Megyei Tükör, 1969. május (2. évfolyam, 69-73. szám)
1969-05-03 / 69. szám
4 ISTÁLLÓKBAN hanyagság vagy törvényszegés - egyremegy ♦ 1624 boránnyal több van az istállóban, mint a nyilvántartásban ♦ Több a bor, mint a bárány ♦ Kevés a gyapjit, vaég kevesebb a felelősség Ha egy vállalatnál vagy intézménynél vásárolnak, mondjuk egy fásládát vagy asztali lámpát, úgy ott egy órán belül minden bizonnyal megjelenik a gondnok, és ráilleszt egy kis fémlapocskát, rajta egy számmal Leltári szám. Ezek az apró számok minden szocialista egységnél minden tárgyon ott ékeskednek vagy éktelenkednek, attól függően, hogy gondos vagy fuseráló kéz illesztette-e rá, így vagy úgy, de a leltári számok a helyükön vannak. Az állatok is leltári számot kapnak. A pásztorok is nem is olyan régin , megjegyezték ,illataikat átlyukasztották vagy különböző alakban bevágták az állatok fülét, színes madzagot kötöttek sörényükbe, farkukba. Aztán jött a modern technika. Fémlemezket csatoltak a/ -illatok fülére, bevésett számmal, majd kis szerszámmal a leltári számot az állat bőre alá tetoválták, a fülkagyló belső, szertelen felén. A legújabb módszerek szerint a leltári számot műanyag lemezkével „gombolják fel" a/ •illatok fülére, vagy mélyhűtött (—170 C°) számokkal fagyasztják rá, a helyén pedig színtelen szőr nő majd. Tehátszámtalan módszer van rá. Ez a számadás, bár egyszerű művelet, egész sor más teendővel kapcsolódik össze. Beírják, nyilvántartásba veszik. Akkor jönnek a könyvelők, és bevezetik a nagy könyvbe. Hogy pedig a sor teljes legyen (egész sereg hivatalnok van még), az ellenőrök, akik időnként ellenőrzik, hogyok a bejegyzések, nyilvántartásba vételek megtörténtek-e, és ha meg, hogyan ? stb. Akinek pedig nem jut a valódi ellenőrből, annak ott a házi megoldás: a téeszek ellenőrző bizottságai, akiknek hivatali kötelessége időnként ellenőrizni az állatok leltkbavételét. Kell ez, mert ha „rend a lelke mindennek", akkor „a rend anyja az ellenőrzés". Mert, ha ez nem történik meg, akkor „alkalom szüli a tolvajt" ? talán. Arról pedig, ami ebben az írásban következik, még csak annyit, hogy akinek nem inge, ne vegye magára, aki pedig úgy érzi, hogy inge, az vegye fontolóra. Vegye úgy, mint figyelmeztetést, jobb belátásra bírást, riasztást, mert nem kisebb dologról mint a közvagyon — aminek pedig hírei vagyunk vagy legalábbis lennünk kellene mindannyiunknak megvédéséről van szó. Pár nappal ezelőtt illetékes szervek megyénk 33 téeszében villámellenőrzést végeztek. Cel : ellenőrizni a juhászatokban, hogyan történik az újszülött bárányok nyilvántartásba vétele. Eredmény: találtatott 11-24, a nyilvántartásokba még fel nem vett bárány. Nem tudom, milyen mértékben van jogunk ezt így megfogalmazni, hogy: még fel nem vett bárány, mert ez egyúttal azt is jelenti, hogy még nem volt felvéve, de felvették volna, később Mert ezt ugye, lehetne úgy is mondani hogy 1624 bárányt azért nem vettek nyilvántartásba, mert esetleg ráterelődött az eltulajdonítás görbe útjára. Simán. Nem mondom, ez egy kicsit durván hangzik, de ellenérvek nincsenek. De nézzük csak, kikről is van szó. A nagybaconi téeszben 231 újszülött bárány bejegyezetlen, Málnáson 200, Csernátonban 167, Torján 152, Bardócon 127, Nagyajtán pedig 109. Ezek a legdurvább tételek Ezenkívül : Baróton 54, Kézdivásárhelyen 56, Zágonban 43, Szárazajtán 30, Zabolán 30 Lemhényben 49, Nagyborosnyón 35, Kőváron 55, Kojbásznán pedig 74 újszülött bárányt felejtettek el bejegyezni Kisebb (30- nál kevesebb) tételekben találtak bejegyeződen bárányt Köpecen, Bodokon, Vargyason,Hídvégen, Maksán,Velencén