Hargita Népe, 1997. november (9. évfolyam, 218-242. szám)

1997-11-01 / 218. szám

1997. november 1. Közel-keleti viselkedési kódex Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter egy 12 pontos'­viselke­dési kódex” megalkotását javasolta a Közel-Kelet biztonságának meg­teremtése érdekében tegnap, kairói látogatásán, öt országot érintő közel­­keleti körútja utolsó állomásán. A kódex tervében Moszkva többek között javasolja, hogy a térségben hozzanak létre olyan kiszélesített övezetet, amelybe Irak, Irán, Törökor­szág és az arab-öbölbeli monarchiák is beletartoznának, s ebben az öve­zetben a biztonság szavatolására - közelebbről meg nem határozott - in­tézkedéseket hoznának. A Reuters arról számol be, hogy Primakov Izraelt hibáztatta a közel­­keleti megbékélés zsákutcába jutása miatt, mert szerinte nem tartja tisz­teletben a palesztinokkal kötött megállapodásokat. "A jelenlegi holtpont egyértelműen annak folyománya, hogy az iz­raeli kormány eltért az elődje által kötött megállapodásoktól." "Vitatha­tatlan, hogy a békefolyamat csak akkor halad, ha mindhárom szálon (a palesztinon, a Szíriáin és a libanonin) párhuzamosan megy előre" - fo­galmazott Primakov. Jelcin a föderáció megerősítését ígéri Oroszország stabilitását, a nagyhatalom felvirágoztatását és a föde­ráció egységének megszilárdítását ígérte tegnapi rádióbeszédében Bo­risz Jelcin. Az orosz államfő a moszkvai központ és a köztársaságok viszo­nyát elemezve reményét fejezte ki, hogy Oroszország évről évre erősödni fog az országot alkotó régiók gazdagsága és valódi önállósága által. Jelcin szavai szerint a föderációs központ "meg fogja védelmezni az állampolgárok alkotmányos jogait a helyi önkénnyel szemben", hiszen gyakran indokolatlan korlátok zavarják a kereskedelmet, a vállalkozá­sokat, sértik az emberek szociális jogait. A rendteremtés azonban nem jelent majd visszatérést ahhoz a gyakorlathoz, amikor minden kérdést moszkvai instrukciókkal, a központ gyámkodása mellett oldottak meg­hangsúlyozta az orosz államfő. Borisz Jelcin szavai szerint az orosz polgárok számára "nem közöm­bös, hogy milyen lesz országuk: erős, demokratikus, komoly gazdasági potenciállal rendelkező Oroszországban élnek majd, vagy pedig toldo­­zott-f­oltozott államban, ahol mindenki csak a saját érdekeit nézi és a sa­ját erejére támaszkodva próbál megélni." Toborzó a francia hadseregbe A francia szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke, Philippe Merci­e tá­bornok tegnap Párizsban bejelentette, hogy nagyszabású tájékoztató- és reklámkampányt indítanak fiatalok toborzására. Két héten keresztül a központi és regionális televíziókban videoclipeket vetítenek és rádióadók tucatjai igyekeznek bizonyítani, hogy a korszerű technikával felszerelt francia hadsereg távlatos jövőt, előmenetelt biztosít a tartósan katonai szolgálatot vállalóknak. A toborzókampányt egy ismert reklámcég szervezi, nyilvánosságra hozott költsége 22 millió frank. A korábban elfogadott törvény értelmében a következő öt év alatt fo­kozatosan hivatásos katonákból álló hadsereggé alakítják át a francia ka­tonai erőket is, s ennek keretében minden évben 10 ezer önkéntest vár­nak a szárazföldi hadseregbe. Túl a katonai alapkiképzésen több mint 400 szakma elsajátítását és bizonyítvány megszerzését teszik lehetővé számukra: a harckocsi-vezetéstől a távközlésen és a motorszerelésen át egészen a nyelvtanári, a szakácsi vagy a fodrász szakmáig. Világnapok 1997 novemberében Az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) 1988. november 12-re hirdette meg az első Minőségügyi Világnapot. A szervezet ezzel a minő­ség iránti elkötelezettség fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet (WI 10) kezdeményezésére novem­ber 17. a Füstmentes Nap világszerte. Földünkön jelenleg mintegy 1,1 milliárd ember dohányzik rendszeresen, közülük évente több mint há­­rommillióan vesztik életüket. Míg a fejlett országokban-a felvilágosí­tás és a korlátozások hatására-csökken, a harmadik világ államaiban nő a dohányosok aránya. Az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége (FOM) 1968 tavaszán Lisszabonban tartott kongresszusa hozott határozatot az­ ifjú zenebará­tok világnapjának november 20-i megtartásáról. A nemzetközi szövetsé­get belga és francia muzsikus egyesületek hozták létre 1945-ben azzal a céllal, hogy az értékes komoly- és könnyűzenét, népzenét, dzsesszt szé­les körben ismertessék meg az ifjúsággal. ■ röviden : Lionel Jospin francia kormányfő tegnap a moszkvai Lomonoszov Egyetem francia kollégiumának diákjai előtt mondott beszédében hang­súlyozta: olyan NATO-bővítés híve, amely nem keltene nyugtalanságot Oroszországban, kiemelve, hogy Franciaország megkülönböztetett fi­gyelmet szentel e tényezőnek. • Az orosz és az amerikai elnök csütör­tökön este beszélt telefonon egymással, "fontos, nemzetközi politikai kérdésekről"-közölte tegnap a moszkvai elnöki sajtóiroda. Bill Clinton azután hívta fel Borisz Jelcint, hogy Csiang Cö-min kínai elnökkel Washigtonban befejezte csúcstalálkozóját. • Nem lett meglepetés a csütörtökön tartott ír elnökválasztás eredménye: a köztársaság államfői székébe a fő esélyes, Mary McAlleese belfasti egyetemi professzor ül­het. • A chilei kormányzat az­ Egyesült Államokban és Izraelben diplo­máciai gyakorlatot szerzett Ricardo Izurieta tábornokot választotta Augusto Pinochet - Chile egykori katonai diktátora - hadsereg-főpa­­rancsnoki utódjául. • Kilencévi börtönbüntetésre ítélte a párizsi külön­leges esküdtszék Francis Temperville francia atomfizikust, aki 1989 és 1990 között titkos dokumentumokat adott el pénzért a szovjet titkos­­szolgálatnak, a KGB-nek . Károlyi Mihályra, Magyarország első köz­társasági elnökére emlékeztek az egybegyűltek tegnap Budapesten, az államférfi Kossuth téri szobránál, majd a mauzóleumnál a Fiumei úti te­metőben. Károlyi Mihályt 79 éve október 3­1 -én nevezte ki IV. Károly király - a tömegek nyomására - miniszterelnökké. Bel- és külpolitikai ügyeletes: BORBÉLY LÁSZLÓ SMÜ ­H­ÍRHÁTTÉR Valami még maradt­­ Kubában Harmincöt évvel ezelőtt, 1962. november elsején kezdődött az Egyesült Államoknak szegezett szovjet közép-hatótávolságú raké­ták kivonása Kubából. Ezen a napon adta ki a szovjet védelmi miniszter a kivonás rendjét meghatározó irány­elveit és ezen a napon indult az atomrobbanótölteteket szállító Alekszandrovszk La Isabela kikötő­jéből az Atlanti-óceánon keresztül a Szovjetunió felé. November 5-én követte a Gyivnogorszk, amely Mar­éi kikötőjéből futott ki, fedél­zetén az első négy R-12-es (SS-4- es) rakétával, november 9-én pe­dig a Lenyinszkij Komszomol el­vitte Kubából az utolsó nyolc szovjet rakétát is. A karibi válság egyik fonala 1962 áprilisára vezethető vissza, amikor Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök először vetette , fel szovjet rakéták kubai elhelyezésé­nek gondolatát a sorozatos amerikai provokációk ellensúlyozására. Má­jusban megkezdődtek az előkészü­letek a kubai szovjet erőcsoportosítás felállítására. Kubába utazott egyezte­tésre Sarif Rasidov, az ü­zbég párt első titkára és Szergej Birjuzov marsall, a szovjet hadászati rakétaerők parancs­noki, később vezérkari főnök. A nyá­ri hónapokban összeállt az 51. raké­tahadosztály az Anadir művelet le­bonyolítására. Fedélzetén az első hat rakétával, 