Megyei Tükör, 1970. november (3. évfolyam, 163-187. szám)

1970-11-25 / 183. szám

= IFJÚSÁG ----­KISZ-SZERVEZET ÉS MAGÁN-TENNIVALÓ Igen-igen elszaporodtak napi- és hetilapja­inkban az olyan írások, amelyek a KISZ-bi­­zottságok tevékenységét, a vezetőket, szerve­zőket bírálják kíméletlenül, szóval mindenkit, akinek egy csepp köze van a dologhoz. A bírálat jó meg hasznos is, különösen maga helyén. Természetesen az elismerés sem a rossz, ha megérdemelt. Nos, mint a sepsiszent­györgyi egyes líceum KISZ-bizottságának volt titkára, az eltelt két év alatt mindkettőből ki­jutott, talán mondanom sem kellene, főleg kritikából. S hogy aztán senki rám ne vessen, a néhány mondatban szeretném mindazt elmon­dani, ami a legutóbbi és az azelőtti beszámo­lókból is rendszerint kimaradt. (Persze, ezért megint csak a titkárt érheti bírálat), kezdeném mindjárt az iskolai bizottság ös­­­szetételével és munkájával. Az már magától értetődik, hogy a bizottságba csakis a tanu­lók színe-javát szoktuk választani. Annak rendje és módja szerint meg is kapta minde­­nik a maga feladatát, beosztását. Jól is ment volna minden, csak éppen a gyűlésekkel és általában a munkastílusunkkal álltunk hadilá­bon. Az történt, hogy a bizottsági egyik-másikának pont aznap volt mindig tagok sok tanulnivalója, amikor valamit tennie kellett volna. Számukra a gyűlés időpontja soha nem felelt meg, s ha véletlenül elnapoltuk a meg­beszélést bizottsági taghiány miatt, ezeknek a kollegáknak — vajon tényleg azok ? — me­gint meggyűlt a magán­tennivalójuk. Még meglepetésszerű­ összehívással is próbálkoz­tunk, de nem vették be a cselt, így aztán né­hány bizottsági tagról nyugodtan állíthatom, hogy valójában nem is voltak azok. Mert el­képzelhető, hogy más jellegű megbízatásokban sem törték össze magukat.. . Ha mégis eset­leg megkértük szépen valamire kész válasszal állott elő: miért valamelyiket, pontosan ő, miért nem az, akivel egyébként együtt szok­tak meglépni ? A legnagyobb baj az, hogy az osztályalap­­szervezetek életében sincs olyan pezsgés, amely mindenkit magával tudna ragadni. Lehetősé­günk lenne arra, hogy mi magunk oldjuk meg saját problémáinkat. Képtelenek lennénk erre? Nem hiszem. Ehhez azonban az szükséges, hogy elsősorban a vezetőségi tagok váljanak a szervezet igazi mozgatóivá, irányítóivá. Az­ idén is elhangzott néhány érdekes és értékes javaslat. Ezeket azonban nekünk kell nyélbe­ütnünk, az iskolai KISZ-bizottság irányításá­val, az egész KISZ-tagság részvételével. Így és csakis így lehet az elképzelésekből valóság, így válik a KISZ, azzá, ami kellene, hogy legyen­­ ifjúsági szervezetté. Szakács Gizella, IV-ik évfolyam párbeszéd a turizmusról Az ismeretek­ széles körű gya­rapításának jelentős gyakorlati forrása a turizmus. — Kik vehetnek részt az I.T.l. által szervezett kirándu­lásokon ? — kérdeztük a me­gyei KISZ-bizottság turisztikai részlegének vezetőjét, Oprea Emil elv­társat. — Az ifjúság rendelkezésére állunk, az általunk szervezett kirándulásokon mindenki részt vehet, hol nem töltötte be a 30 életévét. A fiatalság utazási irodájának célja névelő-megis­merő jellegű kirándulásokat szervezni — a lehető legolcsób­ban. Általában 50 százalékos kedvezményben részesülnek a résztvevők. — Milyen turisztikai rendez­vényekre került sor az idén ? — A 379 belföldi autókirán­duláson