Megyei Tükör, 1971. november (4. évfolyam, 475-499. szám)

1971-11-25 / 495. szám

I fiZ OUASa! Elhaló sírkövekről Kilencedikes korom­­k ó la ér­dekeltek a temetőben kallódó régi sírkövek. Számtalanszor sillabizálgattam a kopott sír­kövek betűit, háthai megszóla­lásra tudom bírni őket. És íme, több megszólalt: „Péter Rozália v­ala fenti nevem. Csak 30 évekre t­er­jedő életem. A kínok s fájdalmak tovább nem engedték, Elszáradt testemet hamar sírba estek. 1839. ap. K. u. István jó testvérem, ki nagyon szeretett, Egy éve telte után hamar felkeresett El ént sokra tér­jede neked is életed, 28 évekre földön vala léted, Ak­kor nagy a halál, téged mellém­ híva. Anyám, s testvéreim mellől elszólítva. m. h. 1894. jan. 16. v.­­A szentgyörgyi temetőben Van egy sírkő felemelve, A van a köre felírva, Ez az Imre József sírja, Gyilkosok által meghala élte 25-dik évébe, 1884 szeptember 4 n. A sirversek két rétire oszt­hatók. A bemutatóban általá­ban a halott nevével, életkorá­val ismerkedünk meg, a csat­tanóban pedig az elhalálozás következményét írja le a szer­ep. Általában sírversekben a pá­ros vagy a sorozatos rím használatos. Ez utóbbi hasz­nálata a versnek monoton­­ságot ad, amely az olvasóban növeli a borongós hangulatot, nemkülönben az a tény is, hogy első személyben írják meg a verset úgy, mintha a halott saját maga mondaná el tragikus halálát : „Zaláni Incze Terézia vala nevem, 18 évet éltem, Gidófalván vei. a.: elvesztésem, a vízáradásinál, a sírba tértem, 1881 Július 22­­. “ Számtalan sírfelirat mint forrásanyag is szerepelhet. Például Incze Terézia sírfel­irata arról tanúskodik, hogy 1881-ben az Ott Gidófalvánál veszélyesen kiöntött, hiszen emberáldozatot is követelt. Számtalan sírversben talál­hatók tájszók, elavult szavak. A sírversek népi alkotási for­mának a képviselői, s ezért írásommal arra szeretném ser­kenteni tanulótársaimat, hogy falujukban gyűjtsék össze a régir megmaradt sírverseket, hiszen ezek is, akár a balla­dák, a nép közkincsét képezik. Helyes lenne, ha ezeket a kal­lódó sírverseket összegyűjte­nénk, hiszen másképpen vég­képp eltűnnek a köztudatból. Demeter Lajos, XI. oszt. tanuló Sepsiszentgyörgyi 1-es számú líceum A nyujtódi téesz vezetősége ezúton mond köszönetet szállítási vállalat technikai és a adminisztratív személyzetének szorgalmas, fáradtságot nem ismerő gépkocsi vezetőinek, a­­kik az 1971-es őszi betakarí­tási munkában teljes erejük­kel és lelkesedésükkel vették ki részüket. Ennek a lelkiis­meretes munkának tulajdonít­ható, hogy a gazdaságnak sike­rült leszállítani az állami a­­lapnak 500 vagon burgonyát és 200 vagon cukorrépát. Kü­lön kiemeljük Babos Sándor, Bögözi Balázs, Nagy Pál Bo­­­tond, Mágori István nevét. A 44. körzet utcabizottsá­ga a Csíki utca és a Csíki ut­cai negyed lakóinak kérését tolmácsolja szer­k­es­z­tőség­ün­k­­nek. Már eddig, az ősz folya­mán több panaszlevelet, s egy ezek nyomán készült ripor­tot közölt lapunk ennek a kör­zetnek ügyeiről. A lakóbizott­ság ebben a levelében az ok­tóber 21 óta bezárva tartott üzlet által okozott nehézsé­gekre hívja fel ismételten a figyelmet : „Reméljük, a HKV vezetősége végre meg­hallgatja kérésünket, módot talál arra, hogy megoldja hat utca és egy 560 személyes la­kónegyed lakosságának jogos december elsejéig közölje la­kóinak