Hargita Népe, 2004. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-23 / 145. szám

argita Népe KÖZÉLETI NAPILAP XVI. évfolyam, 145. (4036.) szám 2004. JÚNIUS 23., SZERDA 8 oldal ára 4000 lej,előfizetőknek 2344 lej ■ablak az országra Meddig leszünk az utolsó csatlósok? Lapértesülések szerint a Ko­­lozs megyei RMDSZ bizonyos tagjai eltávolítanák Kónya-Ha­­mar Sándort a megyei szervezet éléről, a loan Rus által a kolozs­vári polgármesterválasztáson el­szenvedett vereség miatt. A me­gyei szervezet két vezetője, Kó­­nya-Hamar Sándor és Eckstein- Kovács Péter közötti nézeteltérés azt követően vált nyilvánvalóvá, hogy az RMDSZ visszavonta ko­lozsvári polgármesterjelöltjét, a megyei szervezetben pedig foko­zódott a feszültség Ioan Rus vá­lasztási kudarca után. Eckstein hétfői sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia SZDP-barát ma­gatartását. „Ne legyünk egy talán visszavonulóban levő párt utolsó csatlósai” - fogalmazott. Kónya- Hamar Sándor azonban úgy véli, nem volt rossz döntés Ioan Rus támogatása, mivel Emil Boc­ semmiféle lépést nem tett az RMDSZ felé. RMDSZ-en belüli források szerint a Kolozs megyei szervezet elnökével szembeni elégedetlenség június 6. után nö­vekedett, amikor a szövetség visszavonta kolozsvári polgár­mesterjelöltjét, mivel a saját je­lölt versenyben tartásával az RMDSZ eggyel több városi és megyei tanácsosi mandátumot szerzett volna. A váltás tétje az őszi parlamenti választások, ami­kor Vekov Károly és Kónya- Hamar Sándor helyett magyar szabadelvűek kerülnének a parla­menti jelöltlista befutó helyeire. Máshol is a kormánypárttal való szövetség felmondásán gon­dolkodnak: az Arad megyei RMDSZ beszüntetheti az utóbbi négy évben az SZDP-vel folyta­tott együttműködést és az NLP-vel, valamint a DP-vel köt­het megállapodást a városi és a megyei tanácsban - nyilatkozta kedden Király András, a megyei szervezet elnöke. Noha a válasz­tások előtt az RMDSZ bejelentet­te, hogy az SZDP jelöltjét támo­gatja és a kormánypárttal kíván koalícióra lépni az aradi városi tanácsban, a szövetség prioritá­sai módosultak, miután az SZDP-nek nem sikerült meg­szereznie az aradi polgármeste­ri széket. Király szerint az RMDSZ egy alpolgármesteri tisztség megszerzése érdekében állapodna meg a liberálisokkal és a demokratákkal. Nyári egyetem Tusnádfürdőn A már hagyományosnak nevez­hető Tusnádfürdői Nyári Közgaz­dasági Nemzetközi Egyetemet az idén június 27. és július 6. között rendezik meg a helyi Univers Kempingben. A bukaresti Gazda­ságtudományi Akadémia, a Ro­mániai Közgazdászok Egyesü­lete és a tusnádfürdői Pro Oeco­­nomica Alapítvány által szerve­zett nyári egyetemen az idén mintegy 300 hazai, bulgáriai, al­bániai, moldovai, magyarorszá­gi, szerbiai és montenegrói köz­­gazdasági főiskolai hallgató vesz részt. A nyári egyetem központi tematikáját a megismerési és az információs társadalom képezi. Mintegy 20 hazai és külföldi je­les szakember tart előadást, sze­mináriumokra, kötetlen megbe­szélésekre kerül majd sor. KOI­BEN-COM­ MIXT Kft. Gyergyószentmiklós, Virág negyed 41 szám. Telefon: 0266-364778 Tel./fax: 0266-364094 hűtőszekrények, fagyasztók, mosógépek és más háztartási gépek bő választéka ( PHILIPS Qfd­k METALICA ZANUSSI )Indesif ariston ) Ingyenes házhoz szállítás Hargita megye területén. Előtérben a gazdasági fejlődés Petres Sándort a megyei tanács alakuló ülésén újraválasztották az alelnöki tisztségbe. A következő négyéves időszak feladatairól kérdeztük. - Az újraválasztással a testület az elkezdett munka folytatására adott lehetőséget. Melyek a prio­ritások a megye számára?