Hargita Népe, 1999. március (11. évfolyam, 49-75. szám)
1999-03-24 / 69. szám
3 mmrnmmmÊÈÊmmmimmÊÊmamm HHHHHHhbHH IAHOGY MI LÁTJUK Kétszeres meglepetéssel szolgált a Csík Területi RMDSZ múlt hétvégi közgyűlése. Elsőként kiemelnénk azt, hogy minden előzetes várakozás ellenére Bíró Albin akkori és jelenlegi elnök egyedüliként jelöltette magát, a megújulást, váltást követelő városi szervezet sem jelöltet, sem programot nem készített. A második meglepetés több - egész pontosan 105 - küldött távolmaradása volt, a jelenlevők keserűen vették tudomásul, hogy így ülésük döntésképtelen. A keserűség pedig villámgyorsan vádakat szült: a területi szervezet részéről többen előre megfontolt távolmaradással vádolták riválisaikat, a városi szervezet hangadói pedig nyilvánvalóan a területi RMDSZ szervezetlenségét emlegették. Azóta eltelt pár nap, a vádak nem ismétlődtek meg, érthető módon: mindkét fél belátta igazsága vékonyka voltát. A keserűség azonban megmaradt, hiszen a döntésképtelenség, a száznál több igazolatlan hiányzó enyhén szólva furcsa fényt vet a szervezetre. És joggal tevődik fel a kérdés: működik-e Csíkban az RMDSZ vagy sem? A válasz pedig egyszerű: nem. Az a szerkezet, amit 1990- ben felépítettek, nem működött jól még az RMDSZ kezdeti, ma nosztalgikusan emlegetett korszakában sem, mára pedig egyértelműen csődöt mondott. Érthető a szövetség vezetőinek aggodalma, lelkes kisembereinek csalódottsága — ám személy szerint engem ez a csőd nem zavar. Nem zavarja Csík lakosságát sem! Nemcsak a legutóbbi közgyűlés, de városi, községi találkozók, gyűlések, fórumok tucatjai fulladtak unalomba, érdektelenségbe, döntésképtelenségbe - ideje lenne tehát megérteni, hogy az effajta szervezetesdiből a lakosság kinőtt, a szavazótábor ezt már nem igényli. Elmúlt hétvégén Szeredától Gyimesig, Domokostól Menaságig száznál több RMDSZ- küldött úgy döntött, hogy nem áldozza fel szombatját egy olyan gyűlés kedvéért, ahol nem ő, hanem csak szavazata számít. Elnézést kérek azoktól, akik fegyelmezetten eljöttek és végigunatkoztak jó pár órát, de annak volt igaza, aki otthon maradt. Attól RMDSZ az RMDSZ, hogy gyűlést tud tartani minden faluban, minden tömbházban? Attól vagyunk mi jó magyarok, hogy részt veszünk ezeken az üléseken, tudván azt, hogy a fontos ügyekben úgysem mi döntünk? A kisembereknek egy fegyvere van a politikában: szavazatuk. És ha az RMDSZ itt Csíkban, de máshol is valóban számít a kisemberek szavazatára, akkor egyebek mellett ezt az idejemúlt szerkezetet is módosítania kell. Elmúlt hétvégén csak a küldöttek jelentettek igazolatlant. SZONDY ZOLTÁN Igazolatlan Diák lapszerkesztők találkozója Képződmény, Lyukasóra, Buborék, Oázis, Ébredés, MÁGNUS, StaFILOkópé... Ilyen és ehhez hasonló ötletes nevek hangzottak el tegnap a tanfelügyelőségen, amikor bemutatkozásra, tanácskozásra gyűltek össze a középiskolák diáklapjainak szerkesztői. Bartolt Hedwig, a diákéletért felelős tanfelügyelő azzal a szándékkal hívta össze őket, hogy átfogó képet kapjon a megyében élő diáklapokról, azok gondjairól, céljairól és lehetőséget teremtsen az ismerkedésre, tapasztalatcserére. A találkozón a résztvevők bemutatták lapjukat, és elsorolták azokata nehézségeket, amelyekkel meg kell birkózniuk. A legtöbb diáklap anyagi nehézségekkel küzd, hiszen egy szám előállítása többe kerül, mint amennyiért el tudják adni. Ilyen esetben fordulhatnak az iskolák mellett működő alapítványokhoz, esetleg más alapítványoknál pályázhatnak. Több esetben megszakadt