek az árak így is nagyon magasak, amihez a Vipromal hozzáteszi a maga 15 százalékos adalékját. Lám néhány termék árának alakulása : A parizert kapják 153 lejért és az adalékkal 176 lej lesz. A nyáriszalámit 226 lejért és árusítják 260-ért. A Viktoria sonkaszalámit 209 lejért és árusítják 240-ért. A virslit 190-ért és adják 219-ért. A füstölt szalonnát 85 lejért és eladják 98 lejért, a sertészsírt 76 lejért és eladják 87 lejért. Nem hivatalos források szerint egyes megyékben alacsonyabbak a hústermékek árai, épp Kiss Imre úr sepsiszentgyörgyi kollégájától tudta meg: ott 123 lejért kapják a parizert és a vastag virslit 155 lejért. Ehhez teszi hozzá a kereskedelem a maga adalékját. Ha ez így van, és nemcsak Kovászna megyében, kínálkozik a Vipromal előtt az a lehetőség, hogy más partnerek után is nézzen, akiktől olcsóbban beszerezheti a hentesárut, többek között például a temesvári Comtimtől, amely az ország egyik legnagyobb termelője. Persze, ha van fölöslegjük. A piacgazdálkodás kiterjedése és annak eredményeinek mielőbbi jelentkezése igazi versenyhelyzetet teremíet majd és be kell következzen, hogy ne csak egyirányú árváltozást ismerjünk, ami jelenleg van. REBENDICS JÓZSEF Terítéken a bűnözés és megelőzése (Folytatás az 1. oldalról) Sarca Mihai — Az elmúlt év volt a nehéz a lakossággal való együttműködésünk szempontjából, most úgymond helyreállt az egyensúly. Akkor még túl frissek voltak a forradalom okozta sebek, azóta úgy hiszem begyógyultak mindkét részről. Jelenleg inkább amolyan tekintélykrízisről beszélhetnék, ami viszont csaknem valamennyi állami intézménynél fennáll. El kell mondanom, úgyszintén, hogy a megoldatlan bűncselekmények jobbára lopások, és ha késik ezek tisztázása, az jórészt azzal magyarázható, hogy nem küldünk ártatlan embereket a törvény elé. Máskülönben nem annyira vészes a törvénysértők száma, hisz egy-egy csoport 40—50 bűncselekményt is elkövetett. Adevărul Harghitei : — A lakosságot nyugtalanítja, sőt kósza hírek terjengenek a Csíkszeredát kettős gyilkossággal kapcsolatban. . . S.M. — Első eset megyénkben, hogy ilyen súlyos ügyre mindmáig nem sikerült fényt derítenünk. Szeretném kihangsúlyozni, hogy Kató nagyon összekuszálta a szálakat, hisz eleddig ennél bonyolultabb ügyeket is megoldottunk. Sajnálatos, hogy az a hír járja a városban, miszerint a rendőrség keze is benne volna a gyilkosságban, mások olyan hajmeresztő vádakkal illetnek, hogy ha románok lettek volna az áldozatok, minden bizonnyal kiderítjük mostanig a tetteseket. Szinte mondanom sem kell, hogy egyikük sem állja a helyét. Az ügyet korántsem ejtettük el, a gyilkos(ok) kiderítésén nemcsak a megyei kivizsgálószervek dolgoznak. I.N. — Alezredes úr, az első félévben 7 megvesztegetéses bűntényt jegyeztek. Mi egyről tudunk, amit nyilvánosságra is hoztunk A volt cérnagyári igazgatóról van szó. . . S.M. : — A többi is ehhez az ügyhöz kapcsolódik, mert a szálak nagyon elágazóak. H.N. : — Rendszeresen közöljük lapunkban a közlekedési baleseteket. Nem kellene többet tenniük azért, hogy a forgalom őrei jelen legyenek a közlekedési csomópontoknál és hogy a polgármesteri hivatalokkal, nem utolsósorban pedig az útügyiekkel közösen felújítsák a jelzőtáblákat, újrafessék a gyalogátjárókat. Gondolok itt mindenekelőtt Csíkszeredéra, Székelyudvarhelyre. . . Colban Nestor : — Általában csökkenő tendenciát mutatnak a forgalmi