Hargita Népe, 2001. november (13. évfolyam, 257-282. szám)

2001-11-01 / 257. szám

2001. november 1. Tovább bombázzák Kandahárt Amerikai repülőgépek tegnap ismét csapást mértek a tálibok felleg­várának tartott Kandahárra és környékére, valamint a Kabultól északra kiépített tálib állásokra. Az afganisztáni amerikai-brit légicsapások 25. napján végrehajtott bombatámadásban a repülőgépek olyan táborokat támadtak, amelyeket feltételezések szerint arab harcosok használnak. A tálibok tüzet nyitottak a bombázókra. Az amerikaiak irányította afga­nisztáni hadjáratban tegnap repülőgépek támadták a tálibok állásait Mazari-Sarif környékén is. Tizenegyen haltak meg tegnap hajnalban Kandahárban, amikor amerikai bombatalálat ért egy betegellátó állo­mást. A Vörös Félhold egyik betegellátó épületében ápolók és ápoltak haltak meg helyi idő szerint hajnali fél ötkor, amikor találat érte az állo­mást. Egyelőre nem tudni, hogy az afganisztáni ellenpropaganda részét képezik-e azok a bejelentések, amelyek szerint tíz amerikai katona len­ne a tálibok fogságában. Erről először hétfőn a tálibok pakisztáni nagy­követe beszélt, aki azonban csak annyit mondott, hogy amerikaiak egy csoportja került afganisztáni fogságba. A Tokio Simbum című lap a nagykövet tolmácsára hivatkozva most arról adott hírt, hogy tíz ameri­kairól van szó, és a foglyok nem polgári személyek. Năstase Washingtonban Adrian Năstase szerint a NATO csak nyerne Románia csatlakozásá­val. A román miniszterelnök erről kedden Washingtonban beszélt, a Johns­ Hopkins-egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intéze­tében tartott előadásában. Năstase hangsúlyozta, hogy a szeptember 11-i tragikus események nyomán egy új, mindennél erősebb atlanti szö­vetség van születőben, hiszen a Vilniusi Tízekként emlegetett, a NATO-hoz csatlakozni kívánó országok - köztük Románia is - konk­rét katonai és titkosszolgálati segítséget ajánlottak fel a NATO-nak a terrorizmus elleni küzdelemben. A kormányfő kifejezte azon reményét, hogy ezeket az országokat a NATO jövő évi prágai csúcsértekezletén meghívják a szövetségbe. Năstase a nap folyamán katonai együttműkö­dési megállapodást írt alá Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében - közölte a State Department, hozzátéve: a megállapodás felhatalmazza az amerikai erő­ket a román hadsereggel való közös gyakorlatozásra, és javíthatja Ro­mánia képességét a NATO-val és annak tagjaival való együttműködés­re. Năstase tegnap a washingtoni pénzügyi körök vezető illetékeseivel folytatott megbeszélést. Arafat bármikor tárgyalna Saronnal Jasszer Arafat a La Repubb­­lica tegnapi számában megje­lent interjújában megerősítette: bármikor kész tárgyalóasztal­hoz ülni Ariel Saron izraeli mi­niszterelnökkel. A palesztin au­tonómia vezetője római tárgya­lásai után, még mielőtt tovább­utazott volna európai útjának következő állomására, Oslóba, interjút adott az olasz napilap­nak... Ebben elégedetten nyug­tázta, hogy mind Carlo Azeglio Ciampi köztársasági elnök, mind pedig Silvio Berlusconi minisz-­­ terelnök kijelentette: megérett Arafat. „Minden embert tisztelek az Új- egy palesztin állam létre­hozására. Ez Arafat szerint óriási lökést ad a továbbhaladásra a „helyes irányban”. Elmondta, hogy az olasz kormányfővel alapo­san áttekintették az olasz kezdeményezésű „Marshall-terv” részle­teit, amelyek a palesztin területek gazdasági fejlődését segítenék elő. Arafat ezenkívül „hasznosnak és mély benyomást keltőnek” minősítette a pápával való találkozást (Arafat „szentatyának” ne­vezi őt az interjúban). A palesztin vezető megerősíti, hogy pénte­ken találkozni készül Madridban Simon Peresz izraeli miniszterel­nökkel. Arra a kérdésre, hogy Saron miniszterelnökkel is hajlandó lenne-e közös asztalhoz ülni, Arafat azt felelte: „Ezt már többször leszögeztem. Saront az izraeli nép választotta, én pedig minden embert tisztelek. Nem tudom elfelejteni, hogy éppen Saronnal tár­gyaltam 1998-ban Wye Plaptationban.” • Brit sajtójelentések szerint a Pentagon mérlegeli egy Afganisz­tán