Hargita Népe, 2006. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
2006-01-24 / 18. szám
kedd A politizálás kockázatai r. Nincs csend egy napig sem a politikában. Sem nálunk, sem a J. nagyvilágban. Itthon a hirtelen meggazdagodott politikusok keresik a nagynéniket gyanús körülmények között szerzett vagyonuk eredetének igazolására, miközben ujjal mutogatnak vádlóikra, hogy ők sem jobbak a Deákné vásznánál. Tőlünk egy lépéssel nyugatabbra, Magyarországon teljes gőzzel beindult a választási kampány, a két nagy párt frontemberei versengenek, ki tudja jobban befeketíteni a másikat. Tágítva a kört, megemlítek egy kiragadott példát a forrongó nagyvilágból: Irán nagyhatalmi vágyai, atomprogramja újraindítása közös fellépésre (ellenlépésre?) kényszeríti, kötelezi a máskor egymással nehezebben szót értő országok politikusait. Csak egy kérdés maradt nyitott: milyen lesz az ellenlépés? Sorolni lehetne a példákat tovább, de ennyi elég annak érzékeltetésére, hogy nehéz eligazodni a politika világában. Nemcsak a polgároknak, a politikusoknak sem könnyű, vállalniuk kell a politizálás kockázatait. Mert kockázattal jár minden megnyilvánulásuk, jóhiszeműen is követhetnek el közösségükre nézve káros cselekedeteket. Kisebbségi sorban élő, dolgozó politikusok részéről még nagyobb a kockázat. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke fejtegette ezt lapunknak -------------------------------------------adott interjújában. Az általánosítás szándéka nélkül délvidéki példákat említett, de következtetéseket, akár tanulságokat máshol is levonhatnak hasonló körülmények között tevékenykedő politikusok. Délvidéken megosztott a magyarság nincs együttműködés politikai szerveződéseik között. Meglátása szerint a széthúzást egyfelől az anyaországi politikusok, másfelől a szerbiai háttérpolitikai erők gerjesztik, kezdve a titkosszolgálattal, folytatva különböző érdekcsoportokkal. A VMSZ ellenében fellépők anyaországi pénzekből, a szerb titkosszolgálat fenntartásával működnek. Kasza József nyilvánvalóan óvakodott attól, hogy párhuzamot vonjon a délvidéki és az erdélyi helyzet között, de abból kiindulva, hogy az egymásnak feszülés, a marakodás jellemző minden magyarlakta területre, nem tűnik erőltetettnek a hasonlóságok keresése. Tapasztalhatjuk, a mi társadalmunk sem mentes az ilyen bajoktól. Fölösleges bizonygatni, mennyire káros, megosztja az erőket, eltereli aftel 02 időszerű tennivalókról. Ha így van, márpedig így van, minden a többségiek akarata, elvárása, a titkosszolgálatok általánosan alkalmazott, jól összehangolt forgatókönyve szerint történik. Nem ezt, nem így akarják az egymással viaskodók, de akarva-akaratlanul eszközemberré válnak a magyarellenes, de semmiképpen sem magyarbarát erők kezében. Utóbbiaknak tenni sem kell ezért semmit, megteszik maguktól politikusaink. Ha netán mégsem menne simán, találnak más eszközöket, más módszereket is. Gondoljunk csak a tavalyi kémbotrányra, nagyon naivnak kellene lennünk ahhoz, hogy egyedi esetnek tekintsük a történteket. Megalkuvók lennének, ha szót értenének egymással, ha összehangolnák cselekedeteiket a kisebbségi sorsban tevékenykedő magyar politikusok? Semmiképpen sem, a kompromisszumkészség józanságra, bölcsességre vall, nem jelent behódolást, gyávaságot, amennyiben nem mondanak le alapvető nemzetiségi jogaink követeléséről. Márpedig tudtommal ilyen politikusunk nincs. Nyilatkozataik alapján biztosan nincs. Akkor hát? Ha továbbra is egymással vannak