nevében az utcabizott­ság tagjai. Szerkesztőségünk ezúton ké­ri a HKV vezetőségét, hogy december elsejéig közölje la­punkkal, milyen megoldásokat talált a Csíki utcaiak eddigi panaszainak orvoslására. ik, hogy mint a soktttdalá.K I szerepl TfcB Rió rb*e, r x* és kedves 5—fi cn »tmí a elágazó, rövid. A hesszft, vasit it értékesíteni, t feltéttanAI érd igényei I ikerfói­r*, I fMMÜk I sem i*eny nedvessé« tápanyagban ga • cet. Kis tértiét*» az* őszinte felmérés (folytatás az első oldalról) ,amelyen példaképül kell állnia a többiek előtt, tehát olyan tevékenységet kell végeznie, szakmai és politi­kai téren egyaránt, amely mozgósítólag hat a párton­­­kívüliekre is. A most folyó közgyűléseken, természetesen, szóba kerülnek az ideológiai, politikai nevelés problémái is. Az­ RKP KB november 3—5-i plenárisának dokumen­tumai, Nicolae Ceaușescu elvtárs expozéja ezen a té­ren világos útmutatóul szolgálnak minden alapszer­vezet számára. A gyűlésen fel kell mérni azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista öntudat fejlesz­tése, az­ általános műveltség bővítése terén az alap­­szervezet elért, nagy teret kell szentelni azonban még megoldásra váró tennivalóknak, az új ember jel­­­lemének alakításában az alapszervezetre háruló fel­adatoknak. Hangsúlyoznunk kell, hogy mind a jelentésnek, mind a hozzászólásoknak őszintén fel kell mérniük azt a tevékenységet, amelyet a bí­ró, a bizottság vég­zett a legutóbbi választások óta. A kritika és önkriti­ka, a józan, megfontolt bírálat elengedhetetlenül szük­séges. Csakis úgy várható további javulás az alapszer­vezet munkájában, ha pártos szellemben, kommunis­tához méltó bátorsággal elemzik a vezető szerv, e szerv tagjainak a munkáját. Választásokra ebben az évben nem­ kerül sor, ki­véve azokat a szervezeteket, ahol a büró vagy a bi­zottság összetételében létszámcsökkentés történt. Ért­hető tehát, hogy az őszinte felméréssel, a tevékenysé­gi tervbe foglalt feladatok alapos elemzésével a bíb­­rót, a bizottságot, végső soron pedig az alapszerveze­tet, a munkakollektívát támogatjuk az ezutáni mun­ka jobb, eredményesebb megszervezésében. Albu Tibor, a sepsiszentgyörgyi mezőgazdasági szakiskola II. éves tanulója egy 1,2 VW-os vi­llanymotort szerel BARTHA ÁRPÁD felvétele Egyik kész, a másik késik Kovászna város és a helyi kórház vezetősége közbejárá­sával és munkájának ered­ményeként a városi üzemi rendelő új épületbe költözött. Megnövekedett a helyiségek száma, az új rendelő pedig a város központjában, a gyógy­szertárhoz közel áll, a dolgo­zók szolgálatára. Az örömöt azonban meg­zavarja egy kis szépséghiba : még nem sikerült a megújult üzemi rendelőknek a villany­áramot bekötni. Télre fordul az idő, a nappalok egyre rö­­videbbek s ezért a délutáni rendelések is egyre rövidül­nek. Az új rendelő létének örül­nek a kovásznaiak, de az ál­lomás mellett dolgozó faipari munkások azt várják, hogy a régóta készülő állomási ren­delő is elkészüljön. Hónapok óta folyik a munka (egyetlen helyiségről van szó !) — ered­ménytelenül. Az egészségügyi szervek idejében intézkedtek, kineveztek egy aszisztensnőt, aki egyelőre a központi rende­lőben tevékenykedik, noha kinevezésének fő célja az ál­lomási dolgozók helyszíni el­látása lenne. A város vezetősé­gére és főleg az építőre tar­tozik, hogy