Megyei Tükör, 1971. november (4. évfolyam, 475-499. szám)
1971-11-25 / 495. szám
I fiZ OUASa! Elhaló sírkövekről Kilencedikes koromk ó la érdekeltek a temetőben kallódó régi sírkövek. Számtalanszor sillabizálgattam a kopott sírkövek betűit, háthai megszólalásra tudom bírni őket. És íme, több megszólalt: „Péter Rozália vala fenti nevem. Csak 30 évekre terjedő életem. A kínok s fájdalmak tovább nem engedték, Elszáradt testemet hamar sírba estek. 1839. ap. K. u. István jó testvérem, ki nagyon szeretett, Egy éve telte után hamar felkeresett El ént sokra térjede neked is életed, 28 évekre földön vala léted, Akkor nagy a halál, téged mellém híva. Anyám, s testvéreim mellől elszólítva. m. h. 1894. jan. 16. v.A szentgyörgyi temetőben Van egy sírkő felemelve, A van a köre felírva, Ez az Imre József sírja, Gyilkosok által meghala élte 25-dik évébe, 1884 szeptember 4 n. A sirversek két rétire oszthatók. A bemutatóban általában a halott nevével, életkorával ismerkedünk meg, a csattanóban pedig az elhalálozás következményét írja le a szerep. Általában sírversekben a páros vagy a sorozatos rím használatos. Ez utóbbi használata a versnek monotonságot ad, amely az olvasóban növeli a borongós hangulatot, nemkülönben az a tény is, hogy első személyben írják meg a verset úgy, mintha a halott saját maga mondaná el tragikus halálát : „Zaláni Incze Terézia vala nevem, 18 évet éltem, Gidófalván vei. a.: elvesztésem, a vízáradásinál, a sírba tértem, 1881 Július 22. “ Számtalan sírfelirat mint forrásanyag is szerepelhet. Például Incze Terézia sírfelirata arról tanúskodik, hogy 1881-ben az Ott Gidófalvánál veszélyesen kiöntött, hiszen emberáldozatot is követelt. Számtalan sírversben találhatók tájszók, elavult szavak. A sírversek népi alkotási formának a képviselői, s ezért írásommal arra szeretném serkenteni tanulótársaimat, hogy falujukban gyűjtsék össze a régir megmaradt sírverseket, hiszen ezek is, akár a balladák, a nép közkincsét képezik. Helyes lenne, ha ezeket a kallódó sírverseket összegyűjtenénk, hiszen másképpen végképp eltűnnek a köztudatból. Demeter Lajos, XI. oszt. tanuló Sepsiszentgyörgyi 1-es számú líceum A nyujtódi téesz vezetősége ezúton mond köszönetet szállítási vállalat technikai és a adminisztratív személyzetének szorgalmas, fáradtságot nem ismerő gépkocsi vezetőinek, akik az 1971-es őszi betakarítási munkában teljes erejükkel és lelkesedésükkel vették ki részüket. Ennek a lelkiismeretes munkának tulajdonítható, hogy a gazdaságnak sikerült leszállítani az állami alapnak 500 vagon burgonyát és 200 vagon cukorrépát. Külön kiemeljük Babos Sándor, Bögözi Balázs, Nagy Pál Botond, Mágori István nevét. A 44. körzet utcabizottsága a Csíki utca és a Csíki utcai negyed lakóinak kérését tolmácsolja szerkesztőségünknek. Már eddig, az ősz folyamán több panaszlevelet, s egy ezek nyomán készült riportot közölt lapunk ennek a körzetnek ügyeiről. A lakóbizottság ebben a levelében az október 21 óta bezárva tartott üzlet által okozott nehézségekre hívja fel ismételten a figyelmet : „Reméljük, a HKV vezetősége végre meghallgatja kérésünket, módot talál arra, hogy megoldja hat utca és egy 560 személyes lakónegyed lakosságának jogos december elsejéig közölje lakóinak nevében az utcabizottság tagjai. Szerkesztőségünk ezúton kéri a HKV vezetőségét, hogy december elsejéig közölje lapunkkal, milyen megoldásokat talált a Csíki utcaiak eddigi panaszainak orvoslására. ik, hogy mint a soktttdalá.K I szerepl TfcB Rió rb*e, r x* és kedves 5—fi cn »tmí a elágazó, rövid. A hesszft, vasit it értékesíteni, t feltéttanAI érd igényei I ikerfóir*, I fMMÜk I sem i*eny nedvessé« tápanyagban ga • cet. Kis tértiét*» az* őszinte felmérés (folytatás az első oldalról) ,amelyen példaképül kell állnia a többiek előtt, tehát olyan tevékenységet kell végeznie, szakmai és politikai téren egyaránt, amely mozgósítólag hat a pártonkívüliekre is. A most folyó közgyűléseken, természetesen, szóba kerülnek az ideológiai, politikai nevelés problémái is. Az RKP KB november 3—5-i plenárisának dokumentumai, Nicolae Ceaușescu elvtárs expozéja ezen a téren világos útmutatóul szolgálnak minden alapszervezet számára. A gyűlésen fel kell mérni azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista öntudat fejlesztése, az általános műveltség bővítése terén az alapszervezet elért, nagy teret kell szentelni azonban még megoldásra váró tennivalóknak, az új ember jellemének alakításában az alapszervezetre háruló feladatoknak. Hangsúlyoznunk kell, hogy mind a jelentésnek, mind a hozzászólásoknak őszintén fel kell mérniük azt a tevékenységet, amelyet a bíró, a bizottság végzett a legutóbbi választások óta. A kritika és önkritika, a józan, megfontolt bírálat elengedhetetlenül szükséges. Csakis úgy várható további javulás az alapszervezet munkájában, ha pártos szellemben, kommunistához