1962. szeptember 9-én érkezett az Oim­szk szállítóhajó Kubába, majd szeptember 16-án Szeveromorszk­­ból útnak indult az Ingyigirka atom­robbanótöltetekkel megrakodva, hogy rakományát október 4-én Martelben kirakhassa. Október 24-én megtörtént a szovjet technika szétbontakoztatá­­sa, és az első indítási sorozat gyor­sabb előkészítése érdekében a robba­nótölteteket összehozták a rakétákkal. Egy Kuba légterébe küldött amerikai U-2-es felderítő repülőgépet a szov­jetek rakétával lelőttek, a gép pilótája, Rudolf Anderson, az amerikai légi­erő őrnagya szörnyethalt. Lázas üzenetváltások, tárgyalá­sok után az amerikai meg nem táma­dási garanciák megadása nyomán Kuba és minden bizonnyal Moszk­va is fellélegzett. Október 28-án Sztacenko tábornok újabb direktí­vát kapott hazulról: szereltesse IC a rakéták indítóállásait és az 51. had­osztállyal együtt térjen vissza a Szovjetunióba. Az ENSZ megbízott főtitkára október 31-én Kubában személyesen hallhatta a szovjet pa­rancsnoktól, hogy az indítóállomá­sokat kivétel nélkül lebontották. Fidel Castro nem engedte meg, hogy U Thant szétnézzen Kubában. Szovjet részről 1962-ben össze­sen 42 atomrobbanótöltetű rakétát dobtak át Kubába, a szovjet sze­mélyzet kubai egyenruhába öltö­zött, útlezárásokat eszközölt, ka­tasztrófákat utánzó­,­ a munkálato­kat kizárólag éjszaka végezte. A robbanótöltet-készlet másfél "sor­­tűzre” lett volna elég. Az Anadir művelet végül is egyetlen rakéta­indítás nélkül zárult. De a hideghá­ború folytatódott... Hruscsov 1962 novemberében elrendelte az áttelepített szovjet 11—28-as atombombázó repülőgé­pek hazatérését is. 1993-ban pedig kivonták Kubából az utolsó orosz dandárt. Cienfuegos támaszpontján 1990-ben fordultak meg utoljára szovjet tengeralattjárók. Havanna peremén, l­ourdes-ban viszont mindmáig működik egy nagy teljesítményű orosz elektroni­kai felderítőállomás, a legnagyobb a nyugati féltekén. Jelentősége a NATO keleti bővítésének ellen­­súlyozásaként nőtt meg. Moszk­va az Egyesült Államokra­ vonat­­kozó hozzáférhető információi 80 százalékát ezen keresztül szerzi meg. Az állomást az egy­kori szovjet, majd orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU 6. főosz­tálya működteti. A Lourdes-i berendezések mű­ködtetéséért­ az orosz illetékesek évi 200 millió dollárt juttatnak Kubába. Kuba és az Egyesült Államok között nincs diplomáciai viszony, utóbbi gazdasági embargóval sújtja a szigetországot, de annak déli part­ján megmaradt egy hatalmas ameri­kai haditengerészeti támaszpont, Guantánamo, az egyetlen amerikai bázis kommunista területen. Itt át­lagban 2500 amerikai katona állo­másozik, ehhez járul mintegy 4000 polgári alkalmazott és családtag. Az öbölben négy-öt amerikai hadihajó gyakorlatozik rendszeresen. A bér­lők két nagy repülőteret és több mint negyven horgonyzóhelyet építettek ki a 116 négyzetkilométeres tá­maszponton. A bérlet 190­3 óta tart, annak kö­szönhetően, hogy az 1898-as spa­nyol-amerikai háborúban Wa­shington Kubát segítette. Az évi bér­leti díj 4000 dollár(!) körül mozog. Fidel Castro rendszere 1959 óta tiltakozik az 1943-ban megújított bérleti szerződés ellen, és követeli az öböl visszaadását, amerikai kato­nai jelenlétről nem hajlandó tár­gyalni. (MTI Panoráma) ■kaleidoszkóp Kondorkeselyű B­tt Igánál­ban Dél-Amerikában honos, fekete színű, vadon élő dög­keselyűt figyeltek meg a délkelet-bulgáriai Svajlovgrad környékén, a Rodope-hegység Görögországgal határos vidékén. Nappal a helyi vágóhíd állati hulladékát taka­rítja el, estére azonban elrepül a rendkívül ritka holló­­keselyű, más néven urubu - közölte a BT­A bolgár hír­­ügynökséggel J­etar Jankov, a Bolgár