­­ Ahhoz, hogy a régió verseny­­képes legyen, először gazdasági­lag kell fejleszteni, befektetőket vonzani, ehhez viszont az infrast­ruktúra kiépítése feltétlenül szük­séges. Itt az egyik fontos szempont a régió megközelíthetősége. Ez, távlatokban gondolkozva, azt je­lenti, hogy nemzetközi repülőterek mintegy 100 kilométeres körzeté­be kerüljön Hargita megye. Ehhez a marosvásárhelyi repülőteret meg kell erősíteni, a brassóit létre kell hozni, mert számunkra mindkettő nagyon fontos. Ezekhez a repülő­terekhez, illetve a majdani észak-erdélyi és moldvai autópá­lyákhoz ki kell építeni az európai színvonalú csatlakozást, függetle­nül attól, hogy ezek országutak, vagy megyei utak. Legalább egy észak-dél, és két kelet-nyugat irá­nyú folyosó kell átvezessen a me­gyén. Ezek után a megye régiói közötti útkapcsolatokat kell rend­be tenni, ha ez is elkészül, a telepü­lések megközelíthetőségén kell ja­vítani. Fontos, hogy kiépüljön a falvak infrastruktúrája, a víz-, csa­torna-, villany-, gáz-, telefonháló­zat. Számos program indult el ez­zel kapcsolatban.­­ Mindezek növekvő költségeket jelentenek. Milyen forrásokból le­het finanszírozni a fejlesztést? Petres Sándor: Befektetőket kell vonzani a megyébe­­ Mindenképpen arra kell fi­gyelnünk, hogy a megye forrás­vonzása növekedjen. Ha a meg­közelíthetőség feljavul, növeke­dik a­ beruházók, a turisták szá­ma. Emellett a pályázati figyelés az eddiginél hatékonyabban kell működjön. Élni kell az uniós elő­csatlakozási státus lehetőségei­vel, több, jobb pályázatokat kell készítenünk, és amivel eddig nem igazán éltünk, meg kell néz­ni a közületi­ privát partnerség le­hetőségeit. Elképzelhető, hogy az infrastruktúra kiépítésébe be lehet­ vonni partnereket a privát szférá­ból is. Ugyanez lehet a hulladék­­gazdálkodás esetében is a kiútke­resés módja. Az energiagazdálko­dásban a hő- és villamos energia együttes előállítása, illetve a szél­energia hasznosítása segíthet. - Sikerrel zárható az előcsat­lakozási időszak? - Nem hiszem, hogy sikerül minden problémát megoldani. A megye hagyományos megélhetési forrása a mezőgazdaság, amely je­lenlegi állapotában igen messze esik az uniós elvárásoktól. Az inf­rastruktúrával ellentétben itt nem­csak rendszert kell kiépíteni, ha­nem az emberi gondolkodásmódot rövid időn belül megváltoztatni. Ebben látom a legnagyobb ve­szélyt. Élni kell a lehetőségekkel, mert ha nem tesszük meg, igen ko­moly hátrányba kerülünk. A me­gyei tanácsnak ösztönöznie kell a gazdaság és az infrastruktúra fejlő­dését, a pályázati lehetőségeket teljes mértékbe­­ kihasználni. Vilá­gos stratégiát kell kidolgozni, ál­landóan a körülményekhez igazí­tani és megvalósítani. KOVÁCS ATTILA PETRES SÁNDOR 1970-ben született Remetén. A Csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban érettségizett, majd a iaşi-i A. I. Cuza Tudományegyetem fizika karán szerzett diplomát. Második, ma­giszteri diplomáját a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyete­men, vállalkozásvezetés (MBA) szakon szerezte. Fizikusként, később laborfőnökként dolgozott a remetei tejporgyárnál, volt az Északke­­let-Hargita Kistérségi Társulás térségmenedzsere. 