a lapkiadás folytonossága a szerkesztők utánpótlásának hiánya miatt. Ezt a kilencedikeseknek a szerkesztői munkába való bevonásával lehet kiküszöbölni. Sok helyen hiányoznak a műszaki feltételek a lapkészítéshez, a diákok nehezen férnek hozzá az iskola kevés számítógépéhez. Ezen a gondon is pályázatokkal próbálhatnak meg segíteni, szólt a jó tanács. Bartolf Hedwig tanfelügyelő javító szándékú ötletei után a diákok kötetlen beszélgetés során cserélték ki tapasztalataikat, és megegyeztek, hogy a találkozót évente megszervezik. TAKÁCS ÉVA KÖRKÉP ■■■■i -m- ' ■ | 1999. március 24. A béradó számfejtéséről közismert, hogy az idéntől a helyi költségvetések egyik legjelentősebb bevételi forrását jelentik a béradóból számfejtett összegek. A béradó felosztását a különböző (központi, helyi és megyei) költségvetések között az érvényben lévő törvényes rendelkezések szabályozzák. Ezzel kapcsolatosan módszertani norma is létezik, amelyet a pénzügyminiszter 30/1999-es rendeletével hagytak jóvá. A jelek szerint azonban akadnak még félreértések, így például a minap egyik településünk polgármestere arra panaszkodott, hogy ott kevés cég van bejegyezve, s a különböző munkálatokat végző, más székhelyű cégek úgymond, elviszik a béradót, azaz igen szűkösnek bizonyul a helyi költségvetés e bevételi forrása. Pedig nem így van, hisz a jogszabályok értelmében a kirendeltségek, az ügynökségek, a munkacsoportok, az építőtelepek stb. alkalmazottai béradója azt a területi-közigazgatási egységet illeti meg, amelynek körzetében azok kifejtik tevékenységüket. Minderre vonatkozóan eligazítást tartalmaz a szóban forgó módszertani norma 2-M-es pontja. Arra is utalni kell, hogy a helyi tanács elsődleges kötelessége (volt) közölni az érintett munkaadókkal (adófizető egységekkel) azon kötelezettségüket, hogy a helyi tanácsnak kell átutalni az őt megillető béradót, egyszersmind megjelölve az illetékes kincstári pénztárt és a szóban forgó célra megnyitott folyószámlaszámot. Hogy az adott helyi tanácsot megillető béradó be is folyjon annak költségvetésébe, mindenekelőtt annak kell tennie, felleltározva a körzetében tevékenységet kifejtő cégeket, vállalkozásokat, intézményeket stb., valamint a foglalkoztatott alkalmazottak létszámát. S akkor van, lesz, amit nyomon követni, illetve inkasszálni. HECSER ZOLTÁN Tavaszi vakációs füzet Tanulóink nemzeti és anyanyelvi tudatát erősítő kiadványt állított össze Mészöly József sepsiszentgyörgyi tanító, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének vezetőségi tagja. Munkáját az általános iskolák alsó tagozatosainak szánta, címe: Tavaszi vakációs füzet, alcíme: Feldobogott szívvel élt akkor a nemzet. Az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő versek, mesék, visszaemlékezések, dalok egy részét ismerheti meg az érdeklődő a kiadványból. Egyebek mellett Petőfi, Vörösmarty és Arany János versei, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Kossuth Lajos, Krúdy Gyula írásai olvashatók a füzetben. Természetesen nem hiányzik belőle a Tizenkét pont vagy a Nemzeti dal, sem Gábor Áron rézágyúja (népköltés) vagy a huszárcsákó-készítés leírása. Az anyanyelvi játékok is (Mészöly József rejtvényei) a forradalommal és szabadságharccal kapcsolatosak. Különböző feladatok megoldásával költők nevéhez, irodalmi művek címéhez, földrajzi elnevezésekhez stb. jut a rejtvényfejtő. Ezek mellett a helyesírási szabályok tanulására/gyakorlására, a nyelvi leleményesség csiszolására, fejlesztésére is