Megyei Tükör, 1973. május (6. évfolyam, 937-963. szám)

1973-05-29 / 961. szám

L.U VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK 1 .gyel .~......t. TŰKORO­ZÁS AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA • • 961. szám 1973. m­ájus 29., KEDD VI ÉVFOLYAM : ARA 30 BÁNI 23 XXIX A szocialista­ m­u­nka­­verseny hívei Az erdővidéki bányászok sikerei Erdővidék szorgalmas bá­nyászai május 25-én teljesítet­ték öthavi tervfeladataikat. Így tehát már hatnapos ,­e­­lőnyt" szereztek a tervfelada­tok teljesítésében. A hónap vé­géig terven felül 19 000 tonna szenet adnak a népgazdaság­nak ami azt jelenti, hogy össz­teremelési tervüket 2 200 000 lejjel, árutermelési tervüket pedig 2 250 000 lejjel teljesítik tt. A köpeci bányavállalat je­lentős sikereket ért el az a­­nyagtakarékosság terén is. Az év első öt hónapjában­­­ 180 köbméter bányafát takarítottak meg, mindenekelőtt a fém­húro­­za­t kiszélesítésével, a fémszer­kezetek újrahasználatával, megtakarított bányafával csak­­­nem­­ 15 000 tonna szenet ter­melhetnek ki. A köpeci bányavállalat mun­kacsoport­jának legnagyobb­­ folytatása a 3. oldalon) A tervfelad­atok határidő előtti teljesítésével küszün­tsü­k augusztus 23-át 185 nappal határidő előtt teljesítjü­k az ötéves tervet Nem békült­nk m­eg­ a lemaradással A kovásznál fafeldolgozó vállalat terven felüli munka­­vállalásának értéke 3 millió lejre rúg ebben az esztendő­ben. Az eltelt több mint­ négy, sőt közel öt hónap alatt azon­ban mindebből semmit sem va­lósítottak meg, mi több, az e­­lőirányzott gazdasági mutató­kat sem érték el : az összter­­melési tervvel szemben 900, az árutermelésivel 400 ezer lejjel maradtak le az év első harmadá­ban. Mindenképpen komoly problémát jelent ez a vállalat számára, s hogy ismét a rendes kerékvágásba zökkenjen, nagy erőfeszítésekre, a vezetőség és az illetékes minisztérium ha­tékony és mielőbbi intézkedé­seire van, és lesz szükség, hi­szen a tét nem kisebb, mint az ötéves terv határidő előtti teljesítése, ami nagymérték­ben függ az idén elért eredmé­nyektől. De nézzük meg közelebbről, mi is okozta a több százezer lej értékű lemaradást ? A bútorgyártás ütemességét gátló két legfontosabb tényező —­­Ucu Teodor vállalatigaz­gató és Bariba István főmérnök egybehangzó véleménye sze­rint — a hiányos anyagellá­táshoz fűződik. — Több, mint biztos — mon­dotta a vállalat igazgatója —, hogy Brassó és a mi részünkre jóváhagynák 15 tonna lakk be­hozatalát, ami nélkül további helyben topogásra lennénk ítél­ve. Időközben, persze, próbál­koztunk az ország más válla­latainál is a beszerzésével, de sikertelenül. Kénytelenek va­gyunk tehát a kilátásba he­lyezett 15 tonnás tételből ránk eső részre alapozni, de végső megoldást az sem jelent majd. Nem, mert ha most megkérdez­né, hogy mihez kezdünk, ami­kor elfogy, nem tudnék rá megnyugtató, számunkra meg­nyugtató választ adni. ACS PÁL (folytatása a 3. oldalon) Sürgős tennivalók a szántóföldeken A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek ségében, főleg ott, ahol a több­ve­tést időben befejezték, a nö­vényápolással is jól haladnak, így végeztek 9 ezer hektár burgonya első gépi kapálásá­val és 2 ezer hektár második kapálásával. Fel és kézzel Ugyanakkor gép­3 000, illetve 3 100 hektár répát kapáltak meg. A következő napokban fo­kozni kell a burgonya- és a ré­­pakapálás illemét, ebből a cél­ból az összes emberi és gépi e­­rőket mozgósítanunk kell. Egyes termelőszövetkezetek, mint Zabola, Illyefalva, Pólyán és mások, még mindig nagy kiterjedésű területen nem ve­tették el a takarmánynövénye­ket. A következő napokban be kell fejezni ezt a munkálatot, hisz minden nap késés érezhe­tően érinti a termést. A kedvező időjárás és a nö­vények állapota lejtővé teszi az évelő takarmány­féleségek és a ló kaszálását, különösen a lankás részeken. E munká­latnál feltétlenül használni kell a rendelkezésre álló gépi esz­közöket. Szükséges, hogy minden ter­melőszövetkezetben és állami gazdaságban fordítsanak foko­zott figyelmet a tervezett tej- és húsmennyiség leadására. Mind a termelőszövetkezeti vezetőségek, mind pedig a köz­ségi pártbizottságok figyelmé­nek központjában kell állnia annak a kezdeményezésnek, amely az­ eddig kihasználatla­nul heverő földterületek hasz­nosításával kapcsolatos. Min­den olyan területet fel kell számolni, különösképpen pe­dig a felesleges utakat, istállók és épületek közötti részeket, a­(folytatása a 3. oldalon) Nicolae Ceaușescu elvtárs jelenlétében ünnepélyesen kitüntették a