és Kézdiszentléleken Fordított eset: hiány: Sepsiszentgyörgyön 2, Rákoson (barót téesz) pedig 12 bárány nem került elő a számolásnál. Hasonló módon nem kertütt elő 24 juh (Bardócon 16, Baróton 8). Érdemes elgondolkozni a fenti számokon. Itt nem arról van szó, hogy az aznap született bárányokat nem vették nyilvántartásba, hanem Bardóc, Csernáton, Málnás vagy Nagybacon esetében arról van szó, hogy több napon át nem történt meg az újszülöttek leltárba vétele. A brigádos nem végezte el, a juhásznak nem érdeke, a könyvelőség tűrte, a mérnök és elnök pedig észre sem vette(!), hogy a bejegyzés nem történik meg. Érdekes, nem? Az ellenőrzés során még más érdekes és elgondolkoztató tények is napvilágra kerültek, így többek között feljegyezték az ikerellések számát. Kiderült, hogy Csernátonban III juh ellett ikerbárányt (normális szám Csernáton esetében), viszont Köpecen csak 2 (!), Bodokon 2, Szárazajtán, Nagybaconban 22, még Bardócon is csak 24 juh ellett ikret, legalábbis a bejegyzések szerint. Vagy a legtöbb téeszben egyetlen ikerellés sincs bejegyezve Vagy talán az ő esetükben elfogadható egy olyan téma, hogy náluk a nagy természetnek külön törvényei volnának? Mi a célja az ikerellések elhallgatásának? Vagyis: célja van? Minden bizonnyal ide nézzük csak közelebbről. Az ikreket is lehet használni az elhullások pótlására? Lehet. De ez nemcsak ennyiből áll. Az elhullott, helyettesített bányngnak marad egy bőre, amivel ebben az esetben nem kell elszámolni. Az ilyen apró bárányok bőréből pedig, tudvalevőleg a legjobb sapkabéléseket* készítik a szűcsök, tehát értéke is van. Ez pedig — nézzük csak nem súrolja egy kicsit a lopás határának fogalmát? Mintha. Hogy csak egyetlen példát hozzunk fel: hol a magyarázat arra, hogy a bardóci ellenőrzésnél a juhászoknál 82 bőröcskét találtak, ami kimaradt?) a nyilvántartásból? Úgy, mégis, mi a véleménye az elnöknek és egyáltalán az égész vezetőtanácsnak a közjavak gazdálkodásáról? Vagy mi a véleménye a vezetőtanácsoknak arról, hogy miután több mint fél éve sírnak, hogy nincs mit enni adni a juhoknak, Bardócon 141 juhát takarmányoztak a juhászoknak. Köpecen 125, Sepsiszentgyörgyön 188 vagy Csernátonban 219 juh (valamennyi a juhászok tulajdona) étte és eszi a téeszek drága takarmányát. Milyen jogon, kinek az engedélyével és kinek a felelősségére? Nehéz erre feleletet keresni És erről tudni kell azt is, hogy ezek a vendégjuhok ily módon az állammal szembeni szerződéses kötelezettségek alól is simán kibújnak. A kötelezettségek alóli kibúvást pedig akár a téeszektől is tanulhatták — hogy csak egy példát idézzünk —, csak 13 téesznél 1053 bárány volt értékesítve szabadpiacon akkor, amikor a szerződéses kötelezettségek még távolról sincsenek teljesítve. Nehéz felelősségről és közvagyon megőrzéséről beszélni Bardócon, ahol az ellenőrzés 200 kg gyapjút talált a juhászoknál, amit a téesz juhairól nyírtak le. Záratlan és anélkül, hogy valahol nyilván lett volna tartva. Kommentár : nem szükséges. Szükséges viszont az, hogy a bardóci téesz vezetőtanácsa — és egyáltalán minden vezetőtanács — már egyszer ráébredjen arra, hogy amikor a téesz tagsága rájuk bízta a vezetést, többek között az is rájuk bízta, hogy a közvagyonnal a legnagyobb felelősségérzettel bánjanak. Ez erkölcsi kötelességük, amíg a mandátum tart. Még azon túl is. Mindenki kötelessége. Mert minden elsikkadt bárány vagy csak a bőre is, a tagság keresetéből elsikkadt érték, és azok, akik azért vannak a közösség bizalmából — odaállítva, hogy a közvagyonra vigyázzanak, végezzék