balesetek, mind számbelileg, mind súlyosságukat tekintve. Igyekszünk helytállni, ám még sok a tapasztalatlan, fiatal alkalmazottunk. Az átjelzések felújítását mintegy másfél esztendeje szorgalmazzuk, az útügy a jelzőtáblák több mint háromszoros drágulásával indokolja a késlekedést. Jó, hogy legalább az országutakat rendbetették a brassóiak. n.N. — Sok szó hangzott el a bűncselekményekről, kevesebb azok felfedőiről, kivizsgálóiról. Van-e rendőrhiány megyénkben, milyen a nemzetiségi öszszetétel és végül, melyek a perspektívák a rendőrségi állomány bővítése, az utánpótlás terén ? S.M. : — Sosem panaszkodtunk amiatt, hogy kevesen vagyunk, noha mintegy 15 százalékos a deficit. Különösen az altiszteknél és a falvakon, ahol minden rendőrőrsön hiányzik legalább egy emberünk. Nem tartom helyénvalónak viszont, hogy a nemzetiségi megoszlásról tárgyaljunk. Különben is létezik egy bizonyos tartózkodás, nevezhetném viszolygásnak is, hogy az itteni szülők rendőriskolába küldjék fiaikat, ámbár idén a vártnál jóval nagyobb volt a felvételinél a konkurencia. Azt szorgalmazzuk, hogy minden tisztünk felsőfokú végzettséggel rendelkezzék, hogy többen letegyék a doktorátust is. HjN. : — A mintegy másfél éves kapcsolatunk során, bizonyos titkolózást észleltünk rendőrségi adatközlőink részéről. Mi több, jelenlétemben utasította az egyik főnök beosztottját, hogy „ezt adhatod, mert pozitív. . .“ — Nincs mit takargatnunk, célunk a lehető legjobb együttműködés a sajtóval, a lakossággal is. Csakis üdvözölni tudjuk a megyei rendőrség által indítványozott és az ígéretek szerint rendszeresítendő találkozót, amelyen olyan javaslatok is elhangzottak, mint : kerekasztalmegbeszélések szervezése az ifjak érdekképviseleteivel a bűncselekmények okairól és megelőzéséről, a törvénykezési újdonságok, normatívák megismertetése, az emberség tanácsainak meghonosítása a helységekben, elsősorban Balánbányán, a cigányok közösségi beilleszkedését célzó intézkedések. Mi lesz a gyárral? (Folytatás az 1. oldalról) sok formájában), a maga természetes valóságában az öszszetevőkig el lehet juttatni. Létezik árverés, és létezik pályázat a gyáron belül és gyáron kívül. Nem kell feltétlenül lezülleszteni a lebontással egy gyárat- Ez csupán alkotóelemeit teszi rugalmassá. Nem jelentené ez a hatalmas adminisztratív apparátus munkanélkülivé válását sem. A termeléshez közelebb hozná, és érdekeltté tenné a kereskedőt. Húsz-harminc gazdasági társaság tarthatná fenn a holdingra vállalkozó felépítményt, azaz a gazdasági ügyvitelt felvállaló, érdekeket egyesítő, közös képviseletet. Talán a délibábként hajszolt export is hamarabb megvalósulna, és a gyárért, az emberekért jelszavaknak is mélyebb értelme lenne. . Utolsóként a sötérken halt meg (Folytatás az 1. oldalról) le, majd másoknak is adtak. A fogyasztás következménye nem lehetett más, mint a súlyos mérgezés, ami öt ember halálával végződött ! Erős Ignác 59 éves, Simó Erzsébet 42 éves, Gödri Ferenc 43 éves, Beke Lajos 44 éves és Páll Mihály 46 éves. A kivizsgálás szerinti fő vétkes, Páll Mihály utolsóként halt meg, további két személyt, András Ignácot és László Dénest ugyancsak beszállították a kórházba, de hétfőn feltételesen hazaengedték, további ellenőrzésre kell jelentkezniük. Azt a tegnapi lapszámunkban is írtuk, hogy a metanolt a szeszgyár 1983 márciusa óta tüzelőanyagként használja, a gyár