külügyminisztert Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, az Államtanács elnöke, hétfőn délután a Románia Szo­cialista Köztársaság Csillaga Érdemrend I. fokozatával tün­tette ki George Macovescu elvtársat, az RKP Központi Bi­zottságának tagját, az ország külügyminiszterét hosszas és gyümölcsöző tevékenységéért, munkásmozgalmi a Román Kommunista Párt szocialista é­­pítési politikájának megva­lósításához való hozzájárulá­sáért, 60. születésnapja alkal­mából. Az­ ünnepségen részt vettek a következő elvtársak : Ion Gheorghe Maurer, Manea Mä­­nescu, Gheorghe Pană, Hie Verdef. Cornel Burtică, Ștefan (folytatása a 6. oldalon) A párt- és ál­lam­vezetőség nevében szeretném üdvözölni Macovescu elvtársat 60. szüle­tésnapja és Románia Szocialis­ta Köztársaság e magas érdem­rendjével történt kitüntetése alkalmából. Macovescu elvtárs persze, még nem idős, de ezekben az években intenzív munkássá­got fejtett ki, az illegalitásban jelentősen hozzájárult a romá­niai forradalmi harchoz, ké­sőbb, a szocialista építés évei­ben fontos szerepet kapott fő­ként a nemzetközi politika te­rén. A magas kitüntetés magas elismerése Macovescu elvtárs #*­ években kifejtett munkás­ságának. De, amint mondani szokás, a magas elismerés egyben köte­lez is, további kötelezettsége­­ket ró Macovescu elvtársra, mint külügyminiszterre. Tekin­tettel országunk nemzetközi politikájára, a nemzetközi élet sokrétű problémáira, elmond­hatjuk, a jövőben is intenzív munkára lesz szükség hogy e téren is példásan ahhoz, va­lóra váltsuk Románia politi­káját, fejlesszük a nemzetközi kapcsolatokat, erősítsük e­(folytatása a 6. oldalon) Nicolae Ceaușescu elv­társ beszéde NICOLAE CEAUȘESCU, az Államtanács elnöke hivatalos láto­gatást tesz Németország szövetségi KÖZTÁRSASAGHAN Dr. Gustav­ W. Sleinemann-nak, Németország Szö­vetségi Köztársaság szövetségi elnökének és Heine­­mann asszonynak a meghívására, Nicolae Ceaușescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnö­ke Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt 1973. június •ifi. és 29. között hivatalos látogatást tesz Németország Szö­vetségi Köztársaság­ban. A tenyérnyi föld is teremjen A párt kezdeményezésére nálunk is az egész megyét át­fogó mozgalom indult az ed­dig megműveletlen legkisebb földterület hasznosít­ásáért. Kérdezhetné bárki, hogy ná­­­lunk, ahol olyan sokat adunk a mezőgazdaság állandó és sokoldalú fejlesztésére, van­nak még kihasználatlan föld­területek ? Igen, vannak. Ne gondoljunk persze egy régben meghúzódó tíz-száz hektárok­ra, hanem ennél sokkal ki­sebb parcellákra, amit eddig esetleg nem számítottunk, il­letve nem tartottunk nyilván, mint mezőgazdasági földterü­letet. Gondoljunk csak terme­lőszövetkezeteink és állami gazdaságaink istállói, gazdasá­gi épületei közötti földsávokra, termőföldek végeire, mezei út­jaink széleire, amelyek évekig kihasználatlanul hevertek. Nos, adjuk csak össze ezeket a területecskéket és bizony, községi, nem beszélve megyei összesítésben, kiadják a tíz, esetleg több tíz hektárokat. E­­zeknek a földterületeknek most folyik a pontos felmé­rése. De a felmérésen túl, több gazdaságban — a pari kezdeményezésének mozgósító jellegét bizonyítandó — már beleakasztották az ekét ezek­be a kihasználatlan területek­be. Mert igaz ugyan, hogy nem szerepelnek a mezőgaz­dasági nyilvántartásban, de a­zért ezek a kis földsávok befogadják mondjuk, a here­is vagy a lucernamagot, és bő ter­mést is adhatnak. Vagy nem szerepelnek gaz­daságaink egyes esetekben hektárnyi (vagy még több) nagyságú udvarai és környé­ke sem mezőgazdasági nyil­vántartásban, de azért abból is a fölösleges részt bevethet­jük, mondjuk, takarmánynö­vénnyel. Gondoljuk, gazdasá­gaink nem fognak várni külön utasításra. A minden talpalatnyi föld hasznosítására irányuló moz­galom, reméljük, kedvező visszhangra talál a falusi la­kosság körében is. Mert bi­zony a magánházak környé­kén is akad kihasználatlan földterület. Gondoljunk csak a ház és a kertek előtti terü­letekre, a magánudvarok kör­nyékére és kertvégekre. S ar­ról sem szabad megfeledkez­ni, hogy az egykori nagy gaz­dasági udvaroknak is már nincs meg a régi bizony sze­repük, hasznosítsuk azokból is, amire nincs szükség. A háztáji állattartás fellendülése, a zöldség iránti kereslet húzódása, tehát az egyéni fa­és közös érdek egyaránt azt dik­tálja : ne hagyjunk házunk kö­rül kihasználatlanul egy te­nyérnyi földet sem. Így válaszolhatunk érdem­ben az egész országot átfogó kezdeményezésre. Ágoston sÁndob

Next