feladatukat a legnagyobb felelősségérzettel. Aki pedig jószántából nem ébred rá, azt rá kell ébreszteni ! Több felelősségérzetet, minden áron. Pakuts Sándor megyei TÜKÖR - LEGELŐKÖN (effinállományunk szakszerű utánpótlásáért .A létszám nevelése és az állomány felfrissítése megköveteli, hogy évente 20—22 százalék fiatal tenyészaszó kerüljön a tehenek közé Ezektől függ a tehénállomány további értéke, s ezért minőségileg kifogástalanok kell hogy legyenek. A tenyészüstöket a legjobb takarmányozásban, ápolásban, gondozásban kell részesíteni A megfelelő ivari fejlettség elérése mindkét nemnél, az ivarsejtek életképessége, a megtermékenyítés lefolyása — az örökletességen kívül — legnagyobb mértékben a környezettől függ. Az állati szervezet, a takarmányozás, gondozás, levegőmozgás, hőmérséklet, légnyomás stb. közt szoros összefüggés van. Bármilyen káros környezetváltozás végzetes lehet a fiatal szervezetre. Az egészséges és jól fejlett utód érdekében a szükséges intézkedéseket a méhen belüli állattot idején meg kell kezdeni. Már ekkor kialakulnak az utódban azok a képességek, amelyek meghatározzák az újszülött környezethez való alkalmazkodását, a takarmányértékesítő képességét. Ha éheztetjük az anyaállatot, a magzat olyan testrészei és szervei szenvednek hiányt, melyeknek az adott időpontban természetszerűen legjobban kellene kifejlődniük. Ez a helyzet előfordul mindegyik termelőszövetkezetben és a legtöbb esetben az a téves felfogás az oka, hogy a borjú elválasztásától számított IX—20 hónapos kor tulajdonképpen nem termeit időszak, s ezalatt takarmányt lehet spórolni a bőrükön. A legsajnosabb, hogy gyakran éppen az állattenyésztő brigádosok és elnökök vallják magukénak ezt az álláspontot Másgazdaságokban az árutejmennyiség növelése érdekében kevesebb tejet adnak a szopós borjaknak, amit nem pótolnak egyéb értékes takarmánnyal A természetes etetés hátrányos voltát is tapasztalhattuk, mert a legtöbbször csak papíron kapja meg a borjú a tejmennyiséget, de a valóságban éhezik. .. rosszul értelmezett takarékosság fejletlen, betegségekre érzékeny növendékállományt és nyurga tenyészrészeket eredményez,amelyek 3—4 éves korukat is elhagyják ivarzás nélkül. A fehérjehiányt különösen februárban és márciusban tapasztaljuk, amikor az állatok sok nedvdús és silótakarmányt s kevés szálast és abrakot kapnak. Amellett, hogy a takarmányozási érték alacsony, hozzájárul a vitamin- és ásványisó hiány is a nehézségekhez. Ezért idejében közbe kell lépni az ütód érdekében, s elsősorban a vemhes tehenek takarmányozására ápolására, gondozására kell helyeznünk nagy súlyt. Legyen a takarmány minél teljesebb értékű. 1. újszülött borjú helyes gondozása elejét veszi a betegségeknek. A föcstejben található védőanyagok rendkívül hatásosak a fertőző baktériumokkal szemben. Ezért indokolt, hogy az ellés utáni 12 órában kizárólag föcstejjel tápláljuk a borjút. Tehát ellés után megfejjük a tehenet. Első alkalommal 750 ml-rét adunk az újszülöttnek, s a többi tejet 6—X fokos hőmérsékleten tároljuk. A következő etetés előtt felmelegítjük (kötelező) 38 fokra. Tizenkét óra alatt négy részletben 750—750 ml föcstejet itatunk a borjúval. Minden etetés előtt fel kell rázni a tejet, mert zsírossága miatt emésztési zavarokat okozhat. A tenyésznövendéket úgy kell takarmányozni, hogy hathónapos korig napi súlygyarapodása érje el a xon— 900 grammot, hat hónaptól egy rés korig pedig 700—800 grammot nagyon fontos az üszőborjak ellenőrzése egyéves kortól, amire az állatorvosnak és állattenyésztő mérnöknek kell figyelmet