egyenként átlag 40-en vettek részt, de szerveztünk 76­0­ vonattal is, átlag 55 ki­rándulóval Az­ egynapos gya­logtúrákba 17 ezer fiatal kap­csolódott be. S ha már a szá­madatoknál tartunk, azt is el kell még mondanom, hogy a kirándulók több mint fele kö­zépiskolai tanuló volt. Ezenkívül 345-en látogattak el különböző szocialista orszá­gokba, 38-an pedig Japánba, Franciaországba, Angliába ... — Mit tartogat még az 1970- es esztendő ? — Belföldi kirándulások szer­vezése csoportos kezdeménye­zésre bármikor lehetséges, a turisztikai körök vezetői biza­lommal fordulhattak az l.T.l.­­hez. Külföldre egyetlen csoport megy még az idén, amelynek tagjai­­ szám szerint harmin­can Budapesten fognak szil­veszterezni. Feliratkozni azon­ban már nem lehet, a létszám betelt — Milyen újdonság várható jövőre ? — Megyénk Hutaljai Ibni­ben már több embert is foglal­koztató ifjúsági turisztikai iro­dához­ fordulhatnak kívánsága­ikkal. Eddig ugyanis csak jó­magam­ foglalkoztam ezzel az üggyel, de az állandóan növek­vő igényeket számba venni és a lehetőség szerint teljesíteni — több ember munkáját követeli. A belföldi kirándulások igen változatosak lesznek. Hegyvi­déki, folyami és deltai kirán­dulások szerepelnek a tervünk­ben, természetesen több úti­ránnyal. Hatékonyabban fog­juk támogatni az eddig eléggé elhanyagolt archeológiai tábo­rok szervezését a középiskolai tanulók számára. Nem feled­keztünk meg a témás kirándu­lásokról, s a szakmai tájékoz­tatást szolgáló turisztikai ren­dezvények sem kerülték el fi­gyelmünket Hogy a megyei l.T.l. munká­ját zökkenőmentessé tegyük, a meglévő autóbusz mellé még egyet beszereztünk, jövőre pe­dig ötre bővül a számuk. A ki­rándulások amúgyis jutányos részvételi díjának kifizetését pedig úgy igyekszünk még in­kább megkönnyíteni, hogy be­vezetjük a részletfizetést. És az Európára, a nagy­világra kíváncsi fiatalok mire számíthatnak ? — Majdnem minden szocia­lista ország neve szerepel a tervünkben, s természetesen jó­­néh­ány kapitalista országé is. Minden fiatal kérheti a részvé­telét, de számolnia kell azzal, hogy a lehetőségeink korlá­tozottak Lejegyezte : Galbács Pál KERESGÉLTEM Sok mindent megpróbáltam már életemben, hogy rendes embert neveljek magamból. Ko­moly felnőttek társaságát kerestem, hogy elles­sem élettapasztalatuk egy-egy morzsáját. De meguntam az önjavítás eme formáját. Azóta az ifjúság körében lebzselek, próbá­lóm­ „krónikus tétlenségükből" önmagam számá­ra levonni az értékes tanulságokat, moralizálok „erkölcstelenségük" felett, mely egy egész vi­lág felnőtt generációját izgalomba tudja hozni. Ugyanis a felnőttek körében ma legalább an­­­nyira népszerű a mas zülött ifjúságról beszél­ni, mint például szociológiáról vagy a futball­­ról. Szóval elindultam a fiatalok között, s köz­ben célom is akadt : egy ügyes, szép, okos, jó­alakú, művelt, sportoló, komoly, szellemes és kellemes lányt keresni útitársul, szóval olyant, amilyen engem megillet. Én, kérem, nem va­gyok beképzelt, de, ha nekem nincs jó vélemé­nyem magamról, akkor ki az ördögnek legyen? Nagyon komolyan vettem a munkámat, a vá­logatást precízen akartam elvégezni, s ezért meg-meghallgattam a felnőttek véleményét is. Nagyon szívélyesen segített minden papa meg mama a más lányáról szóló információ feltála­lásával : „Aranka, ő emancipált nő, férfiakkal is felveszi