elfoglalva, nyilvánvalóan a másik fél, a többségiek malmára hajtják a vizet. Játékszereivé válnak a ravaszabbul politizálóknak. Okos embereknek tartják egytől egyig magukat, ne kockáztassanak hát közösségi érdekeket öncélú, önmagukért való politizálásukkal. BORBÉLY LÁSZLÓ „nehéz eligazodni a politika világában” Méray-díj 2006 Méray Tibor Párizsban élő író és újságíró, az Irodalmi Úját” főszerkesztője 1995 augusztusában azzal a céllal alapított díjat, hogy az erdélyi magyar írott sajtó jövőjét szolgálja. A díj évente március 15-én kerül kiosztásra Kolozsváron. Olyan tehetséges fiatal újságíró kaphatja meg, aki valamelyik napi- vagy hetilap munkatársa, és a jövőben is az erdélyi magyar sajtóban kíván tevékenykedni. A díj segítségével a nyertes három hónapot dolgozhat az egyik nagy budapesti napilap szerkesztőségében, ahol az újságírói mesterséggel behatóbban megismerkedhet. Ezt az időtartamot megszakítás nélkül Budapesten kell töltenie, és belső munkatársi fegyelemmel kell részt vennie az általa választott szerkesztőség munkájában és életében. A díj összege az idén 250 ezer Ft, a nyertes ezt három havi részletben (90-80-80 ezer) kapja kézhez. Odaítéléséről az alapító által felkért háromtagú bizottság dönt. A tizenegyedik alkalommal meghirdetett díjra személyesen lehet pályázni, de szerkesztőségek és közéleti személyiségek is javasolhatnak a díjra érdemes fiatalokat. A pályázathoz (javaslathoz) szakmai (ön)életrajzot és legalább öt, tavaly megjelent írást kell mellékelni. Beküldési határidő (postabélyegző dátuma): 2006. február 20. Postacím: Tibori Szabó Zoltán, 400690 Cluj Napoca, Str. Aurel Vlaicu nr. 2/56. Eredetmonda táncban (Folytatás az 1. oldalról) közeget, amelyben egy régi mítosz megelevenedhet. - Hogyan kapcsolódik mindez a Szarvas-regéhez a mostani előadásban? - A 2001-ben született Szarvas-rege a magyarság legrégebbi eredetmondáját, a csodaszarvas mítoszát dolgozza fel. A Turul műsorunk, ahogy címe is mutatja, a másik totemállatot, a turult idézi meg, főleg Anonymus Gestájára hivatkozva, ugyanis ő az, aki leírja Emese álmát. Ezt próbáljuk valamilyen szinten megidézni. Mindkettő a magyarság eredek mítosza, és mindkettő a gyökereinkhez vezet vissza. Aki nem ismeri a gyökereit, hogy fog gyümölcsöt enni a fáról? - A Szarvas-rege bemutatója előtt mesélték, hogy a táncosok olyan izmaikat is használták, melyekről addig nem is tudtak. Most is ilyen nehéz feladat elé állítja őket? - Természetesen. Ha megpróbálunk régmúlt időkbe visszaevezni, ott kutatni, akkor nemcsak mai mozgásformákat használhatunk, hanem kikísérletezhetünk olyanokat is, amelyeknek az íze, a hozadéka, az érzülete visszautalhat az ősi múltba. Igen, vannak olyan újszerű mozdulatok, új kombinációk, amiket a Kárpát-medencei néptáncokra alapozva, de kizárólag ennek a műsornak kapcsán alkalmazunk, így aztán természetes, hogy új izomcsoportok lépnek működésbe, tehát újszerű izomláz-érzet is fölléphet. De azon már túlvagyunk. - Hogyan fogadják a táncosok ezeket a témákat? Mennyire áll közel hozzájuk, hiszen ezek az előadások a néptáncnál már sokkal többet jelentenek? - Ki-ki a maga módján. Ellenkezést nem érzek. Inkább csak diszkrét kérdések fogalmazódnak meg számukra. Bármennyire tiszteljük és szeretjük a hagyományos táncformákat, ha csak azokkal foglalkoznánk, egy idő után kiürülnének. Tehát egy-egy ilyen elkalandozás a messzi múltba vagy akár a jövőbe - egy más műsor kapcsán - izgalmas lehet, és feltölthet más érzésekkel, amikkel