még a kemény tél beállta előtt bevégezze a he­lyiség rendbetételét. Gondol­janak arra, mit jelent egy be­teg embernek az állomásról a város központjáig megten­ni a többkilométeres utat. Dr. Németh Lm­íí A TÜKÖR egészségügyi szolgálata Dohányzás és szívinfarktus Általában ismert tény, hogy napjainkban a fejlett ipari ál­lamok halálozási statisztikái­ban (s hazánkéban is) első he­lyen a szív- és érrendszeri betegségek állnak, s e csopor­ton belül is a szívbetegségek­ben elhunytak teszik ki a túl­nyomó többséget. Az USA ha­lálozási statisztikája szerint a szívbetegségekben elhunytak csoportján belül a dohányosok halálozási arányszáma 70 szá­zalékkal magasabb a nemdo­hányzókénál. Milyen hulcsában szívbetegség kiala­játszik szere­­­pet a dohányzás, s miként fej­ti ki káros hatását? A követ­kezőkben erre igyekszem vá­laszt adni. A szív működéséhez — a­­kárcsak a többi szerv műkö­déséhez is — feltétlenül szük­séges, hogy a vérellátása jó le­gyen. Ez a szív saját erein — az ún. koszorúereken át — tör­ténik. Ha valamelyik ilyen koszorúér elzáródik, úgy ez az illető ér által ellátott szív­­izomrész elhalásához vezet, ez képezi a szívinfarktus kórtani lényegét. Az elhalt szívizom kiterjedésétől, elhelyezkedésé­től függően ez heveny vagy későbbi szívhalálhoz, illetve a munkaképesség különböző fokú csökkenéséhez vezethet. Kétségtelen tehát, hogy min­den olyan tényező, mely a ko­szorúerek súlyos beszűkülé­sét, vagy hirtelen elzáródását elősegíti vagy kiváltja, szere­pet játszik a szívinfarktus létrejöttében. A nikotin vérkeringést ká­rosító hatását már 1848-ban felismerték , majd azt is, hogy a koszorúérbetegségek létre­­­jöttében az elhízáson kívül a dohányzásnak van a legna­gyobb szerepe. Manapság a­­­zonban a járvány­tani mód­szereknek a nem fertőző be­tegségek vizsgálatában történt elterjedése óta a klinikai be­nyomásokon kívül pontos sta­tisztikai adatok is rendelkezé­sünkre állanak. A statisztikai felméréseken alapuló adatokkal összhangban állnak a klinikai megfigyelé­sek is. A marosvásárhelyi 2. számú belklinikán 1964—1970 között 176 szívinfarktusban szenvedő beteget ápoltak. E­­zek közül 147 betegnél áll rendelkezésünkre dohányzás­­­ra vonatkozó kórtörténeti a­­dat. A 147­­ betegből 96 do­hányzoit, 51 nemdohányzó volt. A 96 dohányzóból 59 be­teg szívott 20-nál több ciga­rettát naponta. Még érdeke­­­sebb, hogy az 50 év alatti in­farktusos férfiak mind a do­hányosokból kerültek ki, szám­szerűen 22 beteg, s ezekből 17 beteg napi cigarettaadagja meghaladta a 20 darabot! Mindezek ellenére sem be­szélhetünk határozott kóroki összefüggésről dohányzás és szívinfarktus között. A már említett járványtani módsze­­­rek segítségével sikerült tisz­tázni, hogy a szívinfarktus létrejöttében több kóroki té­nyező játszik szerepet, s ezek közül a dohányzás csupán az egyik ; bizonyított még a ma­gas vérnyomás (hypertonia­­betegség), valamint a vér Cho­lesterin- és zsírtartalmának megnövekedése az infarktusra való hajlam fokozásában. E három tényezők ún. „risk— factornak“, veszélyeztetettségi tényezőnek tekintjük. Befejezésül újból hangsú­lyozni szeretném, hogy ha a dohányzás káros hatása kimu­tatható, ez csak az egyike az embert érő káros behatások­nak,­ melyek a szívinfarktus létrejöttéhez vezetnek. Dr. Kovalszky Péter

Next