fordítania. A fejletlen petefészkű állatok kezelése — különösen ha egyoldalú — eredményre vezethet, azonban az üsző tenyésztésbe kerülve mindvégig gyenge tenyész- és termelőértéket képvisel, s a legtöbb esetbez nagy szünetek vannak a borjazások közt. Ez nem gazdaságos, nem kifizetőidét, mert kevés az élletteljesímény, kevés az utód és a tej. Dr. Buna Sándor tavasz végi takarmányozási gondok A tavasz végi takarmányozás sok gondot okoz az állattenyésztésben, hiszen a szűkös- készlet még jobban megfogyatkozik és a legtöbbször már csak a gyengébb minőségű takarmányok maradnak. Az állati szervezet vitaminkészletei kimerülnek. A tél fokozottan veszi igénybe a vemhes és szoptató állatok szervezetét. Tudott dolog, hogy februártól májusig van az ellesek zöme a juhászatban és a tehenészetben. Ezért az előrelátó gazda erre az időszakra már előre tárolja a jó minőségű takarmányt. A legtöbb bajt az okozza, hogy a tél elején — nem törődve a jövővel — a legtöbb TSZ- ben nem takarmányoznak takarékosan. A legjobb takarmányokat etetik fel — legtöbbször az igásállatokkal — és csak tavasszal döbbennek rá az elkövetett hibákra. Ezek a hibák majdnem minden évben ismétlődnek Úgy látszik. ..a saját kárán“ sem okul minden állattenyésztő. Mi is tehát a teendő? A meglevő takarmányokkal minél gazdaságosabban bánjunk. Ez csak úgy lehetséges, ha ismerjük takarmánykészleteinket Nézzük meg, melyik takarmányból még mennyi van, készítsél a k takarmánymérleget. Fordítóink különös figyelmet a vemhes állatok takarmányozására, hiszen a hiányos takarmányozást a legjobban érzékelik. A legtöbb bajt az egyoldalú, vitaminokban, ásványi sókban szegény takarmányozás okozza. A nyári zöldetetés után az fokozatosan csökken. A szervezet a májban raktározott A- vitaminból igyekszik pótolni a hiányt. A téli és a tavaszi hónapokban az egyes szervekben zavarok lépnek fel. Az ivarzások intenzitása csökken, rendszertelen. A fogamzás alacsonyabb, több az elvetélés. Az újszülöttek gyengébb vitalitásúak. Az elhullott fiatal állatok száma megnövekszik. Mindez a májban elraktározódott ,1 -vitaminkészlet kimerülésének tulajdonítható. A kimerült készletet jó minőségű lucernaszénával, jól tárolt silóval pótolhatjuk. A legbiztosabb A-vitaminforrásunk a murák. A szerikázás és az erjedési folyamatok által a szalmafélék sejtfalai meglazulnak, a rajtuk áthaladó nedvesség a sejteket megtölti és megpuhítja. A kellő puhulás az ízletességet, a jobb etethetőséget szolgálja. Az ízletességet a só melász adagolása is növeli. Az ízesítés akkor tökéletes, ha a különböző takarmányokat nem rétegesen hanem egymással egyenletesen elkeverten készítjük elő. Így az állatok adagjai egyenletesebbek, és minden állat egyformán kap. A takarmányok előkészítését, piácolását egy napra végezzük. Vigyázzunk a takarmányok szállítására A veszteség lehetőleg minimális legyen. Arra törekedjünk, hogy a kazaltól az állatokig a szállítási veszteséget megszüntessük. Ez leginkább a pillangós szénákra vonatkozik. A lehullott levélzetet gondosan gyűjtsük össze — állataink egymagában nem szívesen fogyasztják — és a takarmáyadaggal keverve etessük fel. Meg kell követelni a takarmányok naponta való mérlegelését. Minden szál takarmány mérlegen menjen keresztül! Csakis így lehet gazdaságosan takarmányozni, s ellenőrizni az elért termelési eredmények gazdaságosságát. Szükséges az etetés állandó ellenőrzése. Ez a fontos feladat az állattenyésztő brigádodra hárul. Mindent kövessünk el, hogy állatainkat tenyész- és termelő kondícióban teleltessük át. Szász István II. évfolyam C19. szám