elleni szárazföldi invázió elindítását, ha a jelenlegi légicsapások és a különleges erők akciói nem érik el céljukat. • Ismeretlen tette­sek kedden késő este agyonlőtték a dagesztáni parlament alelnökét Mahacskalában, az Oroszországhoz tartozó köztársaság fővárosá­ban. • A Le Figaro szerint Oszama bin Ladent júliusban a dubaji amerikai kórházban kezelték, és a CIA egyik tisztségviselője beszélt vele. A dubaji kórház a leghatározottabban cáfolta a Le Figaro érte­sülését. • További három tömegsír van még a Belgrád melletti batajnicai katonai gyakorlótéren, ahonnan két tömegsírból már ed­dig csaknem 400 meggyilkolt személy - minden bizonnyal koszovói albán - holttestét hantolták ki. • A szeptember végi tartományi vá­lasztás nyomán megalakult új hamburgi képviselőtestület tegnap Hanza város polgármesterévé választotta Ole von Beust keresztény­­demokrata politikust. • Az orosz kulturális miniszter szerint 2002 végére elkészül és a nyilvánosság elé kerül az a lista, amely azokat a műkincseket és más kulturális értékeket öleli fel, amelyek a II. világ­háború nyomán kerültek a Szovjetunióba, és jelenleg is Oroszor­szágban őrzik őket. Mihail Svidkoj ugyanakkor leszögezte, hogy a restitúció nem lehet „egyirányú utca”, Oroszország is visszaköveteli a háború alatt elhurcolt műkincseit. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SURÁNY ISTVÁN NAGYVILÁG 2 ■NYITOTT SZEMMEL EURÓPÁBAN EGY HÉT NÉMETORSZÁGBAN 2. Három kilométeres sétálóutca Megnézzük közelről - autóból már többször is láttuk­­ a nemrég felállított, modern nyomda­szob­rot. Érdekessége, hogy nyomdagé­pek alkatrészeiből állították össze. Bárhogyan is számoljuk, csak há­rom lába van, a hasa előtt egy arc­­szerű maszk forog, a neve szójáté­kot rejt: S­printer, vagyis ugró, „s” nélkül viszont nyomtató. Az épü­let, amely előtt áll, a világ egyik leghíresebb nyomdagépeinek gyá­ra, e gépeket a város nevéről Heidelberg-gépeknek nevezik. Az épület falai átlátszó üvegablakok, a kintnek és a bentnek nincs jelen­tősége. A mesebeli üvegházikó jut eszembe, nem tudom legyőzni az ellenszenvemet e ház iránt, mo­­d­ernségét elhalványítja valamiféle meg nem fogalmazható modern kegyetlenség érzékelése. Tu­dom, a városlakók nem foglal­koznak azzal, hogy körülállják a házat csak azért, hogy bebámul­hassanak üvegkalitka-irodáiba, üvegliftjeibe, de a bennlévők mindenfajta intimitását mégis­csak megsértették, hiszen „én”, a bent lévő akár úgy is érezhetem magam, hogy éppen bámulnak, bármelyik pillanatomban „ellen­őrizhető” vagyok. A Neckar folyó jobb partján sétálunk, az Öreg híd felé. Min­denütt fiatalok, sok a biciklis, akiknek a járdán külön sávjuk van, többen a part széles füves pázsitján heverésznek, többnyire olvasnak vagy kis táskaszámító­gépeken dolgoznak. Sokan für­dődresszben napoznak a meleg napsütésben. Sokszínű virág és díszcserje mindenütt, sajnos, nem ismerem a nevüket, csak a narancssárga madárberkenyét tu­dom megnevezni. Ebből viszont rengeteg van, még a környék au­tópályáinak elválasztóterén is. Az ablakokban is sok a virág,­­legtöbb a piros és rózsaszín mus­kátli. A magánházak, villák előtti alacsony kerítésen belátni a tarka virágoskertekbe. Megdöbbentő összehasonlítást teszek: sehol egy rács az ablakokon, a kapuk is szinte csak jelképszerűek, bizto­san föl vannak szerelve riasztó­­berendezéssel, de azért mégis szebb - emberibb­­, mint pl. a budai házak és villák, valóságos erődítmények vasrácsokkal, ma­gas lándzsavégű vaskerítésekkel, lakatokkal, zárakkal. A Neckaron átívelő Öreg híd 1786-1788 között épült Mathias Maier építész tervei alapján. Az 1945-ös bombázások után hamar újraállították. A Karl-Theodor­­szoborcsoport a közepén, vala­mint a Bástyakapu a folyó bal partján turistalátványosság a né­hány éve készült Híd majma-szo­borral együtt. Amikor odaérünk, egy idegenvezető éppen szelle­­meskedik nyugdíjasokból álló csoportjának, hogy ő is egy ma­jom, ezért megengedi, hogy le­fényképezzék a Híd majmával. A csoport unottan tovább ballag. Szorosan utánuk következik a másik csoport sok