aztán gazdagíthatjuk néptáncainkat. Van, aki naponta 5-6 ötlettel áll elő. Gyakorlatilag együtt alkotjuk a műsorokat. - Az eddigi műsorokban - akár rejtve, akár nyilvánvalóan - jelen volt a humor. Most is számíthatunk rá? - A téma nem igazán engedi meg a humort, legalábbis nem nagy adagban. Szeretem a humort, de sosem hangszerelem a műsort szándékosan az irányába. Ha belülről fakadóan eljutunk hozzá, az a legjobb, mert akkor nincs erőltetettség kiagyaltság, körmönfontság. Valószínű, hogy ebben az előadásban is lesz egy-két olyan pillanat, amikor megfeledkezünk a szakrális áldozatról. Kíváncsian várom a közönség reagálását. Gyergyószentmiklós Szent Antal kenyere __________BAJNA GYÖRGY__________ A gyergyószentmiklósi szeretetkonyhán naponta 84 rászoruló jut meleg, tartalmas ebédhez. A főzést a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet asszonyai biztosítják a Caritas, a helyi plébániahivatal, alkalmi adakozók, illetve állandó támogatók jóvoltából. Hajdó István főesperes arról tájékoztatott, hogy a Szent Antal-szobor lábánál a lelkiségi csoportok vezetőinek ajánlata alapján a ferences barátoknál meghonosodott Szent Antal kenyere szokást megpróbálják a plébánián is meghonosítani. Ennek érdekében minden hónap első keddjén 9 és 12 óra között kosarakat helyeznek el a Szent Antalszobor lábánál a lelkiségi csoportok vezetői, és ott fogadják a kenyér- vagy tartós élelemből álló adományokat, amelyeket átadnak a szeretetkonyhának. KORKÉP BENKEI ILDIKÓ RÁDIÓRIPORTER, a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának munkatársa volt a Corvina Könyvesház tegnap esti vendége. Interjúköteteinek egyik alanya, Farkas Árpád költő (középen), valamint Oláh-Gál Elvira, a Magyar Rádió tudósítója is részt vett a találkozón. Folytatódik a gyemekösszeírás Január 31-ig kell a városi iskoláknak összeírniuk a körzetükbe tartozó, 6-7 éves gyerekeket. A munka nagy részét már elvégezték a pedagógusok, ám sok helyen a szülők bizalmatlanok, nem tudnak az összeírásról. heti 18 órában elsajátítják mindazt, amit az elemi iskolában kellett volna megtanulniuk. Jelenleg 40 személy tanul magyar nyelven Menaságon, de a második félévtől Csíkszentdomokoson, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen is indulnak csoportok, és van igény rá Csíkszeredában és Korondon is. Ugyanakkor ismertették az alternatív oktatási módszerek helyzetét Hargita megyében. Jelenleg két óvodai Waldorfcsoport működik, és 29 step by step csoport. A 31 óvodai csoportból 11 román és 21 magyar nyelvű. Iskolában már csak a step by step módszert találjuk, a 32 elemi osztályból 12 román és 20 magyar nyelvű, az V-VIII. osztályoknál az arány a román osztályok javára tolódik el: 12 román és 8 magyar osztályban tanítanak step by step módszerrel. TAKÁCS ÉVA A helyes beiskolázási terv elkészítéséhez szükség van az iskolába induló gyerekek létszámának felmérésére. Az iskolák kötelesek beírni a körzetükbe tartozó gyermekeket, a szülőknek pedig jogukban áll - az üresen maradt helyek függvényében - iskolát választani. A tanfelügyelőség tegnapi sajtótájékoztatóján Porsche Éva tanfelügyelő elmondta, hogy a Phare-program keretében megindult a beiskolázási korhatárt túlhaladott, de iskolából kimaradt fiatalok, felnőttek oktatása. A Második esély program keretében Hargita megyében öt csoportban folyik az írás-olvasás tanítása. 18-27 év közötti fiatalok jelentkeztek a nappali, esti vagy sűrített programmal működő oktatásra, hogy két év alatt.