alkalma nyílik a feladatok megfejtőjének. Ötletes munka, időszerű összeállítás, a kisiskolásokon kívül talán a felső tagozatosok és a helyes nevelésre gondot fordító szülők közül is sokan haszonnal forgathatják. Megrendelhető postán is a sepsiszentgyörgyi Preserved Cathedra Kft.től (Péter Sándor tanártól), telefon: 067-327782. KOMORÓCZY GYÖRGY Forrásokban gazdagok vagyunk... (Folytatás az 1. oldalról) a szennyező anyagok is. Ezért nagyon fontos a védőövezetek hidrogeológiai és egészségügyi felügyelete. Másrészt az ásványvíz tömegfogyasztási igényeket kielégítő élelmiszerként kerül hasznosításra, ami ugyancsak egy sajátos jelleget kölcsönöz. - Az ásványvíz-kitermelésben nem állt be a csőd, mondhatni e területen gyorsan lezajlott a reform... - Valóban nem állt meg a víz folyása, a privatizálás gyorsan lezajlott, beruházásokra, fejlesztésre is sor került. Ma már a hargitai borvíz is piacos kiszerelésben kerül forgalomba, korszerű töltővonalak működnek, a kóla vagy más üdítőitalok mellett ásványvizeink is minden szempontból versenyképesek. Látványos előrelépésről beszélhetünk, hisz emlékezhetünk, hogy évekkel ezelőtt a palackozás, a dugaszolás, a címkézés stb. milyen körülmények között történt, és milyen terméket vásárolhattunk. - A nagy töltedéket privatizálták és jól működnek, viszont a kisebb, főleg gyógyvizeket palackozó egységek háttérbe szorultak... - Valóban a gyógyvíznek számító ásványvizek palackozása és forgalmazása pillanatnyilag háttérbe szorult, bizonyára ezt mind a termelői, mind a fogyasztói tényezők meghatározták. A gyógyvizeknél különben megkülönböztetett normák érvényesülnek, az asztali vizekkel ellentétben ezeknél bizonyos elemek jelenléte megengedett. Remélhetőleg majd a fogyasztói igények árnyaltsága ezeket is újból előcsalja, hisz mindenképpen színezik a skálát, és amennyiben a gyógyhatásokra a szakma felől több javaslat érkezik, bizonyára kijövedelmezővé válik a forgalmazásuk, majd többen vásárolják. Egyébként a létező források, tartalékok további lehetőséget kínálnak a vállalkozásra. Az Országos Ásványanyag Kezelő Ügynökségnél meg lehet pályázni egy-egy forrás kitermeléséhez a jogot, az engedélyt. Ilyen értelemben történnek is lépések újabb egységek létesítésére, vagyis az elkövetkező években várható, hogy mind a megyében, mind az ország más vidékein újabb töltővonalak kezdjék meg a működésüket. Természetesen, nem annyira az ásványvíz-tartalékok, mint amennyire a piaci szomj dönti el, hogy milyen és mennyi borvíz kerül palackba... Nyolcszázezer euró a civil szférának Az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője, Fokian Fotiadis bejelentene: az Európai Unió nyolcszázezer eurót különített el a romániai civil társadalom projektei számára. A pályázati lehetőségek négy területet érintenek: az európai integrációról szóló tájékoztatásra 250 000 euró, a hátrányos helyzetű csoportokkal szembeni szociális szolidaritást előmozdító programokra 315 000 euró, a demokráciát és az emberi jogok védelmét támogató programokra 220 000 euró, a helyi fejlesztésre pedig 44 000 euró van elkülönítve. Folladis úr azt is hangsúlyozta, hogy a pályázatok elbírálásánál előnyt fognak élvezni a gazdasági reform negatívumai által leginkább érintett zónákból érkezett projektek. Udvarhelyszéki RMDSZ-tájékoztató 1999. március 17-én tartották Homoródalmáson a községi RMDSZ-szervezet tisztújító közgyűlését. A helyi szervezet elnökévé Rigó Mihályt választották. Az Udvarhelyszéki RMDSZ részéről jelen voltak: Antal István, Asztalos Ferenc és Ladányi László alelnökök. Március 18-án került sor Kápolnásfaluban a helyi szervezet tisztújító közgyűlésére, melyen a leköszönő elnök beszámolója után a helyi szervezet elnökévé Benedek G. Istvánt választották. A jelenlévők a széki szervezet elnöki tisztségébe Verestóy Attila jelenlegi elnököt javasolták. A farkaslaki RMDSZ tisztújító közgyűlését március 20-án 13 órától tartották Verestóy Attila elnök, Antal István, Ladányi László, Bunta Levente alelnökök és Benedek Csaba ügyvezető elnök jelenlétében. A jelenlévők újraválasztották a községi szervezet elnöki tisztségébe Hilber Ferenc mérnököt. Szintén március 20-án, délután 16 órától került sor a felsőboldogfalvi RMDSZ-szervezet tisztújító közgyűlésére. A másodjára megszervezett közgyűlésen Szász Dénest választották a szervezet elnökévé. Március 21-én 12 órától a máréfalvi Művelődési Házban tartották a Fenyéd községi RMDSZ tisztújító közgyűlését. A széki RMDSZ részéről jelen voltak Verestóy Attila elnök, Asztalos Ferenc, Bunta Levente alelnökök. A több mint ötven jelenlévő, miután a helyi szervezet elnökévé Bogos Istvánt választotta, a széki szervezet elnöki tisztségébe Verestóy Attila jelenlegi elnököt javasolta. A március 21-én másodjára megszervezett Újszékely községi RMDSZ tisztújító közgyűlésen Jakab Zsolt unitárius lelkészt újraválasztották elnöki tisztségébe. Székelyszenterzsébeten tartották március 21-én a románandrásfalvi RMDSZ tisztújító közgyűlését. A jelenlévők újraválasztották a községi szervezet elnöki tisztségébe Köblös Domokos református lelkészt. Újból a kivonulásról -Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform nyilatkozata - Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy botrányba fúlt az RMDSZ Székelyudvarhely városi szervezetének tisztújító közgyűlése. A történtekkel kapcsolatban az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja álláspontját juttatta el szerkesztőségünkbe Katona Ádám, a csoportosulás elnöke. A nyilatkozat leszögezi: „Ezen a március 19-i tisztújításon Verestóy Attila szenátor, illetve a vele érdekszövetséget kötött több személy és alkalmazottjaik semmibe vették az RMDSZ Országos Alapszabályzatát, valamint a székelyudvarhelyi RMDSZ-szervezet érvényes alapszabályzatát is, nem biztosítva a részvételt a történelmi egyházaink meg több fontos társadalmi szervezet (így a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége), valamint az RMDSZ szerves részét alkotó platformok, platformjaink képviselői számára. Mindezekért a szavazásra jogosult küldöttek közül 30 köztiszteletben álló székelyudvarhelyi RMDSZ-tag, nevezetesen a város körzetei képviselőinek jelentős része, a társult szervezetek, illetve - a fentiek ismeretében nem véletlenül - éppen történelmi egyházaink képviselői, továbbá az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Reform Tömörülés, a Szabadelvű Kör RMDSZ-platformok küldöttei kénytelenek voltak kivonulni a szavazásra kijelölt teremből.” A történtek miatt zárult a nyilatkozat - ezúton kérem az illetékes RMDSZ-tisztségviselőt, Markó Béla szövetségi elnök urat, hogy haladéktalanul hívja össze az RMDSZ Országos Szabályzatfelügyelő Bizottságát, mégpedig azzal a feladattal megbízva, hogy a bizottság vizsgálja meg az 1999. március 19-i székelyudvarhelyi ún. RMDSZ-tisztújítás szabálysértéseit, és ezek bebizonyosodása esetén sürgősen szabályos új, szabályszerű tisztújítás megtartására kötelezze az RMDSZ Székelyudvarhely városi szervezetét.