Madárvédelmi Egyesület elnöke. A bolgár természetvédők azt feltételezik, hogy a Kö­zép- és Dél-Amerikában honos, rendkívül­ ritka urubu egy görög- vagy törökországi állatkertből szökhetett meg, mert Bulgáriában nem élnek kon­dorkeselyűk. Jézus leple valódi Egy olasz régész szerint tévedtek azok a szakértők, akik 1988-ban hamisnak nyilvánították a hagyományok szerint Jézust borító, a katolikus egyház egyik legérté­kesebb ereklyéjének számító "szent leplet ” - ez a szö­­vetdarab ugyanis valódi. Maria G­razia Si­n­­a­to római sajtóértekezletén a téve­dést azzal magyarázta, hogy kilenc évvel ezelőtt a kato­likus egyház által felkért szakértők nem az eredeti szö­vetet, hanem annak egyik (a jelek szerint későbbi) tolda­lékait vizsgálták meg, s emiatt juthattak arra a következ­tetésre, hogy a lepel nem Jézus korából, hanem a XIV. századból származik. A krokodilt is becsomagoljuk? A krokodil a terráriumból, a vérszomjas dél-amerikai piranhák az akváriumból szemlélik azokat, akik a fenék­járó hüllőről elnevezett Tri Peszkarja nevű moszkvai lu­xusétteremben fogyasztják a halkülönlegességeket. S ha netán a jó falatok kapcsán elmélyült a rokonszenv valamely vendég és a hüllő között, hoti haza is viheti az ember az állatot, csak fizesse meg: a DP­A jelenté­se szerint a pincér csekély háromezer dollárért már be is csomagolja. Vigyázzunk jobban a tini lányokra A brit kormányzat meghúzta a vészharangot amiatt, hogy egyre több és ráadásul egyre futtalabb tizenéves lány kénytelen szembenézni a nem kívánt terhességgel és annak következményeivel. Ezért jelentős kampányt ké­szítenek elő, arra ösztönözve a tanárokat és a szülőket is, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a tinik korai nemi éle­tére, és kísérjék jobban figyelemmel iskolalátogatásukat. Észrevétlen terhesség Egy norvég asszony úgy hordta ki kilenc hónapon át gyermekét, hogy gyakorlatilag csak a szüléskor vette észre, hogy "itt valami történni fog ". Betty Olaussen - aki családjával Norvégia északi ré­szén, egy szigeten lakik - viszont még a szülési fájdal­mak jelentkezésekor is elhessegette magától a gondola­tot, hogy erről lehet szó, hiszen előző gyermekét tíz hó­nappal korábban szülte és azóta állandóan fogamzás­­gátló tablettát szedett. Korai mellrák a családban Azoknál az asszonyoknál, akiknek a családjában elő­fordult már akárcsak egy családtagnál is mellrák ötven­éves kor előtt vagy petefészekrák bármilyen korban, nagy eséllyel rendelkeznek olyan genetikai elváltozás­sal, amely predesztinálja őket erre a betegségre. Mind­ezt egy, az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott tanulmány állítja. Egy találmánnyal kevesebb Egy német tudós szerint Leonardo da S ’inci az eddigi felfogással szemben nem volt feltalálója a kerékpárnak. A Leonardo kéziratai között 1974-ben talált, kerékpárt ábrázoló, és az eddigi tévhit alapjelül szolgáló rajzot alighanem egy olasz barát rajzolta, aki restaurációs munkák során került a nagy reneszánsz mester hagyaté­kának közelébe állítja Hans-Erhard Lessing, a mannheimi Műszaki Múzeum korábbi kurátora. N­ARG­H­A NÉPE- közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat.Szerkesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ. IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím: 4100-Csíkszereda.Pf. 36. Tel.: (066)-123507-tájékoztatás (15-08 óra között üzenetrögzítő), (066)-123633- reklám, ügyvitel. Telefax: (066)—171322. • A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek információinak felhasználásával készül. Számítógépes szedés, tördelés és nyomás: EUROPRINT Kft., Csíkszereda, Körösi Cs. S. u­. 7. sz. Tel.:­­066214557.

Next