méltó bátorsággal elemzik a vezető szerv, e szerv tagjainak a munkáját. Választásokra ebben az évben nem kerül sor, kivéve azokat a szervezeteket, ahol a büró vagy a bizottság összetételében létszámcsökkentés történt. Érthető tehát, hogy az őszinte felméréssel, a tevékenységi tervbe foglalt feladatok alapos elemzésével a bíbrót, a bizottságot, végső soron pedig az alapszervezetet, a munkakollektívát támogatjuk az ezutáni munka jobb, eredményesebb megszervezésében. Albu Tibor, a sepsiszentgyörgyi mezőgazdasági szakiskola II. éves tanulója egy 1,2 VW-os villanymotort szerel BARTHA ÁRPÁD felvétele Egyik kész, a másik késik Kovászna város és a helyi kórház vezetősége közbejárásával és munkájának eredményeként a városi üzemi rendelő új épületbe költözött. Megnövekedett a helyiségek száma, az új rendelő pedig a város központjában, a gyógyszertárhoz közel áll, a dolgozók szolgálatára. Az örömöt azonban megzavarja egy kis szépséghiba : még nem sikerült a megújult üzemi rendelőknek a villanyáramot bekötni. Télre fordul az idő, a nappalok egyre rövidebbek s ezért a délutáni rendelések is egyre rövidülnek. Az új rendelő létének örülnek a kovásznaiak, de az állomás mellett dolgozó faipari munkások azt várják, hogy a régóta készülő állomási rendelő is elkészüljön. Hónapok óta folyik a munka (egyetlen helyiségről van szó !) — eredménytelenül. Az egészségügyi szervek idejében intézkedtek, kineveztek egy aszisztensnőt, aki egyelőre a központi rendelőben tevékenykedik, noha kinevezésének fő célja az állomási dolgozók helyszíni ellátása lenne. A város vezetőségére és főleg az építőre tartozik, hogy még a kemény tél beállta előtt bevégezze a helyiség rendbetételét. Gondoljanak arra, mit jelent egy beteg embernek az állomásról a város központjáig megtenni a többkilométeres utat. Dr. Németh Lmíí A TÜKÖR egészségügyi szolgálata Dohányzás és szívinfarktus Általában ismert tény, hogy napjainkban a fejlett ipari államok halálozási statisztikáiban (s hazánkéban is) első helyen a szív- és érrendszeri betegségek állnak, s e csoporton belül is a szívbetegségekben elhunytak teszik ki a túlnyomó többséget. Az USA halálozási statisztikája szerint a szívbetegségekben elhunytak csoportján belül a dohányosok halálozási arányszáma 70 százalékkal magasabb a nemdohányzókénál. Milyen hulcsában szívbetegség kialajátszik szerepet a dohányzás, s miként fejti ki káros hatását? A következőkben erre igyekszem választ adni. A szív működéséhez — akárcsak a többi szerv működéséhez is — feltétlenül szükséges, hogy a vérellátása jó legyen. Ez a szív saját erein — az ún. koszorúereken át — történik. Ha valamelyik ilyen koszorúér elzáródik, úgy ez az illető ér által ellátott szívizomrész elhalásához vezet, ez képezi a szívinfarktus kórtani lényegét. Az elhalt szívizom kiterjedésétől, elhelyezkedésétől függően ez heveny vagy későbbi szívhalálhoz, illetve a munkaképesség különböző fokú csökkenéséhez vezethet. Kétségtelen tehát, hogy minden olyan tényező, mely a koszorúerek súlyos beszűkülését, vagy hirtelen elzáródását elősegíti vagy kiváltja, szerepet játszik a szívinfarktus létrejöttében. A nikotin vérkeringést károsító hatását már 1848-ban felismerték , majd azt is, hogy a koszorúérbetegségek létrejöttében az elhízáson kívül a dohányzásnak van a legnagyobb szerepe. Manapság azonban a járványtani módszereknek a nem fertőző betegségek vizsgálatában történt elterjedése óta a klinikai benyomásokon kívül pontos statisztikai adatok is rendelkezésünkre állanak. A statisztikai felméréseken alapuló adatokkal összhangban állnak a klinikai megfigyelések is. A marosvásárhelyi 2. számú belklinikán 1964—1970 között 176 szívinfarktusban szenvedő beteget ápoltak. Ezek közül 147 betegnél áll rendelkezésünkre dohányzásra vonatkozó kórtörténeti adat. A 147 betegből 96 dohányzoit, 51 nemdohányzó volt. A 96 dohányzóból 59 beteg szívott 20-nál több cigarettát naponta. Még érdekesebb, hogy az 50 év alatti infarktusos férfiak mind a dohányosokból kerültek ki, számszerűen 22 beteg, s ezekből 17 beteg napi cigarettaadagja meghaladta a 20 darabot! Mindezek ellenére sem beszélhetünk határozott kóroki összefüggésről dohányzás és szívinfarktus között. A már említett járványtani módszerek segítségével sikerült tisztázni, hogy a szívinfarktus létrejöttében több kóroki tényező játszik szerepet, s ezek közül a dohányzás csupán az egyik ; bizonyított még a magas vérnyomás (hypertoniabetegség), valamint a vér Cholesterin- és zsírtartalmának megnövekedése az infarktusra való hajlam fokozásában. E három tényezők ún. „risk— factornak“, veszélyeztetettségi tényezőnek tekintjük. Befejezésül újból hangsúlyozni szeretném, hogy ha a dohányzás káros hatása kimutatható, ez csak az egyike az embert érő káros behatásoknak, melyek a szívinfarktus létrejöttéhez vezetnek. Dr. Kovalszky Péter