Megyei Tükör, 1969. október (2. évfolyam, 94-97. szám)
1969-10-18 / 96. szám
AS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! TÜKOR AZ IJKI KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1969. OKTÓBER 18., SZOMBAT ARA 50 BAM II. ÉVFOLYAM 96. SZÁM AZ AKTÍV BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS JEGYÉBEN „Ceauşescu román államfő és Maurer miniszterelnök indiai látogatása újabb bizonyíték amellett, hogy a szocialista Románia külpolitikájának tengelyében az államok közötti megértésre, együttműködésre való törekvés áll, függetlenül a társadalmi rendszerek közötti különbségektől, minden olyan esetben, amikor a kölcsönös megértés az érdekelt államok és az egész emberiség ügyét szolgálja“ — ezeket a mondatokat olvashattuk a napokban a világlapok hasábjain ; a Román Kommunista Párt és a kormány ilyen vonatkozású törekvéseit tükröző megjegyzéseket sugároznak a rádióadók — túlzás nélkül mondhatjuk — szerte a világon, hazánk legmagasabb szintű küldöttségének indiai látogatása kapcsán. Mint arról a napilapok már hírt adtak, Nicolae Ceauşescu Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, feleségével Elena Ceauşescuval, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, feleségével Elena I Maurerrel, eleget tett Varahagiri Venkata Giri köztársasági elnök és Indira Ghandi asszony miniszterelnök meghívásának, és baráti látogatásra Indiába utaztak. India, földünk egyik legnagyobb és legnépesebb országa 500 millió lakost számlál. Hivatott vezetői tehát a nehéz harcok során kivívott függetlenség után félmilliárd embert vezetnek új utakon, Mahatma Ghandi, a nép nagy fia tanításai alapján. Ez a harc csak az első ütközetekben jelentette a brit gyarmati uralom igájának lerázását. Ma, a küzdelem talán kevésbé látványos, de annál szívósabb, második fázisában a belső reakció ellen folyik. Ezekről a célokról Varahagiri Venkata Giri köztársasági elnök annak a pohárköszöntőnek során is szólt, melyet az államtanácsunk elnöke tiszteletére adott fogadáson mondott : „Szocialista típusú társadalmat kell felépítenünk — mondotta többek között Giri elnök — olyan társadalmat, amelyben a jóléthez és a méltányossághoz való jogot minden állampolgár, születésétől kezdve örökli“. Ezek az Európában talán magától értetődő gondolatok és az e gondolatokra épülő kormányprogram, rendkívüli jelentőséggel bír egy olyan országban, ahol korábban — s ezt a gyarmatosítók minden területen kihasználták érdekeik védelmére — kasztrendszer uralkodott, melyben a honpolgárok születésüktől fogva egyenlőtlenek voltak. Nicolae Ceauşescu elvtárs e fogadáson elhangzott pohárköszöntőjében hazánk népének legmélyebb rokonszenvéről biztosította India népét. „A román nép mély szolidaritás érzésével követte az indiai népnek, haladó erőinek harcát az idegen járom lerázásáért, a gyarmati uralom alóli felszabadulásért, a nemzeti függetlenségért" — mondotta többek között, majd az EKP- nak a X. kongresszuson lefektetett külpolitikai irányvonala (Folytatása a 11. oldalon) BORTNYIK GYÖRGY felvétele miért késlekednek...? Közismert, hogy megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei évről évre jelentős pénzjövedelemre tesznek szert a burgonyatermés egy részének értékesítéséből, az állami terménybegyűjtő vállalatokkal kötött szerződés alapján így a múlt évben 59 millió lejt vételeztek be burgonyaértékesítésből, ami a növénytermesztési bevételek 43,5 százaléka, és több mint 25 százalékát képezi az MTSX-ek összjövedelmének. A