a versenyt a szellemiek terén, csak hát, ha nőt keresel, akkor rossz helyen jársz!" ,,h­us nagyon szellemes, csak nem elég házias", stb. ... És érdekes, hogy majd mind egyetér­tenek abban, hogy Nobel a dinamikával nem tudott annyi rosszat tenni, mint akármelyik megátalkodott huligán Akadt egy igazán érdekes esetem is. A ked­ves mama szavaiból azt lehet kihámozni, hogy a most 22 éves leányát alig tudta besírni a bukaresti egyetemre miután a kolozsváriról kidobták négy év után a másodévről. Otthon 13 évig mindene megvolt („nem akartuk, hogy olyan fiatalsága legyen, mint a miénk volt"), szórakozott, a hét minden napjára volt egy ut­cai és egy esti ruhája, volt magnója, gitárja meg házibarátja, nem kellett lakkozott körmeit a mosogatótálban áztatnia, úgy bántak vele, mint egy felnőttel: magukkal vitték már egész kicsi kora óta mindenhova, minden nyáron üdülni küldték. Most pedig csak azt kérték tő­­le, hogy egy kevéssel jobban igyekezzék diplomaszerzésnél, s azt a választ kapták, hogy a nekik kötelességük kenyeret adni gyermekük kezébe, tehát csak ne nyugtalankodjanak, é­­küldjék továbbra is a havi 800 lejt.­Megkérdeztem a nénit még a mostohafiáról, aki most mérnök a Vaskapunál. Ha a memóri­ám nem csal, akkor ez a fiú már 12 éves ko­rában fát vágott és vizet hordott, ő takarította a család cipőállományát ... Hát most már igazán nem keresgélek tovább lány után, hanem az első alkalmas pillanatban magamhoz veszek egy nagycsoportos leánykát, s majd feleséget nevelek belőle, elvégre még 23 éves vagyok. Bodő Barna nagy ígéret a jövőre Gyakran megtörténik, hogy mérkőzés köz­ben a kis­­padon mellettem ülő edző megkérdezi: Ki az a 10-es számú játékos ? Megmondom a nevét : Bokor Sándor. Újabb kérdések következnek: Szentgyörgyi ? Hány é­­ves ? . .. S mikor megmondom, hogy alig tizennyolc egy­ből a felsőfokra ugranak a dicsérő szavak. Pedig iga­zán nem bűvészkedik. Egyszerűen szerel, veszi le a lab­dát ..., egyszerűek a testcselei, s megoldásai is a lab­da továbbításában. Nem saját népszerűségét igyekszik építeni, formálni... A kis Bokor mindig a csapat érde­két nézi. Akkor is amikor a középpályán elhúzza, el­­kanalazza az­ ellenfél elől a labdát és fedezettársához, Bosin Imréhez játssza, vagy a résre törő Gogához, Geor­­gescuhoz, Hollóhoz Nem vagdalkozik fölöslegesen Fü­­­­löp tizenhatoson, nem rejti el ellenfelei elől a labdát, szemük előtt hozza ki a bolyból, szemük előtt gurítja le a legtisztább helyzetben álló csapattársához ... Cso­­dálkozóan sziszeg a lelátó, a kispadon ülő edző. Nem sajnálják a szavakat: „Egyszerű és nagyszerű... S még csak tizennyolcat töltött..." Igen nem is olyan rég az ifjúsági csapatban gurigá­­zott, a kispadon ült, cserére várt . . Eleinte ritkábban, aztán többször került egy-egy negyedóra, húsz perc, majd egy félidő, amikor szóhoz juthatott. Boriceanu ed­ző a jobbszélen próbálta ki. Nem volt olyan robbané­kony, olyan gyors, mint Holló, de amit nem érhetett el lépésekkel, felérte ésszel. Nagyszerűen lát a pályán .. A csapatkeresés időszaka köszönt be az­ Ölthöz. Jött Gábor a fedezetsorba, Rákosi hátrament a védelembe, Gábor visszatért a Metrómhoz... Bokor bevonult a fe­dezetsorba Bevonult és azóta ott van. Mérkőzésről mér­kőzésre bizonyított. Lőrinc­, és Rákosi elött, Goga és Georgescu mögött, Bosin Imrével egy sorban a