japán turistá­val. Az idegenvezető azt mondja nekik, hogy itt mindig is volt egy szobormajom, s ama régi helyére került az új, ez nem fedi a valósá­got, ám turistamaszlagnak éppen megfelelő. Az Öreg hídtól nem messze megbámuljuk a térség egyik leg­szebb reneszánsz korabeli házát, a Lovag házát (Haus zum Ritter), amely 1592-ben épült Charles Bélier posztókereskedő számára, homlokzatán a szép lovagszobor­ral. Ma vendéglő és szálloda. In­nen nem messze van a város sétá­lóutcája. Ez - három kilométeré­vel - Európa leghosszabb sétáló­utcája. Az egész egy óriási kira­kóvásár. Az embernek alig-alig van „ideje” fölnézni a barokk épületek homlokzataira, minde­nütt turistacsalogató áruk rek­lámáron, kávézók, falatozók, fé­nyes vendéglők. Egyik kirakat előtt beszélge­tünk éppen, amikor valaki meg­szólal a hátunk mögött: „jó napot kívánok”. Mondja, hogy örvend a magyar szónak. Kérdezzük, mit csinál itt a városban, hirtelen arra gondolok, hogy talán egyetemis­ta. „Szlovákiai magyar vagyok, otthon négy gyermekem van, itt koldulok.” „Nem rendes dolog” - szalad ki a számon, mire vállat von, és elballag. Legalább nem hozott kellemetlen helyzetbe az­zal, hogy kérincsél, s mi azt sem tudjuk, mennyit „kell” ilyenkor adni. Mert hát mit tudom én, hogyha erősködni kezd, nem nyitjuk-e ki mi is a nem­ olyan­­nagyon­ dagadt pénztárcánkat. De hát, végül is, van magyar szo­lidaritás a világon: hátha minket még több „gyermek” vár otthon! - így hát sorsunkra hagy, mint ahogyan mi is őt. (Folytatjuk) KOZMA MÁRIA Az Öreg híd ■kaleidoszkóp Visszatért a Szojuz francia-orosz legénysége Közép-európai idő szerint tegnap reggel vissza­tért a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a Szojuz TM-32-es jelzésű orosz űrhajó, fedélzetén két orosz kozmonautával és egy francia űrhajósnővel. A Moszkva melletti földi irányítóközpont közlése sze­rint a leszállás rendben zajlott le a kijelölt kazahsz­táni célkörzetben. Viktor Afanaszjev, Konsztantyin Kozejev és Claudie Haigneré nyolc napot dolgozott az ISS-en. Fő feladatuk az volt, hogy az űrállomás­hoz csatlakoztatott Szojuz TM-32-est a TM-33- assal cseréljék le. Az ISS mindenkori tartozéka ugyanis egy háromszemélyes Szojuz, amellyel vész­helyzet esetén visszatérhet a Földre az űrbázis állan­dó legénysége. A „mentőcsónakként’­ bevetendő űr­hajót azonban félévente újra cserélik fel. A három űrhajós, kihasználva az ISS-en eltöltött több mint egy hetet, számos tudományos kísérletet is végzett. A francia Claudie Haigneré az első európai űrhajós­­nő, aki eljutott a folyamatosan épülő Nemzetközi Űr­állomásra. Öt esztendeje az akkor még szolgálatban lévő orosz Mir űrállomáson tartózkodott két hetet. Az ISS-en egyébként épp egy éve laknak űrhajósok, s jelenleg a harmadik állandó legénység két orosz és egy amerikai tagja dolgozik rajta. Földrengés Törökországban Földrengés rázta meg szerdára virradó éjjel Tö­rökország földközi-tengeri partvidékét Kas üdülő­­város közelében. A rengés nyomán kisebb épület­károk keletkeztek. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség első jelentése szerint sérültek is vannak, számuk azonban egyelőre nem ismeretes. A Richter-skála szerint 5,6-os fokozatú földmozgás pánikot okozott. Ablakok törtek be és repedések keletkeztek számos épületen. A földrengést - amelynek epicentruma a Földközi-tenger alatt volt mintegy 60 kilométerre Kastól — Törökország délkeleti részének más tele­pülésein is érezték. A dokkoló Szojuz az ISS-ről HARGITA NÉPE- közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szer­kesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő). KERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím: 4100-Csíkszereda. Pf. 36. Telefon: 066-110507- tájékoztatás: 066-172633- reklám, ügyvitel; telefax: 066-171322; e-mail: hargitanepeffi­topnet.ro; Web: http://www.topnet.ro/hargitanepe és http:// www.hhrf.org/hargitanepe_ A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek infor­mációinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Lapkiadó. Nyomás: Europrint Kft.

Next