burgonyatermesztésből megvalósított jelentős jövedelem teljes mértékben érthető, hiszen termelőegységeink nagy részében a természeti adottság kedvező, egyes területeken pedig nagyon kedvező, a nemzetgazdaságilag annyira fontos növény termesztéséhez ; hozzáértő, megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező gazdáink vannak, és vidékünkön nemzedékről nemzedékre örökölt hagyományokra támaszkodik. Ebben az időszakban az MTSZ-ek vezetőtanácsainak nemcsak az a feladata, hogy megszervezzék és levezessék az őszi munkálatokat, hanem ezzel párhuzamosan teljes egészében eleget kell tenni a leszerződött termékek átadásának is. A termelőszövetkezeti tagság a vezetőség, honpolgári, hazafias kötelességének kell hogy tekintse a központosított alapra szánt burgonyamennyiség leszállítását, s ezért minden tőlük telhetőt meg kell tenniük. A feladat teljesítése nem tűr haladékot, már csak azért sem, mert mindenki által ismert tény, hogy a bármelyik pillanatban beköszöntő, huzamosabb ideig tartó késő őszi fagyokra — jelentős vitartal- Câmpeanu Simion agrármérnök (Folytatása a 4. oldalon) (Folytatása a 4. oldalon) KÉSZÜLJÜNK FEL AZ ÁLLATOK TELELTETÉSÉRE Nagy gond minden évben ez a felkészülés. Az a vezetőtanács jár el helyesen, amelyik az őszi betakarítási kampámynyal párhuzamosan az állatállományról is gondoskodik Ez is hozzátartozik a jó munkaszervezéshez. Az őszi hónapokban az állattenyésztésben szaporodnak a tennivalók, mer a jövő évi termelés megalapozásáról van szó. A juhok befedeztetése, az állatok istállózása, a férőhelyek biztosítása, az őszi legeltetés megszervezése, a takarmányalap biztosítása nem könnyű, hozzáértést igényel. A megfelelő, szakszerű elhelyezés egyik égető kérdése gazdaságainknak. Ettől függ, hogy az állatállományt mennyire tesszük ki az időjárás szeszélyeinek. Az állatoknak nagy megpróbáltatást jelent a tél. Ha fáznak, ha a szálláshely sötét, párás, ha hiányzik a mozgás, a tiszta levegő, a napfény, romlik az anyagcsere, csökken a termelés. Több takarmány szükséges egy kilogramm súly felvételéhez. Kevesebb lesz a tej, szóval kevesebb és drágább a termelés. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a feltételek biztosítását minden évben későn kezdik meg a termelőszövetkezetek. Márpedig a betört ablakok, a rossz ajtók egész nyáron az istállókon díszelegtek. Néhol az állat alig tud állni a felszakadozott hidráson. Mindezt ki lehetett és ki kellett volna javítani. A késlekedésre és a nemtörődömségre könnyen ráfizetünk. Az istálló kitakarításának, meszelésének, fertőtlenítésének fontossága ismeretes, a hazatérő jószágot mégis piszkos szálláshely fogadja. Hogy miért ? Nehéz rá feleletet adni, hisz a takarítás és meszelés nem követel különösebb szakképzettséget. Ha felelősségre vonjuk a brigádost, sértődötten mészhiányról panaszkodik. Érdekes, hogy a múlt ősszel is hiányzott a mész vagy a seprű. A szellöztetőberendezés a legtöbb termelőszövetkezetben hiányzik. A falba vágott néhány lyukkal a szellőztetőberendezést megoldottnak tekintik, pedig mennyire káros a nyirkos, ammóniákkal telített levegő, nemcsak az állatra, hanem a gondozókra is. Ezért lehet érezni a tehenész mesterségét már messziről. Sokszor csupán a szellőzetlen, rossz istállójz oka az újszülött állatok megbetegedésének és elhullásának. Gondoskodjunk az ellető istálló jobb téliesítéséről. Az újszülöttről való alaposabb gondoskodás érthető, mert a hőszabályozó képessége nincs kifejlődve, és hogy nem tud megbirkót- Szász István