csapat egyik leghasznosabb tagja lett. Beszaladt játékos — a hazai és idegen szur­kolók, s mindenek elött a szakemberek szemében. He­lyesebben, nagy igéret a jövőre. áros Befejeződött a megyei labdarúgó bajnokság 11. osz­tályának B-csoporljában a küzdelem : 1.Illyefalva 108 1 1 29— 9 17 2.Bodok 107 0 3 36—17 14 3.Vargyas 107 0 3 17—17 14 4 Aldoboly 106 1 3 32—14 13 5.'Nagyajta 106 1 3 28—15 13 0.Nagybacon 105 1 4 13—15 11 .7Kökös 103 1 6 12—177 8.Málnás 103 1 6 10—207 9.Bardóc 102 1 7 12—317 10.Bölön 102 1 7 10—325 11..Szentkirály 102 0 8 9—224 évharmad­ végi előzetes Rövid idő választ el az 1970- 1971-es tanév első évharmadá­nak végétől. Ezúttal azonban nem az évharmadzárás közelsé­ge indított arra, hogy elláto­gassunk a megyei tanfelügye­­lőségre, csupán a szaktanfelü­­­gyelői munka aktuális felada­tai felöl érdeklődtünk. Amikor szombaton Kovács Klára tanárnőt, a fizika és ké­mia tanításának szaktanfelü­­gyelőjét kerestük, nem volt szerencsénk. Végül a fogyasz­tási szövetkezetek megyei szö­vetségénél bukkantunk rá, ép­pen a tankönyvek eloszlását rendezte. Munkája végeztével kérdeztük meg, milyen felada­tok várnak rá a következő na­pokban. — Mozgalmasnak ígérkeznek e napok. Viszonylag pontosan fel is tudnám sorolni, milyen teendők várnak rám. Tervemet — é­s valamennyi kollegám ter­vét — némileg módosítani fog­ja a minisztériumi kiküldöttek látogatása. Most egyébként összeállítottuk a hiányzó tan­könyvek kimutatását, hogy az iskoláktól beérkezett jelentései alapján pótolni tudjuk a hi­ányzókat. Egyik elkövetkező napon ellenőrzést végzek va­lamelyik vidéki iskolánál, a fizika és kémia szakos taná­rok óráit fogom meglátogatni. A másikon Szentkatolnára me­gyek megtekinteni a 300 éves fennállását ünneplő iskola kultúrműsorának főpróbáját, és a­ többi előkészületet. — Az eddigi tapasztalatok szerint eredményesek-e a tan­­felügyelői látogatások ? — Az eredmény az óra utáni kiértékelőtől függ. Minden lá­togatásomkor erre helyezem a fő hangsúlyt. Szakértelemmel párosuló útbaigazítás, észrevé­tel valamennyi tanárnak jól fog, különösen azoknak, akik újak még a katedrán, vagy nem rendelkeznek kellő szak­képesítéssel. Az egyéninél átfogóbb jelle­gű a tanfelü­gyelőség csoportos ellenőrzése. Általában 8—10 ta­gú a brigád. A napokban is ennyien megyünk ki vala­melyik iskolához. Az időm többi részét szakmai önműve­lésre szánom. Akkor szeretném átböngészni a beérkező szak­folyóiratokat, majd ismét Szent­­katolnán leszek az iskola jubi­leumi ünnepségén. Köztudomású, hogy az ál­talános iskolák kémiai és fizi­kai szertárának felszerelése nem mindenütt felel meg a kö­vetelményeknek. Ezzel a kér­déssel foglalkozik-e a napok­ban ? — A felszereléseket általá­ban kéthetes időközökben kap­juk. Amennyiben most is ér­kezne valami, természetesen hozzálátok a szortírozáshoz. — Milyen alapon történik a felszerelés iskolák közti elosz­tása ? — Figyelembe vesszük gyermeklétszám és a már meg­­­lévő szertári eszközök, vegy­szerek arányát, de sokat nyom a latban az is, hogy van-e szak­tanár, vagy nincs. Meg kell je­gyeznem azonban, hogy az is­kolák nagy részét nem tudjuk kellő mértékben ellátni, elég­telennek bizonyult az erre szánt anyagi alap. Éppen a napokban fejeztük be a követ­kező évi tanfelszerelések i­­génylésének összeállítását, vár­juk a jóváhagyást. (-----ÍÍCS)

Next