1996-tól tagja, 2001 februárjától alelnöke a Hargita Megyei Tanácsnak. SPORT 4. oldal LEVELBONTAS 5. oldal Sporttalálkozó a Szent Anna-tónál - Isten hozott a Szent Anna-tó­­hoz! - fogadja az egyik legszebb erdélyi turistaparadicsomba ér­kező vendégeket Kerezsi László, a Szent Anna-tó és környékét fel­vigyázó cég vezetője. A diákok vakációjával egy időben meg­pezsdült az élet a Szent Anna-tó környékén. Tegnap délután is tu­catnyi, magyar rendszámú turis­tabusz érkezett, a sátrak száma pedig meghaladta a százat. A tó és a Kerezsiék által gondozott környék rendezett és tiszta, helye sincs a megyénk többi, turisták által látogatott üdülőtelepeket rondító szeméttelepeknek. Láto­gatásunk egyik célpontja a Erdé­lyi Magyar Iskolák Nyári Testne­velés- és Sporttalálkozójának ha­gyományos sátortábora. Borbáth Istvánék, a Romániai Magyar Pe­dagógusok Szövetsége keretén belül működő Testnevelés- Sport-Tanítás Társulás Alapít­vány idén kilencedik alkalommal rendezett találkozót, melyen a gyerekek ismerkedtek, verse­nyeztek és szórakoztak. Idén Beszterce-Naszód, Ma­ros, Kovászna és Hargita megye 22 iskolájából érkeztek a diákok, közel kétszázan, akik sátor-, jel­mez- és főzőversenyben, illetve terepfutásban mérték össze tudá­sukat, külön az V-VIII. osztályo­sok és külön a középiskolások. Az összesített csapatversenyben a háromszékiek bizonyultak a legjobbaknak, a kisebbeknél a bibarcfalvi Bartalis Ferenc isko­la, a nagyobbaknál pedig a sepsi­szentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium vitte el a pálmát. DOBOS LÁSZLÓ Kedvezett az idő a táborozóknak LÁRMAFA-TALÁLKOZÓ Szent László kultuszát éltetik Ma indulnak Felvidékre az V. Lármafa-találkozó székelyföldi résztvevői. A Sepsiszentgyörgyről induló busz Csíkszereda és Ma­rosvásárhely érintésével érkezik a besztercei Cegőtelkére. A talál­kozó résztvevői megtekintik a cserhalmi ütközet helyén felállított emlékművet, illetve megjelenítik számukra a hajdani csatát. Dél­után a Kolozs megyei Désre, onnan Ördöngösfüzesre mennek. Itt csatlakoznak a székelyföldiekhez a mezőségi résztvevők, együtt indulnak tovább Komáromba. A Felvidéken vasárnapig tart a rendezvény. - A Lármafa-találkozók célja a Szent László-kultusz feléleszté­se, ápolása - fogalmazta meg a szervező Magyarok Székelyföldi Társasága nevében Beder Tibor. - Ugyanakkor kettős üzenete is van a találkozó 10 ezer főre be­csült résztvevői számára. Első­sorban: mint Cserhalom példáz­za, nekünk győztes csatáink is vannak. Másodszor: nyelvünk értéket jelent az egyesülő Euró­pában, a nagyvilágban. A Lármafa-találkozó társszer­vezői a besztercei Cserhalmi Mű­velődési Egyesület, valamint a Csemadok - Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség. A résztvevők az erdé­lyi helyszínek után a Felvidéken számos települést keresnek fel, megismerkedve azok nevezetes­ségeivel. Meglátogatják többek között Jókai Mór szülővárosát, Komáromot; a Kárpát-medence legújabb Szent László-kápolná­­jával rendelkező Kávát; a Halotti beszéd és könyörgés néven is­mert nyelvemlékünket őrző Deá­kit; a Kodály gyermekkorának színhelyéül szolgáló Galántát; Szenczi Molnár Albert reformá­tus nyelvtudós szülőfaluját, Szen­­cet; valamint a magyar ország­gyűléseknek évszázadokig otthont adó, mai szlovák fővárost, Po­zsonyt. - A találkozó résztvevőit a Kárpát-medence" negyvennyolc olyan településéről hívtuk, ame­lyek templomában a Szent Lász­­ló-legendát megörökítő freskó van vagy bizonyíthatóan volt - hangsúlyozta Beder Tibor. A Szent László-legendát meg­örökítő freskót Erdély huszon­egy településének templomá­ban őriznek, illetve bizonyítha-­­tóan őriztek, a Felvidéken ezek száma húsz, a mai Magyaror­szág területén öt, Ausztriában és Szlovéniában egy-egy. A Kárpát-medence Szent László nevét viselő településeinek szá­ma tizenhét, ebből tíz Magyar­­országon, hat Erdélyben és egy Szlovéniában található. SURÁNY ISTVÁN

Next