udvarán szakszerű felszerelés van a tartályok leürítésére, akik vele dolgoznak tudják milyen folyadékról van szó, véletlenül sem fordulhat elő, hogy fogyasszanak belőle. Önnek is megéri, ha rendszeresen hirdet a HARGITA NÉPÉBEN Elmondja Berta néni — Nem vagyok én egyedül, hiszen Isten velem van. Az pedig nagy baj, hogy mostaniban—tübben is kezdtek hódolni a grafinnak.Ez pedig nem vezet jóra. Hanem hallott-e a Kefortról ott a szírt alatt, a falu felett egy12 részes boltíves búvóhely van berendezve. Oda menekült Telekfalva népe annak idején a Sátán elől, amelyik akkbrj ajpr képében jelentkezett- Faekével szántották az itt lakókkal a határt, korbács csattant a hátán annak, aki nem húzta az igát■ Mígnem egy 2 méteres magas vénlány töklámpással annyira meg nem ijesztette őket, hogy még a környékről is elkotródtak. Lámpa nélkül nem ajánlatos bemenni a tatárlyukakba. Én is csak a 6. szobáig jutottam el. Különben az egészet valamikor alagút kötötte össze a Bágyi várral. . . Bizony nehéz időket éltünk mi meg. Emlékszem arra, hogy koldulni is kellett kupánként. Mert az úgy van megírva, hogy : egy kicsit föl, sokat le. Ilyen a világ járása. Most is hasonló időknek nézünk elejibe. Szegény férjem 27 esztendeig elhalt. Azóta is ilyen pázsitos az udvar, ami a szegénységet jelenti. Földrengés remegtette meg a házat, még 1974-ben, attól repedt meg az épület■ ■ ■ Mindössze 500 lej nyugdíjat kaptam ebben az évben. A kenyér árát is úgy felvitték, hogy már arra is alig tellik. Az újságokra sem tudok előfizetni. 5—6 áron zöldséget termesztek, azt beviszem az udvarhelyi piacra, abból pénzelek. Közel 10 hektár volna visszajönnivaló, de én mit kezdjek vele ? Odaadtam az unokámnak, rendezze. . . Hanem én azt mondom : most azért adják vissza a földet, hogy beigazolódjon, nem tudjuk megművelni, s akkor aztán megint visszaveszik Hallom ■ vissza akarják hozni Mihály királyt ■ ■ A férjem szegény sokat beszélt róla, hiszem ott volt Gyulafehérváron a koronázásán. Bizony nem volt valami angyali király ő sem. . . A belgák le is fényképeztek ebben a szövőszékben, sokat szőttem én életemben : hosszú hímes, karikás hímes abroszokat, törülközőket. A templom árbocfáját még nagyapám hozta volt, de hogy honnan, én azt már nem tudom. .. Ebben a kiskertben virágokat termesztek, hozzám járnak virágért, mindenkinek jó szívvel adok. Az idén gyengén fejlődött a viola, de vannak itt olyan virágok is, melyeknek magját Ausztriából kaptam. Nemrég konfirmálás volt nálunk, akkor is idejöttek a fiatalok virágért. Vittem ott is a templomba, már hogyne vittem volna. Unokáim, dédunokáim is gyakran felkeresnek, mindig hoznak valamit. Csak dédunokám hét van, egyformán szeretem mindeniket. Még a pásztor is nálam tartja a kürtjét, ezt a tehénszarvból készültet. Valamikor ilyenbe fújtak bele őseink, vész idején, s a kürtjeire mindenki menekült a tatárlyukak felé. Hanem nem tetszik az nekem, hogy mostanában többen hajlanak a Sátán felé. Csak nézze meg, hallgassa meg mennyit duódnak egymás között a falubeliek, rokonok a föld miatt■ Pedig nekünk már ki van mérve a terület a temetőben. Tavaly minden hétre esett egy temetés. . . A születés ritkaságszámba megy nálunk felé. Az én Bibliám a legrégibb a faluban. Kérdik is többen, hogy mitől olyan régi? Attól, mondom, hogy én sokat olvasom. KRISTÓ TIBOR A 82 esztendős Orbán Berta, Telekfalva legidősebb asszonya